Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-21 / 298. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. december 21., kedd % Válságos helyzet az Alitaliánál Ezer alkalmazottjától válik meg az olasz állami légitársaság, az Alitalia és a béreket is befagyasztja. A Malévban 35 százalékos részesedésű olasz cég az év első felében már 138 millió dollár veszteséget halmozott fel, és a számítások szerint nincs esélye arra, hogy mérlege az év végéig egyensúlyba kerüljön. Állítólag most az amerikai Continental- lal folytat tárgyalásokat. * Állami jelképek Oroszországban Az orosz államiság jelképei között a címer alig három héttel ezelőtti jóváhagyása után Borisz Jelcin a zászlóról és a himnuszról is részletesen rendelkezett. Eszerint az orosz nemzeti lobogó téglalap alakú, fehér-kék-vörös trikolór, himnuszként pedig jóváhagyta a már eddig is játszott Mihail Glinka múlt századi zeneszerző Honfi-dala alapján készült átiratot. A most jóváhagyott zászló korábban az orosz kereskedelmi flotta lobogója volt; 1917-ig a cári fehér, aranysárga, fekete trikolór volt használatban. Kairói kivégzett szélsőségesek Három iszlám szélsőségest akasztottak fel a hétvégén Kairóban — jelentette a MENA egyiptomi hírügynökség. Két hónappal ezelőtt ítélte el őket egy katonai bíróság tiltott szervezethez tartozásért és mert a rendszer megdöntésének szándékával fegyvert, robbanószert rejtegettek. A közeli napokban további hat halálra ítéltet végeznek ki. Csökken a Bundeswehr állománya A német hadsereg, a Bundeswehr állománya jövőre a rossz pénzügyi helyzete miatt 350 ezer főre csökken. Ezt a védelmi miniszter, Volker Rühe jelentette be Hamburgban. Eredetileg a Bundeswehr 1994-re félmillióról 370 ezer főre csökkentette volna személyi állományát. Szovjet részről ez volt a német újraegyesülés igenlésének egyik feltétele, a számban Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov állapodott meg 1990 nyarán. Eltörlik a halálbüntetést Vita a brit lapokban és alkotmányjogászokkal Veszélyeztet a nemzetközi terrorizmus Károly király lesz, ha lesz király Kémtevékenység Csehországban A brit királydráma legújabb fordulata alkalmat adott a brit kormánynak, hogy nyíltan kiáll- jon a házassági válságával megtépázott tekintélyű Károly trónörökös jövendő királysága mellett, ám ez sem fékezheti meg a terjedő vitát, hogy mi értelme a monarchikus berendezkedésnek Nagy-Britanniá- ban az idegenforgalmi üzleti érdeken kívül. A legújabb az, hogy az anglikán egyház egyik vezető személyisége, George Austin yorki főesperes megkérdőjelezte Károly walesi herceg trónigényét, hogy házasságának felbomásáért nagyrészt maga felelős, és mivel a feleségének, Diana hercegnőnek tett esküjét megszegte, semmi biztosíték, hogy hitelt lehet majd adni koronázási esküjének. Nem is szólva arról, hogy a brit uralkodónak mint az angol egyház földi kormányzójának esküt kell tennie az egyház és parancsolatai fenntartására is. Károly e fronton eleve hamisan esküdnék, hiszen az egyik fő parancsolat a házasság szentsége — fejtegette a főesperes. A válasz szokatlanul heves és elsöprő volt. A Bucking- ham-palota, vagyis az uralkodócsalád példátlan lépést tett: a brit lapokhoz eljuttatott, közlésre engedélyezett nyilatkozatban megerősítette, hogy „a herceg király lesz, és ennek semmi sem állhat útjába”. KáKároly walesi herceg roly egyik régi barátja, Nicholas Soames élelmiszeripari államminiszter ugyancsak hivatalosan nyilatkozott, mondván: — A királyság nem ambíció, hanem feladat és kötelesség, amelyet a walesi herceg be fog tölteni. A jelek szerint Diana pillanatnyi veresége, a közszereplésről való lemondásának bejelentése nem lendített eleget Károly szekerén. Ezért a brit lapok napok óta közölnek lelkesítő értesüléseket arról, hogy az anglikán egyház haladni akar a korral: nem várja el a trónörököstől, hogy jobb legyen, mint az alattvalók többsége. A hírek szerint George Carey canterbury érsek, az anglikán egyház szellemi vezetője is így gondolkodik. Ám a Daily Express című brit lap felmérése, melyet 32 püspök körében végzett el, nem tudott egyértelmű támogatást kimutatni e szabadelvűség javára. Brit alkotmányjogászok a tévéknek nyilatkozva emlékeztetnek arra, hogy a történelemben a brit uralkodók között volt már gyilkos, csaló és igen sok kicsapongó házasságtörő, sőt, szajhapecér is — Vili. Henrik közvetlenül épp azért szakította el az egyházát Rómától, hogy elválhasson —, tehát a makulátlanság nem alkalmaz- tatási feltétel. A történelmi mérlegen Károly bűnei amúgyis a lehető legsúlytalanabbak. A vitatkozó alkotmányjogászok kisebbsége azonban arra emlékeztet, hogy a királyok hatalma valaha erejükön és nem erkölcsükön múlott. Éppen ezért továbbra is tartják magukat a híresztelések, hogy némi nyugalmi időszak után Károlyt mégis meggyőzik majd tanácsadói annak szükségességéről, hogy mondjon le nagyobbik fia, a 11 éves Vilmos herceg javára. Mészáros György A cseh illetékesek nem igazán tudták — bár lehet, hogy nem is nagyon akarták — titokban tartani annak a „titkos” jelzéssel ellátott jelentésnek néhány tartalmi elemét, amelyet nemrég tárgyalt a prágai parlament védelmi-biztonsági bizottsága. A jelentés a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) idei tevékenységéről ad számot. Miután egyes napilapok olyan megállapításokat közöltek, amelyek — állításuk szerint — a szóban forgó dokumentumból származnak, Stanislav Deváty, a BIS vezetője kijelentette: az információkat valószínűleg képviselők szivárogtatták ki. Vladimír Suman, a parlamenti bizottság elnöke — válasznyilatkozatában — ezt nem zárta ki, de felhívta a figyelmet arra: a jelentést nem csupán a bizottsági tagok, hanem BIS-munkatársak is látták. A hivatalos tényezők nyilvános felháborodásának a mértéke azonban olyan csekély, hogy feltételezhető: Prága nem is bánja túlzottan, ha a közvélemény megtudja, milyen problémákra figyel a cseh titkosszolgálat. A Svobodné Slovo és a Cesky Deník szerint a hét fejezetből álló, 32 oldalas jelentésre hivatkozva — a következők olvashatók. A BIS szerint a Cseh Köztársaság területén két orosz titkosszolgálat is tevékenykedik: a SUPR (ez a volt KGB 1. számú igazgatósága, vagyis külföldi hírszerzése), valamint a GRU, az orosz katonai hírszerzés. Ugyancsak tevékenységet folytat Csehországban a német BND és BGS, vagyis a polgári és a katonai hírszerzés, továbbá a lengyel, az osztrák, a magyar, a román, a bolgár és a kínai titkosszolgálat. A BIS jelentése felhívja a figyelmet a nemzetközi terrorizmus veszélyére is. Szemmel tart bizonyos szélsőséges csoportokat (skinheade- ket, fasiszta mozgalmakat, anarchistákat), amelyeknek különböző nemzetközi kapcsolatfelvételét is regisztrálták, például a Vörös Hadsereg Frakcióval (RAF), a volt NDK-beli skinheadekkel, az NSZK újfasiszta csoportjaival. Ezzel összefüggésben aggasztó megállapítás olvasható a Svobodné Slovo hasábjain: „A BIS prognózisa szerint a hazai fasiszta és neofasiszta mozgalmak részéről erőszakos cselekményekre lehet számítani a politikai spektrum baloldalán elhelyezkedő személyek, a liberálisok és nemzeti kisebbségekhez tartozók ellen.” Küzdelmek a gazdasági önállóságért Vajdasági reformerek A széteső, nyomorba süllyedő Jugoszláviában sok törekvésük utópiának tetszik. Egész Szerbiát tekintve nem jelentős a befolyásuk, a Vajdaságban mégis meghatározó. A Vajdasági Demokratikus Reformpárt még Ante Markovié akkori jugoszláv kormányfő ösztönzésére alakult meg, alig több mint három éve. Alapelveik változatlanok: piacgazdaság, vajdasági önállóság, polgári szabadságjogok, tolerancia. Ezek ma már jószerint ismeretlen fogalmak a volt jugoszláv térségben. Dragoszlav Petrovic, a párt listavezetője és elnöke azonban hisz abban, hogy lesznek változások. A pártnak már most is van szava a Vajdaságban, a helyi képviselőházban 21 képviselőjük emel szót az igazi vajdasági érdekekért. Közös blokkot alkotnak a szociáldemokratákkal és a Jugoszlávok Pártjával. S megnyerték közös listavezetőnek Ivan Duricot, a kilencvenes választások elnökjelöltjét, aki a vajdasági magyaroktól akkor nagyon sok szavazatot kapott. Úgy tűnik, hogy a két vajdasági szervezet egymással rivalizált. Miért nem tudnak együttműködni? — hangzott a kérdés. Dragoslav Petrovic leszögezte, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége élvezi a reformisták minden jóindulatát, s most arról van szó, hogy a választások idején minden párt meg akart győződni választóbázisáról. A VMDK és a Reformpárt között csak egy lényeges kérdésben nézetkülönbség van: a reformisták Vajdaság autonómiájáért küzdenek, a gazdasági önállóságért. A VMDK viszont előtérbe állítja az úgynevezett etnikai autonómiát a vajdasági autonómián belül. Arra a kérdésre, hogy miért rossz szerintük egy etnikai autonómia, Petrovic így válaszolt: „Ez elég kockázatos dolog, előidézhet egy spontán etnikai tisztogatást... Mi nem tennénk kockára a közös életet ezen a vidéken.” Mi a magyar népet barátnak tekintjük — hangsúlyozta Dragoslav Petrovic. B. Walkó György Jelentősen csökken a keletnémetek száma A Nyugatra történő elvándorlás és a születések számának csökkenése miatt a korábbi NDK-nak mintegy 950 ezerrel kevesebb lakosa van, mint négy évvel ezelőtt — írja az AP amerikai hírügynökség szövetségi hivatalos körök jelentésére hivatkozva. Az országot főképp fiatalok hagyták el. A tizenöt és huszonöt év közötti keletnémetek száma 1988 óta 548 ezer 700-zal csökkent. A fiatalok számának ilyen nagymérvű csökkenése annak tulajdonítható, hogy sokan Nyugat-Németországban keresik boldogulásukat. 1988-ban az NDK lakosainak száma 16 millió 674 ezer 600 volt. A múlt év közepén már csak 15 millió 732 ezer személy élt a keleti országrészben. A Nyugat-Németor- szágba irányuló bevándorlás ma is folytatódik. A lakosság csökkenésének másik oka a születések számának alakulása. 1988-ban 215 ezer 700 volt a születések száma, a múlt évben már csak 88 ezer 300. A fiatal párok azt mondják, Kelet-Németország rossz gazdasági helyzete miatt későbbre halasztják az egybekelést, és gyermeket is később akarnak. Az említett négyéves időszakban a 60 éven felüliek száma közel 30 ezerrel növekedett. A dán parlament egyhangúlag úgy döntött, hogy visszavonja azt a törvényt, amely a II. világháború alatt elkövetett háborús bűnök miatt kiszabható halálbüntetésről szól. Az AFP szerint a törvény visszavonása lehetővé teszi majd, hogy Dánia ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának azt a függelékét, amely a halál- büntetés világszerte történő eltörlését célozza. Együttműködés a békéért Albánia és Magyaroszág együttműködik a békéért vállalt nemzetközi elkötelezettség keretében — jelentette ki Safet Zhulali albán védelmi miniszter, mikor a tiranai meghívásra Albániába látogatott egy magyar küldöttség. A Dobó Péter tábornok vezette magyar delegáció a két ország védelmi miniszterei által idén aláírt együttműködési megállapodás alapján folytatott tárgyalásokat. Hatalmas összegű jutalom terrorakció meghiúsításáért Egy brit titkosügynök 400 ezer font jutalmat kapott a titkosszolgálattól, mert meghiúsította ír terroristák pokolgépes merényletét. Patrick Dalynek, az MI5 elnevezésű biztonsági szolgálat beépített ügynökének sikerült beférkőznie az ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (INLA) nevű terrorszervezet soraiba, amely az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szakadár frakciója. Daly újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy a titkosszolgálattól „leszerelési” támogatást kapott, miután tavaly egy dél-angliai kőfejtőnél a terrorcsoport három tagját kelepcébe csalta — írta a Reuter. A titkosügynök a két ír tárgyalásán egy átláthatatlan fal mögül tanúskodott. A terroristák tagadták, hogy robbantások előkészítésében, robbanóanyag eltulajdonításában és — élet elleni bűncselekmény szándékával — lőfegyverek birtoklásában együttműködtek volna. A rendőrség tudomása szerint viszont pokolgépes merényleteket terveztek. A negyvennégy éves Daly és felesége nemcsak házat, autót vásárolt, és új vállalkozásba kezdett a kapott támogatásból, de nevet is változtatott, s jelenleg ismeretlen helyen él. A NATO nem lehet „egyetlen és ideális végcél” Egy új NATO-elemzés megerősítette, hogy Oroszországgal továbbra is nagyhatalomként kell számolni, különösen akkor, amikor túljutott a kaotikus állapotokon és kábultságából magához tér. Szól az elemzés arról is, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország is NATO-tagságért folyamodik. Budapest, Prága és Varsó egyrészt területi integritásának szavatolását keresi az új szövetségben, másrészt pedig egyfajta politikai biztosítékot remél a visszarendeződéssel szemben. A brüsszeli elemzők Szerint a magyar politikai erők között olyanok is akadnak, melyek a területi revízió oldaláról közelítenek a NATO-csatlakozáshoz, abban a reményben, hogy Németország katonai befolyásának megerősödésével Nyu- gat-Európában új lehetőségek tárulnak fel számukra is. De az ilyen szélsőséges megnyilvánulásoktól függetlenül is a NATO-szakértők úgy látják, hogy Magyarország NATO csatlakozása, sőt annak puszta terve is gyanút ébreszt szomszédainkban, különösen olyan körülmények között, amikor ők kirekesztve érzik magukat belőle. Példaként utalnak arra a moszkvai új katonai doktrínára, amely területi fenyegetettséget tételez fel a NATO és általában a nyugati szövetségesek részéről. Ezt Moszkvában többek között azzal támasztják alá, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamainak zöme nem a Nyugattal szemben rendezkedik be védelemre, hanem keleti irányba vonultatja fel a védere- jét. A friss brüsszeli elemzésből is kiolvasható, hogy a NATO jelenleg nem csak azért teljesíti Moszkva azon kívánságát hogy ne terjessze ki érdekszféráját Magyarországra és más keleti államokra, mert nem akar konfliktust Oroszországgal és Ukrajnával, hanem azért is, mert túlzottan kockázatosnak tartja a térséget. Nem kívánja „közös üggyé" tenni a Kelet-Közép-Eu- rópában tapasztalható etnikai, vallási konfliktusokat, —jegyzik meg a térségünket figyelemmel kísérő nyugati katonapolitikai elemzők. Az is hozzátartozik a képhez — folytatják — hogy a nyugati szövetségi rendszerek, köztük a NATO is, keresik új helyüket a gyorsan változó világban. Többek között ezért is óvják a budapesti kormányt attól, hogy olyasmit várjon a NATO-tól, amire az nem képes. Ne tekintsék a NATO-t „egyetlen és ideális végcélnak” — írták a tanulmány szerzői. Ferenczy Europress 4 I
