Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. január 13., csütörtök Az emelés a minimumra is vonatkozik Korábban érkeztek az árnövekedések A megszűnt munkahelyekről nem kerülnek az utcára Vasas-nyugdíjasok összefogása Megválasztották a nyugdíjasszervezet öttagú vezetőségét Szociális juttatás - természetben A segélyek mellett olyan szociális válságkezelő prog­ramokat is alkalmaznak már, amelyek túllépik az eddig is­mert támogatási formák — öregek napközi otthona, szo­ciális otthonok, népkonyhák, falugondnoki hálózat — kere­teit. Például szociális jellegű vállalkozások indultak, szociá­lis munkahelyek létesültek, Szabolcs, Békés és Borsod megyékben 46 településen szociális földprogramot hirdet­tek meg. Az igénylők földet, a gazdálkodás beindításához pénzt, vetőmagot kaptak. Veszteségi kartonok Számos, főként kárpótlási ügyben keresték és keresik hi­teles válaszért a Magyar Hon­védség Központi Irattárát. A második világháború doku­mentumai közül az úgyneve­zett veszteségi kartonok ad­nak eligazítást több kérdés­ben: a honvédségi irattárban összesen 650 ezer ilyen kar­ton található, ezekre jegyezték fel a meghalt, az eltűnt, a megsebesült, a fogságba esett személyek, továbbá a munkaszolgálatosok egy ré­szének az adatait. A tervek szerint a dokumentumok tar­talmát számítógépre viszik; a 650 ezer veszteségi karton adatait tizenhárom kötetben szeretnék megjelentetni. A japánok élnek legtovább Japánban a legöregebbek az emberek a világon, ugyanis a nők átlagosan 82, a férfiak pedig 76 évig élnek. A világ gazdasági nagyhatalmai közül 2025-re itt lesz a legöregebb a társadalom: akkorra a lakos­ság több mint egynegyede 65 éves vagy annál idősebb lesz. E tekintetben Japánt Német­ország, az USA, majd Nagy- Britania követi. Japán a szüle­téskor várható élettartam szempontjából már ma is első a világon. Újabb tb-kártyák várhatók A jelenleg alkalmazott tár­sadalombiztosítási kártyák biztosítási kártyának megfe­lelnek ugyan, szakmai szem­pontból azonban nem elégítik ki az igényeket, s legfeljebb két éven belül cserére szorul­nak — állítják elektronikai és egészségügyi szakemberek. Ezért olyan aktív memóriakár­tyák bevezetését szorgalmaz­zák, amelyek a forgalomban levő egészségügyi rendsze­rekhez csatlakoztathatók. Ezek a kártyák a telefon-, il­letve bankkártyákhoz hasonlí­tanának, nyolc gépelt oldalnyi adat fér el rajtuk, s mintegy ezerszer képesek új informá­ció „fogadására”. A kártya be­vezetése után a jelenlegi ad­minisztráció mintegy 60 szá­zalékkal csökkenthető. Szűkre szabott nyugdíj évek Hazánkban egyre nő a va­lószínűsége annak, hogy a 60 éves férfi egy éven belül meg­hal, és számottevően fogyat­kozik a nyugdíjkort megért ak­tív állampolgárok — főként a férfiak — száma is. 1978-ban 100 ezer élve született fiúból még 73 500-nak volt esélye 60. életéve megélésére, 1992-ben viszont már csak 66 ezernek. Emiatt aztán a férfiak mind nagyobb része esik el at­tól a lehetőségtől, hogy hosz- szú ideig élvezze a társada­lombiztosítási ellátásokat, amelyekre pedig évtizedeken át fizette a járulékokat. Hogy mi mindennek nőtt az ára most, január 1-jétől, számba venni is nehéz. Tény, hogy jó néhány, a nyugdíjasok által is vásárolt, illetve igénybe vett élelmiszer, gyógyszer, szolgáltatás árá­nak a növekedése igencsak a nyugdíjemelések elé szaladt. S ez nem kis feszültséget okoz a kispénzű családok költségvetésében, a forintok­kal való beosztó gazdálko­dásban. Ha eddig le kellett mondaniuk erről vagy arról az egyébként szükséges cikkről, most még inkább rangsorolják a kiadásokat... Vannak országok, ahol a nyugdíj egy részét a normál nyugdíjkorhatár elérésekor annak figyelembe vétele nél­kül folyósítják, hogy az érintett folytat-e fizetett tevékenysé­get vagy sem. Máshol azt kö­vetelik mind a munkaadótól, mind pedig a munkavállalótól, hogy járadékot fizessenek a jövedelem alapján, de arra is van példa, hogy csak a mun­kadótól kérnek járulékot. Számos országban nyug­díjemelést helyeznek kilá­tásba arra az esetre, ha az érdekelt tovább folytatja szakmai tevékenységét. S amikor ténylegesen nyugdíjba vonul, a számára folyósítandó nyugdíj összege magasabb lesz annál, mint amit a normál nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjba vonulva kapott volna. Egyes országok fon­tosnak tartják a megkülönböz­tetést az öregségi nyugdíj és a „visszavonulási nyugdíj” kö­zött. Az öregségi nyugdíj ese­tében a jogosultság a normál nyugdíjkor elérésével nyílik Azok, akik december végén már nyugdíjban voltak, most január 1-jétől 4 százalékos emelést kapnak. Az intézke­dés mintegy 2,5 millió nyugdí­jast érint. Az emelés nyomán az öregségi, illetve a III. cso­portú rokkantsági nyugdíjmi­nimum 6800, az özvegyi nyugdíj minimuma 6600 fo­rintra emelkedett, az árvaellá­tás 6290, az I. csoportú rok­kantak nyugdíjminimuma pe­dig 7131 forintra változott. 1,9 millióan élveznek hazánkban öregségi nyugdíjat, s náluk a já­radék összege havonta átlago­san 460 forinttal emelkedik. meg, míg az előbbinél csak akkor kerül sor a folyósítás megkezdésére, ha az érintett felhagyott szakmai tevékeny­ségével. Más lehetőség, hogy a munkáltatót addig kötelezik járulék fizetésére, amíg a dol­gozó ott dolgozik, s az érde­kelt választásától függ, hogy kér-e normál korhatárnál nyugdíjat vagy tovább fizeti a járulékokat azért, hogy a tény­leges nyugdíjba vonulásakor emelt nyugdíjat folyósítsanak neki. A nyugdíjazás éveit kitoló ösztönzés csak akkor érheti el célját, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötték részére megfelelő munkalehetőséget is kínál­nak. Ez egyrészt attól függ, hogyan fogadják a munkálta­tók a korosabb munkavállaló­kat, de függhet a képzési, új- raképzési gyakorlattól is a 60 éveseknél vagy annál idő­sebbeknél, s főképp a nyug­díjkorhatárhoz közeledőknél, vagyis azoknál, akik betöltöt­ték 50. életévüket. A nagy hagyományokkal rendelkező Vasas szakszer­vezet csaknem másfélszáz nyugdíjasát köszöntötte Papp István, a Kaposvári Villamossági Gyár szak- szervezeti titkára a közel­múltban azon a találkozón, amelyen a résztvevők meg­ismerkedhettek a gyár sike­res világpiaci szereplésével, és felidézhették a dolgos esztendők közös emlékeit. A nyugdíjasok összejöve­telén szólt az idős vasasok­hoz Kovács Lajos, a megyei és Székely Sándor, a városi nyugdíjasszövetség elnöke. Elmondták, hogy a gazda­sági és társadalmi átalaku­lás során számos munka­hely megszűnt vagy átala­kult, s ezeknek a cégeknek az egykori nyugdíjasai közül, bizony, sokan az utcára ke­Nincs mód arra, hogy a Pénzügyminisztérium egyéni kérelem alapján men­tesítést adjon a televízióelő­fizetési díj fizetésének köte­lezettsége alól — olvashat­tuk a közelmúltban a hivata­los közlést. A szűkszavú közlemény arra utalt, hogy a pénzügyminiszter rendelete értelmében az idén január 1-jétől a közszolgálati tévé Aligha akadna valaki To- ponáron, aki Somogyvári István nyugdíjas állomásfő­nök iránti érdeklődésünkre tanácstalanul állna és nem tudna bennünket eligazítani. A buszra várakozó házaspár is készséges. — Ő volt vagy tíz éven át az állomásfőnökünk — mondja a férfi. Felesége kiegészíti: — Pista bácsi szervezte húsz esz­tendeje a vízműtársulásunkat, nyolcvanötben meg a gáz ügyében kopogtatott be a há­zakhoz... Az állomás közelében épült családi házban, pénzzel való foglalatosság közben találjuk Somogyvári Istvánt. Már 80 éves, de igencsak fiatalos. Az egyházközség képviselő testü­leté kérte föl, hogy intézze a pénzügyeket... — Klári lányomék családjá­val élek ebben a házban, amelynek minden tégláját többször is kézbe vettem: én húztam fel a falakat. Itt éltünk a négy lányunkkal. Aztán a lá­nyok férjhez mentek, a felesé­gem meghalt, s magamra ma­radtam. Klári költözött haza a családjával, hogy ne legyek egyedül... Miklósiban született, kőmű­vesmesterséget tanult, majd Nágocson volt kisbíró. — Később teljesült csak a vágyam, hogy vasutas legyek — mondja. — Tabon pálya­munkásként krampácsoltam (akkoriban minden vasutas így kezdte), s ott lettem raktári munkás, majd raktárnok. A szakvizsgák után állomáskeze­lőként végigszolgáltam a sió­fok-kaposvári vonalat. Nagy- toldipuszta-Andocsra, majd Toponárra már állomásvezető­rültek, mert már nem akadt senki, aki erkölcsileg és anyagilag támogatta volna őket, helyet adott volna klub­jaiknak, egyesületeiknek a rendszeres összejövetelek­hez. Mindez a nyugdíjasok új típusú összefogását indo­kolja. Papp István szakszerve­zeti titkár ezen a találkozón bejelentette: a gyár gazda­sági vezetésének és a szak- szervezetnek a támogatásá­val lehetőség nyílt arra, hogy — aminek egyébként nagy szükségét látják — megala­kuljon a nyugdíjasok alap­szervezete. A résztvevők el­fogadták az ajánlást, és megalakították a Nyugdíjas Vasasok Somogy Megyei Szervezetét. Az induláshoz és később a folyamatos mű­ködéshez az anyaszervezet jelentős anyagi támogatást havi előfizetési díja — a költségvetési támogatás megszüntetése, illetve a műsorszórási költségek emelkedése miatt — 300 fo­rintról 460 forintra nőtt. A több mint 50 százalékos emelkedés főként azokat sújtja, akiknek eddig sem tel­lett olyan kiadásokra, ame­lyekkel kulturális, szórako­zási igényeiket kielégíthették nek neveztek ki, s nyugdíjas­ként itt ragadtam... Beszélgetés közben azt is följegyeztem, hogy Somogyvári István amolyan két lábon járó toponári lexikon, aki „kapásból” szolgál a legfontosabb adatok­kal. Fejből citálja például, hogy 1993 végén 4063 lelket szám­lált Toponár, a körzet 23 utcá­jában 890 ház áll, és 134 la­kásban van telefon. Azt is tőle tudom, hogy naponta 43 autó- buszjárat kocsijain utazhatnak a toponáriak. Valamikor végig­járta az utcákat, ez a séta kere­ken 24 kilométert tett ki. Nem könnyű manapság a nyugdíjasok sorsa, ezért is szorgoskodik lelkesen az idő­sek hasznára: a körzeti nyugdí­jasklubnak ő a pénztárosa. Gondol a fiatalokra is: az isko­lásoknak vetélkedőt szervezett nyújt, s így lehetőségük nyí­lik a most és a továbbiakban megszűnő munkahelyekről kiszoruló társaik befogadá­sára. Ezek a törekvések egyébként megtelnek az MSZOSZ megyei elképzelé­seinek. A találkozó résztvevői megválasztották a nyugdí­jasszervezet öttagú vezető­ségét; a titkári tisztre Wágner József, az elnökire Varsányi Gábor kapott bizalmat. Sokan hangoztatták az összefogás, az öntevékenység fontossá­gát, és azt, hogy az életerő, a tenniakarás hozta létre és él­teti ezt az új nyugdíjasközös­séget. Az összejövetelen tíz vasas-nyugdíjas — köztük a nyolcvanadik életévén is túl járó Böröczl Antal — oklevelet és jutalmat vett át több mint negyvenéves szakszervezeti tevékenységéért. volna. A miniszteri rendelke­zés pontos értelmezése mi­att közöljök: indokolt kivételek természetesen vannak, ame­lyek továbbra is a díjfizetési kötelezettség alóli mentes­ségre jogosítanak. Nem kell tévéelőfizetési díjat fizetniük a 70 éven felüleknek, az I. és II. csoportbeli rokkantaknak, továbbá a súlyosan hallás- és látássérülteknek. Somogyvári István Ki mit tud Toponárról? címmel. Innen is sok érdekes adat ke­rült a füzetébe. Az egyik egyházközségi ülésen elhangzott: rendezet­len a helyi temetők katasztere. Azóta másolatban nála is megvan a temetői nyilvántar­tás és a térkép, az eredetit pedig átadta Lóth Józsefespe- res plébánosnak. Diczenti Ernő — a városrész képviselője a kaposvári önkor­mányzatban — okkal mond­hatja, hogy ebben a városrész­ben rend van. S ebben az is szerepet játszik, hogy Toponá- ron olyan emberek fáradoznak a közösségért, mint Somogyvári István, aki — állítása szerint — társakra is talál ebbéli igyekeze­tében. Kovács Sándor A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke drámapedagógiai-ifjúságsegítő kétéves, posztgraduális képzést indít 1994. februártól Követelmény: felsőfokú képzettség. Jelentkezni, ill. érdeklődni a hirdető tanszéknél lehet, 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 10. Tel.: 82/319-011 í3016i — Mit vacakol ott elől?! Nem tudja előre kikészíteni azt a napi húsz forintot, mint más?! Lehoczki István karikatúrája Máshol így csinálják Fizetett tevékenység, túl a korhatáron A nyugdíjazás éveit kitoló ösztönzés Kedvezmény a tévéelőfizetésnél Fiatalos munkálkodás nyolcvanévesen Az idősek szószólója a volt állomásfőnök K

Next

/
Oldalképek
Tartalom