Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

1994. január 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Elfogadták a Kaposplast pályázatát Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa határo­zatot hozott a társasági része­sedések privatizációs lízing­technikával történő értékesí­téséről. Az igazgatótanács hozzájárult a Kaposplast Kefe és Műanyagipari Kft lízing­ajánlatainak elfogadásához. Elfogadták továbbá az eddigi pályáztatást lebonyolító szak­értő cégek privatizációs li- zingpályáztatásban való köz­reműködését is. Bathi küldöttség Kaposváron Kaposvár testvérvárosának az angliai Bath-nak két kultu­rális szakembere látogatott a napokban a somogyi megye- székhelyre. A megbeszélésen a tavaszi fesztivál programjai is szóba kerültek. A tervek szerint májusban a Somogy táncegyüttes és a Zengő ze­nekar vendégszerepei Angliá­ban, jövőre pedig a Csiky Gergely színház is szerepel­het Bathban. Indul a városi ifjúsági lap Megjelent ma az első száma, és ezután havonta je­lentkezik a Gáz, a kaposvári if­júság lapja. Pénteken a sztármelléklet vendége Geszti Péter és a Rapülők, valamint Kulka János. 52 kérdésre vá­laszol a röplabdás Kántor Sándor. Ezenkívül többrészes szerelmi történet indul, Yes Dance Club, és szenzációs dí­jakat lehet nyerni a rejtvénypá­lyázaton. A megjelenés nap­jára tervezett lapindító buli az Enemy Squad Rap-csapattal viszont elmarad. Szuloki krumpli vajdasági magyaroknak A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat, a szuloki önkor­mányzat és az egyházközség szervezésében krumpligyűjtési akciót tartottak Szulokban. A vajdasági magyarok megsegí­tésére az egész község meg­mozdult, s 2-3 zsákonként összesen több, mint 30 mázsa burgonyát gyűjtöttek össze. Ezt a mennyiséget a Barcson gyűjtött többi adománnyal együtt viszik a Vajdaságba. Beruházások Segesden A tavalyi évhez hasonlóan az idén is több lényeges fej­lesztést és beruházást hajta­nak végre Segesden. A di­namikusan fejlődő somogyi településen közel tizennyolc millió forintot fordítanak beru­házásra 1994-ben. Ez az összeg jelentős része a költ­ségvetésnek, ám csak ilyen nagyságrendű anyagi hozzá­járulással lehet a szennyvíz- csatorna első részének mun­kálatait elkezdeni. Fontos ter­vük még egy összekötő út ki­építése, a sportegyesület öl­tözőjének modernizációja va­lamint a korszerű tűzoltószer­tár kialakítása. Kedvezményes jegy a fürdőbe A téli időszakban a nyugdí­jasok kedvezményesen vehe­tik igénybe a kaposvári városi fürdő melegvizes szolgáltatá­sát. A lehetőség több hónapig tart, egészen május közepéig. Az ötven százalékos csökken­téssel a korábbi nyolcvan fo­rint helyett mindössze negy­ven forintért válthatják meg belépésre jogosító szelvényü­ket az idősebb emberek. Kerékpárút hárommillióért Gazdátlan jószág, szabad préda az erdő' Engedély nélküli fakitermelés — A kár akár milliós is lehet (Folytatás az 1. oldalról) A fakitermelés és egyálta­lán az erdőgazdálkodás első­számú hatóságának számító erdőfelügyelőség részéről Nádas József igazgatóhelyet­tes a helyszíni szemléket megelőzően próbált dűlőre jutni az érintettekkel. Az amúgy is kusza ügyet csak tovább bonyolította az a tény, hogy a kárpótlási árverése­ken névleg tulajdonhoz jutott, többségében idős emberek nem voltak vagy nem akartak tisztában lenni azzal, ami a saját erdejükben történik. A tagi aranykoronánál, valamint a kijelölés útján kapott erdők többsége kis kiterjedésű — a magára régóta várató erdő- és erdőbirtokossági törvény híján felügyeletük nem meg­oldott. S nemcsak a felügye­letük. Köztudott, hogy a kár­pótlásra kijelölt területekre tel­jes moratórium van érvény­ben; az átmenet időszaká­ban, a tulajdonjogok végső rendezéséig tilos a fakiterme­lés. Ennek ellenére országos jelenség, hogy a „gazdátlan” erdőket ismeretlen tettesek barbár módon letarolják, s óriási károkat okoznak az er­dőnek. (Somogybán, szeren­csére az esetek nyolcvan százalékban fény derül a tet­tesek és megbízóik szemé­lyére, ám az azt követő jogi procedúrának se vége, se