Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. január 20., csütörtök / Érdemi együttműködés reményében A 600 egyesületben majd­nem negyedmillió tagot tömö­rítő Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége tizenhat pártot ke­resett meg, hogy képviseljék érdekeiket, de érdemi együtt­működésre csak a Magyar Szocialista Párt mutatott haj­landóságot. Ezért kötöttek ve­lük választási együttműködési megállapodást — tájékoztatott Bleyer Jenő, a szövetség el­nöke. A nyugdíjasszövetséget — a megállapodás értelmé­ben — hárman képviselik az MSZP országos listájának élén, de a szövetséghez tar­tozó jelöltek ott lesznek a me­gyei és a fővárosi pártlistán is, négy képviselőjüket pedig egyéni választókerületben in­dítja az MSZP. Debreceni kiadvány: az Őszikék Mind gyakrabban hallat ma­gáról — közösségi munkája, egyesületi eredményei révén —- a Debreceni Nyugdíjasok Egyesülete. Rendszeresen szervez tagjainak például or­szágjáró kirándulásokat, s a múlt év végén a Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjasok Szerveze­teinek Szövetsége 1994-re szóló együttműködési megál­lapodást kötött a megyei ön- kormányzattal. Most arról érte­sültünk, hogy Őszikék címmel új, közös nyugdíjasújságot je­lentetett meg a megyei nyugdí­jasszövetség és a Debreceni Nyugdíjasok Egyesülete. Esküvő ötven év múltán A 74 éves, olasz Mario Si- niscalchi és a 71 éves, ukrán Kátya Karina ötven éve egy­másba szeretett, de csak most esküdtek egymásnak örök hű­séget. 1944-ben egy berlini munkatáborban ismerkedtek meg, ahova mindketten hadi­fogolyként kerültek, Berlin ost­romakor azonban elveszítet­ték egymást. Kátya akkor már terhes volt Mariotól, s később közös gyermekük, Stefanó „hozta össze” őket... Masszázs, tb-támogatás nélkül Több mint 336 milliárd forint bevétellel, illetve ugyanennyi kiadással számol az idén az egészségbiztosítási önkor­mányzat. Miután tavaly márci­usban módosították a gyógy­fürdő-szolgáltatások társada­lombiztosítási finanszírozásá­nak rendjét, az önkormányzat elnöksége most ugyanezt a témát hosszú távra szólóan is megvitatta. Új vonása a jog­szabálynak, hogy a gyerme­kek csoportos gyógyúszását társadalombiztosítási támoga­tásban részesíti, ugyanakkor több ellátástól — például a sportmasszázstól — megvon­ják a korábban nyújtott tb-tá- mogatást. Szövetségben a szamaritánusok A szamaritánusok azok, akik a szociális, egészségügyi rászorultságot, a kiszolgálta­tottságot a mindennapi élet­ben legközvetlenebbül érzéke­lik, ezért igencsak jelentős le­het a segítségük. Többnyire az egészségügyben, a szociá­lis ellátásban dolgoznak azok, akik hazánkban a szamaritá- nusságot vállalják, s az ország különböző területein több mint tíz egyesületük működik. A közelmúltban Budapesten megalakították a szamaritá­nus-egyesületek országos szövetségét. Tizennyolcezer kötet között Gosztola Tiborné: — A jó vendég igényes Fotó: Kovács Tibor Nyugdíjasként helyettesít a kaposvári cseri fiókkönyvtár­ban Gosztola Tiborné. A Ma- kovecz Imre tervei alapján épí­tett, hangulatos helyiségben 1992 áprilisától fogadja az ol­vasókat. — A vendégek háromne­gyed részét már névről isme­rem — mondja. — Jól érzem magam itt, sok cseri emberrel összebarátkoztam, így sokuk­nak ajánlhatom a legújabb ki­adványokat is. Gosztoláné több évtizedes szakmai múlttal vállalta a he­lyettesítést. Adminisztrátor­ként dolgozott kezdetben, fel­vették ;magyar-orosz szakra, Pécsre, de kénytelen volt ab­bahagyni tanulmányait. A paksi, majd a tamási járásban volt módszertanos. Huszon­három esztendeig pedig — egészen 1991-es nyugdíjazá­sáig — a Szakszervezeti Könyvtár munkatársa volt. Kisujjában van tehát ez a szakma. — Milyen a jó vendég? — Mindenekelőtt: igényes. Nemcsak a szépirodalmi kíná­lat érdekli, hanem egyre gyak­rabban kacsintgat az ismeret- terjesztő kötetek felé. Ha va­lamit nem talál, csak akkor fordul hozzám. — Mi volt a közelmúlt slá­gere? — Az ünnepek közeledtével egyre több szakácskönyvet kölcsönöztek az olvasók, és a szórakoztató, könnyedebb műveket vitték. A fiatalok a kö­telező olvasmányokat keres­ték. Kötelező és ajánlott iroda­lomból jól el van látva a cseri könyvtár, gyakran más kör­zetből is hozzánk jönnek köl­csönözni. Tizennyolcezer kötet sora­kozik a polcokon. Naponta 25-60 látogatója van a könyv­tárnak. Az Építőipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet tanulói a legy- gyakoribb vendégek, de a környék két óvodája is el-el- átogat ide. Hatszáz beiratko­zott olvasójuk van, köztük 265 a tizennégy év alatti, 60 pedig nyugdíjas korú. 38 olvasójuk munkanélküli. Gosztolánénak van egy kü­lönösen kedvenc olvasója. A 84 esztendős asszony rend­szeres látogatója a könyvtár­nak. Szeret tallózni a könyvek között; inkább a klasszikuso­kat kedveli, de nem veti meg a sci-fit sem. No meg egy-egy Croker-regény — lánykorának bestsellere — is a heti olvas­nivalók közé kerül. Az év vé­gén disznóölésre készült, s az ünnepekre a Csemegék köny­vét is kikölcsönözte. Gosztoláné csak annyit fű­zött a történethez: ő is sze­retne túl a nyolcadik X-en szel­lemileg olyan friss maradni, disznóvágásra készülni, és annyit olvasni, mint legidősebb vendége. Lőrincz Sándor A DÖNTÉS HOLNAP VÁRHATÓ Nyugdíjemelés a közgyűlés napirendjén Csaknem három millió em­bert érintő kérdés szerepelt a Nyugdíjbiztosításéi Önkor­mányzat január 7-i, majd 11-i elnökségi ülésén: az idei nyugdíjemelés időpontja(i), mértéke. A január 7-i testületi ülésen még nem született vég­leges döntés arról, milyen ál­lásfoglalás kerüljön a közgyű­lés elé, több elképzelés is föl­merült arról, hogy mikor és mi­lyen mértékű emelést lehetne végrehajtani. Ugyanakkor az elnökség megerősítette azt a korábbi közgyűlési határozatot, amely szerint a jövőben a nyugdíjak emeléséhez a várható nettó átlagkereset-növekedés he­lyett az előző évi nettó átlag­kereset-növekedést kell alapul venni. Ez 1993-ban — az elő­zetes számítások szerint — 17-19 százalék volt. A holnapi közgyűlés elé ter­jesztendő, végleges testületi állásfoglalást a Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat január 11-én megtartott elnökségi ülésén készítették el. E szerint a szakemberek azt javasolják, hogy az idén a nyugdíjemelés a tavalyi bérkiáramlással ará­nyosan valósuljon meg, s eh­hez három módszert kínálnak választásra. Az egyik szerint márciusban emelnének — nem visszamenőleges hatál­lyal — tíz százalékot. A visz- szamenőlegesség kizárása révén jelentősebb összegű le­hetne a szeptemberi emelés, ha viszont márciusban visz- szamenőlegesen emelnék a nyugdíjakat tíz százalékkal, nagyon kevés állna rendelke­zésre az őszi emeléshez. A harmadik megoldási javaslat szerint januártól 9 százalékkal emelkedne a nyugdíj, így vi­szont mód nyílna a szeptem­beri nagyobb arányú eme­lésre. Az önkormányzat holnapi közgyűlésén várhatóan hatá­rozatot hoznak arról, hogy a három változat közül melyiket fogadják el. Az azonban tény, hogy az idei 18 százalékos emeléshez — amelyben azok részesülhetnek, akik 1993 vé­gén már nyugdíjban voltak — mintegy 9 milliárd forintnak még keresik a forrását, vagyis ennyi hiányzik a tb költségve­tésében. A javaslatok közti válasz­tásnál azt is figyelembe kell venni, hogy ha az emelést csak márciustól — tehát nem visszamenőleges hatállyal — valósítják meg, akkor annak a hatása áthúzódik 1995-re, hi­szen a 18 százalékos emelés föltételezi, hogy az összeget 12 hónapra kell vonatkoztatni. Holnap mindenestre ebben is döntés születik a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat idei első közgyűlésén. Nyílt választmányi ülés Kaposváron Az 1993. évi munkáról készített számvetést vitatja meg január 31-én tartandó ülésén a Nyugdíjasok Ka­posvári Egyesületének választmánya. — Az elnökség ezúttal rend­hagyó választmányi összejöve­tel mellett döntött — tájékozta­tott Székely Sándor, a kapos­vári egyesület elnöke — , ugyanis nemcsak választmányi tagjainkat várjuk 31-én délelőtt­fél tízre a Szakszervezeti Székház színháztermébe, ha­nem a megyeszékhely vala­mennyi érdeklődő nyugdíjasát, akár tagja egyesületünknek, a választmánynak, akár nem... Azért is döntöttek a rendez­vény helyszínének kiválasztá­sakor a színházterem mellett, hogy minél többen meghall­gathassák és megismerjék az egyesület elnökségének a múlt évről szóló beszámolóját, a gazdasági tevékenységről ké­szített számvetést, az idei költ­ségvetés-tervezetet, az erre az évre kitűzött célokat. Jóllehet szavazati joggal csak a választmány tagjai ren­delkeznek, a rendezvény házi­gazdái szívesen