Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-24 / 301. szám
1993. december 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Tandíj nincs, hozzájárulás kérhető Kevesebb lesz a középiskolás Ami (kár)pótolható és ami már soha Sepsei Tamás államtitkár: Fölgyorsítottuk politikai ügyekben is a határozathozatalt, hetente tízezer határozat születik Az MDF-elnökség határozata Az MDF országos elnökségének ülésén határozatot hoztak arról, hogy az MDF VII. országos gyűlése február 18. és 20. között Budapesten tartja ülését. A napirenden az MDF 1994-es választási programjának megalkotása és elfogadása szerepel. Az országos gyűlés ezenkívül megválasztja a párt elhunyt elnökének, Antall Józsefnek az utódját, s gondoskodik az üres elnökségi helyek betöltéséről. Párttá alakult mozgalom Párttá alakult a csaknem 10 ezer bejegyzett tagot számláló Nemzeti Erők Mozgalma. Az 1994-es választásokon is induló párt elnöke azt is elmondta, hogy minden politikai szélsőségtől távol tartják magukat, tömegbázisukat a Létminimum Alatt Élők Társasága, Vállalkozók Pártjának Oláh Imre nevével fémjelzett szárnya, a Hernádi Gyula író által alapított Boldogság Párt és a Tiltakozó Középosztálybeliek Társasága adja. Távoktatási szakemberképzés Távoktatási szakembereket képeznek hazánkban az EK Tempus programjának támogatásával, a hároméves Pannónia projekt keretében. Az első évet lezáró szeminárium után most újabb pályázatot írtak ki az eredményes program folytatásaként. Ezt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hirdette meg, s a kurzus összesen 125 távoktató korszerű képzésére nyújt lehetőséget. A közhasznú munkáról A munkanélküliek képzésére, átképzésére, új munkahelyek létrehozására a közhasznú munkavégzésre 21,4 milliárd forint használható fel jövőre a Foglalkoztatási Alap keretei között. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának ülésén a kormányzati és a munkavállalói oldal egyetértett azzal, hogy a 21,4 milliárd forint fedezetéül egyrészt a Szolidaritás Alap idei várható megtakarításából csoportosítsanak át 7,9 milliárd forintot. Lakitelek nagydíja A Lakitelek Alapítvány Kuratóriuma nagydíjat adományozott Kozma Imre plébánosnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjének. A karitatív szervezet irányítója a magyarság felvirágzása és méltósága érdekében kifejtett munkásságáért, a keresztény hit és erkölcs erősítéséért, gondoskodó közéleti tevékenységéért miatt kapta a díjat. Vízumkényszer .. új™ Uzbegisztánnal A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság kormánya megállapodott arról, hogy 1994. január 1-jétől a két állam között visszaállítják a vízumkényszert. A megállapodásnak megfelelően a fenti időponttól a magyar állampolgárok csak vízum birtokában utazhatnak az Üzbég Köztársaságba. (Folytatás az 1. oldalról) — A beiskolázási csúcs gyakorlatilag levonulóban van — nyugtázza a főosztályvezető. — Az 1993/94-es tanévben várhatóan 143 ezren fejezik be általános iskolai tanulmányaikat, háromezerrel kevesebben, mint tavaly. A középfokú intézményekben is megkezdődött a tanulólétszám csökkenése, mérséklődik a zsúfoltság. Érdekes képet mutat az iskolaválasztás: csökken a szakmunkásképzőkbe jelentkezők száma és emelkedik a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és speciális szakiskolákban továbbtanulni szándékozóké. A pályaválasztási előadatok birtokában várhatóan az idén is több férőhely lesz a középiskolákban, mint ahány tanuló elvégzi az általánosiskolát. Feszültség legfeljebb a divatos, jó teljesítményt nyújtó gimnáziumokban A parányi belépőben két liszteszsák. — A férjem ma kapott fizetést, és első útja volt, hogy megvegye ezt az egy mázsa lisztet. így, ömlesztve csak 23 forint kilója, amúgy meg közel van a negyvenhez — mondta a kaposvári Jónás Jánosné, aki legkisebb lányával kezében nyitott ajtót. A fiatalasszony öt gyerek édesanyja. A 14 éves János, az egy évvel fiatalabb ikerpár: Péter és Szabolcs az első házasságából való. A 16 hónapos Kitti és a 10 hetes Klaudia a másodikból. Heten élnek együtt a négyszobás udvari lakásban. Ebben a családban évente hat mázsa krumpli, 1,5-2 mázsa cukor fogy, naponta 2-3 Adria kenyér. Csak a tej több mint négyezer forintba kerül havonta, pedig kannásat vesznek. Családi pótlék fizetéskor általában nagy tételben vásárolnak be. Akkor 20-30 kiló hagyma, egy karton étolaj is kerül a kamrába. Az iskola- kezdésre személyi kölcsönt szoktak felvenni. így volt ez most is. A 20 ezer forintot lassacskán törlesztik a félmilliós hitel részleteivel együtt. — Csak egy fal választ el bennünket a 62 éves anyámtól. Én is ezen az udvaron nevelkedtem, jó volt most újra visszatérni: eladtuk a Petőfi és szakközépiskolákban keletkezhet, ahová többen jelentkeznek, mint ahány férőhely van. Ezért ezekben az intézményekben az átlagosnál szigorúbbak a kiválasztási elvek. A megyékben is vannak divatszakmát oktató elit, túljelentkezéssel megáldott iskolák, köztük számtalan olyan, amelynek elvégzése után sem elhelyezkedni, sem vállalkozni nem tudnak a tanulók. Ilyenek például a vendéglátó, a kereskedelmi, idegenforgalmi, autószerelő szakiskolák. — Milyen feladat hárul a megyei önkormányzatokra a beiskolázási hullám idején? — A megyei önkormányzatok koordinálják a továbbtanulást, egyeztetik a megye területén lévő önkormányzatokkal a társmegyékből érkező tanulók fogadását. A hoppon maradt, elutasított tanulók elhelyezését utcai lakást, és hazaköltöztünk. A félmillió forint kölcsönből és a lakás árából alakították át a régi lakrészt, s építették be a tetőteret. A munkákból van még hátra, de most már mindenki külön ágyban hajthatja álomra a fejét. Ennek a „luxusnak” ára volt: az ezermester férj a három fiúval hónapokig dolgozott az épületen. — Ha valaki, akkor mi tudjuk, hogy mit jelent építkezni — mondja a férfi. — Mégis átvertek bennünket: az ács munkásai a kocsmában ittak, közben én a stukatúrt vertem, mégis 32 ezer forintot fizettettek velem. Csak a központi fűtés-szerelő és a csatornás nem vágott át. A ház ura örül annak, hogy öt gyerekről gondoskodhat. Maga is nagy családban nőtt fel: nyolc lurkónak terített az édesanyja. Nevére szeretné venni felesége három gyerekét, és minden vágya, hogy mielőbb befejeződjenek a hátralevő munkák. Ehhez viszont pénz kell. Ő pedig a közelmúltban kétszer is „megízlelte” a munkanélküliséget, a bizonytalan létet. — Pincér a szakmám, Kaposváron nem tudtam elhelyezkedni. A Panoráma üdülőben találtam magamnak idénymunkát, majd fél évig kenyér nélkül voltam. Aztán is tőlük kell kérni, ők kötelesek a fel nem vett diákok számára másutt iskolai férőhelyet ajánlani. A közoktatási törvény kimondja a szabad iskolaválasztás jogát, ennek szellemében az intézmények fenntartóinak a lakossági igényekhez kell igazítaniuk képzési ajánlatukat. Sajnos az önkormányzatok egy része nem gondol arra, hogy túljelentkezés, nagyobb igény esetén rendkívüli osztályokat, esetleg új tagozatot szervezzenek. — Kell-e jövőre tandíjat fizetniük a középiskolás diákoknak? — Tandíjkötelezettség nincs. A többlet szolgáltatásokért — az autóvezetői jogosítványért, vagy a speciális nyelvoktatás megteremtéséért — azonban kérhetnek szülői hozzájárulást az iskolák. (ujváry) másfél hónapig segédmunkásként dolgoztam egy építőipari kft-nél. Sok volt a munka, a pénz pedig kevés. Utána újból munkanélküli lettem. Fél éve viszont ráakadtam egy jó cégre, ahol 15-20 ezer forint között mozog a nettó bérem. — A legjobban az fáj, hogy elmaradtak tőlünk a barátok, — veti közbe a feleség. — Amikor megtudták, hogy munkanélküli, majd segédmunkás lett János, elfordították a fejüket, ha melós ruhában ment el mellettük. Amikor viszont szépen felöltözve indultunk egy hétvégén fagyizni, akkor ránk köszöntek... A feleség üzletvezető volt és kényszerűségből búcsúzott a vendéglátástól: a tulaj olyan bérleti díjat kért, hogy nem tudta kivenni a büfét. Most 9000 forint gyermekágyi segélyt hoz havonta a postás. A családi pótlék 19700 forint. Negyvenegynéhány ezerből élnek heten; minden fillért meg kell fogniuk. A kamaszsrácok, ha tehetik, együtt rúgják nevelőapjukkal a labdát, a nagycsaládosok mikulás-ünnepségén is indultak: ők lettek a másodikak. Az udvar nemigen alkalmas a játszásra, mert a lakók féltik a zsebkendőnyi kertjüket, s ha odapattan a labda, akkor jaj a fiúknak. Lőrincz Sándor Balatonfenyvesen tartotta legutóbbi fogadónapját a hét végén dr. Gaál Antal (MDF) országgyűlési képviselő. Vendégszónokul ezúttal dr. Sepsei Tamás államtitkárt, a Kárrendezési Hivatal elnökét hívta meg. Mivel pedig ez a téma mind a mai napig darázsfészeknek számít, hiszen több-kevesebb ok- kal-joggal szinte az egész ország igényt tarthatna kárpótlásra, Fenyvesen is sokan igyekeztek élni a lehetőségei, hogy sérelmeiket, problémáikat e témakör első számú emberével beszélhessék meg. A késő esti órákba nyúló, indulatoktól sem mentes fórum befejeztével Sepsei Tamás interjút adott a Somogyi Hírlapnak. — Sokan nincsenek tisztában a kárrendezés mibenlétével. Ki kaphat, és ki nem; ki mennyit, és miért? — A kárpótlási törvények végrehajtásában meg lehet különböztetni a beadott igények elbírálásának a fokát, a földárverések mennyiségi lehetőségét, valamint a privatizációra felhasznált kárpótlási jegyeknek az összegét. Ezek együttesen mutatják, hol áll jelenleg a kárpótlás. A törvények végrehajtása tekintetében az első vagyoni kárpótlási törvény alapján beadott igények jogosságát első fokon elbírálta a hivatal. A megfellebbezett ügyek egy részében döntés született, de nagyobb részük elbírálása most folyik. A 810 ezer elbírált ügyhöz képest a még elbírálatlan néhány ezer már nem jelentős szám. Mondom ezt úgy, hogy jól tudom: egyetlen elintézetlen ügy is éppen elég, sőt sok annak, aki választ (kárpótlást) vár saját problémájára. A vagyoni törvény alapján beadott igények száma 77 ezer, ebből eddig mintegy hatvanezret bíráltunk el. A külföldről érkezett ügyek azok, amelyekben még nem született határozat. A politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény alapján 360 ezer igényt adtak be, és 180 ezer határozat született. Az országban összesen 1,3 millió a kárpótlási igények száma. Fölgyorsítottuk a politikai ügyekben is a határhozatalt, ezekben hetente tízezer határozat születik, így 1994 március végére befejezzük ennek a törvénynek a végrehajtását. — Nem feledkezhetünk meg azokról, akik különféle okok miatt az eredetileg megjelölt időpontban nem nyújtották be kárpótlási igényüket. — Amennyiben az Országgyűlés áldását adja rá, 1994. február 15. és március 15. között még lehetőség nyílik a pótlólagos kárpótlási igények újbóli beadására. Ehhez adatlapokat már február 15. előtt kezdünk árusítani a postahivatalokban. Akiknek a már beadott igényét — késett beadás miatt — hivatalunk elutasította, most nem kell újabb igényt beadniuk: elegendő egy levelet írni a megyei kárrendezési hivatalnak, hogy kéri ügyének ismételt elbírálását. Azoknap pedig, akiknek ügyében még nem született döntés, levelet sem kell írniuk, úgy tekintjük, hogy jogfolytonosság van a korábbi beadás és a törvény által engedélyezett új beadási határidő között. A földárverések kapcsán igen sok sérelemről hallottunk. Ezek lényege, hogy mindjárt az első fordulóban a „tűzhöz közel ülők” kaparintották meg a legjobb földeket, s komoly vagyonhoz jutottak, nem ritkán azok kárára, akiknek — vagy szüleiknek — az államosítás előtt tulajdonában volt az a föld. — A földárverés olyan területe a kárpótlásnak, amelyről optimistán nyilatkozhatok. A kezdeti nehézségek után, véleményem szerint, nagyon jó hatásfokkal működik. Több mint 300 ezren már földet vettek, lassan 26 millió aranykorona lesz az elárverezett földeknek az értéke. Ennek felét szeptember óta árvereztük el. Ez mutatja, hogy az ígéret, amit tettünk, hogy fölgyorsítjuk az árveréseket, valóra vált. December második felétől január közepéig pihenni kell, összegezni az eddigi árveréseket. Az emberek idegesek, tudni akarják, mely földek lettek eladva, melyek maradtak meg. Az ezekkel kapcsolatos, utólagos sérelmekről nincs sok mondanivalóm. Akiket igazán érdekelt az árverések helye, időpontja, hetekkel korábban értesülhettek róla, és csak akkor kaptak a fejükhöz, amikor lustaság, figyelmetlenség vagy egyéb okok miatt mások vették meg az általuk áhított földet. — Mégis: mit tanácsolhatunk nekik? — Az Állami Vagyonügynökség nagyon jó minőségű részvényeket kínál kárpótlási jegyek ellenében. Lassan megközelíti a 15 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet az a mennyiség, amelyet privatizációs vásárlásra fordítottak az állampolgárok. Nagyon sokan rájöttek, hogy nem rossz dolog részvényre cserélni a kárpótlási jegyet; sokkal jövedelmezőbb, mint eladni. — A sok felszólalásból kitűnt, Balatonfenyves kárpótlásban érintett lakosai meglehetősen tisztázatlan helyzetbe kerültek, elsősorban azért, mert a településnek Fonyódtól való elválása megközelítőleg azonos időre esett az árverések kezdetével. Számos, jogilag tisztázatlan esetről hallottunk itt, melyek következtében sok fenyvesi lakos saját hibáján kívül nem licitálhatott. Mára viszont elúsztak számukra a földárverés lehetőségei. Magyarán: van kárpótlási jegy, de nincs már föld. — Igen — fejezte be nyilatkozatát Sepsei Tamás —, ez valóban speciális helyzet. Hogy valamiféleképpen segíteni tudunk rajta, talán elképzelhető, de csak akkor, ha erre találunk jogi lehetőséget. Kérdés az is, hogy pozitív jogi válasz esetén fellelhető-e még itt olyan földterület, amit a kárpótlási árverésbe be lehet vonni. Pontos választ azonban ez esetben is csak a helyzet teljes ismeretében adhatunk. Kun Géza Tibor Fészekalj, öt fiókával Hat mázsa krumpli fogy évente — Elmaradtak a barátok így teljes a család; Jónás János feleségével, anyósával és az öt gyerekkel Fotó: Kovács Tibor >