hossza.) Jelen esetben is ez történt. Csak Libickozmánál — az előzetes felmérések szerint — száz köbméter kő­risfát vágtak, vágattak ki — egyelőre ismeretlen szemé­lyek. Az erdőfelügyelőség szakértői vizsgálata éppen azt hivatott kideríteni, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőkben hol, milyen faj­tájú és mennyiségű fát „ter­meltek ki”. Ha megállapítást nyert a kivágás, a felelőst kell felkutatni. Lévén, hogy az er­dőfelügyelőség csak a hiva­talnál bejegyzett tulajdono­sokkal foglalkozhat, vagy rá­juk veti ki a nem csekély — akár egymillió forintot is meg­haladható — büntetést. Vagy a kárpótlási jegyüket áruba bocsátók perelik vissza a pénzüket „nagystílű” vevőik­től— azoktól a káeftéktől vagy civilektől, akik az ő a há­tuk mögött, esetleg az ő tud- tukkal — az érvényben lévő ti­lalom ellenére — ott irtották az erdőt, ahol éppen érték. Ha a tulajdonosokkal nem jutnak egyről a kettőre, akkor a határozat elkészültével a rendőrséghez fordulnak az erdőfelügyelőség szakértői. Az már az okozott kár mér­tékétől függ, hogy szabály­sértési eljárásként, avagy bűncselekményként könyve­lik el a falopást. Csiky Szakápolói tanfolyam a nagyatádi kórházban Kerékpárút épült Lengyeltótiban. A Fonyód felé vezető' szakasz építsének összköltsége mintegy 3 millió forintot tesz ki Fotó: Csobod Péter Kilométernyi hálóval keszegeznek (Folytatás az 1. oldalról) — A tulajdonos ÁV Rt lénye­gében egyben tartotta az átala­kulás során a cég vagyonát — magyarázta Gönczy János. — A tórendszer felét, mintegy 1100 hektárnyi vízfelületet ér­tékesíti majd pályázat útján; erre elsősorban azért van szükség, mert távol esnek fel­dolgozóhelyeinktől, illetve nem szerepelnek a hosszú távú fej­lesztési elképzelésekben. A vezérigazgató, aki 1959-ben fonyódi halászként kezdte szakmai pályafutását, elmondta azt is: szeretnék vonzó halállományú tóvá fej­leszteni a Balatont. A Balaton történetének eddigi legjelentő­sebb feladata ez, hiszen pél­dául a jelenleg leginkább prob­lémát okozó, elöregedett busa­állomány nagyságát, viselke­dését, a tó életében játszott szerepét igazán nem ismerik, szakmai szempontból a ponty­ból túl sok van a Balatonban, de a horgászok nagy száma végül is indokolja a „túlnépese­dést”. A víztisztaság azonban az egyensúly fenntartásán mú­lik, ami az állomány folyamatos szemmel tartását és azonnali reagálásokat követel. A halá­szok munkáját nagy mértékben nehezíti, hogy rettentő mérték­ben elszaporodott az orvhalá­szat. A vezérigazgató vélemé­nye szerint a Balaton legérté­kesebb halából, a süllőből—fo­gasból többet lopnak évente a tóból, mint amennyit a halászok és a horgászok összesen ki­fognak. Ez nem csak anyagi károkat okoz — ellenőrizhetet­len láncreakciót indíthat el a tó élővilágában. Jelenleg 12 halőr vigyáz a vagyonra;létszámban, fizetésben, munkafeltételekben erősíteni kívánják a szolgálatot, s bevezetni a helyszíni bírsá­got. Manapság ugyanis a sza­bálysértési eljárás során a vét­kezők túlnyomó részét felmen­tik. A tógazdaságok profitjából lehetne fejleszteni a céget, il­letve az exportra szállított an­golnáért kapott pénzből. Gönczy János beszélt arról is: bár a Balatonban még 20 év múlva is lubickolni fog angolna, gazdaságos kifogásukra mind­össze három éven belül van le­hetőség. Egyébként azt vallja:elsőrendű feladatnak tartja a víz védelmét, az ide­genforgalom kiszolgálása, a horgászoknak való élmény- szerzés ugyanúgy dolguk. Czene Attila A nők érdekében gyűjtenek aláírást A szakszervezeteket nem mindenütt nézik jó szemmel A Közalkalmazottak Szakszervezete, illetve mostmár Magyar Köztiszt­viselők és Közalkalmazottak Szakszervezete január 15-i kongresszusán részt vett somogyi küldöttek, valamint a szakszervezet megyei tit­kára tartottak a megyei alapszervezetek képviselői, intézményvezetők, köztiszt­viselők számára tájékozta­tót tegnap Kaposváron. Elhangzott, a kongresszu­son sürgették a közalkalma­zotti, valamint az önkormány­zati törvény módosítását. A módosító javaslatok között szerepel, hogy a jövőben az