Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-31 / 306. szám
1993. december 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nagy dolgokat nem tervezhetünk Bélavári remények Csurgóiak országos művészeti versenyen Üvegestánc című előadásával vett részt a nyugdíjasklubok „Életet az éveknek” Országos Szövetsége által rendezett országos művészeti versenyen a csurgói Őszirózsa Klub csoportja. Ebből az alkalomból segített nekik a Somogy Megyei Művelődési Központ is: térítésmentesen adta kisbuszát a versenyzők szállításához. Jelentősen nőtt a postai forgalom Drávatamásiban Az ünnepek idején jelentősen megemelkedett a kikézbesített képeslapok, levelek és csomagok száma Drávatamásiban is. A forgalom az év legutolsó hónapjában majdnem egymillió forint volt. Az ott lakók sokféle postai szolgáltatás közül válogathatnak: így a telefont, a táviratok feladását, a pénzforgalmi közvetítést, betételhelyezést helyben intézhetik, meg a csomagok feladását is. Megválasztották az egyházközségi képviselő-testületet Iharosberényben a templomba járó felnőttek titkos szavazással megválasztották a katolikus egyházközségi képviselő-testület tagjait. Összesen 22 emberre szavaztak, s a voksok arányában 13-an lettek a testület tagjai. A 70. évüket betöltötték — ilyen négy személy — már tiszteletbeli tagja a testületnek. Ellopták a szilveszteri bál étkészletét Szűk, mindössze tizenöt- millió forintos költségvetésből gazdálkodott ebben az évben Bélavár. Bár túl sok pénzt az intézmény- fenntartások nem emésztettek fel, a fejlesztésekre sem költhettek annyit, amennyit szerettek volna. Akár a másik négy környező településen, Bélaváron is a gázra várás határozza meg már évek óta az életet. Spórolnak ahogy tudnak, hátha mégis kaphatnak támogatást, ami nélkül ez a hatalmas beruházás nem képzelhető el. — Úgyis minimum 60 ezer forinttal kell családonként hozzájárulni a gázvezeték építéshez — mondta Roskó György jegyző. — De költség- vetési támogatás nélkül ez több mint duplája lenne, amit a lakosság nem bírna kifizetni. Azért is tesz félre minden lehetséges pénzt az önkormányzat, hogy minél kevesebbet kelljen a lakosságnak fizetni. Az idén mintegy 3 millió fointos maradvánnyal számolhatunk. Bár még itt, Bélaváron nem végeztünk felmérést, a beszélgetésekből kiderült: csakúgy, mint a környező falvakban, a lakosság zöme nálunk is támogatná a beruházást. A művelődési ház felújítását is emiatt halasztották el, és a tervezett járdaszakasz sem épült meg hasonló meggondolásból. — Azokat a munkákat azonban megcsináltuk, amelyekre nagy szükség volt vagy amit a lakosság már régóta Megdöbbenéssel olvastam a Somogyi Hírlap december 24-i számának egyik írását, melynek címe „Megoldották az étkeztetést”, mármint a lakócsai öregek napközi otthonában. A polgármesteri hivatalban néhány illetékes, felelős személy valótlan dolgokat nyilatkozott az újságírónak. Vagyis hazudnak a gyöngybetűk a hófehér papíron. A valóság egészen más képet mutat. Lakó- csán olyan intézmény, hogy öregek napközi otthona nincs. Az átalakított épületben kapott helyet a földnyilvántartó iroda. Dolgozóinak létszáma mindössze egy fő. Jó néhány helyi lakost megkérdeztem, hogy az „otthonnak” nevezett létesítigényelt. Felújítottuk a ravatalozót; berendeztünk egy házasságkötő termet, jobb körülmények közé költöztettük a könyvtárunkat. Mindemellett természetesen a körzeti iskola fenntartásához is hozájáru- lunk. Bélavárról negyven gyerek jár át a vízvári általános iskolába, amelynek a költség- vetéséből közel hárommillió forint jut ránk. Emellett idén is megvettük valamennyi tanuló könyveit, és a buszbérletet is a polgármesteri hivatal fizeti. Az önálló óvodánk és a hozzá tartozó konyha hárommilliós költségvetésével együtt fel is éltük a pénzünket. A jövő évben azonban még ennyi maradvány sem várható, hiszen az iskola támogatása is a gyermekenkénti 72 ezerről 140 ezerre emelkedik, és a közalkalmazotti törvény által előírt új bérbesorolás is sok plusz költséget hoz. Várhatóan a munkanélküliség gondja sem oldódik meg a faluban. — A harminc munkanélküliből már ma is nyolcán csak az önkormányzatra számíthatnak, jövőre még többen lesznek. Terveink azért vannak; végre megépítjük a járdát 600 méter hosszan, három utcánkat is szeretnénk szilárd burkolattal ellátni és persze itt lesz a legnagyobb beruházás, a gáz. Legalább a gerincvezetéket meg kell építeni 1994-ben, a kivitelezési terveket már készítik. Ebben az 570 lakosú kisközségben nagy dolgokat nem lehet tervezni, álmodozni pedig nem érdemes. Varga Ottó mény a déli órákban nyitva van-e. Mosolygós választ kaptam: — Ugyan, már régen bezárták. Nem tudja, hogy irodát nyitottak? A rászorulók tehát a meleg ételt így otthon fogyasztják el. A cikkben említett színes tévé is gazdára talált, mert átmentették az óvodába. Vajon ez a gyönyörű otthon kinek és mennyi hasznot hoz? — felvetődik bennem a kérdés. Nem vagyok pénzügyi szakember, de azt bátran kijelentem, hogy a befektetett — ön- kormányzati vagy államtól nyert céltámogatás — összeg, amelyet nem közöltek, nem ésszerű gazdálkodásra vall. Ezek után kérdezem: mi az igazság Lakó- csán? Dr. Gamos Antal Ellentmondások Lakácsán Megújul Barcs belvárosa Megújul a barcsi belváros. A városatyák nemrég úgy döntöttek, hogy sétálóutcát építenek a bevásárlóközpont mellett. Az utcában butikokat alakítanak ki és az OTP-fiók is az új város- központban kap helyet. A beruházás várhatóan áprilisra készül el Fotó: Lang Róbert Vásárlók Somogybán Horvátországból Harminc kamion egy átlagos napon A somogyi határállomásokon jelentős volt a személy- és áruforgalom a két ünnep között is. A karácsony „odaát” is ünnep volt azon a három napon pedig nem is volt forgalom, de előtte sokan megfordultak megyénkben. Harasztosi Sándor századost, a barcsi vámhivatal parancsnokhelyettesét kérdeztük a be- és kilépések alakulásáról. — Karácsony előtt és a két ünnep között észrevehetően nagyobb volt a forgalom, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Főként horvát állampolgárok érkeznek Barcsra, bevásárolni — mondta Harasztosi Sándor. — Hétfőnként számottevően kevesebben jöttek, mert olyankor a barcsi üzletek többsége ilyenkor zárva tart. — A teherforgalom is eltért a szokásostól? — Nem nagyon. Itt, Barcson nem számottevő a teherforgalom; nincs növény- és állategészségügyi vizsgálat sem, és ez behatárolja a lehetőségeket. Egy átlagos napon harminc be- és kilépő kamiont regisztrálunk. — A személyforgalom? — Naponta három-négyezer személygépkocsival mintegy nyolc-kilencezer személy fordul meg nálunk. A többségük horvát állampolgár. A belépés messze meghaladja a kilépést. A magyar bevásárlóturizmus megszűnt; a barcsiak is ritkán járnak át a Dráván, hiszen nincs miért. V. J. ÁRHULLÁM A DRÁVÁN Emelkedett a Dráva vízszintje is az olvadás és az esők nyomán, de nincs árvíz- veszély. Az osztrák folyók áradása nem duzzasztotta jelentősen a víztömeget. A befolyó patakok vízszintje ugyan meghaladja a több évi átlagot, készültségre azonban nincs szükség a Dráva mentén. Déli határfolyónk gyors sodrású, így gyorsabban továbbítja az érkező víztömeget. Áradata megduzzadt, zavaros — legalábbis Szentborbásnál, ahol a falutól alig 300 méterre folyik. Árvízvédelmi készültség azonban szükségtelen. Mint Detelics György nyugdíjas vízügyi dolgozó tegnap elmondta, a Dráva itt most csak 216 centimétermagas; ahhoz, hogy kilépjen medréből, még négyméteres szintemelkedés kellene. Naponta látja azonban, hogy fűrészelt rönköket és kimosott, a partoldalról bedőlt fákat sodor a víz. A horvát partszakasz alacsonyabb, ezért ott nagyobb gondot okoz a Dráva vízszintjének emelkedése. Nagy Károly, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletese kérdésünkre elmondta, hogy a Dráva vízállása Barcsnál csak 162 centiméter, Őrtilosnál pedig 300 centiméter; ez közepes vízállásnak felel meg. Utoljára 1975-ben lépett ki medréből a folyó, akkor elöntötte a baranyai szakaszt. Árvízvédelmi készültség jelenleg nincs a Dráván, és remélik, nem is lesz rá szükség. G. A. Betörők jártak a napokban a potonyi és lakócsai önkormányzat Dráva-parti nyaralóházban. Befeszítették az ajtót, úgy jutottak be az épületbe. Majdnem száz aranyszegélyű tányért, evőeszközöket és 30 törölközőt vittek magukkal. Az okozott kár mintegy a harmincezer forintot. A barcsi rendőrkapitányság megbízásából a tettesek kézrekerítésén fáradozik a Lakócsán szolgálatot teljesítő rendőr. A bált rendezők feje meg fő, hogy miben tálalják az ételt a szilveszteri nagy összejövetelen. Sikerfilmek sora Babócsán Hetek óta sikerfilmeket játszanak a babócsai kultúrott- honban. Szinte mindegyik film iránt óriási az érdeklődés, különösen a krimik és az akciófilmek népszerűek. A helyi és környékbeli fiatalok közül nagyon sokan járnak moziba a téli szünet idején is, van olyan is, hogy esetenként százhú- szan' kíváncsiak a vetítésre. Az előadásokat hetente kétszer tartják. Hasznosításra vár a nyaralóház Hatmillió forint az értéke a lakócsai és a tótújfalusi önkormányzat közös tulajdonát képező nyaralóháznak. A Dráva partján festői környezetben fekvő ingatlan hasznosítására keresnek vállalkozót, aki panzióként üzemeltetné. A felújítása, átalakítása újabb hatmillió forintba kerülne. Babócsán nemcsak a növények vegetálnak Költségcsökkentés hozhat eredményt A korai tél sok mezőgazda- sági üzemben akadályozta az őszi munkák elvégzését. A betakarítást Babócsán sem tudták befejezni, így 250 hektáron maradt kukorica a földeken. — Idén hatszáz hektáron termeltünk búzát — mondta Hegedűs József, a szövetkezet elnöke. — Termésátlagunk három és fél tonna volt. A háromszáz hektáron termelt őszi árpából négy tonnát takarítottunk be átlagosan, a napraforgóból pedig több mint másfél tonnát. A kukoricánál mintegy ezer hektáron tudtuk elvégezni a betakarítást; négy, négy és fél tonnás termésátlaggal. Az idén sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés nem hozott nyereséget a gazdaságnak. Az ingadozó felvásárlási árak, a magas energiaköltségek okozták a gazdálkodás eredménytelenségét. — Állattenyésztő’ telepeinken 280 tehenet tartunk — folytatta Hegedűs József —, és kétezer hízott sertést adunk át a vágóhidaknak évente. Jövőre is ilyen állománnyal szeretnénk tovább dolgozni. A növénytermesztésben sem változtatunk a vetés összetételében, így hatszáz hektáron búzát, háromszáz hektáron őszi árpát és száz hektáron repcét termelünk majd. A műtrágyaárak emelkedése miatt az idén mintegy ötven százalékkal csökkent a hatóanyag-felhasználásunk az előző évekhez képest. Gazdaságunk legfontosabb feladata jövőre is, hogy működőképességét fenntartsa. Terveik szerint a költségek csökkentésével, a termésátlagok növelésével, 1994-ben eredményes évet zárhatnak. Stelly Zsolt
