Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 22., szombat Pedagógiai alternatívák, optimális nevelési modell Az iskola missziója Dr. Bábosik István: Kevés az igazán alkalmas végzős hallgató, de sok alkalmassá tehető Hogy éli meg egy kutató a rendszerváltást? Mennyivel más a mostani katedra, mások a mostani gyerekek, mint húsz évvél ezelőtt? — erről kérdeztük dr. Bábosik István egyetemi tanárt, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nevelés- tudományi tanszékének vezetőjét, aki a Somogy megyei Pedagógiai Intézet vendégeként érkezett Kaposvárra. Dr. Bábosik István: Addig hajlítsd a fát, amíg vessző! (Fotó: Király J. Béla) A Magyar Kultúra Napja A Magyar Kultúra Napjának bécsi megemlékezéseit megkezdve szerdán este az Országos Széchényi Könyvtárat bemutató kiállítás nyílt a Collegium Hungaricumban. A bemutatót Poprády Géza, a könyvtár megbízott főigazgatója, illetve Johann Marte, az Österreichische Nationalbibliothek főigazgatója nyitotta meg, majd az érdeklődők előadást hallhattak a két nemzeti könyvtár kapcsolatairól. A következő napokban Lovas Ilona képzőművészeti tárlata nyílik ugyanitt. Háziünnepség Nagyatádon A Magyar Kultúra Napját Nagyatádon is megünneplik. A Városi Művelődési Központban ma délután öt órakor háziünnepséget tartanak. Az intézményben működő, illetve a házhoz valamiképpen kötődő csoportok, szakkörök, klubok tagjai mutatkoznak be egymás előtt. A több mint háromszáz résztvevőt Ormai István, a művelődési ház igazgatója köszönti. Jótékonykodó Kolpingok A kaposvári Szent Margit templom orgonájának építésére kívánja fordítani egy jótékonysági hangverseny bevételét a kaposvári Kolping család. A kaposvári székesegyházban február 5-én 18 órakor rendezendő koncerten kórusok és hangszeres szólisták mutatkoznak be. — A neveléstudomány indokolatlanul átpolitizálódott az elmúlt évtizedekben. Erre nem volt szükség, sőt hiba volt. A filozófiai, politikai koncepciók megjelenítése magával rántotta a neveléstudományt is. Főként a cél- és elméletrendszerét rendítette meg. Megszűntek a kötődések. A neveléstudomány tényeire támaszkodva lehet megfogalmazni azokat a szakmai törvényszerűségeket, amelyek a tudomány és a gyakorlat fejlődését elősegítik. íly módon nem kell kötődnie semmiféle ideológiai, politikai, filozófiai koncepciókhoz. — Az elméletrendszer kidolgozását miként segítik a pedagógiai alternatívák? — Sok összehasonlításra adnak módot. Ez pedig különféle elemzéseket tesz lehetővé. — Ám amire megszületnek a kimenet-vizsgálatok eredményei, addigra jópár év eltelik... — Az alternatív pedagógiák csak Magyarországon jelentenek újdonságot. Azért, mert a széles közvélemény csak most szerzett tudomást ezekről. A kutatásban, a pedagógia szakos képzésben már a rendszerváltás előtt is nagyító alá vettük ezeket az alternatív pedagógiákat. Az ELTE gondozásában hamarosan megjelenő tanulmánykötet egyébként csoportosítja ezeket; kimutatja előnyeit, hátrányait. Sőt az elemzésből felvázol olyan optimális nevelési modellt is, amely — úgy tűnik — kiküszöbölheti az egyes irányzatok egyoldalúságait. Összetettebb, hatékonyabb koncepciót kínál megvalósításra. — A gyerek-anyag miként változott? — Sajnos, a szülői háttér hatásrendszere nem javul, s ez kihat az iskolára. Nem magyar sajátosság. Minden országban arra panaszkodnak az iskolák, hogy amit felépítenek, azt a családi közeg, a társadalmi közeg teljesen, vagy részben lerombolja. Az iskolának mindig is egy misz- sziós funkciót kellett betöltenie. A jövőben is ezt kell tennie. Az ár ellen úszik, megpróbálja a romboló hatásokat kompenzálni. De nem várható el az, hogy a magyar családok 90 százaléka az iskola partnere legyen. — Mi kell a jó partnerséghez? — Az, hogy a család és az iskola összehangolt munkát végezzen, nevelési hatásszervezésük egy sínen fusson, illetve folyamatosan konzultáljanak egymással. Az együttműködésre törekedjenek és ne konfliktusokat keressenek. — Az iskolaszék sokat tehet... — De csak akkor, ha jól működik, ugyanis még nemigen népszerű hazánkban. — Az ön által említett misz- sziós feladatra alkalmasak-e a végzős hallgatók, s a pedagógusok? — Egy részük igen. Rendkívül kicsi időkerete van a pedagógiai képzésnek a tanárképzés folyamatán belül, s nagyon kevés a gyakorlat is. Kevés az igazán alkalmas végzős kolléga, de az évek folyamán nagyon sok alkalmassá tehető erre a feladatra. Ehhez viszont nagyfokú pedagógiai tudás szükséges az iskolavezetés részéről. — Az igazgatók mennyire éles szeműek e téren? — Úgy vélem, az iskolaigazgatók körültekintő kiválasztás után kerülnek a vezetői székbe. Jó szakemberek, de nem biztos, hogy elméleti felkészültségük is kifogástalan. Ezért fokozottabb a felelősségük. Továbbképzésekbe kell bevonni őket. — A katedráról milyen pedagógiai ars poeticát fogalmaz meg a leendő pedagógusoknak? — Azt vallom, hogy a pedagógia feladatrendszerén belül a nevelés a döntő. Különösen a képzés kezdeti fázisában. Az óvoda, az alsó és a felső tagozat szintjén. Itt kell elvégezni a nevelési alapozó feladatokat, mert ez a korosztály a legnyitottabb a nevelő hatások iránt. Ezt régi népi megfigyelések is alátámasztottak, így fogalmazódott meg az a mondás: addig hajlítsd a fát, amíg vessző! Ez ember életében ez a vessző-állapot a 13-14 évig tart. Ha az alapozást nem végezzük el, akkor a gyerekek az iskolából olyan nevelési deficittel kerülnek ki az életbe, amelyek a későbbiekben nem, vagy csak részben pótolhatók. Lőrincz Sándor Péli Tamás „rendhagyó” grafikái Rendhagyó albumot mutattak be a sajtó képviselőinek a budapesti Kossuth Klubban. A Baloldali Ifjúsági Társulás kiadásában megjelent kötet Péli Tamás festőművész — a Magyar Szocialista Párt ország- gyűlési képviselőjének — száz grafikáját adja közre. A rajzok érdekessége — egyben különlegessége —, hogy a művész jórészt parlamenti előterjesztésekre „firkálta” műveit. Mini-Fesztivál A Magyar Zeneművészeti Társaság immár hatodik alkalommal rendezi meg Mini-Fesztiválját. A hangversenyeken XX. századi magyar és külföldi zeneszerzők műveit hallgathatják meg az érdeklődők. A zenei esemény helyszíne az idén is a Pesti Vigadó lesz. A program január 28-án magyar esttel kezdődik. Január 29-én svéd-magyar est, január 30-án délutáni hangverseny, illetve svájcimagyar est szerepel a Mini-Fesztivál műsorán. Könyvterjesztés — új formában Szerződést kötött egymással az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Piért-Tanért Kft, amely megújult formájában a terjesztést vállalta magára. Hajdú György, a kft igazgató-helyettese hangsúlyozta: várják, hogy a többi tankönyvkiadással foglalkozó kiadóval is szerződést köthessenek. Mint mondta: 1994-től új formában terjesztik a tankönyveket. Először az iskolák igényeit mérik fel, majd ennek alapján a kiadótól megrendelik a szükséges könyveket. SZIRMAY ENDRE KÖTETÉRŐL Gyakorlóintézmény lett az SMK A szeretet szószólója Új versek és költemények prózában — ezt az alcímet adta legújabb, Szószóló című kötetének Szirmay Endre. A kaposvári költő', műfordító hatodik kötete Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzata, valamint a Balaton Füszért támogatásával, a Művészetbarátok Budapesti Egyesületének gondozásával látott napvilágot. „Költői gondolat az a gondolat, amely prózában is versbe kívánkozik”. A szerző Paul Valéry sorait választotta a kötet mottójául, s öt fejezetben vall arról, hogy a líra e szélsőségektől nem mentes korban is eljut(hat) a címzettekhez. Üzenet-értékű lesz a szó, a strófába szedett gondolat. Bár a világ rezdülése, háborúk szörnyű zaj-szava a költő minden gondolatában ott van, soraiból mégis egyfajta optimizmus árad. „A szépségnek most is van hitele még / bár vérzik a világ..“/ a végtelenség vadvizein zengnek / most is harmóniák.” — írja Van hitele még című versében. S ahogy tallózunk a karcsú gerincű kötet versei között, egyre inkább érezhetjük a vágyott harmóniát. Ebben az életfilozófiában pedig igéző csodák, kerekedő álmok kavarognak, szavak és fények közzenéje, a valóságőrző, tanító idő, s a tűz a „főszereplő”. Szirmay Endre költői képei magával ragadók, kristálycsengésü sorai „rendet simítaSZIRMAY ENDRE SZÓSZÓLÓ IUJ versek ta kAllcintnyrk isiuábiinl nak a szóképek kóchaján”. A feleség, Sz. Bayer Erzsébet rajzaival illusztrált kötet utolsó oldalain a paradox módon költemények prózában kifejezéssel illetett müvek állnak. E szövegek valóban veretes „költemények”. Szóljon erdők, felhők és emberek titkairól, a végtelen álomtengerről, vagy a hazájához íly szorosan kötődő költőről. Mert mi a haza ma? Szirmay szerint: „Haza a véglegesnek hiti igazságok harangszava. A mindnyájunk boldogulására egy emberként vállalt cselekedetek biztatása. A szándékok és a tettek össze- csengése. Az embert szolgáló alkotások gazdagodó sora. A nép, az emberiség java. ” Szirmay Endre pedig jól érzi magát e honban, — teszi azt, amire szegődött — se kötetével méltán lehet újfenn a szeretet szószólója. (Lőrincz) Megszépül végre a házunk... Színházbusz-akció és vándorgyűlés — Több program a gyerekeknek — Segítő, szolgáltató, művelődési centrummá szeretnénk alakítani az intézményt — mondta Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója, amikor ezévi elképzeléseiről kérdeztük. S hogy van-e erre igény? Minden bizonnyal, hiszen a tudatosan tervező intézmény palettája az utóbbi években egyre színesebb. Munkájuk során a települési önkormányzatok, valamint azok intézményeinek igényét, s a fenntartó megyei önkormányzat kívánalmait próbálják ötvözni. Helyi, lakossági kívánságok, ágazati igények is jelentkeznek időnként. Az SMK-nak a hagyományos, magas színvonalon megrendezett programjai mellett rangot ad az is, hogy e tanévtől a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem gyakorló intézménye lett. A korábbi laza szál megerősödött; így születhetett meg a megállapodás a két intézmény között. Az SMK szervezi, koordinálja a gyakorlati képzést, de az elméleti oktatásba is bekapcsolódik. 1994 a család nemzetközi éve. A sokszínű programkínálat egyikének éppen Kaposvár ad majd otthont. Az SMK ugyanis elnyerte az országos családterápiás vándorgyűlés rendezési jogát. Két pályázaton is sikeresen szerepelt. 150 ezer forintot kaptak a Szabadművelődési Alapítványtól színházbusz-akció- jukra. 75 ezret pedig az intézményben szerkesztett Somogyi Kurír közművelődési folyóirat további korszerűsítésére. Darabos Zsuzsától, az SMK munkatársától tudom: a színházbusz-akci- óra óriási az igény. Hogy szélesedjen az akcióban résztvevő kistelepülések köre — több vidéki felnőtt és gyerek bejuthasson a Csiky Gergely Színház előadásaira — további pályázatokon törik a fejüket. Az igazgató úgy véli: ebben az évben még többet kell tenniük a gyerekekért. Látványos ügyességi vetélkedők, sportversenyek előkészületei folynak, amelyek akár példaként is állhatnak majd a somogyi települések közművelődési szakemberei előtt. Az intézmény „nyit” a vállalkozók és a vállalkozások felé is; információs és képzési igényekről folynak tárgyalások. Hegedűs Tibor azonban talán az intézmény nagy ütemben épülő-szépülő nagytermére a legbüszkébb. Azt tartja: szerencsére sokan belátták, mily nagy szükség van egy kamararendezvényekre, előadásokra, különféle kurzusokra egyaránt alkalmas, impozáns helyiségre. (Lőrincz) Bábonymegyer 77 kisiskolása ✓ Almuk egy tornaterem A bábonymegyeri általános iskola 77 tanulóját két különálló épületben oktatják. Az 1-3 és 2-4 osztályos bontásban tanuló kicsik a 60-as években létesített épületben, a felsőtagozatos diákok egy régvolt kastélyban kaptak helyet. Itt kellett a bábonymegyeri önkormányzatnak kialakítania tavaly egy vizesblokkot, amely egymillió forintba került. Az általános iskolásoknak a napköziotthonban biztosítják a kedvezményes étkezést. Egy gyermeknél 10, kettőnél 20 forint, három és több gyermeknél 50 százalékos térítési kedvezményt adnak. A nyolc pedagógus 13. havi bérére 270 ezer forintot adott az önkormányzat; a nemrégiben elkészült új besorolás szerinti bérekre 760 ezer forintos hitelt kell felvenniük. A bábonyme- gyeriek álma egy tornaterem, de amióta ez kiesett a támogatási rendszerből, nem is mernek reménykedni a megvalósulásában. Kortárs latin- amerikai grafika Kortárs latin-amerikai grafikákból nyílt kiállítás a héten a Kiscelli Múzeumban, ahol negyvenegy 1970-86. között készült mű látható. A különböző művészi irányzatokat képviselő művészek a nyomdai technika legváltozatosabb módszereit alkalmazzák. Vannak közöttük figurális és absztrakt képek is. A térség országainak alkotói — amelyekhez Mexikó is csatlakozik — a klasszuikus és a modern művekben is az ősi kultúrát mutatják be.