önkormányzati intézmények számára az állami költségve­tésből nevesítetten különítsék el a működésükhöz szüksé­ges pénzeket, valamint, hogy a köztisztviselőknél törvény tegye lehetővé a szakszerve­zettel együttesen megalkot­ható megállapodások létreho­zását. Szeretnék elérni azt is, hogy a vezetői megbízást ne lehessen indoklás nélkül visz- szavonni. A közalkalmazotti törvényt aképpen javasolják módosí­tani, hogy tegye lehetővé ága­zati kollektív szerződések megkötését, valamint növeljék a fizetési osztályok számát. Javasolják továbbá a közal­kalmazottak minősítésére és a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályok módosítását is. A tájékoztatón elhangzott, a kongresszus nem ért egyet a női nyugdíjkorhatárról szóló döntéssel. Javaslatuk szerint a nőknek választási lehetősé­get kell adni abban, hogy akarnak-e tovább dolgozni, vagy nyugdíjba mennek 55 éves korukban. A szakszerve­zet aláírásgyűjtési akcióba kezdett ezügyben, s — mint elhangzott — Somogybán is sok aláírásra számítanak. Gyöngy Márta megyei titkár elmondta, a közalkalmazotti törvénymódosítás hatálybalé­pésének 1995 januári határ­ideje sokhelyütt félreértésekre adott okot. Nem egy helyen — tévesen — úgy értelmezték, hogy maga a törvény beveze­tése tolódott ki egy évvel, s emiatt visszasorolták a közal­kalmazottakat. Elhangzott, Somogybán is több hivatalvezető, illetve pol­gármester nyíltan, vagy bur­koltan szakszervezetellenes, s a dolgozókat különféle hát­rányok sújtják szakszervezeti tagságuk miatt. (Nagy) Pártértekezletre készülnek a szociáldemokraták Az MSZDP a százéves magyar szociáldemokrata mozgalom szellemi örököse, politikai programjával a jövő felé forduló történelmi párt. Többek között ez is elhang­zott tegnap délután Kaposvá­ron, a szakszervezetek szék­házában, ahol területi értekez­letét tartotta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A re­gionális értekezletre Baranya, Tolna, Zala és Somogy szo­ciáldemokratáit hívták meg, hogy mondják el véleményü­ket a párt átdolgozott prog­ramtervezetéről. A területi értekezlet Biczó Józsefnek, az MSZDP So­mogy megyei elnökének veze­tésével vitatta meg a prog­rambizottság javaslatát. Meg­tudtuk azt is, hogy a tervezet széles körű viták eredménye­ként alakult, s figyelembe vet­ték a szakértők véleményét is. A javaslatokat a Kapolyi László által vezetett program- bizottság terjeszti a január végi országos pártértekezlet elé. — A pártprogram elfoga­dása után készítjük el a vá­lasztási programot, amely rö- videbb, világosabb lesz — mondta dr. Balogh László az elnökség tagja, a programbi­zottság titkára. — A program fontos eleme, hogy az MSZDP a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők érdekeit képvi­seli, de vállaljuk a nyugdíjasok és a kisvállalkozók gondjait is. Az MSZDP fokozottan ügyel a kisebbségek, mindenekelőtt a magyarországi cigányság ér­dekeinek védelmére. Olyan gazdaságpolitikát támoga­tunk, amelyben a szociállibe- rális koncepcióhoz képest markánsabb az állam beavat­kozó szerepe. Ugyanakkor a szociális helyzet javítására is törekszünk. — Az országggyűlési képvi­selőjelölteket várhatóan feb­ruár elején mutatjuk be — mondta Lelovics Ottó. — Arra törekszünk, hogy mind a 176 körzetben állítsunk jelöltet. Már Somogybán is megvan­nak a „kiválasztottjaink”. L. J. Februárban fejezik be tanulmányaikat a — nagyatádi kórházban indított 18 hónapos felnőtt — szakápolói tanfo­lyam hallgatói. Jelenleg gyakorlatukat végzik a sebészeten és az I. számú belgyógyászaton, ahol az önálló ápolási fel­adatok ellátására készülnek fel (Fotó: Lang Róbert) Túlterhelt a levéltár Akadályozza a már felvett ügyek elintézését a Somogy Megyei Levéltárban, hogy az újra indított kárpótlási lehető­ségek miatt az ügyfelek nagy számban keresik fel az intéz­ményt. Ezért Kaposváron és Nagyberkiben levélben is je­lezhetik a kárpótlással kap­csolatos ügyeiket az ügyfelek. Az ügyintézés meggyorsítása érdekében ezt kérik is a levél­tár szakemberei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom