Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-18 / 14. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. január 18., kedd NATO-légicsapás tervek Boszniára Az Észak-atlanti Tanács állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján megfogalmazott határozott figyelmeztetés a boszniai szerbek felé, kilátásba helyezve egy légicsapás lehetőségét, ismét a NATO eddigi, boszniai légitevékenységeire, illetve „vállalásaira” irányította a figyelmet. Mindezek előtörténetének áttekintése előtt mindenesetre célszerű emlékeztetni rá: jelenleg kétféle légicsapás témája van az asztalon: az egyik lehetőség az ENSZ-csapatok védelmében tenne lehetővé ilyen akciót, ha támadás érné őket; a másik az a tavaly nyári, amerikai kezdeményezésre született NATO-ajánlat, hogy a szövetség kész légire- jével a körülzárt mohamedán települések védelmére sietni. Az előbbi akció lehetőségét az ENSZ BT már jóváhagyta, de ez esetben is a műveletek megkezdéséhez az Észak- atlanti Tanács és az ENSZ-főtit- kár együttes szentesítése szükséges. Az utóbbi esetben egyelőre a formális ENSZ-mandátum várat magára. 1993. március 31. Az ENSZ Biztonsági Tanács határozatot fogad el arról, hogy folyamatos légibevetésekkel ellenőrizzék a Bosznia felett repülési tilalmat elrendelő, 1992. október 9-én megszavazott ENSZ-határozat betartását. 1993. április 8. A NATO legfőbb döntéshozó fóruma, az Észak-atlanti Tanács áldását adja arra, hogy a szövetség légiereje — észak-olasz bázisokról kiindulva — teljesítse a légtérzárlat ellenőrzésére vonatkozó ENSZ-határo- zatot. A nap 24 órájára kiterjedő missziót április 12-én kezdik. 1993. május 6. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa „védett övezetnek” minősít hat, mohamedánok lakta boszniai települést (Szarajevó, Tuzla, Zepa, Gorazde és Bihac. Srebrenicát hivatalosan már április 16-án védett területnek minősítették.) 1993. május 22. Az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britan- nia és Spanyolország együttesen deklarálják, hogy garanciát vállalnak a „védett övezetek” biztonságára. Konkrét katonai intézkedéseket ugyanakkor nem fogalmaznak meg. 1993. június 10. A NATO külügyminiszterei athéni ülésükön felajánlják, hogy a szövetség kész harcigépeivel védelmet nyújtani a térségbe telepített szárazföldi ENSZ-erőknek. 1993. július 29. A NATO hivatalosan is bejelenti, hogy az Adriai-tenger körzetébe telepített harcigépei július 22. óta készen állnak arra, hogy szükség esetén azonnali bevetéssel védelmet nyújtsanak az ezt kérő kéksisakos egységek számára. Kérés érkezhet maguktól a térségben lévő egységektől, illetve kezdeményezhetik a NATO vagy az ENSZ irányító pontjain. Valamennyi esetben a végső döntéshez — a délszláv területeken szolgálatot teljesítő össz-ENSZ-erők parancsnokának (jelenleg a Zágrábban állomásozó francia Cot tábornoknak) megerősítő jelentése alapján — az ENSZ-főtitkár jóváhagyó döntése és a NATO legfelsőbb vezetésének egyetértése szükséges. 1993. augusztus 2. Az amerikai külügyminisztérium bejelenti, hogy Washington javasolni fogja: a NATO szükség esetén vesse be légierejét Szarajevó ostromának megszüntetése érdekében. 1993. augusztus 9. Az Észak-atlanti Tanács elfogadja az amerikai javaslatot, sőt kiterjeszti annak hatályát a többi „védett körzetre” is, valamint megerősítik az ENSZ-egységek védelmére vonatkozó szövetségi ajánlatot is. 1993. augusztus 19. Francois Briquemont tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka kijelenti: a kéksisakosok biztonsága érdekében ellenzi bármilyen légicsapás végrehajtását a térségben. 1994. január 5. Briquemont tábornok lemond boszniai parancsnoki megbízatásáról. 1994. január 11. A NATO állam- és kormányfői határozatot fogadnak el, kifejezve a szövetség készségét, hogy — ENSZ-felhatalmazás alapján — légicsapást mérjenek a Szarajevót és a védett körzeteket ostromló egységekre, ha ezek nem hagynak fel akcióikkal. Egyúttal felszólítják az ENSZ-alakulatok parancsnokságát, készítsenek haladéktalanul operatív — akár szintén légibevetést is magában foglaló — tervet a pillanatnyilag elzárt kéksisakos egységek szabad mozgásának újbóli biztosítására, továbbá vizsgálják meg a tuzlai repülőtér megnyitásának a lehetőségét. Clinton elnök ezzel egyidőben külön is leszögezi: ideje, hogy az üres fenyegetést tettek váltsák fel, illetve egyértelműen érzékeltessék, hogy a szövetség komolyan gondolja figyelmeztetését. NATO-kötelékekben egyébként jelenleg közel száz harcigép teljesít ENSZ-megbízatás alapján szolgálatot a szövetség észak-olasz támaszpontjain, amelyeket az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Hollandia és Törökország légiereje bocsájtott e missziók rendelkezésére. A gépek bevetéseit 9 AWACS, korai légi észlelésre képes felderítő gép segíti. A „légtérzárlat” ellenőrzésének megkezdése óta ez év január 9-ig az akció keretében 10,164 bevetésre került sor. A misszió végrehajtásában 10 NATO-tag- államból összesen négyezren vesznek közvetlenül részt. Fóris György „Af/tós flört” A boldogság nem hever az utcán, de előfordulhat, hogy autón érkezik — vallják a Dél-afrikai Köztársaságban. Két johannesburgi agglegény nemrégiben „Autós flört” néven szolgáltató irodát alapított. A szolgáltatás lényege, hogy a cég minden ügyfélnek ad egy öntapadós, számmal ellátott címkét, amelyet a kliensek az autó hátsó lökhárítójára ragasztanak. Mást nem is kell tenniük, a megszokott módon használják járművüket, és várják, hogy valaki észrevegye őket. Ám az ügyfél kezdeményezhet is, ha útközben megtetszik neki valaki. Ebben az esetben jegyezze meg az idegen autó számát, majd telefonáljon az „Autós flört” irodába, ahol üzenetet hagyhat a gépkocsi tulajdonosának — írja az ITAR- TASZSZ. Az „Autós flört” szülőatyjai azért fogtak ebbe a furcsa vállalkozásba, mert megelégelték a sok visszautasítást, amelyben részük volt, amikor megpróbáltak kapcsolatot teremteni volán mögött ülő ismeretlen hölgyekkel. Az irodába természetesen mindenféle üzenet érkezik: egy felindult autós bóknak egyáltalán nem nevezhető szavakat kívánt továbbítani annak a hölgynek, aki majdnem beleszaladt az autójába. Új pártok, új arcok — új Oroszország? Új paloták, új szervezeti formák, új illetve új-régi pártok és személyek, de mi változott valójában azáltal, hogy ösz- szeült a decemberben választott orosz parlament? Leginkább az erőviszonyok váltak képlékennyé. Egyes számítások szerint 212:182 arányban a reformellenes erők vannak fölényben a Dumában s a függetlenek tábora 56-ra tehető. Mások úgy vélik, hogy ez az arány valójában 182:137 s több, mint 220 képviselő sorolható a függetlenekhez. De — ahogy kérdezni szokták — kinek a javára függetlenek? A parlamenti elnököt többhetes előzetes egyeztetés során sem tudták kijelölni, jóllehet annak csak szervezési kérdésekben lenne jogosítványa, elkerülendő, hogy feltűnjék egy újabb Haszbulatov. Mindenki a másikat címkézi. Gajdar, mint az „elnöki párt vezetője”, bírósági eljárásokkal fenyegeti Zsirinovszkijt kijelentései miatt, az viszont tovább fokozza a demagógiát. A kommunisták az ülésszakra 16 kész törvényjavaslattal vonultak be, amelyeknek célja a gazdasági sokkterápia visszafordítása. (A véletlen úgy hozta magával, hogy a parlament megnyitásának napján láttak napvilágot a múlt évi adatok, miszerint 12 százalékkal csökkent a GDP, 16 százalékkal az ipari termelés, s a vágtató infláció jegyében 800 százalékkal nőttek az átlagbérek, viszont 1000 százalékkal az árak.) Első pillantásra úgy tűnik, hogy jóllehet hivatalosan végétért a háromhónapos elnöki kormányzás, továbbra is Jelcin van nyerő helyzetben. Hiszen szorosan kézben tartja a kül- és biztonságpolitikát, látványosan átszervezte a kormányt, 120-ról 67-re csökkentve a minisztériumok és főhatóságok számát, ami természetesen módot adott a neki tetsző személycserékre. Ugyanakkor sokan „programozott patt”-ot emlegetnek, s ha nem is olyan mértékben, mint a korábbi parlament esetén, de ismételt összecsapásokat várnak. A minden vonatkozásban háttérbe szorított törvényhozásban radikalizá- lódhatnak az irányzatok, azután viszont hamar felvetődhet annak esetleges felosztása. Igaz, olyan újabb választásokkal, amelyeknek kimenetele még kétségesebb. Hiába nevezik a Dumának otthont adó egykori KGST palotát, formája miatt, nyitott könyvnek, abban egyelőre még senki sem tud igazán olvasni... R. E. Az év képe Angliában, a nemzetközi légi parádén 1993 júliusában összeütközött két MÍG 29-es orosz bombázógép. Ron Richards 53 éves fotográfus bravúros felvétele azt a pillanatot örökíti meg, amikor az égó' gépből katapultál a pilóta. Az eseményhez tartozik, hogy a másik gép simán leszállt. A nézők közül senki sem sebesült meg. A három képből álló sorozat elnyerte az Év képe címet, és a Jó, a legjobbak között kitüntetést. Békepartnerség: mit kapunk, mit adunk? Félig üres vagy félig teli a pohár? A politikában oly gyakran hallható kérdés újra időszerű lehet. A kelet-közép-európai országok nem váltak az atlanti szövetség tagjaivá (reálisan tekintve a helyzetet, ezt most nem is lehetett elvárni), de a NATO által felkínált új együttműködés, az un. békepartnerség része az ebbe az irányba vezető folyamatnak. Mit is takar a szépen hangzó Partnership for peace, Partnerség a békéért kifejezés? Partnerségről lévén szó, kölcsönös szándéknyilatkozatokat, bizonyos értelemben kötelezettség-vállalásokat mindkét oldalról. Kevésbé diplomatikusan fogalmazva: mi az, amit kapunk, s mi az, amit adunk? A NATO részéről intézményes kapcsolatokat ajánlottak fel azoknak az európai országoknak, amelyek megfelelő feltételek létrejötte esetén csatlakoznának a szövetséghez. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy — állandó képviseletet létesíthetnek a szervezet központjában, s annak Mons melletti főhadiszállásán — széles körű konzultációra kerülne sor, ha valamelyik partnert fenyegetés éri, ami nem jelent automatikus biztonsági garanciákat, mint a NATO-tagok esetében, de elrettentő erővel bírhatna, rendszeres közös hadgyakorlatokat szerveznének. (Ez feltételezi például a fegyverek, jelző- rendszerek bizonyos szabványosítását. S mi az, amit a NATO igényel az új partnerektől? Együttműködést a békefenntartó-humanitárius akciók területén, a katonai tervezés és költségvetés áttekinthetőségét, demokratikus ellenőrzést a hadsereg felett, az ENSZ, valamint az európai biztonsági folyamat előírásainak tiszteletben tartását. Ezeket a kereteket kell tartalommal megtölteni, ami nyilván időt kíván, s nem biztos, hogy minden érdekelt ország ugyanolyan tempóban teszi meg a szükséges lépéseket. A szorosabb kapcsolat érdekében áll a NATO-nak: mostani csúcsértekezletén is éppen a hidegháború utáni korszak új kihívásait tekintette át, különös tekintettel az atlanti válságelhárító gépezet időben történő működtetésére. A legjobb válságelhárítás azonban egyre inkább a válságok megelőzése, a szilárd európai biztonság megteremtése (lásd Bosznia, s a többi sajnálatos példák). Ezért érdeke a közös szálak gyarapítása Kö- zép-Kelet-Európának, s nem utolsó sorban hazánknak is, különösképpen azzal a kiegészítéssel, amelyet az amerikai elnök Prágában tett az új demokráciák gazdasági-társadalmi megszilárdításának elősegítéséről. Biztatóak a washingtoni tervek a befektetések ösztönzéséről, a gazdasági kapcsolatok korlátainak lebontásáról. Magyarország szemszögéből talán fogalmazhatunk úgy, hogy a pohár félig teli van, elismerve ezzel a jó kezdetet, s bízva abban, hogy lesz még mit betölteni... Réti Ervin Irak az embargó ellen Az iraki nemzetgyűlés felszólította a világ parlamentjeit, hogy humanitárius felelősségükkel élve segítsék elő az Irak ellen 1990 óta érvényben lévő nemzetközi megtorló intézkedések feloldását. Szadi Mahdi Szaleh, az iraki nemzetgyűlés elnöke szorgalmazta, hogy külföldi parlamenti képviselők utazzanak Irakba és győződjenek meg az embargónak szerinte az iraki népre nézve végzetes következményeiről. Koalák tűzhalála Az Ausztrália délkeleti részén pusztító hatalmas bozóttűz kiirtotta az ott élő koalák legnagyobb részét. A kedves, lassan mozgó állatok után kutatók szénné égett tetemeket találtak a hamuval borított talajon. Más kimúlt koalák a kiégett fatörzsekhez tapadtak. Néhány állat csodálatos módon megmenekült, de nehéz idők várnak rájuk, mert az eukaliptuszfák, amelyek táplálkozásuk egyetlen forrásai, porrá égtek. Csökken a kelet-németek száma Kelet-Németország lakossága 2010-re mintegy 20 százalékkal fog csökkenni a virágzó nyugati területek felé való elvándorlás és az egyre kisebb születési ráta miatt. A másik ok: az 1989-ben 16 millió lakost számláló Kelet-Né- metországban az egyesülés után nagyarányúvá vált a munkanélküliség, s ezért sokan gazdasági okokból nem vállalnak gyermeket. Kim ír Szén fiának dicsőítése Immár 400 dal dicsőíti az észak-koreai elnök fia és politikai örököse, Kim Dzsong II érdemeit. A dalokat — északkoreai zeneszerzők és írók műveit — az egész országban terjesztik. A „Kim Dzsong II a mi jövőnk”, vagy „Hosszú életet Kim Dzsong II elvtársnak, a nagy és tündöklő parancsnoknak” és hasonló címekkel közkinccsé tett dalok az észak-koreaiak hűségét és bizalmát hivatottak kifejezni. A dalok tanúsága szerint a koreaiak lelke forradalmi optimizmussal telített, és győzedelmeskedni fognak. Tömegsírt találtak Mexikóban Tömesírt tárt fel Ocosingo településen, Mexikóban az Emberi Jogok Nemzeti Bizot- sága. Mintegy tucat elszenesedett holttestet exhumáltak a temető egyik szegletében. Még 95, a felkelő indiánok és a szövetségi hadsereg összecsapásaiban eltűnt személy sorsa vár tisztázásra. „Jó estét” vonatjegyek Németországban Február közepétől a német vonatokon este hét óra és hajnali kettő között egységesen 49 márkád olyan mesz- szire lehet utazni, amilyen messzire ennyi idő alatt el lehet jutni. A „Jó estét”-jegyek csak másodosztályon vehetők igénybe, minden vonalon. A német vasút az időbeosztásában rugalmas utazóréteget kívánja megcélozni a kezdeményezéssel. I
