Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1994. január 4., kedd Elutasított kérelmek, vezetői „pótlék” Titkos lakások Siófokon Segítséget a „mostoha” útnak! Valószínű midenki előtt ismert, hogy a köztársasági elnök aláírta az úgynevezett „a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó” törvényt (1993. évi LXXVIII törvény). De tud-e arról a siófoki polgár, hogy a tisztelt képviselő-testület rendeletet alkotott „az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról?” S ennek a rendeletnek van egy melléklete, melyből megtudhatjuk, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek eladók, eladhatók 1994. január 1-jétől. De ez a melléklet szigorúan őrzött okmány, amit tilos lemásolni, kiadni, sokszorosítani. (A jegyző úr utasítása!) Ugye, kilátszik a lóláb, hogy megint csak a tisztelt képviselő-testület tagjai, a tűz körül ülők tudják ezeknek az ingatlanoknak a névsorát, csak ők készülhetnek fel ezek megvásárlására? Arról nem is szólva, hogy ezt a listát any- nyiszor és úgy módosítják, ahányszor „szükséges”, hogy „a hibákat kijavítsák”. A törvények lábbal tiprása, az ön- kormányzat hatalommal való visszaélése az, hogy egy rendelet mellékletét hatalmi szóval elválasztja a rendelettől, amelynek az szerves része. A város történetében még soha annyi kérelmet el nem utasítottak, bírságot ki nem szabtak mint az elmúlt három év folyamán. Az országos munkanélküliség közismert, ugyanakkor a polgármesteri hivatal adminisztrációs létszáma az 1989-es évhez képest majd másfélszeresére duzzadt és egy jogvégzettség nélküli, jogi döntéseket hozó főelőadó többet keres, mint egy egyetemet végzett szakorvos. A képviselő-testület novemberi ülésén született az az egyhangú döntés, hogy X. Y. főelőadónak (neve a jegyzőkönyvben található) havi 13 000 forintos „vezetői pótlékot” megszavaz. Csak összehasonlításul: a siófoki kórház igazgatója havi 8000 forint vezetői pótlékot, egy osztály- vezető főorvos maximum havi 3000 forintot kap. Nekik viszont előírt az egyetemi végzettség, a szakvizsga és ki tudja még mi minden. Főelőadó, kérem, „van”, mert kinevezték! Ma neked szavazunk meg havi 13 000 forintot, holnap nekem szavaztok meg egy kis tgjbeaprítani valót! Fizessen minden vállalkozás dolgozóinak annyit, amennyit akar vagy amennyit tud, ha van pénze. Viszont ugyanez a képviselő-testületi ülés szintén egyhangúlag elutasítja X. Y. (neve a jegyzőkönyvben) nevelési segélyre vonatkozó fellebbezését. Ezek után számomra nem egyértelműen világos, hogy most van pénz vagy nincs. Avagy vezetői pótlékra van — segélyre nincs? Dobrodinszky Dénes Siófok, Muskátli u. 5. A mostanihoz hasonló időjárási és útviszonyok miatt nagyon sok elmarasztalás ér bennünket a végeken. Együttérezve az itt élő emberekkel sem tudunk érdemi, megnyugtató módon választ adni arra, hogy a Lad és Középrigóc közötti körülbelül 20 kilométeres útszakasz miért „mostoha gyermeke” a közúti igazgatóságnak, a megyének. Naponta látjuk a járművezetők bravúros manővereit: szerencsére komolyabb sérüléssel járó baleset 1998-ban nem történt. (Ez azonban nem az útfenntartó érdeme.) A nyolcvanas évek második felében sikerült elérni — nem kis erőfeszítéssel —, hogy a jelzett útszakasz is őrjáratos út lett. Nem tudjuk, mi okból, de az őrjárat megszűnt, és az 1993-as év korai hóeséseinek idején egy alkalommal sikerült csak kicsikarni az útszakasz sózását, tisztességes letakarí- tását. Telefonon tájékozódtam és kértem segítséget a közúti igazgatóságtól. Legnagyobb sajnálatomra — gondjaikra hivatkozva — nem tudtak segíteni a letaposott hó letakarítá- sában. Megértem az igazgatóság problémáját (elöregedett géppark, szűk költségvetés), váratlan helyzetekben együttérzek azokkal, akik megfeszített munkával dolgoznak azért, hogy rend legyen megyénk közútjain. Ezúton kérek hasonló megértést akkor, amikor a délvidéki emberek gondját az alábbiakkal indokolom: — A Kaposvár-Barcs közötti vasútvonal megszüntetésekor azt a nemes szerepet szánták ennek az útnak, hogy biztosítsa a két város közötti közlekedést. — A Dráva menti falvak, valamint az érintett települések lakossága ezen az útszakaszon keresztül kapcsolódik be a megye vérkeringésébe. — „Csak” 20 kilométer a kritikus szakasz, ennek tisztítása érzésem szerint nem boríthatja fel a közúti igazgatóságköltségvetését. — Nem fizetünk kevesebbel az üzemanyagért, mint más területeken élők, ezért biztonságosan akarunk közlekedni. Tudom, hogy az illetékesek korrekt, igaz választ fognak adni a felmerült problémákra. Ettől azonban még az út csúszós marad, s tehetetlenül nézünk és mutogatunk egymásra, hiszen a falusi önkormányzatoknak ehhez a feladathoz nincs eszköze, technikája. Kérem a közúti igazgatóság szakembereit, hogy közös ügyünk érdekében a szükséges segítséget szíveskedjenek megadni, legyen ismét — a korábbi évekhez hasonlóan — gondjuk a kérdéses útszakaszra. Kulcsár Szilveszter polgármester Helyezzék át a gyalogátkelőt Sintérmagyamzat Búfelejtő életvidúmsúg A Somogyi Hírlap Halál a gyalogátkelőn címmel tudósított arról, hogy a bíróság elítélt egy taxist, aki Kaposváron, a Zárda és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésénél a gyalogátkelőn halálra gázolt egy asszonyt. Ez késztetett arra, hogy közreadjam ezzel a gyalogátkelővel kapcsolatos észrevételemet és javaslatomat. A Zárda utcai építkezések befejezésével és a Bajcsy-Zsilinszky egyirányú utca felújításával a Vaszary kávéház előtt kialakított forgalmi rend élet- veszélyes. Aki a Bajcsy-Zsilinszky utca felől akar a túloldalra menni a gyalogátkelőn, annak egyidőben négy irányba — a Zárda utca kétirányú forgalmára, erről az útról a Bajcsy-Zsilinszky utcába jobbra kis-, illetve balra nagy ívben beforduló járművekre — kell figyelnie. Ez nagyon nehéz. En és a hozzám hasonló korú emberek ezt a zebrát igyekszünk is elkerülni. Ki kell mondani: ezt a gyalogátkelőt nagyon rossz helyen alakították ki. Ha balra nagy ívben kanyarodáskor két nagyobb és egy kisebb jármű kényszerül megállni, a gyalogos már nem láthatja a Zárda utcán észak felől érkező, egyenes irányba haladó járműveket, ezek vezetői pedig a zebrára lépett gyalogosokat. Fokozza a veszélyt, hogy a Vaszary előtti járdáról lelépő csak 25-30 méterre észlelheti a délről jövő, egyenesen haladó vagy jobbra kis ívben beforduló járműveket. Egy kis figyelmetlenség elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Nem várható el a gyalogostól, hogy mintegy hét tényezőre ügyeljen egyidőben és gyorsan megtalálja a legjobb megoldást. Különösen nehezen boldogulnak az idős, rövidlátó, mozgásukban korlátozott emberek. A balesetveszélyt nagy mértékben lehetne csökkenteni, ha a Zárda utcai gyalogátkelőt áthelyeznék a kereszteződés déli oldalára. Ebben az esetben a gyalogosoknak jóval kevesebb forgalmi tényezőre kellene figyelni, időben észlelhetnék az északról és délről érkező járműveket. Ezek vezetői pedig jobban belátnák a zebrát. Az áthelyezés nem igényel sok pénzt, gyorsan megoldható. Suri Sándor Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/a Lapunk november 18-i számában Vass Rózsa marcali lakos tette szóvá, hogy kutyáját dr. Lukács Csaba állatorvos, aki a város sin- tére is, elfogta és az állatot elszállította. Az ügyben az alábbiakat kívánom elmondani. Az önkormányzatoknak törvényben előírt feladata a kóbor ebek begyűjtése, különös tekintettel a Balaton-part idegenforgalmára. Ennek megoldására jött létre az az általam vezetett vállalkozás, amelynek alapját az Ausztriában és Németországban szerzett tapasztalatok adták. Az ottani állatmenhelyeknek 20 éves tapasztalata van, ezért igyekeztünk ezt Fonyódon is megszervezni. A dolog lényege, hogy a kóbor ebeket 8 napig az önkormányzat költségén és telepén tartani kell. Mivel Fonyódnak, Balatonlel- lének, Balatonfenyvesnek, Lengyeltótinak és Marcalinak egyenként 6-8 millióba kerülne egy-egy ilyen telep, ezért az önkormányzatoknak mindenképp gazdaságosnak tűnt, hogy vállalkozásban, állatorvos vezetése és felügyelete alatt működve történjék ez a tevékenység. Köztudott, hogy bármilyen humánusan és körültekintően végezzük munkatársaimmal ezt a tevékenységet, az utóbbi időben állatvédők, zöldek és a sajtó is ellenségesen nézi munkánkat. A mindenki által rettegett veszettség a kóbor, oltatlan, egészségügyileg ellenőrizetlen állatok révén veszélyt jelent a lakosságra. Szinte mindegyik községben kisgyerekes szülők állandó panasza, hogy a parkokban, utcákon kóborló ebek miatt a kisgyermekek félnek az iskolába járni. Úgy gondolom, a felelősségen osztoznunk kell. Azzal, hogy a panaszos állata kint kóborolt, azt bizonyította, hogy rossz gazda. Az ügyben a kerületi főállatorvos és a megyei szakállatorvos vizsgálatot végeztek, és szakmai hibát nem találtak. Csupán azt a sajnálatos tényt, hogy az eb a telepről kiszökött (ugyanis előző éjjel a fele tetőt lelopták), és a 7-es úton, Balaton- fenyves községben egy jármű elütötte, ahol Vass Rózsa otthagyta. A balatonfenyvesi ön- kormányzat költségén szállíttattuk el. A marcali önkormányzat 1994-re is hasonó feltételekkel szerződést kötött velünk. Dr. Lukács Csaba Fonyód * Eddig a magyarázat, szó szerint. Most akkor indokolt a kérdés: tessék mondani, mi történt? (a szerk.) A szép, hosszan elnyúló Somogysámson északi végéhez közel vetett, most — már harmadik költözködésem során — az élet. Én választottam a Balaton közelségét is jelentő szép, marótpusztai vidéket — egyszerű, kevés magyar és sok cigány lakójával együtt. Két hónapja vagyok a Kossuth Lajos utca lakója. Ez alatt a „pillantásnyi” idő alatt sikerült öreg fejemnek egy nagyszerű igazságot (?) megtanulni, ami egyfajta „hozzáállás nehezebb dolgokhoz” vagy „túlélési gyógyír” azokra a helyzetekre, amikor úgy látszik, minden összeesküdött ellenünk. Ennek a módját tanultam meg én Pétertől, a vidám, dolgos cigányembertől. Ő mesélte a szinte színpadra vagy viccgyűjteménybe illő történetet. Főszereplő a fertőző máj- gyulladás elleni védőoltás volt, amin pár családnak át kellett esnie. (Nekem, a magyarnak eszembe sem jutna ezt köny- nyen venni. Sőt! Úgy le volnék törve, mint aki már a végóráihoz közeledik. Vagy a betegség minden tünetét magamon látnám és érezném!) Nem úgy, mint Péter elbeszélésének egyik férfi szereplője, aki a védőoltás után úgy jött ki az orvosi szobából, hogy fejét fogta kétségbeesetten, és — nem is ment — sántítva vonszolta magát! A férfiakra, lám, ilyen hatást gyakorló védőoltástól a még kint várakozó másik férfiember úgy megrémült, hogy „kilőtt” az ajtón, mint az ágyúgolyó, és elmenekült. Semmi könyörgésre, szép szóra, büntetés kilátásba helyezésére vissza nem jött! Péter, az anekdotázó cigányember könnyeit törölgetve nevetett, és én is vele együtt, önfeledten, úgy, ahogy mostanában, de a közelmúltban sem sikerült... Kívánom sok „búskedvű” magyar és bármilyen nemzetiségű honfitársamnak: tudjon ilyen nevettetni tudó és nevetni kész problémákon felülemelkedő lenni! Vagy adja meg mindenkinek a sors — aki valamiért keserű, szomorú — az őt megnevettetni képes, egyszerű életvitelű, felülkerekedési képességgel áldott embertársát! Ha csak pár percre is — könnyebbé válik az élete terhe. Özv. Szabó Ferencné Somogysámson, Kossuth L. u. 13. Sokan várnak gázra Somogy váron Köszönet a gyors Somogyváron — bár ennek ellenkezője már háromszor is megjelent a Somogyi Hírlapban — még nincs kész a gáz, csupán a falu egy részében. A teljes átadás (eddig) röpke 13 hónapja késik, és a jelenlegi állás szerint még jó pár hétre van szükség a munkálatok befejezéséig. A késedelemnek több oka van, ezek közül szeretnék most egyet kiemelni. A Közúti Igazgatóság a nyáron nem engedélyezte a Május 1. és a Kaposvári utcákban az árkok kiásását az erős átmenő forgalomra hivatkozva. Ezzel szemben áshattak a munkások ősszel, amikor viszont az időjárás szólt közbe: a tél korai beköszönte miatt a Május 1. utcában több száz méter hosszú betemetetten árok tátong, jelentősen csökkent az út szélessége, fokozott balesetveszélyt jelentve nemcsak az itt lakóknak, hanem az átutazóknak is. A nyáron néhány hét alatt végezhettek volna a munkákkal, most meg csak az éghez fohászkodhatunk, hogy ne kelljen tavaszig várnunk. Ráadásul tavaly hasonló okok miatt a Kossuth utcában kilométernyi árkot temettettek be, még mielőtt a gázcső belekerült volna... Tudom, nyáron a Balaton közelsége miatt jóval erősebb a település járműforgalma, mint az év más szakaszaiban. Viszont a kihelyezett jelzőtáblák a haladást mindössze 10 kilométer/órával csökkentik, ami nyáron is betartható, nem válik tőle kritikussá a közlekedés. Sokkal inkább az most, amikor is a szűk útpályát, a sokáig havas-jeges aszfaltot mély árok szegélyezi. Kérdésem: Cui prodest? Kinek használ ez? Mi a fontosabb? Nyáron néhány perc időnyereség hazafelé a Balatonról vagy egy utca lakóinak, illetve a téten is erre közlekedőknek a biztonsága? Arról nem is beszélve, hogy mikor fűthetünk végre tényleg gázzal... Móring József Attila Somogyvár, Május 1. u. 48. Fázós panasz II. fokú rokkant nyugdíjas vagyok. Tehetetlenségemben fordulok Önökhöz, hogy két kérdésemre választ kapjak az illetékesektől. Két éve fizetjük a rendelkezésre állási, majd az alapdíjat, de a fűtés korszerűsítésére a mai napig nem történt intézkedés. Mire fordították a sávház 330 lakásából két éve befolyt összeget, ha abból erre nem jutott? Első emeleti lakásomban reggel-este 20-22, nappal 18-20 fok a hőmérséklet. Meddig kell ugyanannyit fizetnem a hideg teásért, mint a felső emeletek hasonló lakásaiban lakóknak, ahol a hőmérséklet tapasztalatom szerint a 27-30 fokot is eléri? Minimális nyugdíjam nem teszi tehetővé, hogy még elektromos melegítőt is használjak. Ligeti Gábor Kaposvár, Sávház III. Ih. I./ 30. és önzetlen A barcsi cigány lakosság nevében köszönetünket fejezzük ki Barcs város polgár- mesterének és a városi tűzoltóságnak. December 22-én sok cigány lakást elöntött a víz, néhol még az úton is átsegítségért folyt, ezért az járhatatlanná vált. Az említett személyek önzetlen és gyors segítségének köszönhetően nem történt kár ezen a településen. Bokor József Barcs, Segesvári u. 1. GIGEI ÖNKORMÁNYZAT NYILVÁNOS VERSENYTÁRGYALÁST hirdet a községben felújításra, átalakításra kerülő általános iskola kivitelezésére. A versenytárgyalási anyag az önkormányzatnál, 1994. január 5-10. között átvehető, de. 10-12 óráig, 2000 Ft letét ellenében. (29134) r \
