Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-21 / 298. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 21., kedd Agrárrendtartási mérleg Az utóbbi hónapokban mintegy 80 kisebb-nagyobb piaci beavatkozást hajtott végre, s ugyanakkor csaknem másfélszáz, a hazai agrártermelők érdekeit szolgáló előterjesztést dolgozott ki az április 1-jén alakult Agrárrendtartási Hivatal. A két legsikeresebb és legnagyobb piaci beavatkozásuk a másfél milliárd forintra rúgó alma-exporttámogatás, valamint a túlsúlyos sertések felvásárlása. Az utóbbira körülbelül 2,3 milliárd forintot fordítottak, s ezzel 160-170 ezer túlsúlyos sertés felvásárlását segítették elő. Német szakértők a keceli hulladékról Nem lyukasztja ki a Kecelen tárolt vegyi anyag a speciális vasúti tartálykocsikat. Ezt német szakértők levélben közölték a Környezetvédelmi Főfelügyelőséggel. A német kormányzati, szakértői delegáció november végén járt Magyar- országon, megtekintette a Kecelen, Ásotthalmon és Kiskunhalason tárolt több száz tonna vegyi anyagot. Részletes leltárt készítettek a vegyszerekről, elemzéseket végeztek, ezek kiértékelését Németországban folytatták. Volt szovjet létesítmények tisztítása Kisebb szünetekkel, de már több mint egy éve tart a legszennyezettebb egykori szovjet laktanyák területének tisztítása. Több mint 170 olajjal, benzinnel, kerozinnal, vegyi anyagokkal szennyezett telepet hagytak maguk mögött a kivonulók, ezek közül húsznál már 1992-ben megkezdődött a tisztítás. Erre elsőként 930 millió forintot hagyott jóvá a költség- vetés. Idén már 930 millió forint tartalékkeretéből végeztette a tisztítást a munkákat koordináló Környezetgazdálkodási Intézet, sőt még saját, meglehetősen szűkös forrásait is igénybe kellett vennie. Lakás- és üdülőépítések Az országban az év elejétől november végéig 15 456 lakás épült, csaknem 3000-rel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül Budapesten 15,8 százalékkal több, az ország más részén 20-25 százalékkal kevesebb lakást létesítettek. 11 hónap alatt az ön- kormányzatok Budapesten 65, a megyei jogú városokban ugyancsak 65, a többi városban 28, a községekben 39, azaz országosan 197 lakást létesítettek. A központi költségvetési szervek által épített lakások száma 31, a gazdasági szervezetek pedig 1815 új otthont hoztak létre. Változatlanul egyre több lakás épül magánerőből: az idén eddig 13 338 készült el, igaz ez valamivel kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Jogász-asszisztens képzés Jogász-asszisztens képzés kezdődik az - országban elsőként - Győrött, a Széchenyi István Főiskolán, a következő oktatási évben. Az új szak meghonosításában a kanadai Ontario állambeli Kingstonban működő St. Lawrence College szakemberei nyújtanak segítséget. A kezdeményezést a kanadai külügyminisztérium, hazánk kanadai nagykövetsége, továbbá több jogász szervezet és az ÉLTÉ Jogi Továbbképző Intézet támogatja. Markerrel egyszerűbb Kaposváron a Jutái úton a MATÁV Rt alvállalkozója, a Villanyszerelőipari Rt munkatársai ellenőrizték a postai optikai (telefon) kábel nyomvonalát úgynevezett marker-keresővel. A mágnespontos ellenőrzés egyik előnye, hogy ha meghibásodik egy kábelszakasz, a hibafelderítés gyors és egy(Fotó: Csobod Péter) szerű, mivel a műszer a föld alatt fekvő vezeték vizsgálatára is alkalmas. Segítségével pontosan bemérhető, hol kell a földmunkákat elkezdeni és hpl lehet feltárni a hibás pontot. így a hiba bemérése, és a helyreállítás ideje is csökkenhet. Növekvő lakossági megtakarítások A lakosság pénzintézeti megtakarításai novemberben közel 20 milliárd forinttal emelkedtek. A nem pénzintézetnél elhelyezett ösz- szegeket is figyelembe véve a megtakarítások növekedése még nagyobb, eléri a 26,4 milliárd forintot. Minderről a Magyar Nemzeti Bank adott tájékoztatást. Az elmúlt hónapban a bankokban csökkent a lakossági forint takarékbetét-állomány. Míg októberben 444 milliárd forinttal rendelkezett — az időarányos kamatot nem számítva — a lakosság, addig novemberben ez az állomány 438,5 milliárd forintra csökkent. Mivel időközben a kamatok emelkedtek, ez többé kevésbé kiegyensúlyozta az állomány visszaesését. így a kamatokat is figyelembe véve a forint takarékbetét-állomány kismértékben növekedett. A devizabetétek forintban számolva minimális mértékben 1,3 milliárd forinttal emelkedtek. így a pénzintézeti betéteknél ösz- szesen a növekmény 3,9 milliárd forintot tesz ki egy hónap alatt. A lakosság a korábbinál több értékpapírt vásárolt, s elsősorban ezzel magyarázható a takarékbetétállomány visszaesése. A pénzintézeti értékpapírokból a lakosság tulajdonába 200,5 milliárd forint értékű volt októberben, és 203,9 milliárd forint értékű novemberben. A nem pénzintézeti értékpapír-állomány egy hónap alatt 5,5 milliárd forinttal növekedett és elérte a 105,2 milliárd forintot. így a pénzintézeti bruttó megtakarítások 1223,9 milliárd forintot értek el, s a megtakarítások teljes összege pedig 1380,6 milliárd forint lett. Magyar hozzájárulás a freon alaphoz Magyarország hűtőgép kompresszorokkal, illetve az ezekhez kapcsolódó technológiai transzferrel fizetné be részét abba a pénzügyi alapba, amelyet a montreali egyezményhez csatlakozó országok hoztak létre. (A pénzügyi alapba befizetett összegből a fejlődő országok az ózonkárosító anyagok kiváltásával járó többletkiadásait, vagy annak egy részét kívánják finanszírozni.) A magyar fizetés áruszállítással való ki- egyenlítéséről már megkezdődtek a tárgyalások, legutóbb például a montreali egyezményt aláíró tagországok november végi bangkoki konferenciáján esett szó a témáról — mondta Dobó László, aki a magyar küldöttség vezetőjeként vett részt a fórumon. Az alap létrehozásáról az 1990-es londoni konferencián döntöttek, miután a montreali egyezményhez képest kibővítették az ózonkárosító anyagok körét, és előbbre hozták e termékek használatát megtiltó határidőket is. Két évvel később az 1992-es koppenhágai értekezleten a szabályozott anyagok körét tovább bővítették és a határidőket rövidítették. A tűzoltásra használt ha- lonok csoportjába tartozó ve- gyületek gyártását és forgalmazását már 1994-től, míg a freonokét 1996-ban tiltják meg. A bangkoki találkozón a tagországok az együttes befizetések összegét 1994-96 közötti időszakra 455 millió dollárban határozták meg. Magyarországnak az alapba az ENSZ hozzájárulási kvóták figyelembevételével 1991-93 közötti időszakra kereken félmillió dollárt, 1994-1996-ban pedig 800 ezer dollárt kell fizetnie. E hozzájárulás természetbeni, azaz mód van a hűtőipari termékekkel való fizetésre. A magyar szakemberek erről ugyancsak megkezdték a tárgyalásokat. Dobó László elmondta, hogy a magyarok a fejlődő országokba irányuló hűtőgép kompresszorok szállításával és a vele kapcsolatos technológiai transzferrel — szervezéssel, telepítéssel, üzembehelyezéssel — egyenlítenék ki a számlát. A kompresszorok a Berva Rt. termékei, amelyekből a következő három év alatt, — ha az áru- szállítás megvalósulhat — néhány tízezer darab kerülhet a fejlődő országokba. A magyar javaslatot a pénzügyi alap képviselői üdvözölték, s felkérték az ENSZ iparfejlesztési szervezetét, hogy a montreali jegyzőkönyv illetékes végrehajtó szervezeteként a magyar termékek vizsgálatát végezze el. Dobó László elmondta, hogy az IKM már felvette a kapcsolatot az ENSZ szakértőkkel és várhatóan még decemberben sor kerülhet az első műszaki konzultációra. Olcsó szaloncukor fogy az őszödi boltban Kis fenyőfára telik csak a nagy ünnepen Pápa Ferenc mondta egy napfényes délelőttön az őszödi faluközpontban; vannak kisnyugdíjasok, akiknek csak párezer forintot visz a postás, de még ők is félretesznek egy keveset az unokák karácsonyi ajándékára. Legtöbbjük kis fenyőfát is vesz. Pápa Ferenc csak tudja, hiszen fenyőfát árul a vegyesbolt előtt. A fiatal, helybéli vállalkozó szerint a legnagyobb gond a településen az elöregedés. A fiatalok az utóbbi időben, elvándoroltak, maradtak a nyugdíjasok. A felnőtt lakosság csaknem fele nem munkaképes korú, így aztán a karácsonyfának való választékát is ehhez igazította. — Kis fákat hoztam, mert nincs pénzük az embereknek nagyobbra — folytatta Pápa Ferenc. — Négy-öt olyan megrendelő volt, aki nagyobbat akart, nekik is meghoztam Somogyudvarhelyről. Oda-vissza majdnem 300 kilométert autóztam, de a minőség miatt megérte. Ha a benzinpénzem visszajön a fák eladásából, már elégedett leszek. Nem meggazdagodni akarok ebből. — Hogyan is lehetne manapság meggazdagodásra gondolni? — vág közbe a vállalkozó felesége, aki a vegyesbolt vezetője. — Évről évre rosszabb lesz a helyzet, ez a vásárlóközönség költési szokásain mérhető le. Csak olcsó szaloncukor fogy az idén, pedig a legminimálisabb hasznot tettük rá. Még így is drágállják, sokszor kell megbontani egy dobozt. Azért odáig még nem jutottunk el — és remélem nem is fogunk —, hogy a karácsonyfa-díszítésről, az ajándékozásról is le kell mondani. Azt viszont bárki láthatja — szerintem ez jellemzi legjobban a jelenlegi helyzetet —, hogy a pár évvel ezelőtt a faluban megkezdett építkezések azonmód maradtak, félkész állapotban. Várnak a tulajdonosok a jobb időkre. Fónai Imre CSAK LEGYEN TERMÉSJövőre nem kell engedély a gabonakivitelhez Jövőre megszűnik a gabonatermékek exportengedélye- zési kötelezettsége. Az év elején már döntöttek az élőállatok, a sertés és vágómarha szabad exportálásáról, jövőre á gabonatermékek kerülnek sorra. 1994. január 1-jétől az étkezési- és takarmánybúza kivételével a gabonatermelők szabadon értékesíthetik termékeiket bármelyik külföldi piacon. Az intézkedésre azért került sor, mert a bonyolult export- szabályozás következtében a belföldi árak mára teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól. Az exportkorlátozás csökkentésével a szaktárca lehetőséget kíván nyújtani a termelőknek, hogy áruikat ott értékesíthessék, ahol a legtöbbet kapják érte. A pecásnak is vizsgázni kell Megyénkben tizennégyezer pecás lógatja a horgát. Az új év számukra is változást hoz. Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal osztályvezetője ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy január elsejétől bevezetik az állami horgászvizsgát. Vagyis: az új horgászoknak vizsgát kell tenniük, és csak ezután válthatják meg az állami horgászjegyet, illetve a területi engedélyeket. Az állami horgászjegyek egyébként a megyei és a területi horgászegyesületeknél háromszáz forintért folyamatosan megvásárolhatók, de csak azok számára, akik betöltötték 14. életévüket, letették a horgászvizsgát, illetve előző évben volt állami jegyük, vagy horgászigazolványuk. — Az új rendelet még a tizennégy év alatti gyermekek esetében is előírja az állami horgászjegyet Ennek vételára egyébként csak száz forint — mondta Varga Gábor. — Az állami jegy azonban nem jogosít horgászatra: ehhez területi engedélyre van szükség. Ezeket a horgászegyesületeknél, illetve a halászati joggal rendelkező szervezetnél, vállalatnál vásárolhatják meg a pecások. — A szórakozásért fizetni kell. Hová kerül ez a pénz? — Az állami jegyből származó bevétel az FM halgazdálkodási alapjába kerül. Ennek felhasználására aztán különböző pályázatokat írnak ki. — Visszatérve az új gyakorlatra: a leendő horgászoknak vizsgázni kell. Hogyan? — A vizsgáztatást a földművelésügyi hivatal végzi. A vizsgadíj háromszáz forint. A vizsgákat a megye négy városában, Barcson, Marcaliban, Siófokon és Nagyatádon, valamint a megyeszékhelyen szervezzük. A városi egyesületek vezetői vállalták, hogy körzetükből ösz- szegyűjtik az igénybejelentéseket, a vizsgázáshoz szükséges szakanyagot, térítés ellenében biztosítják, és természetesen megteremtik a vizsgázás tárgyi feltételeit. V. M. Az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége beindítja a megyei irodáit. Sor kerül az országos képviselő-jelölt állításra, jelöltek kiválasztására 1994. január hő 10-ig. Kérjük azokat az állampolgárokat, akik ambíciót éreznek a köz szolgálatára, szakmai önéletrajzzal keressék meg a gyöngyösi ÁÉSZ (Gyöngyös, Mátyás király u. 2.) központi irodáját (telefon/íax: 37/312-183) a személyes egyeztetés céljából. ÁESZ Elnöksége^