veszik, ha mi­nél több kaposvári nyugdíjas elmondja az őt foglalkoztató problémákat, és tanácsokkal, jó ötletekkel segíti az értük is munkálkodó nyugdíjasegyesü­let tevékenységét. Mivel a nyílt választmányi ülésen a városi és a megyei nyugdíjastestület vezetői is részt vesznek, bíz­vást remélhetik a rendezvé­nyen megjelenő kaposvári nyugdíjasok, hogy vitás kérdé­seikre érdemi választ kapnak, s orvoslásra váró gondjaik el­jutnak a címzettekhez. Megerősítették az országos nyugdíjas kamara döntését A Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére az elmúlt héten újabb egyeztetést tartott a társadalombiztosítási képviselők de­legálásáról a nyugdíjas szervezetekkel a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A megbeszélésen részt vett szervezetek képviselői kijelentették: egyetértenek a kamara korábbi döntésével, és tá­mogatják a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatba delegált nyug­díjas képviselőket — tájékoztatott Mihalovits Ervin elnök. A nyugdíjas szervezetekkel történt egyeztetést azután tar­tották, hogy a Nyugdíjasok Pártja által kezdeményezett el­járás során a Legfőbb Ügyész­ség megállapította: a tb-ön- kormányzatba delegált nyugdí­jas képviselők kiválasztásánál a kamara nem járt el kellő kö­rültekintéssel, és nem egyezte­tett a törvényben előírt módon valamennyi országos nyugdíjas érdekképviseleti szervvel. A Nyugdíjasok Országos Kama­rája — mondta az elnök — a kérdés tisztázása érdekében a Legfőbb Ügyészség Közigaz­gatási Kollégiumához fordult, kérve az országos nyugdíjas érdekképviseleti szervek listá­ját. A cégbírósági bejegyzések ugyanakkor nem segítettek ab­ban, hogy kiderüljön: hány ilyen szervezet létezik jelenleg Ma­gyarországon. Ezért a kamara az általa országos szervező­désként ismert, és az egyezte­tésbe korábban is bevont há­rom szervezet mellett a Leg­főbb Ügyészség javaslatára a Kisnyugdíjasok Egyesülete, a Nyugdíjasok Kulturális Egyesü­lete és a Magyar Nyugdíjas Fó­ruma véleményét kérte ki a kérdésben. Ezek a szervezetek nem találtak kivetnivalót a ka­mara delegálási eljárásában. Mint Mihalovits Ervin el­mondta: az egyeztetés ered­ményéről a Nyugdíjasok Or­szágos Kamarája a Legfőbb Ügyészséget is értesítette, s remélik, hogy ezek után végre pont kerül az ügy végére. A DÁNOK A LEGBOLDOGABBAK Az idősek helyzete Nyugat-Európában Az időseknek igen különböző életfeltételei és boldogu­lási esélyei vannak az Európai Közösség egyes országai­ban — állapították meg felmérésükben a Tizenkettek. Az Eurobarometer tanulmá­nya kimutatta, hogy az Európai Unió országai közül Dániában legboldogabbak az időskorúak: több mint kétharmaduk elége­dett saját életével. Görögor­szágban ezzel szemben az öregek 6 százaléka, Portugáli­ában pedig mindössze 3 szá­zaléka elégedett helyzetével. Más megközelítésben: amíg a korosabb dánoknak csak 3 százaléka elégedetlen, addig a velük egy korosztályba tartozó portugálok 41, illetve a görögök 59 százaléka érzi úgy, hogy mostohán bánik vele a sors. — Az országok közötti kü­lönbözőségek nem simíthatok el. A közösség feladata, hogy ezen eltérések közül minimá­lisra csökkentse azokat, ame­lyek a szociális, gazdasági fel­tételek különbségeiből adód­nak — mutat rá a felmérés. A tanulmány — mint az elé­gedetlenség forrásait — külön­választja a nyugdíjak szintjét és a társadalomtól való elszi­getelődés mértékét. Arra a megállapításra jut — s ez talán kellemes meglepetésként hat —, hogy az ifjúság támogatja az idősebb generációt. — A fia­talok fennhangon és egyértel­műen kimondják,... hogy az idősek különleges helyzetüknél fogva megérdemlik a nemzeti kormányok és az egész közös­ség értük hozott tevékeny ál­dozatvállalását ... És ezt hiba volna az öregek iránti sajnálat jeleként felfogni — olvasható a tanulmányban. A felmérés rámutat arra is, hogy az Európai Unió minden tagországában tudatában van­nak a kor szerinti hátrányos megkülönböztetésnek, de an­nak is, hogy ez ellen illene va­lamit tenni. A megkérdezettek azonban azon a véleményen voltak, hogy az időseknek is jobban ki kellene állniuk érde­keikért. Elképzelés. — Ugyan, aranyoskám, dehogy is sírom én vissza a gu­lyáskommunizmust! De azért egy parizerköztársaságot el tudnék képzelni... i

Next

/
Oldalképek
Tartalom