Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-01 / 280. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — A HIT VILÁGA 1993. december 1., szerda Küldetés a szeretetre, s remény aggódással terhelt napokon A Vatikáni Rádió interjúja a nagybecskereki római katolikus püspökkel Huzsvár László: — Isten előtt nem létezik többségi vagy kisebbségi, hanem csakis a Jézus Krisztus vére árán megváltottak közössége A Vatikáni Rádió jelentése szerint jugoszláviai püspökök tartózkodnak látogatáson Rómában. Huzsvár László nagybecskereki (zrenjanini) püspök ebből az alkalomból nyilatkozatot adott a rádiónak, A katolikus egyház helyzetéről szólva elmondta: miután az ország felbomlása végbement, hamarosan arra törekedtünk, hogy új konferenciát alakítsunk. Hét püspökség ezt a konferenciát meg is alakította. 30 ezer menekült Az alapszabályokról szóló összeállítási tervet felküldtük az illetékes egyházi hatóságoknak, és remény van rá, hogy Belgrád, Szabadka, Nagybecskerek, Kotor, Uro- sevac, Koszovó vidéke és Szkopje, vagyis Szerbia, Montenegró és Macedonia püspökkari értekezlete a legközelebbi hetekben megkapja a statútumot a Szentszéktől. — A nagybecskereki egyházmegye a mostani nehéz utolsó két évben sok hívét elveszítette. Úgy tudjuk, hogy mintegy harmincezer magyarajkú katolikus és kisebb részben református hívő távozott. — A becskereki egyházmegyének mintegy nyolcvanezer híve lehet. A hívek lelki élete a mostani helyzethez hasonul, tehát nagyon sok benne a remény vesztettség, a lehangolt- ság. A reménysugár hiányzik a jövőt illetően. Mégis vannak örömök is olyan értelemben, hogy a hívek a változások következtében valamiképpen sokkal szabadabban élhetik meg vallásosságukat. Híveinknek kilencvenöt százaléka magyar; ám nem szabad elfeledni, hogy az egész egyházmegye messzemenően szór- ványjellegű, és mindössze harminc papunk van, s a harmincból csak huszonnégy munkaképes. A püspök közlése szerint szeminaristák szép számban jelentkeztek az utolsó években, s most Szabadkán tanulnak a Paulinusban. A nagy szemináriumban ellenben jelenleg csak egyetlen teológusuk van, aki már diakónus. A vallásgyakorlás lehetőségeiről szólva elmondta, hogy valamilyen vallási élet természetesen van. A gazdasági zárlat azonban mindent megbénított, s ennek visszahatása érződik például a zarándokhelyek látogatásán is. Anyagi gondok — Egyszerűen nincsenek járművek, nincsenek összeköttetések — akár vasúti, akár más egyéb —, amelyek segítségével a hívek odaérkezhetnének a zarándokhelyekre. A hívek anyagi lehetősége messzemenően kicsi, mivel a nyugdíjasok havi három-négy márkának megfelelő összeget kapnak. Egy orvosi fizetés is csak tizenöt-húsz, esetleg harminc márkának megfelelő összeg. Ez inflációs dinárban sokmilliós összeg,_ s a vallási életre is kihat. Éppen ezért a közelmúltban a Bácska és a bánsági részek főpásztoraiként a szabadkai püspökkel együtt közös pásztorlevelet intéztek a hívekhez. — A pásztorlevél lényege a vigasztalás. Hogy a meganynyi szomorúsággal és aggódással terhelt napok ellenére, amikor bizonytalanság és elszegényedés szakadt híveinkre, mégis várjunk a szebb holnapra — mondta a püspök. — Ahogyan századok hosszú során át tette egyházunk, most is egységben, II. János Pál pápával és a világegyház püspökeivel imátokat és áldozatkész békét építő munkálkodástokat kérjük, hogy minden nép egymásra találjon, de különösképpen készek legyenek egymás újbóli elfogadására, a nemrég még egybetartozó régióink népei, igazságosságra alapozott megbocsátó szeretet- ben. A mi főpásztori szavunkat, sem a ti hívői vélekedésteket nem engedhetjük megvásárolni napjaink politikájától, nagyon is ingatag és sokban szűk látókörű beállítottságától. Nekünk igazságban kell élnünk és szeretetlen teljesen egybenőni a fővel, Krisztussal. A pásztorlevél a leghatározottabban elítél minden erőszakot: — A szent evangélium a szeretet civilizációjára jelöli küldetésünket, ami kizárja az emberi méltóság megcsúfolását, az embertestvér iránti türelmetlenséget, a hatalommal rendelkezők önkényét a kiszolgáltatottakkal szemben. A politikai versengésben mások sértegetését, rágalmazását, megszégyenítését, megalázását és fondorlatos hazugságaik gátlástalan terjesztését. Testvériség — Isten igéjének a fényében a leghatározottabban valljuk, hogy minden ember testvérünk, és hogy valameny- nyien őrzői vagyunk a másiknak. Ez egy és ugyanaz a kötelessége és joga, méltósága és tisztessége magyarnak, szerbnek, horvátnak, szlováknak, románnak, ruszinnak. Másszóval minden embernek, tartozzék bármely nemzethez szűkebb régiónk körén belül, a Vajdaságban. Isten előtt nem létezik többségi vagy kisebbségi, felsőbbrendű vagy alsóbbrendű, hanem csakis a Jézus Krisztus vére árán megváltottak közössége — idézte a püspök a Vatikáni Rádióban a pásztorlevelet. Vallásoktatás a hadseregben Király Béla: Senkire se szabad rákényszeríteni, hogy imádkozzék! A Magyar Honvédségnél kötelező vallásismereti oktatást vezettek be, amely a hivatásos katonák kiképzésében a volt marxista ideológiai képzés helyére került — olvashattuk a minap a Magyar Hírlapban. A honvédség tisztjei attól tartanak, hogy a papok informális vezetőkké akarnak válni a hadseregben. Jánosi György, az MSZP alelnöke a honvédségi vallásoktatást az állam és az egyház alkotmányellenes összfonódása újabb lépcsőjének tekinti, s ezzel — mint állítja — a hadseregben a hivatásos tisztek ideológiai át- nevelése kezdődött meg. La- borczy Gáza, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a kötelező vallásoktatás bevezetése — a táborilelkészség megszervezéséhez hasonlóan — nem nyílt egyeztetés, hanem csendes konspiráció formájában történt. ...A minisztérium (mármint a honvédelmi) az ideológiai átnevelést cáfolja, mondván, csak ismeretterjesztésről van szó. Eddig a lap értesülése. Még a szóban forgó írás megjelenése előtt — egy Kaposvárott tartott nemzetközi erkölcsfilozófiái konferencia kapcsán — kértük rövid beszélgetésre Király Béla nyugalmazott vezérezredest, aki annak idején kiváltképpen nehezményezte, hogy a magyar honvédségnél igen sok az olyan tiszt, aki csak a marxiz- mus-leninizmusból szerzett felkészültséget, s csupán ennek oktatásával foglalatoskodott. — Mi történt ezekkel a tisztekkel? — kérdeztük Király Bélát. — Én remélem, hogy a magyar honvédségnél racionális káderpolitika folyik, így azokat a hivatásos katonákat, akiknek a marxizmus-leninizmu- son kívül katonai szakképzettségük is van, nem küldték el a hadseregből. A marxizmus egyébként olyan árucikk, amely iránt ma a honvédségnél nincs kereslet. — Egyes politikusok szerint hazánkban a táborilel- készi szolgálat bevezetése csendes konspiráció formájában, társadalmi ellenőrzés nélkül történt meg. — Nagy hiányérzetem van e tekintetben, mert a lelkészi szolgálatot nem így kellett volna bevezetni. Az ország- gyűlésnek még kezében sincs az alapvető okmány, de már arról hallani, hogy tábori püspök, tábori lelkészek meg miegyebek vannak a hadseregben. — Miként történt ez az Egyesült Államokban? — Amerikában egy ünnepélyes törvény vezette be a tábo- rilelkészi szolgálatot. Ezzel a lelkészi szolgálatnak is megadták a neki járó tiszteletet, és a civil társadalom is fölmérhette ennek a jelentőségét. A lelkészi szolgálat igen nagy fontosságú kérdés, azt pusztán adminisztratív úton nem lehet elintézni. — Van-e helye a vallásos ideológiának a hadseregben? Egyáltalán mi történhet a vallásos nevelés tekintetében a laktanyán belül? — Ez egy nemzetpolitikai kérdés, és ezért kellene, hogy ebben az országgyűlés mint a civil ellenőrzés legfőbb fóruma kapjon törvényességi szerepet. Parlamenti deklarációnak kell garantálnia, hogy senkire ne lehessen rákényszeríteni a vallást vagy más ideológiát. Itt nagyon kell vigyázni. Meg kell engedni a vallás gyakorlását annak, aki azt kéri, akinek a számára ez igény, ám a korlátokat is fel kell állítani. Egy liberális, szabad, demokratikus társadalomban a vallásos ember számára meg kell adni a jogot ahhoz, hogy imádkozzék, ám azt rákényszeríteni senkire sem szabad. Gulyás József Erős vár a Sió-parton Misszió gitárral a siófoki „finn ” templomban A víztorony mellett lassan Siófok szimbólumává válik az evangélikus templom is, amit a helybéliek finn, tervezője után többnyire csak Makovecz- templomként emlegetnek. A Magyarországon eddig már három templomot építő Józsa Márton lelkész a nyár végén átadta helyét egy fiatal lelkészházaspárnak, Baranya/ Csabának és Rohn Erzsébetnek, aki jelenleg segédlelkészként végez önálló gyülekezeti munkát a Bala- ton-parti városban. — Jól érezzük magunkat Siófokon, mert senki nem akadályoz meg bennünket abban, hogy tegyük a dolgunkat — kezdte a beszélgetést a fiatal lelkész. — Munkánk van épp elég, hiszen Kötésén, Balatonszárszón és még 8-10 apróbb gyülekezetben is végzünk szolgálatot. Aktív presbiterek segítenek feladataink ellátásában. Siófokot alapvetően missziói helynek tartom, mert fiatal a város, sokan költöznek ide. Ezeket az embereket szeretnénk elérni, gyülekezetbe hívni. — Hogyan vezetett útjuk Siófokra? — Idehelyeztek bennünket. A kiválasztásunknál döntő szerepet játszott, hogy a finn kapcsolatok miatt jó az, ha az itteni lelkész beszél finnül. Én a helsinki egyetem teológiai karán tanultam egy évig ösztöndíjasként. — Miként választotta a lelkészi hivatást? — Ha azt mondom: nagyapám, és a nagybátyám is lelkész, s édesapám is teológiát végzett, az lehetne a felelet, hogy persze, így érthető. A dolog azonban nem ilyen egyszerű; én a zene segítségével kapcsolódtam az egyházhoz. Budapesti gyerek lévén gimnazistaként én is több amatőr együttesben gitároztam; sok helyen felléptünk. A döntő hatás egy nyári táborozás során ért a Csongrád megyei Márté- lyon, ahová nagybátyám hívott el gitározni. Élőször intellektuális úton próbáltam Istenhez közelíteni, de a rengeteg kérdés és a „miért?”-ek sora? után eljutottam oda, hogy őt ésszel felfogni nem lehet. A választ Jézusban találjuk meg, csak rajta keresztül juthatunk el Istenhez. Erős vár Ő nekünk. Mivel számomra a zene nagyon sokat jelent, segítségével is próbálom az evangélium üzenetét eljuttatni a felnőtt korosztályhoz. Templomunkban például nemrég mutattuk be a Jónás és Jézus című rockoratóriumot. Promise nevű együttesünkkel pedig a második kazettánk kiadására készülünk. — Az istentiszteleteken is rendszeresen hangoznak el ifjúsági énekek? — Igen, a családi istentiszteleteken, amelyeket minden hónap utolsó vasárnapján tartunk. Ezáltal, úgy érzem, gyülekezetünk minden csoportjához tudunk szólni. Tervezzük egy fiatal felnőttekből, 30-40 évesekből álló csoport kialakítását. Erre azért is nagy szükség van, mert ez az a korosztály, amely szinte semmilyen vallásos nevelést nem kapott, és olyan alapvető kérdései lehetnek, amelyekre nem biztos, hogy az istentiszteleten választ kap. Összejöveteleinken bátran lehet kérdezni, kötetlenül beszélgetni a belülről feszítő problémákról. — Milyen elképzeléseik vannak még? — Egy gyülekezeti újság megjelentetését tervezzük. Ennek első számát karácsonyra szeretnénk elkészíteni. Nagy szükségünk lenne egy orgonára is. De ez már a jövő zenéje... Z. T. /-------------------------------------------------------------------------------------\ Felvételre keresünk németül beszélő munkatársakat az alábbi munkakörökbe: — titkárnő — tolmács-fordító — könyvelő Jelentkezéseket írásban vagy telefonon kérjük. Címünk: NOVART RT. 7570 Barcs, Táncsics M. u. 18. Tel.: 82/462-819. NYÍLÁSZÁRÓK SZIGETELÉSE EREDETI NÉMET technológiával, a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül! 5 év garancia NE AZ UTCÁT FŰTSE! SOMOGY MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ KFT., Kaposvár, Vár u. 6-8. Telefon: 310-144 (26335) k
