Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-04 / 283. szám
1993. december 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Gáz Szántódon a Csemetekertben Szántódon befejeződött a Móricz Zsigmond utca és a Csemetekert közötti gázvezeték építése. Ezekben a napokban helyezik nyomás alá a csővezetéket, és az ott lakók igénybe vehetik a térség leg újabb szolgáltatását. 180 ezer forint karácsonyra A ságvári önkormányzat testületé úgy döntött, hogy a kisiskolások és óvodások e havi napközi térítési díját magára vállalja. Ez az összeg gyermekenként 1000-1300 forintot tesz ki; összesen 180 ezer forintot fizetnek ki, mintegy karácsonyi ajándékként. Köszöntötték a véradókat A Vöröskereszt balaton- szemesi és zamárdi községi szervezetei az önkormányzatok anyagi támogatásával családias, jó hangulatú ünnepséget tartottak a véradóknak. Ezen köszöntötték őket a véradók napja alkalmából, és megköszönték önzetlen segítségüket. Kétmillió forint segélyezésre Balatonszárszón Balatonszárszó önkormányzata a napokban kétmillió forintot oszt ki — a rászorultságtól függően differenciáltan — a községben élő nyugdíjasoknak. A munkanélkülieket, valamint a fiatal nagycsaládosokat is támogatja, hogy ezzel is segítse karácsonyi bevásárlásaikat. Szólódon járható minden út A rendkívüli időjárás jelentős terhet rótt az apró belső település Szólád gazdáira. Az önkormányzat a lakosság segítségével mára járhatóvá tette az összes utat. 95 nyugdíjast segítenek Somban Somban az állandó lakosság nagy része nyugdíjas. Az önkormányzat legutóbbi ülésén a testület úgy döntött, hogy a szociálisan rászoruló idős embereket segélyben részesíti: két-kétezer forinttal támogatják az ünnepek előtti költségvetésüket. Tornaterem épül Szabadiban A balatonszabadi általános iskolásoknak korábban szükségteremben tudták a szaktanárok a testnevelési órákat megtartani. Az önkormányzat megbízásából most tornatermet építettek. Már az utolsó munkálatokat végzik a mintegy 20 millió forintos beruházáson. Társadalmi munkával építik az endrédi orvosi rendelőt Polgármester véste a szelemengerendát Orvosi rendelő épül Balatonendréden. A tervek szerint még ebben az esztendőben bevezetik a vizet, a villanyt, s ha az időjárás engedi, elkészül a belső vakolás is. Elkészült a tetőszerkezet, s már a ház környékét is rendezik Fotó: Török Anett Betont robbantanak Széplakon Lebontják a balesetveszélyessé vált széplaki víztornyot Az önkormányzatnak csak hárommillió forintja jutott a beruházásra, ezért még az első kapavágás előtt, egy falugyűlésen megkérdezték a lakosságot: tudnának-e társadalmi munkát vállalni. A helybéli szakemberek bólintottak az elképzelésre, így az önkormányzatnak csak az építőanyagot kellett megvásárolni. Nemrég a tetőszerkezet is fölkerült a falakra. KuszJózsel polgármester segített az ácsoknak; a szarufák tartóhelyét ő véste a szelemengerendába. A Késmárki Tibor alpolgármester által szervezett munkálatoknak lassan végére érnek a falu lakói. Tavaszra tervezik, hogy a frissen meszelt falak közé költözhet a fiatal orvosházaspár — most a siófoki kórház és rendelőintézet nővérszállójáról járnak dolgozni. — A zamárdi önkormányzat segítségével sikerült szétválasztani az orvoskörzetet — mondta Kusz József. — Mindenképp le akartunk telepíteni a faluban egy orvost. Dr. Gajdos Gézára esett a választásunk, aki korábban Niklán dolgozott. Fiatal, nagyon agilis reumatológus szakorvos, most készül a belgyógyászi szakvizsgára. Felesége pedig a bőrgyógyászat vezetője a siófoki rendelőintézetben. A jókora, kétszintes épületben kap helyet a rendelő, a kiszolgálóhelyiségek és a szolgálati lakás is. Ottjártunkkor Pacs István, az önkormányzat mindenese Geiger Imrével és Kárpáti Istvánnal épp a ház környékét rendezgette. Utóbbi eddig már több mint nyolc napot dolgozott társadalmi munkában az építkezésen. (Czene) Évtizedekig Széplak jelképe volt a DRV víztornya, az idők folyamán azonban balesetveszélyessé vált. Állaga erősen megromlott — ehhez a földrengések is hozzájárultak, fgy az 500 köbméteres, karcsú víztorony szerepét időközben a Kilitiben létesített két ötezer köbméteres medence vette át. A szakemberek korábban arra gondoltak; felrobbantják a víztornyot, a DRV vezetői azonban a legbékésebb technológiát részesítették előnybe: a bontást — az építési sorrenddel ellentétesen — felülről lefelé, betonrobbantásos módszerrel végzik. A munkák befejezése a jövő év első felében várható. A kötcsei gazdabolt „melegedő” is Öregek a hegyről — Mariska néni listája — Felmerik a búzát, aztán vihetik Harminc új vállalkozás indult a faluban Idegenforgalmi babérokra törekszik Szólád A szóládi önkormányzat igazgatási előadójával, Vörös Gyulával beszélgettünk a falu helyzetéről. — Elhatároztuk, hogy szolidan bekapcsolódunk a balatoni idegenforgalomba és a turisztikába— mondta a fiatal szakember. Ennek érdekében különböző fejlesztésekbe fogtak az idén rendelkezésükre álló 25 millió forintból. A falu teljes úthálózatát szilárd burkolattal vonták be, s megoldották a gáz bevezetését is, összefogva Telekivel, Nagy- csepellyel és Kötésével. — Felújítottuk a járdákat és kialakítottunk egy turistaútvonalat, jelzésekkel, a kereki várhoz. Továbbfejlesztéséhez, a pihenőhelyek kiépítéséhez pályázat útján szeretnénk pénzt szerezni a Balatoni Intézőbizottságtól. Későbbi időszakra vonatkozhat az a terv, amelynek alapján a Nezdei-patak vizét egy tározóban felduzzasztanánk, s így mód lenne egy csónakázó- és horgásztó kialakítására is. A Balatellel együttműködve fejlesztik a telefonhálózatot is. — A műszaki berendezések elhelyezésére telket adtunk, és így rövidesen 30 telefonkészüléket szerelnek fel a házakban. A polgármesteri hivatal pedig újabb három vonalat kap. (Ondrejovics) A kötcsei gazdaboltból jól rálátni a buszmegállóra. így aztán — különösen ilyenkor, amikor már hideg az idő — egyben melegedő is Szentes Ernőék kicsi, de rendkívül bő választékot nyújtó üzlete. Ottjártunkkor egymásnak adták a kilincset a falubeliek. Valami apróságot mindenki vásárolt, megbeszélték az időszerű eseményeket, és már meg is jött a siófok-kötcsei járat. Ki a városba, ki csak a faluvégre utazott. — írja meg, hogy polgármesterünknek köszönhetően most már a hegybe is befordul a busz — mondta Marosi Lajos helybéli nyugdíjas, aki műanyag hébérért „ugrott be” a boltba. A műanyag ugyanis nem törik... — A hegyen már csak mi, öregek lakunk, s eddig másfél kilométert kellett gyalogolnunk idáig. Nem mondom, régebben hegynek is futottam, de ma már lassan is alig jutok fel... Mariska néni egy egész listát írt össze otthon, az ajtózártól a kályhacsőig. Amit nem kapott meg, azt a jövő hétre ígérte neki a boltvezető. — Nem is tudom ma már meghatározni, mi a profilunk — mondta Szentes Ernő, a szusszanásnyi időt kihasználva . — Egy éve még csak a helybéli borosgazdákra, földdel foglalkozókra gondoltam. Most meg már, láthatja, iskolaszert, magnókazettát, üvegpoharat is találnak nálam. Ami nincs, azt felírom és beszerzem. Nemrég adtam el mosógépet, hűtő- szekrényt és egy kis kertitraktort. Ha igénylik, házhoz is szállítom a nagyobb árukat. Közben újabb vásárló — vagy buszra váró? — nyit be. Azt még megtudjuk, hogy a feleség a főnök, neki meg sok egyéb teendője van a ház körül. Itt van a 800 négyszögöl föld, ahol búzát termel; ezt a helyi gazdáknak adja el. Amúgy „családiasán”. Az udvarba ömlesztett terményt a vevő segítségével zsákokba meri, aztán már viheti is — a fizetés után. Az üzletből kifelé tartva vettem észre a táblát: „nincs ebédidő”. Egész nap nyitva tartanak — a környéken egyedül. S krétával föl írták a napi ajánlatot is. A fűtési szezonra való tekintettel kályhafényt, gyújtóst, a borosgazdáknak meg kénlapot kínálva. (Fónai) Tavaly félmillió forintot, az idén 400 ezret költöttek a szeszfőzde felújításra Szódával él a szeszfőzdés A negyedik faluból is Nagycsepelyre járnak Ától Sándor korábban karbantartóként dolgozott a szárszói gamesznál; hozzá tartozott a szeszfőzdék karbantartása is. Megszerette a gépeket, s így Nagycsepely önállósodását követően a helyi önkormányzat dolgozójaként vállalta a szeszfőzde vezetését. Tavaly félmillió forintot, az idén 400 ezret költöttek az épületre és a műszerek modernizációjára. — Én antialkoholista vagyok — mutatott a sarokban álló 20 literes szódásballon felé. — Ebben a szeszfőzdében nőttem fel, gyerekkoromban ide hordtam a nővérem férjének az ebédet. Jó meleg volt itt mindig — sorolta az emlékeit —, meg sok ember, így nagyon megtetszett. — Tudni kell ám bánni az emberekkel! — fűzte hozzá. — A legtöbben, akik pálinkát főzetnek, igencsak szeretik a szeszt. Az alkohol pedig deformálja az embereket, nehéz velük szót érteni. Nekem nincs ilyen gondom; a negyedik faluból is ide járnak a férfiak. Hozzák a különféle gyümölcsöket, legtöbbjük a törkölyt is, mivel szőlőtermelő ez a vidék. Tavaly négyszázan főzettek nálam; a teljesítményünk napi 150-160 liter. Csató Sándornak elmondta, hogy már az öregapja is főzetett pálinkát. Főzni háznál akkor sem lehetett — a fináncok miatt. Épp a tüzelőt pakolta kifelé egy Trabant csomagtartójából, amikor ott jártunk. — Szólódról hoztam át 12 mázsa vegyes gyümölcsöt, meg 200 liter borseprőt. Az anyag nagy része szilva és barack. Véleményem szerint a legfinomabb pálinka az érett gyümölcsből készül, de hullottat nem szabad beletenni. 200 liternél nagyobb adagot várok; egy liternyit megiszom majd, a többit pedig eladom. Fát még hoznom kell néhány mázsányit, mert két napba is beletelik, míg lejön a szesz. Addig itt leszek, csak éjszakára megyek haza. Közben televíziót nézünk, és beszélgetünk majd Sanyival. Czene Attila l
