Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-22 / 299. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1993. december 22., szerda Óvodás betlehemezők járnak Toponáron Óvodás betlehemesek Toponáron Fotó: Király J. Béla Kedves, régi karácsonyi népszokás volt főleg falvakban, hogy a karácsony- váró hetekben, adventkor esténként betlehemezők kopogtattak be a házakba. — Szabad-e betlehemezni? A kis Jézust bemutatni? — kérdezték. A rendre „igen” válasz után nyomban felcsendült a Mennyből az angyal jól ismert dallama, s elkezdődött a szí- vet-lelket melengető betlehe- mes pásztorjáték. Az ötvenes években — sok más népszokással egyetemben — ez is elmaradt... — Pontosan így történt ez nálunk is — mondta a minap Toponár egyik legidősebb állampolgára, a köztiszteletben álló Somogyvári István, és nyomban újságolta örömmel: náluk most újra járnak betlehemesek. Három fiatal óvónő, Maturiczné Visnyei Éva, Bácsai Margit és Békés Józsefné felelevenítette a kedves népszokást, sőt új forgatókönyvet is készítettek a „modernizált” Betlehem-járáshoz. Aztán elindultak, ahogy szokás volt régen. A közelmúltban például a nyugdíjasok klubjába kopogtattak be. A betlehemi istálló kicsinyített mását magukkal hozó pásztorokat, az örömhírt hirdető angyalkákat, a csillagokat, a szellőt, a fényességet megtestesítő kicsi lánykákat — meg a három királyokat — persze, hogy nagy örömmel fogadták az idős toponáriak. Legtöbbjük 60- 70 évvel ezelőtt maga is betle- hemező volt. s most nagymamaként, dédmamaként örült az ovisok remek produkciójának. Azóta is járják a házakat, főleg az időseknek kívánnak kedveskedni. Különösen nagy élmény volt a múlt vasárnap, amikor Lóth József esperes-plébános kérésére a topo- nári templomban is bemutatták a betlehemi kis Jézust. Kovács Sándor Nehezen kezelhető gyerekek Sokszor látunk hisztérikusan toporzékoló, bömbölő kisgyerekeket az utcán, tanácstalan szülővel. Hajlamosak vagyunk elhamarkodott ítéletet mondani ilyenkor: elkényeztetett, neveletlen gyerek. Nem is gondolunk arra, hogy másról van szó. Ők a pszichoorganikus szindrómás (Bős) gyerekek, akik nem betegek vagy akadályozottak. A gyengeség nem szükségképpen akadály későbbi életükben, sőt éppen ez sarkallhatja őket különleges teljesítményekre. Hogy ez sikerül-e nekik, nemcsak attól függ, hogy a szülők megértik-e gyermeküket, hanem attól is: elfogadják-e olyannak, amilyen. Ezen túl persze attól, hogy mennyi türelemmel hajlamos a társadalom a gyermeket hibáival és előnyeivel elviselni, s lehetőséget adni neki és szüleiknek a szociális integrációhoz. Mostanában különösen szükséges ezt hangsúlyozni. Az iskola és oktatás olyan elvekre épül, hogy azok, akik nem felelnek meg az átlagnak, rögtön megbélyegzettek lesznek, s társadalmi beilleszkedésük megnehezül, ha ugyan egyáltalán lehetséges. A kérdés egyik hazai szakértője Huba Judit, a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa. Nemrég jelent meg „A nehezen kezelhető gyermekek” című könyve. Szeptember óta a Segítőtárs című televíziós műsorban szakértőket szólaltatnak meg ebben a kérdésben. Az olvasói levelekből következtetni lehet: az érintett szülők nézik ezt a műsort. Sok szülő úgy érzi, minél drágább játékot vesz, annál nagyobb örömet szerez a gyereknek. Pedig nem ettől függ az öröm. — Nem elég a játékot megvenni, nagyon fontos, hogy a felnőtt játsszon is a gyerekkel — ajánlotta a szülőknek Sipos Ferencné pszichológus. — A játéktevékenység mindig elárulja: milyen a gyerek értelmi fejlettsége, otthon mennyit foglalkoznak, mennyit játszanak vele. Az érzelmi kapcsolatok is másként alakulnak az együtt játszó felnőttel. Ezekben az együttes helyzetekben alapozódnak meg a későbbi meghitt beszélgetések. Ha a felnőtt kihagyja ezt a lépcsőfokot, később sem fogja megérteni a gyereket. Hogy jó játékot tudjunk venni, ahhoz elsősorban a gyereket kell ismernünk. Sokat számít, milyen az érdeklődési kőre, fejlettsége: ha túl könnyű játékot kap, nem készteti arra, hogy foglalkozzon vele. Ha túl nehezet, akkor elveszti a kedvét, csökken az önbizalma. Amíg a felnőttnek a játék egyértelmű szórakozás, a gyereknek ennél lényegesen több. Kikapcsolódást is jelent, de a játék során újraéli, átrendezi az élményeit, s ezáltal sikerül megszabadulnia szorongásaitól. A gyerek számára sokszor tanulás is a játék: fejlődik ügyessége, fantáziája, figyelemkoncentrációja. A játék során alakul ki az alkalmazkodni tudás, az együttműködés, a másokkal való kommunikálás képessége. Olyan játékot vegyünk, amibe mi, felnőttek is bekapcsolódhatunk a játék során. Az az igazi ajándék, amikor a felnőtt leül, és játszik a gyerekkel. S. Pap Gitta EGY DAL TÖRTÉNETE Csendes éj Közeledik a karácsony, és szenteste a világon sokfelé felhangzik a Csendes éj. Honnan ered ez a dal? A szerzőket korábban nem ismerte senki. Végülis a berlini Hofmusikkapelle egyik a konferenciáján részt vett hegedűs nyomozta ki a Stille Nacht, heilige Nacht...históriáját. 1918. december 23-án a Salsburgtól nem messze fekvő Oberndorf papja, Joseph Mohr bekopogtatott a szomszédos Arnsdorf tanítójához, Franz Xaver Gruber- hez — azzal; hogy nem fogja tudni megtartani a karácsonyi misét, mert elromlott a templom orgonája. Végül úgy oldották meg a gondot hogy ketten írtak egy karácsonyi dalt, s gitáron előadták, elénekelték az éjféli misén. Az orgona elnémulásáról értesült gyülekezetét úcjy meghatották vele, hogy az emberek telesírták a zsebkendőjüket. Néhány hét múlva megérkezett egy Mauracher nevű orgonaépítő mester a templomi hangszert megjavítani, és hírt szerezve a történetről elkérte a dal kottáját, hogy elvigye Tirolba. Ott a kotta kézről kézre járt, újabb másolatokban terjedt a dallam. Csakhogy a szerzők nevét szándékosan nem írta rá a kottára senki. Joseph Mohr felvilágosult pap lévén állandó öszetűzésben volt feletteseivel. Grubernek is hasonló poroblémái voltak, így helyeselte, hogy háttérben maradjanak. Ha a berlini Klaus Habe útitarisznyát nem köt, hogy nekivágjon a felfedezőútnak, talán mindkettőjük nevét elmossa az idő és a feledés. Neki köszönhetően Oberndorf minden karácsonykor turistaközponttá válik. Külföldiek százai lepik el kis templomát, hogy születésének helyén hallgassák meg a Stille Nacht-ot az éjféli misén. A falucska ilyenkor éjjel-nappal üzemelő postahivatalának jászolos alkalmi bélyegzőjével küldenek haza a dal eredeti kottáját ábrázoló képeslapokat. Ha nem is népdal a Csendes éj, az emberek szívében mégis azzá vált. (ABC-Europress) Teknőc papa és csigabiga mama labdázik Tornásszunk együtt! — Gyorsabban, gyorsabban, a végén még mi leszünk az utolsók! — nógatja a szőke csöppség az édesanyját. Na igen. Kibicnek semmi sem drága. Míg anyukája a nyelvét lógatva négykézláb igyekszik a cél felé, gyermeke elégedetten trónol a hátán. Aztán fordul a kocka. Amíg a szülők egy szusszanásnyi levegőt vesznek, a kicsik törik kezüket, lábukat, hogy minél többet összegyűjtsenek a szerteszét dobált kendőkből. Majd újabb feladatok következnek. Pergő ritmusú zenére tornászik szülő, gyerek és óvónő. Kaposváron a Petőfi utcai óvodában nem ez volt az első alkalom, hogy szülő-gyerek tornát szerveztek. A rendezvénynek mindig nagy sikere van. Nem is lehetne másképp. A sok mókás, közösen végrehajtott gyakorlat a leglustábbakat s a legmorcosabbakat is jókedvre deríti, és mozgásra serkenti. A legügyesebbek nyakában megszámlálhatatlan érem lóg már. De üres kézzel s főleg üres hassal senki sem távozik. A sok mozgás után jólesik egy kis kompót, s akinek van kedve, még maradhat. — Az óvodai munkában nagy hangsúlyt kap a testi nevelés. Az a tapasztalatunk, hogy ezzel nem sokat foglalkoznak a szülők. Rohanó világunkban nem jut idő a mozgásra. Pedig ennek különösen óvodáskorban óriási a jelentősége — vallja Kővári Tiborné, az egyik testnevelőcsoport óvónője. Pályázatokon vesznek részt, programokat hirdetnek az egészséges életmód jegyében. — Itt, a teknőc-, és a csigabiga-csoportban különösen a gerincferdülésre, a tartáshibára és a lúdtalpra figyelünk. Rendszeresen végeznek a csoportban ortopédiai szűrést, s utána egyénre szabott gyakorlatsort állítunk össze, amelyet a szülők otthon is végezhetnek gyermekükkel. A legfontosabb azonban, hogy a szülő maga is szívügyének érezze a mozgást, a sportot, az egészséges életmódot, mert így az a gyermek számára is természetes lesz . Ezért is szervezzük ezeket a sportdélutánokat. A közös mozgásnál, s a játéknál nincs nagyobb öröm. S ha ebbe még kellemesen el is fáradnak, és erősödnek a kicsik, már megérte az a néhány óra. Széki Éva Nézzük, ki a legnagyobb! Két labdagyakorlat közt egy kis óriásjárás Családok nemzetközi éve Az ENSZ közgyűlése 1994-et a családok nemzetközi évévé nyilvánította. A magyar családév nyitórendezvénye 1994. február 5-én, Debrecenben lesz. A találkozók júniusban kezdődnek a Családsegítés elmélete és gyakorlata című siófoki konferenciával. Még ebben a hónapban nemzetközi nagycsaládos-találkozó lesz Gödöllőn, augusztusban pedig Budapest ad otthont a családterápiás világkonferenciának. Októberben és novemberben további tudományos konferenciák is lesznek hazánkban. 40 millió forint a gyermekeknek A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány az idén negyvenmillió forintot költött a gyerekek támogatására. Ez a segítség 60 ezer gyereket, mintegy 800 ifjúsági szervezetet érint. A különböző nemzetközi > programokban több mint nyolcszáz fiatal vett részt, akik többek között Németországban és Belgiumban jártak. Erre négymillió forintot költöttek. A komputer otthon „divat” Egy összehasonlító tanulmány kiderítette, hogy a néhány évre csodaszernek tartott iskolai számítógépeket alig használják a gyerekek. A felmérés tapasztalatait tíz ország kétezer-ötszáz iskolájából gyűjtötték. A felmérésből kiderült, hogy a diákok inkább otthon hódolnak szenvedélyüknek, és általában a fiúk körében népszerűbb a komputer. Iskolaszékválasztások előtt Az új közoktatási törvény előírásai szerint a közeli hetekben minden közoktatási intézményben iskolaszék-választásokra kerül sor. A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma javasolja, hogy az érdekalkuban a felnőttek mellett a gyerekek is vegyenek részt: kérik, hogy a pedagógusok részére fenntartott helyek egyikét ajánlják fel a tanulóifjúság képviselője számára. A Gyermekmentő Szolgálat karácsonya A múlt hét végén a Magyar Állami Operaház balettkara jótékonysági előadást tartott a nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Az előadás bevételét a szolgálatnak adták át. Számítógépes oktatási rendszer A legkorszerűbbnek minősíthető nyelvi laboratóriumot avatták fel a közelmúltban Esztergomban, a Nemzetközi Szakképzési Intézet továbbképző központjában. A beruházáshoz az intézet 1,5 millió ECU-s, azaz mintegy 30 millió forintnyi támogatást kapott pályázat útján az Európai Közösség Phare-irodájától. Elsőként az ország szakmunkástanuló intézeteinek nyelvtanárait képezik tovább az új laboratóriumban. i Az igazi ajándék: játszani a gyerekkel
