Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. január 5., szerda Alkotmánybírósági határozat Alkotmányellenes a polgári eljárásban az ügyész általá­nos perindítási, fellépési, fel­lebbezési és a jogerős ítélet felülvizsgálatára irányuló álta­lános indítványozási joga. Ezt dr. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke hirdette ki a testület tegnapi nyilvános ülésén. Az egyhangúlag ho­zott alkotmánybírósági hatá­rozat — a Magyar Köz­löny-beli közzététel napjával — megsemmisíti a kifogásolt rendelkezéseket. Több mint 323 ezer földtulajdonos Az ország 15 megyéjében 300 ezer aranykorona értékű földet árvereztek el a múlt év végén. A legtöbb árverés (24) Békésben volt, itt a legmaga­sabb a földek aranykorona ér­téke és a liciten résztvevők száma (838) is. Legtöbben Vas megyében jutottak föld­höz. Az 500 forintról induló lici­tár Fejér megyében érte el a legmagasabb összeget: ott egy aranykoronáért 67 ezer forintot is megadnak. Az árve­rések kezdetétől a december végéig 13 ezer 893 árverés volt, és több mint 26 millió aranykorona-értékű föld talált gazdára. Több mint 323 ezren jutottak már földtulajdonhoz. Őrizetben a rendőr­tiszt gyilkosai Az Országos Rendőr-főka­pitányság tájékoztatása sze­rint Veszprémben a rendőrség halált okozó gondatlan testi sértés gyanújával őrizetbe vette két 23 éves helybeli és egy 19 éves balatonfüredi la­kost, aki a „Club 66” nevű bár­ban vasárnap éjszaka szóvál­tás után olyan súlyosan bán­talmazták Kovács Károly 35 éves rendőr főhadnagyot, hogy az belehalt sérüléseibe. Törvényt sértettek a képviselők Napokon belül ismét elfog­lalhatja tisztségét Molnár Gyula, a XI. kerületi önkor­mányzat 1990-ben megvá­lasztott alpolgármestere, aki­nek funkcióját tavaly az MDF-KDNP frakció nyomá­sára szüntette meg a testület. A másodfokú bíróság döntése jogerős: a képviselők törvény­telenül jártak el. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a testület utólag nem küldheti el választott tisztségviselőjét. Kábítószer-fogás Lőkösházán Nagy mennyiségű heroint találtak a lőkösházi vámhivatal pénzügyőrei egy német nőnél a Törökországból Németor­szágba tartó „Ovidius” nem­zetközi gyorsvonaton. A 3,9 ki­logramm súlyú kábítószert az utas duplafalú bőröndjében ta­lálták, tasakokba csomagolva. A vámhivatal büntető-feljelen­tést tett kábítószerrel való visszaélés gyanúja miatt. Két gyilkosság egy rablás Három súlyos bűncselek­ményről tájékoztatta tegnap a rendőrség a sajtót Tatabá­nyán. Két emberölésről szá­moltak be; Tatabányán pedig három férfi egy orosz állam­polgárt bérelt lakásában bán­talmazott, s csaknem félmillió forint értékű arany- és más ér­téktárgyat, továbbá pénzt tu­lajdonított el tőle. Az elkövetők a CAE 591-es rendszámú, szürkéskék Trabant kombival menekültek el. Erről várják a lakossági bejelentéseket is. VÉGE A FEKETEPIACNAK? Kötelező a zárjegy 1993. július 1-jén lépett életbe a jövedéki törvény. Ez érinti a jövedéki áruk termelé­sével, raktározásával, keres­kedelmével, exportjával, im­portjával foglalkozó cégek te­vékenységének feltételeit is. 1994. január 1-jétől pedig csak „adózott termék” feliratú zárjeggyel ellátva hozhatók forgalomba a jövedéki termé­kek. — Mely árucikkek minősül­nek jövedéki árunak? — kér­deztük Vass László pénzügyőr törzszászlóst, a kaposvári vámhivatal jövedéki csoport­jának vezetőjét. — A törvény értelmében a dohányáruk, a különféle szesz- és szeszesital-áruk, a szeszelőállítás melléktermé­kei, az 1,5 százaléknál maga­sabb alkoholtartalmú sör, a kőolajtermékek és a kávéfélék. A cégek és vállalkozók jö­vedéki tevékenységet csak jö­vedéki engedély birtokában folytathatnak. Az engedélyké­relemhez szükséges nyomtat­ványt a Vám- és Pénzügyőr­ség területi szerveitől lehet igényelni, kiskereskedők a te­lepülés önkormányzatánál, a jegyzőtől kérhetik az engedély kiadását, a nagykereskedelmi tevékenységet folytatók és a termelők esetében pedig a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnoksága adja ki a jövedéki engedélyt. A kiskereskedelmi forgal­mazáshoz dohány, szesz, kávé és sör esetében megfe­lelő üzlethelyiség kell, kőolaj- termékeket csak benzinkutak­nál lehet árusítani, de HTO-t tüzelőanyag-telepen is forga­lomba hozhat a kiskereskedő. — Bárki kaphat jövedéki engedélyt? — Nem kaphat az, akit gaz­dasági bűncselekmény miatt elítéltek, aki jövedékkel kap­csolatos szabálysértést köve­tett el, akinek adó- vagy vám­tartozása van, csődeljárás fo­lyik ellene vagy jövedéki en­gedélyét hat hónapon belül visszavonták. Ez utóbbi pedig a jövőbe gyakran előfordulhat, mert a jövedéki törvény na­gyon szigorúan bünteti az elő­írások megszegőit. Például ha Ha eltekintünk az időn­ként elvaduló média-hajci- hőtől és a miniszterelnök váratlannak semmiképp nem mondható halálától, Magyarországon az óévben nem történt semmi különös. Pontosabban: egy igazán fontos dolog történt. Es en­nek az egy dolognak az alapján azt lehet mondani: jó évünk volt. Az egy dolog, melyről beszélünk: a gazda­ság számos jele szerint el­érte és elhagyta mélypont­ját... A látszat persze ellene szól ennek az értékelésnek. A té­nyek egy része is ellene szól. Jó évnek nevezni egy olyan, számszerűségeiben kifejezet­ten nyomorúságos évet, ami­lyen Magyarország számára az 1993-as volt, nos, ezt csak valamiféle Hoppá, Rézimi! gondolkodás diktálhatja. De hátha épp ez a gondolkodás hiányzik a fordulathoz? A fordulat esélye Szabad-e örülni annak, hogy a mezőgazdasági terme­lés újabb visszaesése eny­hébb volt az előző évinél; hogy az infláció „csak” 23 szá­zalék; hogy „csak” 630 ezer regisztrált munkanélküli van az országban; hogy tovább romlott a külkereskedelmi mérleg s hogy tovább nőtt a a kereskedő nem tudja iga­zolni az áru származását, a bírság — szesz esetében — a termék értékének százhatvan százaléka, de minden esetben legkevesebb húszezer forint. A legfontosabb ellenőrzési eszköz a zárjegy, amely ja­nuár elsejétől kötelező. A zár­jegy igazolja, hogy a terméket a törvény előírásainak megfe­lelően gyártották és hozták fo­gyasztói forgalomba. Ez egyértelművé teszik, hogy a termék adózott, legális, ellen­őrzött és így a minősége is ga­rantált. — Hogyan kerül a zárjegy az üvegre? — A hazai termékeket már a gyártás során lezárják, az import árukat pedig külföldön címkézik fel az importőr által kiszállított zárjegyekkel. Ha a termék enélkül érkezik, azt még vámkezelés előtt, a vám­hivatal felügyelete mellett kell zárjeggyel ellátni, úgy, hogy az nyitáskor feltétlenül elté- pődjön. — Hol szerezhető be a zár­jegy? — A jövedéki engedéllyel Hoppá, külső és belső adósságállo­mány? Ezek pimaszul tola­kodó tények, amelyektől sen­kinek nem lesz jó kedve. Más­részt azonban ezek a tények így túlságosan csupaszok, te­hát íjiielőtt elővennénk a zsebkendőt, hogy még egy évünket elparentáljunk a most már huzamos gazdasági ka­tasztrófa-korszak részeként, kíséreljük meg kissé felöltöz­tetni, kiegészíteni és megér­teni őket. Sorjában: 1. A mezőgazdasági terme- lés visszaesése 1993-ban foly­tatódott ugyan, de ez az újabb aszályon kívül határozottan a kárpótlási folyamat teremtette ideiglenes káosszal; a föld új­raelosztással, mintegy 1,5 mil­lió hektár termőföld új tulaj­donba adásával függ össze. Az így keletkező bizonytalan- sági szünetben a föld egy ré­sze parlagon maradt. Valószí­nűleg a külföldiek földvásár­lási tilalma is hátrahúzó erő. Kár, hogy a nemzetvédők által megkergetett parlament nem látta be, hogy a föld az ország egyetlen kincse, mely nem ki­vihető. A mezőgazdasági szakértők sok egyéb tévedés­sel is vádolják a politikát, de úgy vélik, hogy a neheze mö­göttünk van, a földet az új év­től kezdve növekvő arányban rendelkezők ingyen kapják, a kiadást már december elsején megkezdte a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága, a Pénzjegynyomda te­lepén. A kiadott zárjegyeket a vám- és pénzügyőrség ellen­őrzi, azokról nyilvántartást kell vezetni. Fontos, hogy a gyártó kéthavi termeléshez szükséges készletnél többet nem tarthat. Az átvett zárjegyekkel a gyártó kéthavonta, az importőr az átvé­teltől számított harminc napon belül köteles elszámolni. Ha en­nek nem tud eleget tenni, akkor eszmei adóértéket — dohány- gyártmány esetén darabonként negyven forintot, szesz után da­rabonként háromszáz forintot, kávé után darabonként száz fo­rintot — kell fizetnie. A zárjegy- megrendelést a vámhivatalok­ban kapható formanyomtatvá­nyon kell benyújtani az orszá­gos parancsnoksághoz. — Mi az utolsó határidő? — 1994. május 31-től sem a nagy- sem a kiskereskedők nem forgalmazhatnak zárjegy nélküli ■ jövedéki terméket. Sőt, az is büntethető, aki ilyen árut vá­sárol. Vezér Judit művelik majd a válságból kiu- takat kereső új és a régi tulaj­donosok. 2. A magyar ipara KSH friss adatai szerint októberben az 1986. évi teljesítményének csupán 66,5 százalékát nyúj­totta. Az előző évhez képest azonban javult a helyzet. Az ipar teljesítménye 1993 janu­árja óta közel 4 százalékkal magasabb volt az 1992. év azonos időszakához képest. Ez még akkor sem rossz hír, ha a nehézipar leépülését kormánykörökben szinte megelégedéssel figyelik, mondván, nem akartunk mi sosem a vas és az acél or­szága lenni. Terv és remény Jó hír viszont, hogy az épí­tőanyag-ipar, majd az építő­ipar magához tért, rohamo­san, több mint 10 százalékkal nőtt a gépipar teljesítménye. Az új évben, mint a hazai elő­rejelzések és egy párizsi OECD-tanulmány egybe­hangzóan állítják, további fel­lendülés várható. Az ipar a maga terveit nem elsősorban a hazai piacra építi, hanem a külföldire. Ha tehát jó a prog­nózis, akkor a külkereske­delmi mérleg is javulhat. Tovább csökken az élveszüle- tések száma Somogybán. En­nek, valamint a halálozások ugyancsak tendenciaszerű nö­vekedésének következtében a népesség száma is stagnál, il­letve csökken megyénkben. Amíg 1980-ban 359 ezer 666-an voltunk, addig 1992-ben már csak 339 ezer 993-an éltek So­mogybán, azaz 19 ezer 673-mal lettünk kevesebben egy év alatt. Ugyanebben az időszakban a halálozások száma minimálisan csökkent: 1992-ben 160-nal ke­vesebben távoztak el az élők sorából, mint 1980-ban. Figye­lemre méltó eredmény és a gyermekgyógyászok jó munká­ját is dicséri, hogy majdnem a felére csökkent az egy éven aluliak halálozási száma. A házasságkötések csökkenését (1980-óta 756-tal kevesebben mondták ki a boldogító igent) — átmeneti emelkedés után — nem követte a válások növeke­Antall József kormá- nyábanahelyettesítésirendet egy miniszterelnöki rendelet szabályozta, amelynek ér­telmében a miniszterelnököt a belügyminiszter helyette­sítette. A további rend a következő volt: a belügyminisztert az igaz­ságügy-miniszter, a honvédelmi minisztert a belügyminiszter, a földművelésügyi minisztert a munkaügyi miniszter, a munka­ügyi tárca vezetőjét az ipari és kereskedelmi miniszter, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét a pénzügyminiszter, az ipari és kereskedelmi minisz­tert a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, akit viszont a környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter helyettesít. A környezetvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter kölcsönösen helyettesíti egymást. A külügy­minisztert, a pénzügyminisztert, Zavaró elem 3. Az infláció 1993-ban is nagyon magas volt. Nem olyan magas, mint a romániai (275 százalék) vagy az ukraj­nai (2500 százalék), de még mindig súlyos, zavarkeltő elem az országos háztartás­ban. Ilyenkor, újév táján azon­ban szabad egy kicsit elnéző- nek lenni: a pénzügyi kor­mányzat eddig megakadá­lyozta a vágtató inflációt, s ha az eddigi pénzromlásban tu­datos elem a hazai áraknak a világgazdasági árakhoz való igazítása, akkor azt mondhat­juk, hogy az infláció tervezett volt. Ez a folyamat azonban már végéhez közelít, mint mondják. Szakértők szerint a további forintleértékelésnek nincs értelme, ahhoz pedig szakértőnek sem kell lenni, hogy észrevegye az ember: a belföldi árak jelentős része el­érte vagy meghaladta a világ­piaci árakat. Ha ez a folyamat valóban befejeződik, akkor az inflációnak is csökkennie kell, mert az nem igaz, hogy a ma­gyar társadalom nem termeli meg a saját eltartására valót. 4. A munkanélküliségi arányszám (12,2 százalék) biztosan nagyon alacsony az dése. 1992-ben 147-tel keve­sebben döntöttek arról, hogy hi­vatalosan is a különélést vá­lasztják, mint 1980-ban. Az 1993 januárjától szeptem­berig tartó időszakból rendelke­zésre álló adatok azt bizonyít­ják: az élveszületések száma 913-mal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ebben az idő­szakban 4098-an távoztak az élők sorából (ez 1233-mal keve­sebb, mint az előző év végén). Statisztikánk szerint — a de­cember végéig beérkező adatok alapján — ezen a téren elérhet­jük vagy meghaladhatjuk az 1992-es értéket. Erre a legjobb bizonyíték az úgynevezett ter­mészetes szaporodás, illetve fogyás mértékének összeveté­séből eredő adat. Ez 1980-ban -642, 1992-ben már -1386, és a legújabb — a háromnegyed évet számba vevő — adat sze­rint 1066 volt. (Várnai) a művelődési minisztert és az igazságügyminisztert egy-egy államminiszter helyettesíti. Boross Péter miniszterelnöki jogkörénél fogva egyetlen válto­zást rendelt el: a kormányfőt a jövőben nem a belügyminiszter, hanem a honvédelmi miniszter, név szerint nem Kónya Imre, hanem Für Lajos helyettesíti majd. Miért változtatott az eddigi renden az új miniszterelnök? Egyes megfigyelők a kor­mányzó párton belüli okokkal magyarázták, mások szerint a kormányzati munkába épp- csakhogy bekapcsolódó bel­ügyminisztert nem lett volna célszerű mindjárt ilyen nagy fel­adattal megbízni. Boross Péter sokkal egyszerűbb érvet hozott fel: Antall József betegsége ide­jén is a miniszterelnököt helyet­tesítő belügyminiszter egyes te­endőit Für Lajos látta el, miért kellett volna most ezen változ­tatnia? K. T. albán adatokhoz képest (50 százalék felett) és biztosan na­gyon magas a csehországihoz képest (4 százalék). De hazai viszonylatban itt sem istencsa­pásáról, inkább politikai szán­dékok megvalósulásáról van szó. A kapitalizmus a maga módján most valósítja meg a „lé­tező szocializmus” egyik irá­nyelvét (Aki nem dolgozik, ne is egyék!), csak kevesebb dema­gógiával és több megértéssel (munkanélküli-segély) azok iránt, akik nem dolgoznak, mert pillanatnyilag nem alkalmasak rá, hogy hasznos funkcót töltse­nek be a gazdaságban. Az e te­kintetben leginkább elkötelezett MSZP programjában 1998-ra a munkanélküliek számának fél­millióra való csökkentése sze­repel. Munkanélküliség Ez annak az elismerése, hogy egy tőkés gazdaságban a tech­nológiai váltás és a teljesít­ménynövekedés csak jelentős munkanélküliség mellett mehet végbe. 1993-ra a kormány saját előrejelzései is 800 ezer állásta­lanra tippeltek. A tényleges szám az év végén 635 ezer volt. Miért ne örülhetnénk ennek? Annak, hogy volt egy biztató évünk. És annak, hogy jöhet egy jobb. S ha azt mondjuk, Hoppá, Magyarország! — abból bizto­san nem lesz baj. Inkább segít. Bokor Pál Eddig csak az unicum viseli a zárjegyet Csökkent a házasságkötés és a válás Húszezerrel lettünk kevesebben Somogybán Ki kit helyettesít a kormányban? Magyarország!

Next

/
Oldalképek
Tartalom