Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-30 / 305. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1993. december 30., csütörtök Elhanyagolt közterületek A lakossági fórumokon elhangzott vélemények szerint a város közterületei elhanyagoltak, szemetesek. Sokan kifogásolták, hogy a játszóterek rossz állapotban vannak, s azt, hogy egyes játékok élet- veszélyesek. Többször elhangzott: a vízelvezető árkok nincsenek tisztítva, az árokpartot nem kaszálják le. Az elmúlt hetek téli időjárása felszínre hozta a hóeltakarítási problémát is. Ezzel — és más témával — kapcsolatban is elhangzott, hogy a város kevés közmunkást alkalmaz. A lakosság véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló gondok több közmunkás alkalmazásával megoldhatók lennének. Szilveszteri könyvsorsolás A Megyei és Városi Könyvtárnak az Officina Nova kiadóval kötött megállapodása alapján rendszeresen év végi könyvsorsolást rendeznek a könyvtár olvasói között. Ebben az évben A sport krónikája című könyvet kapja ajándékba a szerencsés nyertes, akinek a nevét Farkas János lábtenisz-világbajnok húzza ki a több mint 10 ezer olvasói név közül. A sorsolásra könyvtári vetélkedő keretében kerül sor, ahol a helyes válaszokat ajándékkönyvekkel jutalmazzák. A rendezvény holnap délután egy órakor lesz a Megyei és Városi Könyvtárban. Iskolaszékek előkészítése A közoktatásról szóló törvény új intézményt vezetett be: az iskolaszéket, amely a iskolában folyó nevelő- és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására kell megalakítani. A kaposvári önkormányzat fenntartásában tizenöt általános, 1 alapfokú művészeti és tizenegy középiskola működik. Legutóbbi ülésén a közgyűlés kijelölte az iskolaszékek létrehozásához szükséges előkészítő bizottságokba delegált tagjait. Programok a téli szünetre A Móricz Zsigmond Művelődési Házban és az Édosz- ban folyamatosan gondoskodnak a téli szünetben a gyerekek számára való programokról. Többek között rendeztek játszóházat, volt közös hóemberépítés és hócsata, a karácsonyi ünnepek előtt pedig mézeskalácsot sütöttek, apró ajándékokat, karácsonyfadíszeket készítettek. Ma az Édosz Művelődési Házban táncversennyel egybekötött előszilveszteri bulit tartanak a fiataloknak, délután 4-től 8 óráig. Mentálhigiéniai állomás alakul A családsegítő szolgálat körében a lakosság lelki egészségvédelmi ellátását a két főállású és egy részfoglalkozású pszichológus jelenleg csak részben képes ellátni. Szükség lenne többek között mentálhigiénikusra, gyógypedagógusra és pszichológusra. E feladatok teljes ellátása érdekében kérte a Népjóléti Igazgatóság, hogy a közgyűlés 1994. január 1-jé- től egy, a Családsegítő Központhoz integrált mentálhigiéniai álllomást működtessen. Óvoda — elhivatottságból Duráczky József: Életem minden sikere és kudarca a siketnéma-intézethez fűz A súlyadó a nagy kalapba kerül Januártól minden lakás adóköteles Magyarországon az első siketnéma-intézet 1802-ben alakult meg Vácon. A millenniumi ünnepségek idején egyre-másra jöttek létre hasonló intézmények az országban. Kaposváron először 1885-ben egy hivatalnok létesített magánintézetet siket gyerekek számára. 1887-ben már az állam által támogatott intézményben indult meg az oktatás 6 osztállyal, 6 tanárral, sok nehézséggel. Duráczky József 1932-ben került a kaposvári intézetbe és megszakítás nélkül itt dolgozott, 25 évig mint tanár, majd 15 éven át mint igazgató. — Kiskunmajsán, ahol éltem, az is nagy csodának számított, hogy egyáltalán volt polgári iskola — meséli pályája kezdetéről. — Álmaim városa Budapest volt, így a kiskunfélegyházi tanítóképző elvégzése után beiratkoztam a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Ösztöndíjasként az Alkotás úti Gyógypedagógiai Intézetbe kerültem, ahol a legsúlyosabb fogyatékosokat ápolták. Ekkor kezdtem megismerni és megszeretni ezt a pályát. — Milyen körülmények fogadták a kaposvári intézetben? — Államilag segélyezett intézet voltunk, ami azt jelenti, hogy a dologi kiadásokra, a gyerekek ellátására egy fillért sem kaptunk az államtól. Ha ezt nem tudtuk volna összekoldulni, akkor becsukhattuk volna a kaput. Mentek hát a levelek a méltóságos grófnak és a nagyságos uraknak. A körülmények elkeserítőek voltak: cementvályús mosdó, 80 személyes hálószobák. 1945 után kötelezővé vált a siketnéma-oktatás. Minden kiadásukat az állam fedezte. — Az ön nevéhez fűződik Közép-Európa első siket- néma-óvodájának létrehozása, 1959-ben. Hogyan jutott el az óvoda szükségességének felismeréséig? — Huszonöt évig az előkészítő osztályt tanítottam, olyan gyerekeket, akiket 6-7 éves korukban hoztak be az intézetbe. Ez volt a legszebb munka: őket megszólaltatni. Az évek során rájöttem: úgy tudjuk őket eredményesen megtanítani beszélni, ha nem akkor kerülnek ide, amikor már egy kialakult jelbeszédük A legutóbbi adatok szerint ez év őszéig mintegy 130 millió forintot fizettek ki Kaposváron szociális segélyként. Mint dr. Bencze La- josné közigazgatási irodavezetőtől megtudtuk, év végéig előreláthatólag elfogy az az összeg — 204 millió forint —, amit 1993-ra segélyezésre előirányoztak. Rendszeres szociális segélyre több mint 10 millió forintot, ápolási díjra 7 milliót fizetett ki a város. A tavasszal elfogadott szociális törvény új kategóriákat is kialakított, így ez évben adható volt már az úgynevezett gyermeknevelési támogatás. Azonban az erre előirányzott öt millió forintból mindössze egymiliót fizetett ki a város ilyen címen. Ez annak kován. A szülőknek is nagy segítség lett volna a siket- néma-óvoda, hiszen az ilyen gyereket a hallók óvodájába nem vették fel, otthon kellett vele maradni. 1956-ban, amikor az igazgatóságot elvállaltam, elhatároztam, hogy megszervezem az óvodát. — Mindössze egy év alatt készült el az óvoda, négymi- lió forintos költséggel. Hogyan jött össze a pénz? — Gondolni sem mertem rá, hogy az államtól kérjek pénzt. A megvalósításban benne van száz előadásom, millió cikkem. Ennek eredményeképpen országos gyűjtés indult: 10-20 forintonként jött a pénz. Elmentem a Somogy megyei, a Baranya, a Zala és a Tolna megyei tanácselnökhöz; vállaltam, hogy az ottani siket gyerekeket is felvesszük az intézetbe. A tőlük kapott 800 ezer forintra már alapkőletételt mertem indítani. A hatalmas szervező- munka eredményeképpen 1959. október 1-jén megnyílt az óvoda, amely ötven, 3-6 éves korú kisgyerek korai képességfejlesztését tette lehetővé. — Ha a megyébe neves vendég érkezett, nem mulasztották el megmutatni neki. Gondolom, nem maradt el az elismerés. — Ha nem is a saját városzönhető, hogy igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük az igénylőknek. Dr. Bencze Lajosné elmondta, jövőre várhatóan enyhítenek ezeken a feltételeken. A munkanélküli-ellátásból kikerülők úgynevezett munkanélküli-jövedelempótló támogatást kérhettek az önkormányzattól. Az előirányzott 32 millióból mindössze 6 milliót fizettek ki erre. Megélhetési támogatásra 8 millió forintot, rendkívüli segélyként pedig 11 milliót fizettek ki 1993-ban. Az étkezési térítésre majdnem egymillió, az ellátatlan munkanélküliek segélyezésére 286 ezer forintot utaltak ki. Fizettek még temetési segélyt, több mint 2 millió forintot, valamint 8 millióval támogatták a mozgáskorlátozottak somban, de megbecsültek. Pesten gyakorlóiskolává nyilvánították az. intézetet, a tanárjelöltek ide jöttek tanulni. Címzetes gyógypedagógiai főiskolai tanárrá neveztek ki. — Amíg nem voltak a siketek számára tankönyvek, a 3-4. osztályban az általános iskola első osztályosai részére kiadott tankönyveket használták. Nagy szükség volt speciális tankönyvekre... — Az első siketnéma-tan- könyvét közösen írtuk első feleségemmel, Ney Klárával. Kétkötetes szó- és fogalom- magyarázatot állítottam ösz- sze a siketnéma-tanintéze- tek számára. Amikor létrejött az óvoda, megírtam a tantervét és a tanmenetét. Ezenkívül négy számtankönyvet írtam az alsó tagozatosok számára. Az óvoda beindulása után háromszor annyi anyagot tudtak elvégezni a gyerekekkel, mint előtte — óriási minőségi különbséggel és eredménnyel. A kaposvári példa után minden siket- néma-intézetben nyitottak óvodát is. — Nyolcvannégy éves vagyok. Életem minden sikere és kudarca ehhez az intézethez fűz. Boldog embernek érzem magam, mert egész életemben azt csináltam, amire készültem. S. Pap Gitta közlekedési eszközhöz jutását. Közgyógyellátásra több mint egymillió forintot adtak ki, s a rászorulók lakásfenntartási támogatás címén is igényelhettek segítséget. Az előirányzott 40 millióból mindössze 4 milliót adtak ki ezen a címen. Itt is várható jövőre enyhítés. A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis ez a fajta támogatás csak akkor adható, ha a család összjövedelmének 30 százalékát eléri a lakásfenntartás költsége. A közigazgatási iroda vezetője elmondta, az előirányzott pénzt az utolsó fillérig szétosztják. Arról, hogy a jövő évben mennyi jut segélyezésre, elmondta: várhatóan 1994-re is hasonló — kétszázmillió forintos — összegből gazdálkodhatnak. N. L. — Úgy néz ki, a helyi adókból a tervezettnél lényegesen — mintegy 100 millió forinttal — többet sikerül beszedni az év végéig. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat hitel nélkül zárja az évet — mondta dr. Klapsz László, a kaposvári polgár- mesteri hivatal irodavezetője. — A plusz pénz elsősorban a helyi iparűzési adó többletbevételéből származik; részben mert sok volt a felderítés év közben, másrészt a kifizetett bírságok következtében. A közgyűlés a lakástörvénynyel összhangban úgy döntött, hogy 1994. január 1-jétől minden kaposvári lakás adóköteles lesz. Éz az intézkedés 8-10 ezer lakástulajdonost érint. Az adó összege nem változott, minden lakás után 1000 forintot kell fizetni. Azoknak, akiknek a lakásáMajdnem egy éve üresen állnak a kaposvári Dorottya szálló szobái. Szilveszterkor újra vendégeket fogad a patinás épület, januártól pedig folyamatosan üzemel a szálló. Az új bérlő, Nagy Gyula neve nem ismeretlen a vendéglátós szakmában: ő alapította az első magánserfőzdét Somogybán. Rá egy évre bérelték ki — mint mondja nosztalgiából — a Dorottya sörözőt, ami előtte már négy évig nem üzemelt. A szállodát és a drinkbárt három évre bérelték az ÁB Novinvest Kft-től. Az üzemeltetési jogot pályázaton nyerték el. Nagy probléma volt, hogy a 3 csillagosként meghirdetett szállodának nem volt étterme. Mivel most egy kézben van a szálló és az étterem vezetése, a vendég nyugodtan mondhatja: a vacsora költségét írják a szállodaszámlához. Terveik szerint a Dorottya sörkert nem marad hagyományos fapados söröző. Nívós étteremmé kívánják alakítani, nemcsak a szállóvendégek, hanem a város igényes lakói számára is. Rendezvények, hidegtálas fogadások lebonyolítását vállalják az étteremben és külső helyszínen is. Régebben a Dorottya komfort nélküli szálloda volt. Jelenleg 3 csillagos hotelként működik. A romantikus, gerendás ban tulajdonváltozás, utcanév- változás történt, 1994. január 15-ig adóbevallást kell adniuk az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A nyomtatványok a polgármesteri hivatal közszolgálati irodájában ingyen kaphatók. Azok a lakástulajdonosok, akik már adtak be adóbevallást, 1993. december 31-ig értesítést fognak kapni adófizetési kötelezettségükró’l, továbbá arról, hogy az adót mikor és hogyan kell fizetniük. Dr. Klapsz László elmondta: a jelenlegi program helyett a Heves megyeiek által kifejlesztet új számítógépes programra állnak át, amivel csaknem teljesen gépesítve lesz az egész adóügyi munka. Nemcsak az iroda rossz munkája volt az oka, ha néhány ügyfélnek problémákat okoztak, hanem az elavult program is. Az új programmal lényegesen rövidülni fog az ügyintézés, erősíteni tudják az iroda szolgáltató jellegét. (S. Pap) szobákat a tetőtérben alakították ki. Mind a 25, kétágyas szoba fürdőszobás, telefonnal, színes televízióval ellátva. A vendégek részére fax is rendelkezésre áll a recepción. — Az üzlet felfuttatása minimum egy évet igényel — mondta Nagy Gyula. — Rengeteg a vendéglő a városban, minden harmadik ember ebből próbál megélni. A szálloda újbóli bevezetése sok munkát kíván. Az üzleti menedzselést egy, 22 éve a szakmában dolgozó kolléga fogja végezni. Főleg a német nyelvterületre fektetünk nagy hangsúlyt. A drinkbár szolgáltatásait nemcsak a szállóvendégek, hanem a városiak és a házban dolgozók igényeihez próbálják igazítani. Ezért könnyű, gyorsan fogyasztható ételeket is tartanak majd a szokásos italokon kívül. A hétvégeken pedig nosztalgiazenét terveznek a drinkbárba. A különtermet, ahol régen a pipaklub, kártyaklub működött, most vadászteremként rendezik be, trófeákkal, vadbőrökkel. Konferenciákat, fogadásokat lehet itt majd rendezni. A Dorottya 15 évvel ezelőtt is a vadászok törzshelye volt. Vadászati szezonban kint sorakoztak a dzsipek a bejárat előtt. Remélik, sok régi vendég viszatér majd a szállóba. S. P. G. Több mint kétszázmillió forint segélyezésre Ismét megcélozzák a vadászokat Újra nyűik a Dorottya szálló Hangulatos társalgót alakítottak ki a patinás épület tetőterében Fotó: Király J. Béla i Duráczky József, az első' hazai siketnéma-óvoda megalapítója Fotó: Király J. Béla
