Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. jan. 22., szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Kovács Ferenc az utolsó somogyi kalapos? Kanászkalap tengerészsapka Nyolcszáz éves fazon: a karádi kanászkalap Fotó: Török Anett Két tojás a belépőjegy, étolaj és margarin Színjátszók a végeken Biciklitolvajok ellen bilincs Elektronikus utcai bizton­sági bilincsek bevezetésével kívánják a hollandok felvenni a harcot a kerékpártolvajok el­len. Az azonosító számmal működő bilincseket februártól Rotterdam belvárosában pró­bálják ki. A „Bicikliőr” haszná­lóinak kódot kell majd beüt­niük, hogy kétkerekű járművü­ket lezárják, vagy kiszabadít­sák az elektronikus bilincs fogságából. 2600 éves tetemre bukkantak Kétezerhatszáz éve meg­halt ember tetemére bukkan­tak a régészek egy iráni sóbá­nyában. Zandzsán város kö­zelében találták meg a holttes­tet, amelyet a só tartósított. A férfi arcán épségben megma­radt szemöldöke, bajusza és szakálla. Bal fülében még benne volt az az aranykarika. A szakemberek feltételezése szerint az illető 2600 évvel ez­előtt, bányaomlás következté­ben halt meg. Tönkrement a Lui A Lui férfimagazin, a Play­boyhoz hasonló francia folyói­rat, harmincéves piaci jelenlét után tönkrement. A Lui, amely terjedelmes írásokkal kísért női aktfotókat szokott közölni, az eladott példányszám nagy mértékű csökkenése miatt vált veszteségessé. Liliből Barbie Harmincöt éves a soha nem öregedő Barbie baba, sokmil­lió leánygyermek amerikai ba­rátnője, akinek német útlevele van. A szőkeség modelljéül egy rajzfigura szolgált: Lilinek hívták, először 1952-ben bukkant fel rövid szoknyában és tűsarkú cipőben a — pél­dányszámát tekintve — verhe­tetlen német lapban, a Bűd­ben. Innen orozta el Barbie „mamája”, Ruh Handler, s csi­nált belőle, lányáról, Barbará­ról elnevezve „amerikai álom­nőt”. Kőbe vésett Mao Ce-tung művek Egy kínai kőfaragó mester kőtáblákba véste Mao Ce- tung válogatott műveinek első és negyedik kötetét. Művét t a pekingi Mao-mauzóleumnak ajándékozta. A Fucsien tarto­mánybeli alkotó a „Nagy Kor­mányos” születésének száza­dik évfordulójáról kívánt meg­emlékezni a kommunista nép­vezér tanításainak kőbe vésé­sével. Rod Stewart tévedett Rod Stewart annyira szí­vére vette a megtiszteltetést, hogy végre bebocsáttatást nyerhet a rockzene Halhatat­lanjainak Csarnokába, hogy megfogadta: nincs az az isten, hogy ő ne legyen ott New Yorkban a beavatási ceremó­nián. És: nem volt ott. Los An­gelesben maradt, családjával, mert úgy érezte, hogy a rette­netes földrengés után mellet­tük a helye. Menedzsere útján közölte, hogy négy gyermekét annyira megviselte a termé­szeti csapás, hogy valóságos sokkot okozott nekik a pusztu­lás látványa. Nem terem manapság min­den bokorban kalapos. Ko­vács Ferenc kaposvári mester nem is tud más szakmabeliről a közelben, az egész Dunán­túlról hozzá jár, aki javíttat, mosat vagy új kalapot készít­tet. — Mikor nyugdíjba mentem, kiváltottam az ipart, nyolcvan­hat óta dolgozom kalaposként — meséli Kovács Ferenc. — Hol tanulta meg a mes­terséget? — Még Karádon, a nagy­apámtól. Régi kalaposdinasz­tia utolsó sarja vagyok. Már dédapám is kalaposmester volt, még céhes keretek közt szerezte meg a segédlevelét, meg is van az eredeti példá­nya... Én ebben nőttem fel. Sajnos, gyerekem nincs, így nincsen senki, akinek átad­hatnám a tudásomat, aki to­vább folytatná a mesterséget. Volt egy tanítványom, de ami­kor megégette a kezét, el­vágta az ujját, elment a kedve az egésztől. Azóta sincs senki, akit érdekelne a dolog. — Iskolában sem tanítják? — Csak Budapesten tudok ilyen iskoláról. — Milyen alapanyagokkal dolgozik? — Gyapjúval és nyúlszőrrel. Nem könnyű hozzájutni, én a jászfényszarui kalapgyártól rendelem meg a tompokat, azaz a félkész kalapformákat. Ezekből aztán bármilyen fa­zon kialakítható. A szerszám meg a nagyapámé és a déd­apámé volt mind. De van, amit Lengyeltótiban, Kaposváron más kalaposoktól vettem. — Tud róla, hogy valaki más is foglalkozna ezzel a mesterséggel? — Hát... itt a környéken biz­tos, hogy senki. Voltak meg­rendelőim már Székesfehér­várról, Veszprémből is. — Kinek van szüksége mostanában kalaposra? — Főként népitáncosoknak dolgozom, a Somogy tánc- együttes vitte el a híremet a többieknek, így szereztek ne­kem megrendelőket az egész Dunántúlról. — Bármilyen tájegység ka­lapját el tudja készíteni? — Igen, egy kicsit érteni kell a néprajzhoz is. Ez a . kalap például, a karádi kanászkalap nyolcszázéves fazon. A pász­torkalap karimájában drótme­revítő van, hogy ne görbüljön el. A kaposvári múzeunban is van négy kalapom a néprajzi kiállításon. 1989-ben egy népművészeti kiállításon a nyíregyházi országos kiállítá­sig jutott egy kalapom. — Sokan készíttetnek egyedi fejfedőt? — Nem nagyon, inkább tisz­títani, mosatni, tágítani hozzák a kész darabokat. Ha kimos­tam és átgőzöltem, bármilyen formára át tudom alakítani, segíthetek a bajon, ha kicsi vagy nagy a kalap. Amíg vég­leges formát kap a gyapjú­vagy nyúlszőr-tomp, a tényle­ges munka egy óra körül van, de nagyon sokat kell száradni az anyagnak, többször egy­más után. — Volt már valamilyen kü­lönleges munkája? — Egyszer valami cser­készcsapat rendelt kol- ping-sapkákat, bársonyból. A színháznak sokat dolgoztam, tengerészsapkákat is csinál­tam, sőt, az egyik darabhoz çowboykalapokat rendeltek. Érdekes feladat volt elkészí­teni a múzeumnak a rabbika­lapot is. A népviseletbe öltöz­tetett babáknak pedig apró babakalapokat csinálok, há­romféle méretben; ezekkel az apró fejfedőkkel több a ve- sződség, mint egy igazival, a formákat is úgy csináltattam hozzá. — Mennyi kalap, sapka for­dult meg a keze között? — Hát, azt bajos lenne megmondani, mert sohasem számoltam. De az utcán a szembejövők fején megisme­rem a munkáimat... Vezér Judit Székelykevén két tojás volt a belépőjegy az újvidékiek ven­dégjátékán, Muzslyán 100 liter étolajért és 30 margarinért ját­szottak az újvidéki színészek, Hertelendyfalván, a legdélibb bánáti magyar faluban ingye­nes volt az előadás. Az újvidékiek a szilveszteri kabarét mutatták be a vajda­sági magyar szórványvidéken. Itt a tragikus gazdasági helyzet miatt valóban nagy szükség van egy kis vidámságra, s mu­latságban nem is volt hiány, de az előadás végén az asszo­nyok közül mégis sokan elsír­ták magukat, amikor felhang­zott a dal: ”...ha majd egyszer mindenki visszajön”. Hertelendyfalván körülbelül harminc magyar család fogta kézbe a vándorbotot, s indult Magyarország felé. A többség eladta a házát is, ide többet ők nem térnek vissza soha. Van­nak viszont fiatalok, akik a so­Az Oscarok, Emmyk, Grammyk, de még a No- bel-díj jelentősége is elhalvá­nyul azzal a nagy megtisztel­tetéssel szemben, amelyben az M 18-as, egy távoli extra­galaxis részesült. A Nagy Medve csillagképen belül el­rozás elől szöktek, vagy akik munkát keresni mentek Ma­gyarországra, s vannak, akik töprengenek, mitévők legye­nek. A helyzet katasztrofális, mint például Erős László helyi művelődési vezető mondta, ez itt igazi ínség. Sosem kérnének segítséget, ha nem szorulná­nak rá igazán. Az embereknek annyi pénzük sincs, hogy meg­vegyék a színházi belépőt; so­kan kenyeret sem tudtak venni, mert nem érkezett meg időben a nyugdíj. Elmaradnak a lako­dalmak, az idén már nem volt szilveszteri mulatság sem a Tamási Áron művelődési ház­ban, s nincsenek katonabú­csúk. Az egész helyi művelő­dési egyesületnek összesen 140 márka pénze van, amíg az tart, fizetik a fűtést, a villanyt, aztán lakat kerül az otthonra — nem lesz aki vigyázzon a házra, a magyar szóra. Hertelendyfalvára, valamint helyezkedő M 18-as ugyanis az „év extragalaxisa” megtisz­telő címet kapta az amerikai csillagászoktól. A kitüntetés azért érte az M18-at, mert tőle „tanultak” a legtöbbet ta­valy a csillagászok az Uni­verzum keletkezéséről ­Székelykevére 1883-ban Bu­kovinából kerültek át a széke­lyek, s megvetették a lábukat itt, Belgrád közelében. Ma még mintegy háromezer magyar él itt. Magyarul tanulnak a kisisko­lások, a felsőtagozaton azon­ban már csak az irodalom és nyelvtan oktatása történik anyanyelven, még a történel­met és földrajzot is szerbül ta­nulják. Nagyon kell tehát a mű­velődési ház; itt még elevenen él az anyanyelv, ide még eljön­nek az újvidéki színjátszók, van néptánccsoport is, él a magyar kultúra, amíg tart a 140 márka. A szerb állam már nem támo­gatja a magyar művelődési in­tézményeket, s a helyiek már csak az anyaország támogatá­sában bíznak. Erős László így fejezte be segítségkérő szavait: könnyű magyarnak lenni Ma­gyarországon, már nehezebb a Bácskában, de itt, délen a Bá­nátban nagyon nehéz. az M18-as hangzott el az Amerikai Csil­lagász Társaság éí/es gyűlé­sén, amelyről a Reuter adott hírt. Az M 18-as egy kétkarú, spirális extragalaxis, amely méreteiben hasonló a Földet is magába foglaló Tejútrend­szerhez. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától 13 hétvégén találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! HÁZTARTÁS 1. Mi a legnagyobb egy mai háztartásban? 1. a családfő 2. a hokedli X. a villanyszámla 2. Átlagosan hány magyarországi lakás marad naponta áram nélkül azért, mert a lakói nem tudják kifizetni a villanyszámlát? 1,2 730 2.14 750 X. 25 620 □ 3. Milyen volt a, Jrasiderszocializmus” frizsidere? 1. kétcsillagos 2. négycsillagos X. Szaratov □ 4. Hűtőgép-ellátottságban hazánk hányadik a nemzetek között? 1.12. 2.17. X.43, □ 5. Hány havi átlagkeresetbe kerül ma egy kétszobás öröklakás? 1.15 év 3 hónap 2.8 év 2 hónap 3.4 év 7 hónap □ 6. Hol lehetett a legtöbb sujtásos ruhát kapni 1947-tól 1990-ig? 1. a Corvin Áruházban 2. a „KGST-piacon” X. a rendőrőrsön □ 7. Mire költ ma legtöbbet egy átlagos háztartás? 1. ruházatra 2. kultúrára X. adóra □ , Mióta kétszámjegyű az infláció Magyarországon? 1.1985 óta 2.1988 óta X. 1990 óta □ 9. A családok hány százalékának nem tart ki hónap végéig a fizetése hazánkban? 1.12% 2.26% X.50% □ 10. Hányszor változtatna gazdasági törvényeket az SZDSZ? 1. havonta 2. évente X. egyszer, de legalább négy évre ö 11. Mit jelentene egy háztartásnak az SZDSZ adócsökkentési terve? 1. csökkennek az árak 2. nőnek a bérek X. kicsit több jut mindenre 12. Mit jelent a „biztonság” egy háztartás számára? 1. nem kell kölcsönkérni 2. minden háztartás egyenlő X. nemzeti karaktert FORDÍTS! (Fizetett politikai hirdetés) Az év extragalaxisa,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom