Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-21 / 298. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 21., kedd Palesztin-izrael titkos tárgyalások Oslóban befejeződtek a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet és Izrael képviselőinek kétnapos titkos tárgyalásai. A megbeszéléseket teljes titok­tartás övezi. Azt sem tudni, hogy pontosan hol tárgyalt egymással a két küldöttség, amelyeket simon Peresz izra­eli külügyminiszter, illetve a Jasszer Abed Rabbo, a PFSZ tájékoztatási osztályának a vezetője irányított. Mindössze annyit tudni, hogy a felek a szeptemberben kötött auto­nómia-szerződésben foglaltak megvalósításáról a későbbi­ekben — minden valószínű­ség szerint ismét Norvégiában — folytatják a tárgyalásokat, amelyek lebonyolításában az oslói külügyminisztérium ma­gasrangú tisztviselői közvetí­tenek. Kényszermunka kémkedésért Hat év kényszermunkára ítélték az orosz katonai hír­szerzés egyik magas rangú tisztjét, akiről bebizonyoso­dott, hogy az Egyesült Álla­moknak kémkedett. Vjacsesz- lav Baranov az 1980-as évek végén, egyik külföldi kikülde­tése idején ajánlotta fel szol­gálatait az amerikaiaknak. A GRU (orosz katonai hírszer­zés) tisztjét 1992-ben vették őrizetbe, amikor hamis papí­rokkal el akarta hagyni Orosz­országot. Baranovot hazaáru­lás vádjával pénteken ítélte el jogerősen a katonai bíróság. Fideszesek Pozsonyban Egynapos látogatásra hét­főn Pozsonyba érkeztek a Fi­desz vezetői. Orbán Viktort és Németh Zsoltot Michal Kovác köztársasági elnök is fogadja. A Fidesz elnökét és alelnökét Magda Vásáryová, az ismert színésznő, Csehszlovákia, il­letve Szlovákia volt bécsi nagykövete hívta meg. Orbá- nék a nap során az Együtté­lés, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom irodáiba is ellá­togattak, ahol a három szlová­kiai magyar politikai erő veze­tőivel tárgyaltak. Vatikáni szerződés A Vatikán hétfőn megerősí­tette, hogy minden valószínű­ség szerint december 30-ikán írják alá Jeruzsálemben a Szentszék és Izrael közti dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ről szóló szerződést. - Az 1992. július 29-ikán felállított kétoldalú állandó bizottság be­fejezte munkájának első fázi­sát. Ennek során kidolgozta a két állam viszonyát szabályozó elveket és normákat, s a vi­szony normalizálásának sza­kaszait - mondta Joaquin Na­varro Valis vatikáni szóvivő. Lefoglalt komphajó Háztartási tüzelőanyaggal való visszaélés miatt a vámhi­vatal lefoglalta a szobi komp­hajót. A szobi vámhivatal munkatársai jövedéki ellenőr­zést tartottak a szobi révállo­máson, melynek során megál­lapították, hogy az egyik hajót háztartási tüzelőanyaggal üzemeltetik. A Nelly nevű hajó üzembentartóját hasonló okok miatt már korábban is megbír­ságolták, s figyelmeztették, hogy a következő esetben szi­gorúbb eljárás várható. A jö­vedéki törvény előírásai alap­ján az ismételt kihágás megál­lapításakor a vámhivatal 50 ezer forintos pénzbírságot szabott ki, s a hajót lefoglalta. A T. Ház szabadra állította a jelzőt az „európai úton” Patthelyzet a választójogi vitában (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi kapcsolata­ink alakulásában fontos té­mával kapcsolatban Kádár Béla külgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a megál­lapodás sok területen már eddig is érvényesült és hasz­not hozott. Kivitelünk csökke­néséről az általános vissza­esés tehet, és nem a tagál­lamok politikája. A végső cél még 2000 előtt az Európai Unió teljes jogú tagsága, hangsúlyozta a miniszter. A törvény kimondja azt is, hogy a magyar jogszabályokat összhangba kell hozni az Eu­rópai Közösségek jogrendjé­vel, jövendő törvényeinknek és nemzetközi szerződése­inknek pedig eleve bele kell abba illeszkedniük. A törvényjavaslatot a bi­zottságok egyhangúlag tá­mogatták, hangsúlyozva az együttműködés konstruktív jellegét. A Magyar Igazság és Élet Pártja a társulást támo­gatva bejelentette, hogy a végleges csatlakozás előtt népszavazást fog kérni. Papp András (MDF) elmondta, Eu­rópának is szüksége van Ma­gyarországra, nemcsak ne­künk Európára, de ez nem diadalmenet lesz, hanem az alkalmazkodás nehézségei­vel teli, keserves út. Szent- iványi István (SZDSZ) azt bí­rálta, hogy a társadalom nem kapott még megfelelő tájé­koztatást a várható kockáza­tokról. Azn egyetlen ellenvé­leményt Petrenkó János (független) képviselő fejtette ki, mondván: ma még hátrá­nyos a társulás, több idő kel­lett volna a felkészülésre. Ezután kezdődött el az Or­szággyűlésben a szavazás a választójogi törvény módosí­tásáról. A törvény tegnapi szavazása során sem a kor­mány javaslata sem pedig a képviselői indítványok nem kapták meg a szükséges két­harmados többséget. Az el­lenzék ugyanis nem értett egyet azzal, hogy egy-egy nemzeti és etnikai kisebbség csak egy-egy listát állíthas­son. A jelek szerint a pártközi tárgyalások nem hoztak megoldást, ezért el is kellett halasztani a zárószavazást, mivel a szöveg más részein szerepelt a kisebbségi lista fogalma, és így az belső el­lentmondásokat tartalmaz. Azt viszont a végszavazások során elfogadták a képvise­lők, hogy listáról mandátumot az a párt kapjon, amely az eddigi 4 százalékkal szem­ben országosan eléri az 5 százalékot, három vagy több párt kapcsolt listája esetén pedig legalább 15 százalékot ér el. Érvényessé azonban az összes mai döntés csak ak­kor válik, ha holnap sikerül megszavazni a törvény egé­szét. Mivel az alkotmánymó­dosítás már múlt a héten sem kapta meg a szükséges több­séget, így a külföldön élő vagy tartózkodó magyar ál­lampolgárok szavazójoga ebbe a törvénybe sem kerül­hetett bele. Józsa Fábián belügyi államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy a kor­mány ezt a jövőre nézve is fenntartja, mint alkotmányos célkitűzést. Ezt követően a honatyák a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak 1994. évi költségvetésének módosító indítványait vették napi­rendre. KÉRDŐJELEK Bizonytalan bizalom? Az élet megy tovább, új kormányfő és új kormány megvá­lasztása elé néz a Parlament. A jelölt Boross Péter, akinek — ha az Országgyűlés megszavazza — a következő hóna­pokban immár a miniszterelnöki bársonyszékből kell szembe néznie a realitásokkal. Ezek közé tartozik, hogy a legutóbbi kimutatások szerint idén romlott az országban az a sajátos mutató, amelyet a szakemberek bizalmi indexnek neveznek. Mi ennek az oka? A szakértők szerint elsősorban az, hogy a lakosság negatívan ítéli meg az ország gazdasági helyze­tét és saját anyagi kilátásait. Emellett sokakat töltenek el ag­godalommal a belső politikai fejlemények, a választásokkal kapcsolatok pártharcoktól, az egyes pártokon belüli bomlási folyamatokon át,egészen a szélsőséges jelenségek bizo­nyos fokú felerősödéséig. Csak belső okok játszanak közre? Távolról sem, hiszen a határaink mentén dúló háború, a NATO-tagság utáni — talán túlságosan sok illúzióval kísért — vágyakozásunkat időnként „lehűtő” csalódások, s más nemzetközi tényezők is elbizony­talanítják az embereket. Éppen a belső-külső bizonytalanságok közepette érdemel külön is figyelmet egy érdekes felmérés: miközben a néme­tek csaknem 40 százaléka, az oroszok, az ukránok, sőt az osztrákok mintegy ötödé dolgozna szívesen távol a hazájá­tól, addig a magyaroknak alig 2-3 százaléka dédelget csak ilyen terveket. S még ennél is jóval kevesebben gondolnak kivándorlásra: kisebb százalékban hagynák itt a hazát, mint akár a franciák, sőt az amerikaiak. Ezt a kötődést értékelnie és erősítenie kell a kormányzat­nak, s eközben igen komolyan figyelni a bizalmi index csök­kenésére. Mert a — bármely belső és külső okból — fogyó bizalom közömbösséget szülhet a közélet eseményei iránt. S akkor mi lesz a választásokon? Ferenczy Europress A szerbiai választásokon a szocialisták az első helyen Az új kormány programja Boross Péter ügyvezető miniszterelnök a tervek sze­rint ma terjeszti elő az új kormányprogramot. Előze­tesen ismertetjük a „Kor­mányprogram a folyama­tosság, a stabilitás és a fej­lődés jegyében” című,' 52 oldalas dokumentum né­hány fő gondolatát. A dokumentum öt részből áll: a bevezetés után az első fejezet a gazdaság fejlődésé­vel foglalkozik, a második a humánszféra kérdéseivel, a harmadik a „jogállamiság, köz- igazgatás, önkormányzatok” címet viseli, míg a negyedik a külpolitikai orientáció és a honvédelem problematikáját taglalja. A bevezetésben a doku­mentum leszögezi: a koalíciós pártok egyetértésével és az országgyűlési képviselők többségének támogatásával megalakuló új kormány elköte­lezett a parlamenti demokrá­cia, az alkotmányos rend és a jogállamiság eszménye iránt. A kormányprogram leszögezi: felelősségteljesen kijelent­hető, hogy a rendszerváltozás megalapozása befejeződött, s e folyamat visszafordíthatat­lanná vált. A leendő kormány tervezett intézkedéseivel meg kívánja teremteni mindazokat a feltételeket, amelyek a min­den tekintetben jogszerű és zavartalan választások lebo­nyolításához szükségesek. Az első fejezet leszögezi: Az egyensúlyi helyzet javítása a magyar gazdaság jövője szempontjából kiemelkedő je­lentőségű, s a kormány a költ­ségvetési egyensúly fenntar­tása és finanszírozása érde­kében indokolt esetben a szükséges lépéseket megte­szi. A kabinet határozott lépé­seket kíván tenni a gazdasá­gos export növelésére, a be­ruházási tevékenység élénkí­tésére, s továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít az inf­láció elleni összehangolt fellé­pésnek. 1994-ben a külgaz­dasági politika és diplomácia legfőbb célja a külkereskede­lem korlátainak lebontása és a külföldi tőkebefektetések fo­kozása. A kormány a jelenlegi 12 százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta csök­kentését az egyik legfonto­sabb gazdasági és társada­lompolitikai célnak tekinti. Az első nem hivatalos rész- eredmények szerint a szocia­listák kapták a legtöbb szava­zatot a vasárnap megrende­zett parlamenti választásokon. Ellenzéki források ugyanakkor jelezték: az eddig összeszám­lált voksok alapján a Slobodan A vajdasági magyar több­ségű választási körzetekben idén is a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerezte meg a legtöbb sza­vazatot: Adán, Becsén, Zen- tán, Szabadkán, Temem­ben, Csókán és Bács-Topo­A délszláv válság — külön is a macedón-kérdés —, az orosz választások értékelése, vala­mint a négy „tagjelölt” EFTA-or- szággal zajló felvételi tárgyalá­sok állása a központi témája az Európai Unió külügyminisztere­inek tegnap reggel kezdődött, háromnapos brüsszeli ülésso­rozatának. Az első két nap for­málisan is az EU miniszteri ta­Milosevic szerb elnök vezette Szocialista Párt nem számít­hat arra, hogy a törvényho­zásban megszerzi az abszolút többséget. A szocialisták különösen a 660 ezres lélekszámú Nisben diadalmaskodtak, ahol az elő­lyán az élen áll. Topolyán már ismeretes egy számsze­rűsített eredmény is, eddigi összesítés szerint 47,84 szá­zalékot ért el a vajdasági magyar szervezet. A többi vajdasági körzet­ben a Szocialista Párt áll az nácsának ülése, holnap viszont a Tizenkettek már a délszláv válságban érintett felek vezető­ivel ülnek majd asztalhoz a belga fővárosban. Bár hivatalosan csak 31-én jár le a mandátum, gyakorlatilag ez lesz az utolsó nagyobb jelen­tőségű formális ténykedése a félév soros belga elnökségének is, és nem kizárt, hogy ez alka­zetes adatok szerint a szava­zatok 33 százalékát szerezték meg. Újvidéken — saját állítása szerint — a szélsőségesen nacionalista Seselj vajda pártja, a Radikális Párt áll az élen. élen, a 44 opstinából (körül­belül a járásnak megfelelő közigazgatási egység) 34-ben a kormánypárt vezet, a vajdasági demokratikus koalíció Kishegyesen és Bácspetrócon tudott csak az élre törni. lomból a három nap során The- odorosz Pangalosz görög Eu- rópa-ügyi miniszter ismerteti majd a januártól kezdődő „gö­rög félév” főbb prioritásait is. Megfigyelők biztosra veszik hogy éppen a küszöbön álló gö­rög elnökség ténye különösen kiélezett formában veti majd fel az ülésen Macedónia elismeré­sének kérdését. Az idén utoljára üléseznek a tizenkettek Vajdasági részeredmények szerint a VMDK vezet Jelcin repülőgépei Az oroszországi piacosodás, de az államkassza kiürülé­sének a jele is lehet, hogy az elnök és a kormánytagok ked­véért már nem tartanak fenn külön repülőgépeket, amelyek az év 365 napjából eddig legfeljebb néhányat töltöttek a le­vegőben. Az elnöknek ugyanis eddig több repülőgépe is volt egy Moszkva melletti, jól őrzött repülőtéren. Az elitalakulatnak számító 235-ös repülőalakulatot a kö­zelmúltban állami vállalattá ala­kította Jelcin, amely az orosz vezetés tagjainak szállítása mellett légitársaságként műkö­dik, azaz pénzért, persze nem kevésért, bárkit, bárhova elfu­varoz. Újabban az elnök is fizet a fuvarért, noha ez az állami pénzek egyik zsebből a má­sikba való átrakását jelenti. Az orosz főváros melletti re­pülőtéren persze továbbra is el­sőbbséget élvez az államfő. Adott esetben az elnöki utasítás után már egy órával startkészek a gépek, s mire Jelcin kiér a re­pülőtérre a Kremlből, már be is szállhat a gépek valamelyikébe. A repülőút hosszától függően Tu-134-es, Tu-154-es, illetve az interkontinentális repülé­sekre tervezett II—62-es is ren­delkezésre áll, a helikopterek közül pedig egy Mi-8-assal re­pülhet Moszkva- közeli útjain az államfő. A különlegesen berendezett gépek fedélzetéről a világ bár­mely városával kapcsolatba le­het lépni telefonon. Az elnök kényelmét az II—62-es utasszál­lítón külön pihenőszoba is szol­gálja, de van konferencia-terem is, ahol útközben is tanácskoz­hat kísérete tagjaival az ál­lamfő. A repülőgépek jobb kihaszná­lása érdekében most állami vál­lalattá alakított elnöki repülőa­lakulat újabban a legkorszerűbb gépekből is vásárol. így az öreg masinák helyett hamarosan Tu-204-essel, vagy akár az üz­letemberek által igen kedvelt francai gyártmányú Falconnal is repülhet Jelcin. Vesz a cég egy An-124-es „Ruszlant” is. Az ál­lamfői kíséret autóit az eddig használt két teherszállító gép helyett ez az óriásgép fuva­rozza majd, amelyben több páncélozott Zil is elfér. Az orosz kormány mellett gazdag cégek és kereskedők máris igénybe vették a cég szolgáltatásait, amelynek árai nem magasab­bak a hasonló légitársaságok tarifáinál. Köti Lóránt Akar egy jó SZILVESZTERT Legnyeltótiban a KÉK TÓ ÜDÜLŐFALUBAN? « Jelentkezzen a helyszínen vagy a 85/330-422, 84/318-318 telefonszámon Háromnapos programot, benne VIDÁM SZILVESZTER-ESTET ajánlunk Önnek és vendégeinek! ÉLŐZENE! TOMBOLA! VIGADALOM! (X) 4 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom