Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-29 / 304. szám

I 4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 29., szerda Csökkenő munkanélküliség Novemberben tovább csök­kent a regisztrált munkanélkü­liek száma. A 735 ezres lét­szám a februári maximumhoz képest 70 ezerrel kevesebb ál­lástalant jelent. A most közzé­tett, novemberi részletes elemzések szerint 330 ezren részesültek járadékban vagy segély ellátásban, s 93 ezerre tehető azoknak a regisztrált munkanélkülieknek a száma, akik erre nem szereztek jogo­sultságot. Az ellátásból kikerü­lők közül eddig 130 ezren nyertek jogot az önkormány­zatoktól igényelhető jövede­lempótló támogatásra. Stabilizálódik az Ikarus Bár az év hátralevő napjai­ban folyó szállítások és pénzmozgások akár több százmillió forinttal is módosít­hatják az éves nyereséget az Ikarusban, az idei esztendő már az egyensúly évének tű­nik. Sikerült a vállalat nagysá­gát a piaci igényekhez igazí­tani; ez mintegy 3000 autó­busz gyártását és csaknem felére csökkent létszámú szervezetet jelent. A válság- kezelő program keretében végrehajtott karcsúsítás nem volt egyszerű, hiszen az Ika­rus termelése a múltban évi 12-14 ezer autóbuszra mére­tezték. Bankhitel a Westelnek Áthidaló hitelmegállapodás keretében a Citibank Buda­pest Rt által szervezett hitelsz­indikátus 50 millió USD ösz- szegű hitelt biztosít a Westel 900 GSM Rt-nek. A Westel 900 GSM 1993-ban alakult meg miután a Matáv és az US West Inc alkotta konzorcium lett az egyik győztese a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által a magyar- országi 900 megaharzes cellu- láris mobil telefonhálózat lét­rehozására kiírt tendernek. A hálózat kiépítésének költségei elérik a 116 millión USA dollárt és már a jövő év április 1 -jétől megkezdik a kereskedelmi szolgáltatást. Tiltakozik a Philip Morris A Phili Morris cég tiltakozott amiatt, hogy Vietnamban en­gedély nélkül gyártják a Marl­boro cigarettákat. Az amerikai konszern jogi képviselője már december elején tiltakozó le­velet intézett a vietnami do­hánygyártók szövetségéhez amiatt, hogy az északi Thanh Hoa tartomány Lotaba váro­sában hamisítják a Marlboro cigarettákat. A vietnami válla­lat vezetése elismerte, hogy vétett a tulajdoni jogok ellen. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama december 28-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 148,46 151,26 Ausztrál dollár 67,15 68,39 Belga frank (100) 279,83 284,49 Dán korona 14,88 15,14 Finn márka 17,24 17,64 Francia frank 17,08 17,36 Görög dra. (100) 40,39 41,23 Holland forint 51,85 52,71 ír font 141,81 144,41 Japán yen (100) 88,90 90,10 Kanadai dollár 74,43 75,83 Kuvaiti dinár 331,35 336,85 Német márka 58,13 59,09 Norvég korona 13,40 13,64 Olasz líra (1000) 58,87 60,15 ATS (100) 826,73 840,33 Portugál esc. (100) 57,10 58,20 Spanyol pes. (100) 70,60 72,12 Svájci frank 68,55 69,63 Svéd korona 11,90 12,17 USA-dollár 98,95 100,51 ECU (Közös Piac) 112,26 114,22 A lakáseladásokat nem kell felfüggeszteni A vételi jog fennmarad, de maximált ár nem lesz (Folytatás az 1 oldalról) Józsa Fábián rámutatott arra: a jövőben csak ajánlás­ként kerülhet be a törvénybe az eladási ár maximuma, ami a piaci ár 50 százaléka. Ettől azonban eltérhetnek az önkor­mányzatok, remélhetőleg azonban csak lefelé teszik ezt, hiszen jelenleg is ezt a gyakor­latot folytatják. Az államtitkár bízik abban, hogy az önkor­mányzatok megnövekedett mozgásterüket nem fogják a bérlők terhére érvényesíteni, de erre a kormány az Alkot­mánybíróság döntése után nem tud garanciát adni. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy az állam sok száz milliárd forinttal kárpótolja az önkormányzato­kat a 3 éve ingyen átadott laká­sok után. Józsa Fábián szerint az elkövetkező időszakban a bérlőknek meg kell erősíteniük érdekképviseleteiket, hogy az esetleges önkormányzati túl­kapásokkal szemben hatéko­nyan tudjanak fellépni. Szélső­séges eladási árajánlat esetén pedig bírósághoz is fordulhat­nak a bérlők. A politikai államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a kormány fenn kívánja tartani a részletre való vásárlást lehetőleg válto­zatlanul, vagyis a bérlők vé­telár maximum 10 százaléká­nak lefizetése után 25 éves részletfizetésre vehetnék meg a lakásukat mégpedig úgy, hogy az első hat évben nem kell kamatot fizetniük. Józsa Fábián ugyanakkor nem zárta ki, hogy akik nem kívánnak vagy nem tudnak élni a vételi joggal, azoknak a jövőben esetleg szabadpiaci lakbért kell majd fizetniük. A kormány egyébként fenn akarja tartani a lakásbérlők elővásárlási jogát is, azaz ha a megadott időn be­lül nem élnek vételi jogukkal, és később az önkormányzat ér­tékesíteni kívánja lakásukat, akkor a bent lakó elsőbbséget élvez a vásárlásnál. Józsa Fábián a jövőre nézve aggályosnak tartja: az Alkot­mánybíróság határozata ér­telmében az önkormányzato­kat nem lehet arra kötelezni, hogy a lakáseladásokból származó bevételüket lakásé­pítésre, illetve felújításra fordít­sák. Félő, hogy ezért tovább romlik a bérlakások állaga. a helyiségbérlet esetében a vételi jogot nem lehet fenntar­tani, de az elővásárlási jog azonban megmarad. A kor­mányzat a törvénybe garanci­ákat kíván beépíteni, hogy az önkormányzatokkal kötött bér­leti szerződések minél na­gyobb biztonságot jelentsenek a vállalkozók számára. Józsa Fábián végezetül el­mondta, hogy a lakáseladásokat nem kell felfüggeszteni, azok tovább folytatódhatnak a meg­levő rendeletek alapján. A kor­mány az alképzelések szerint január közepén megtárgyalja a Belügyminisztérium előterjesz­tését, és azt február elején sür­gősséggel az Országgyűlés na­pirendjére tűzeti. A jogszabály minden bizonnyal 1994. március 31 -én lép hatályba. Akár hónapokat is várhatnak a munkahelyre A jövő buszvezetői Az elméleti vizsgát a gyakorlati követte Fotó: Lang Róbert — Több hónapja vagyok munkanélküli. Az erdészeti szakmunkás végzettségem­mel nem tudtam elhelyezkedni — mondta a 21 éves Várdai Tamás. — Ezért jelentkeztem a buszvezetői tanfolyamra. Úgy hallottam, hogy nem könnyű munkát találni, de bí­zom benne, hogy sikerül. Tegnap délelőtt tették le vá­rosi vezetésből gyakorlati vizsgájukat a „D” kategóriájú autóbuszvezető-jelöltek. Az utolsó nagy megmérettetést egészségügyi, kresz és biz­tonságos üzemeltetés elméleti vizsga előzte meg. A sikeres vizsgázók örülnek legújabb vezetői kategóriájuknak, ám azt, hogy melyikőjük tud majd elhelyezkedni, most még nem tudják. A fiatalember társa, Hor- nyák István is munkanélküli. Eredeti szakmája szerint gépi forgácsoló és esztergályos, de mint ahogy mondta, kevés végzettségének megfelelő ál­lást hirdetnek a megyeszékhe­lyen. — Ha sikeresen végzek, mindenképpen megpróbálok elhelyezkedni. Sokat készül­tem erre a pályára, remélem sikerül ez a mai vizsga is — tette hozzá még a vizsga előtt Hornyák István. Végh Gusztáv már hosszú évek óta hivatásos gépkocsi- vezető. Számára az újabb ké­pesítés megszerzése nem lét- fontosságú, ám hangsúlyozta, hogy a mai időkben jó, ha az ember minél több végzettség­gel rendelkezik. — Jelenleg senkit nem tu­dunk felvenni az utóbbi időben jelentkező autóbusz-vezetők közül — közölte érdeklődé­sünkre Torma Kálmán, a Ka­posvári tömegközlekedési Kft ügyvezetője. — A munka­erő-mozgás mostanában rendkívüli módon lelassult, s ebből következően gyakorlati­lag munkaerő problémánk sincs. A korábbi esztendőktől elté­rően a cég már nem képez ki saját gépkocsivezetőket, hirde­téseikre azonnal jelentkeznek, így lehetséges az is, hogy egy-egy megüresedett állásra hónapokat, akár fél évet is vár­hatnak az érdeklődők. Kelemen Sándor, a Somogy megyei Közlekedési Felügye­let vizsgabiztosa elmondta, hogy kedden délelőtt mind a hat autóbuszvezető-jelölt sike­resen tette le vizsgáját. Harsányi Miklós Ezért korlátozzák a birtoknagyságot A kormány a napokban benyújtotta a termőföldről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben 300 hektárnál — 6000 aranykorona értéknél — nagyobb föl­det belföldi magánszemély nem vásárolhat. Ez a korlátozás azokra is vo­natkozik, akik a törvényben megjelölt hektárnál nagyobb földingatlan örökölnek. Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára szerint ebben az esetben az örökösnek túl kell adnia a 300 hektáron felüli részen. A „felesleget” azonban megvásá­rolhatják az örökös rokonai, hozzátartozói, mivel a tulajdon­korlátozás nem személyre vo­natkozik. A tárca álláspontja szerint az állampolgárok földtu­lajdon korlátozása nem akadá­lyozza az életképes vállalkozá­sok kialakulását, versenyképes­ség szempontjából pedig ideális birtokméretek alakulhatnak ki. A törvény hatálya alól vannak kivételek is. Nem vonatkozik a földvásárlás korlátozása azokra, akik még a hátralévő időben kárpótlás útján szerez­nek földtulajdont, valamint az elmaradott térségek települése­inek lakóit sem érinti. Az előterjesztés a termelő- szövetkezetek, nagygazdasá­gok tulajdonszerzését is 300 hektárban maximálja. E korlá­tozás logikáját azzal példázta az államtitkár, hogy ha a tsz-eknek megengednék, hogy akár egy egész falu határát fel­vásárolják, akkor csőd esetén a hitelezők szabad prédájává válna a föld, s ezzel az ott élő embereket létalapjuktól foszta­nák meg. így pedig adott eset­ben csak 300 hektár sorsa fo­roghatna kockán. Más szem­pontból viszont ez a terület- nagyság elegendő arra, hogy a későbbiek során arra jelzálog­kölcsönt vehessenek fel. A jelzáloghitel intézménye azonban várat magára. Raskó szerint azért, mert a földnek ma nincs értéke. A tárca nem sze­retné, ha az emberek meggon­dolatlanul beleugornának a föl­djelzálog hitelek felvételébe. Az államtitkár szerint előrelátha­tóan az induló vállalkozók 50- 60 százaléka törvényszerűen bele fog bukni a vállalkozásba, s így a hitel behajthatatlan lenne. Ezért a földjelzálog hitel akkor lesz majd hasznos és fontos, ha megtanulnak az em­berek gazdálkodni és ha már lesz a földnek piaci értéke. Ma elsősorban kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, kormányzati támogatottságot élvező hitelekre van szükség a mezőgazdaságban. (újvári) Nyereséges évet zárt az öreglaki vadfeldolgozó Kenguru- és cápahúst kínáltak — Nyereséges, jó gazda­sági évet zárunk az idén. Ezt kemény munkával és jó minő­ségű áruink piacorientált for­galmazásával tudtuk elérni — mondta Vörös Géza, az Öreg­laki Vadfeldolgozó Kft ügyve­zető igazgatója. — A rendkívül igényes közös piaci orszá­gokba a tavalyihoz képest az idén még nagyobb mennyi­ségben exportáltunk. 1993-ban 1100 tonna lőtt vadat dolgoztak fel Öreglakon a tavalyi 1280 tonnával szem­ben. Ennek a mennyiségnek hetven százaléka szarvas volt. A többit vaddisznó, őz és kis mennyiségben muflon. A modern feldolgozó csarnok higiéniáját a közös piaci előí­rások betartása garantálja. Míg a kizsigerelt, fej és láb nélküli szőrös vadból étvágy­gerjesztőén csomagolt nyers­hús lesz, az összes munkafo­lyamatot nyugat-európai szintű higiéniai körülmények között végzik. A készárunak közel hatvan százalékát szállítják Németor­szágba. Jelentős mennyiség­ben vásárolnak olasz, belga és holland megrendelők is. A fennmaradó húsz százalékból vesznek a hazai vendéglátók és szállodák is. — Cégünk életében több fon­tos változás történt az idén. Az egyik leglényegesebb, hogy árukínálatunkat különleges hús- és tengeri ételek kínálatával bővítettük. Jónéhány hazai, fő­leg budapesti szálloda rendelt már az Ausztráliából származó kenguru húsból, a rákból, a tin­tahalból és a cápából. A házi­asszonyok körében is kedvelt lett a tisztított fácán, és veszik a békacombot, valamint a töltött csigát is. Az utóbbi hónapok esemé­nye, hogy az öreglaki kft-t ala­pító négy megyei erdőgazda­ság, a Mavad és egy német kft mellé egy magyar-amerikai vál­lalkozási alap is betársult a cégbe. így a vállalat anyagi biz­tonságát tovább erősítette. Harsányi Alapítvány a gépészekért 13 ezren dolgozhatnak Németországban „Gépészek a gépészekért” néven nyílt alapítványt hozott létre Tálos Árpád, Kása Sán­dor, Álmos István és Köves Károly vállalkozó, a BITT Kft, a Hidrotechnik Gmk, a Klíma-Vili kft, az Inter-Cont Bt, az Alfa Járműtechnikai Kft és az Autókozmetika Bt. Az alapítványhoz természe­tes és jogi személyek egy­aránt csatlakozhatnak vagyoni értékű tárggyal, illetve pénz­zel. Az alapítvány célja, hogy segítse a kaposvári Ipari Szakközépiskolában végzett, de elhelyezkedni nem tudó pá­lyakezdők átképzését, támo­gassa a speciális szakmai tár­gyak oktatóinak továbbképzé­sét. A hazai és nemzetközi ok­tatást támogató pénzügyi ala­pok elnyeréséhez pályázato­kat készítenek, illetve segítik az ehhez kapcsolódó feltéte­lek megteremtését. Az alapít­vány fontos feladatának tartja hogy segítse az Ipari Szakkö­zépiskola oktatástechnikai és kísérleti eszközei beszerzé­sét, illetve az ebben való köz­reműködést. Hosszú évek során a mél­tán népszerű „gépészben” már több ezren tanultak, s kö­zülük kerültek ki az alapítvány létrehozásának kezdeménye­zői. Az alapítványra befizetett összeg az adóalapból leír­ható. Azt is tervezik, hogy ki­adják a volt tanulók teljes névsorát, s igyekeznek segít­séget nyújtani az üzleti kap­csolatok kialakításában és to7 vábbfejlesztésében is. L.J. A Németországba irányuló vállalkozási export kontin­gensét, vagyis a külföldön munkát vállalók számát — havi átlagot tekintve — több mint 13 ezer főben állapítot­ták meg 1994-re — mondta Zelkó Lajosné, a külgazda­sági tárca főosztályvezető helyettese. Emlékeztetett rá, hogy a két ország között a munkavállalás rendjét államközi szerződés szabályozza, és e szerint Né­metországban dolgozni csak a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának engedélyével lehet. A munkavállalás lehetősé­gét, illetve a kontingens nagy­ságát a német-magyar mun­kaügyi vegyes bizottság hatá­rozza meg: a németországi munkanélküliség alakulását fi­gyelembe véve módosítják a magyar munkavállalói lét­számkeretet. Ha a munkanél­küliségi ráta növekedik, a Szövetségi Munka- és Szociá­lis Ügyek Minisztériuma átme­neti időre csökkenti a megál­lapodás alapkontingensét. Bár a kontingens nagysága az el­múlt években sokat fejlődött, a vállalkozók, különösen az épí­tőiparban érdekeltek igényét tekintve a kvóta kevésnek bi­zonyul. A jövő évi megállapodást ér­tékelve Zelkó Lajosné úgy vélte, hogy a németországi engedélyezés bonyolultsága, annak nem várt változásai és az ebből eredő veszteségek, valamint a magyar munkavál­lalókat sújtó illetékterhek elle­nére is az egyezmény fennma­radása pozitívumként értéke­lendő, hiszen a külföldi mun­kaerő alkalmazása ellen a német szakszervezetek és ér­dekképviseletek folyamatos nyomást gyakorolnak a gaz­dasági kormányzatra. Az elmúlt hetekben zajló tárgyalásokon a magyar fél ki­fogásolta a méltánytalanul magas, fejenkénti 1600-2000 márkás illeték megfizetését. A német fél ígéretet tett arra, hogy a felvetés alapján vissza­tér e kérdésre. Zelkó Lajosné szerint Né­metországban nem számolnak a gazdaság válságának további mélyülésével és biztató, hogy a keleti tartományokban is az élénkülés jelei mutatkoznak. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom