Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-18 / 296. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 18., szombat Göncz-Haavisto találkozó Göncz Árpád tegnap fo­gadta Heikki Haavisto finn külügyminisztert. Az államfő a magyar-finn politikai és kultu­rális kapcsolatokat kitűnőnek minősítette. Gazdasági terüle­ten viszont nem egyértelmű a helyzet: örvendetesen bővül a vegyes vállalatok száma, a kereskedelmi forgalom azon­ban — elsősorban a magyar kivitel miatt — csökkent. Haa­visto utalt arra, hogy Finnor­szágnak érdeke a két ország közötti kereskedelmi-gazda­sági együttműködés továbbfej­lesztése. Magyar-német segélyügyi tárgyalások A jövőre kezdődő ma­gyar-német segélyprogram előkészítéséről tárgyalt Bu­dapesten Bogár László kül­gazdasági államtitkár és Wal­ter Kittel, a bonni szövetségi gazdasági minisztérium ál­lamtitkára. A legutóbbi 50 mil­lió márkás pénzsegéllyel együtt az elmúlt évben Ma­gyarország 120-130 millió márka összegű vissza nem térítendő támogatást kapott a német kormánytól. Jövőre mintegy 20 millió márka se­gélyre számíthat az ország, s az NGKM szerint ezt az ösz- szeget főként az infrastruk­túra, a privatizáció, a kutatás és fejlesztés területein, vala­mint az agrárszektorban cél­szerű felhasználni. Bizalmatlansági indítvány A román képviselőház és szenátus együttes ülésén teg­nap megkezdődött az ellenzék bizalmatlansági indítványának vitája. A kormány gazdasági kudarcát kilenc pontban részle­tező szövegre Nicolae Vaca- roiu miniszterelnök a fogyaté­kosságokat az 1989-es fordula­tot követően működött előző két kormány tevékenységének tulajdonította, és a vádakat megalapozatlannak tartotta. Nem fogadták el a kormány- beszámolót Több mint fél évszázada először, a lengyel parlament nem fogadta el a kormány be­számolóját a költségvetési törvény végrehajtásáról. A szejm példátlanul nagy számú, 151 tartózkodással úgy döntött, hogy sem Jan Ol­szewski, sem az őt követő Hanna Suchocka kormánya nem teljesítette a költségve­tési törvényt. A tartózkodók között volt Waldemar Pawlak miniszterelnök és Aleksander Kwasniewski, a baloldali frak­ció vezetője. A legutolsó al­kotmánymódosítás értelmé­ben, ha a kormány költségve­tési beszámolóját a szejm nem fogadja el, az köteles be­nyújtani lemondását — ez azonban Suchockáék eseté­ben már rég megtörtént. Késik az izraeli-palesztin megállapodás Idén már nem ír alá megál­lapodást a PFSZ és Izrael az autonómiaegyezség végrehaj­tásáról, sőt: a jövő hétre beha­rangozott csúcstalálkozót sem tartják. Az újabb időpont kitű­zése kérdésében folyamatos az érintkezés a két fél között — jelentette tegnap az izraeli rádió. A nézetkülönbségek oka mindkét oldal értékelése szerint a szeptemberben aláírt megállapodás alapvető értel­mezésbeli eltérései. Horvát-muzulmán tűzszünet karácsonykor Ma temetik Antall Józsefet A tegnapi parlamenti búcsúztatást követően ma helyezik végső nyughelyére Antall József kormányfőt a Kerepesi temetőben, a Deák-mauzóleum közelében. Ezt megelőzően reggel gyászmisét tartanak a Duna-parti Piarista Kápolná­ban az elhunyt miniszterelnök családja és szűkebb baráti köre jelenlétében. Tíz órától a Magyar Demokrata Fórum tisztségviselői és a párt par­lamenti képviselőcsoportjának tagjai tisztelegnek Antall Jó­zsef ravatalánál, az Ország- gyűlés Kupolacsarnokában. A külföldi delegációk kondoleá- lását 11 órától fogadja a ko­porsó mellett a kormányfő csa­ládja, valamint Boross Péter ügyvezető miniszterelnök és Lezsák Sándor, az MDF ügy­vezető elnöke. A gyászszertartás déli 12 órakor veszi kezdetét, amikor a harangszóra elhelyezik An­tall József koporsóját a Kos­suth téren, a Parlament hom­lokzatánál felállított ravatalon. A Himnusz elhangzása után Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, majd a világ magyarsága nevében Sütő And­rás író búcsúzik a miniszterel­nöktől. Az egyházi szertartást követően megindul a gyászme­net a Kossuth térről a Kerepesi temetőbe, ahol a Nemzeti Pan­teonban kerül sor a gyászszer­tartásra. A sír beszentelése után helyezik végső nyugalomra An­tall József földi maradványait. A boszniai horvát és mu­zulmán erők parancsnokai csütörtökön — az ENSZ köz­vetítésével folyó tárgyalásu­kon — megállapodtak, hogy karácsonyi tűzszünetet tarta­nak, továbbá, hogy szabad utat engednek egy, a nova bila-i (horvát) kórházba tartó magán segélyszállítmánynak. A horvát rádió jelentése szerint Ante Roso horvát és Rasim Delic muzulmán pa­rancsnok a kiseljaki ENSZ-hadiszálláson megálla­podott, hogy december 23. és január 3. között kölcsönösen szüneteltetik harci cselekmé­nyeiket. Hírügynökségek ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy a húsz hónapja tartó dél­szláv polgárháborúban szá­mos tűzszüneti megállapodást kötöttek már, legtöbbjüket azonban a harcban álló felek néhány órán belül felrúgták. Titkos tárgyalások Boszniáról Bosznia-tárgyalások kez­dődnek pénteken Bécsben — erősítette meg Alois Mock osztrák külügyminisz­ter az osztrák televízió csü­törtök esti híradójában. Az értesülést eredetileg a Der Standard című lap szerezte, és pénteki számába szánta. Az osztrák külügyminiszter a tévéhíradó műsorvezetőjének kérdésére elmondta, hogy a péntekre tervezett — és immár titkosnak aligha mondható — tárgyalások konkrét célja, hogy visszaadják Bosznia-Hercego­vina törvényes kormányának a szerbek és horvátok által elhó­dított terület 2-4 százalékát, s hogy a boszniai muzulmánok számára tengeri kijáratot bizto­sítsanak. Mock leszögezte: maga a tárgyalás jó jel, ám illúzió konk­rét eredményt várni tőle. Auszt­ria nem mint közvetítő, hanem elsősorban mint házigazda szerepel, felkínálva azt a lehe­tőséget, amit egy bécsi EFTA konferencia nyújt. Mock hozzá­fűzte: Ausztria inkább a huma­nitárius akciókra összpontosít, politikai téren visszafogott. A Der Standard eredetileg New Yorkból származó — és a belgrádi rádió által megerősített — híre szerint a tárgyaláson ott lesz a délszláv konfliktus vala­mennyi értintettjének képvise­lője, valamint Lord Owen és Thorwald Stoltenberg, Max Van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbí­zottja és Hans van den Broek EU-diplomata. A bécsi lap sze­rint a megbeszélés egyik té­mája lesz, hogy Lord Owen át­adja jugoszláviai közvetítő megbízatását Hans van den Broeknek. Kérdőjelek Politikusok vagy generálisok? A háború túlságosan fontos dolog ahhoz, hogy csupán a tá­bornokokra bízzák — szól a régi aforizma, s ha szélnek eresz- tés nem is fenyegeti igazán a kisebb-nagyobb hadseregek fő­tiszti karát, az azért kétségtelen, hogy a világméretű politikai változások az elmúlt években a hadseregek állományában is éreztették a hatásukat. A kormányok Washingtontól Moszk­váig, az újraegyesült Németországtól Kínáig mindenhol szembesültek a haderők önkéntes vagy kényszerű csökken­tésének feladatával. Miként változott az a szerep, amelyet a szuperhatalmak hadseregei játszottak? Csakugyan másodlagossá vált már napjainkra a fegyveres erők hadipotenciálja, s átvette helyét a különböző országok, szövetségi rendszerek gazdasági, ke­reskedelmi súlya? Tényleg időszerűtlenné vált a „hadiipari lobbyk” emlegetése? A kérdés annál is jogosabb, mivel ezek­ben a napokban mind az amerikai, mind az orosz hadsereg háza táján „zajlik az élet”. Les Aspin honvédelmi miniszter meglepetésszerű lemondása kapcsán például maguk az amerikai megfigyelők is emlegették a befolyásos hadiipari kö­rök elégedetlenségét a miniszterrel, mert Clinton elnök olda­lán sok százmilliárd dolláros költségvetés-lefaragási és bá­zisbezárási program végrehajtását vállalta fel. És az orosz haderő? Mennyi a valóság azokban az állítá­sokban, hogy a moszkvai hatalomátvételi kísérlet során nyúj­tott támogatás miatt Jelcin valósággal lekötelezettjévé vált a tábornoki karnak? S vajon hogyan fogadják katonái az üstö­kösként felszínre került szélsőjobboldali Zsirinovszkij ígéreteit az orosz birodalom dicsőségének helyreállításáról? Általa visszanyerhető lenne konkrét politikai szerepük? Vágynak-e egyáltalán még rá? Vagy immár a sokcsillagos, parolis gene­rálisok is elfogadják, hogy a politika terhe jobb, ha a politiku­sok vállán nyugszik? A történelem s benne a mi évszázadunk is — sajnos — eddig többnyire ennek az ellenkezőjét bizonyí­totta. Sz. G. Már kampány csend Szerbiában Gombár Csaba az első Bibó-díjas A Magyar Politikatudományi Társaság tegnapi közgyűlé­sén Gombár Csaba politoló­gusnak adták át a Bibó Ist- ván-díjat. A Bibó István Ala­pítvány és a Magyar Politika- tudományi Társaság által kö­zösen alapított elismerést idén először ítélték oda. A kitüntetést a tagság javas­latára a Politikatudományi Társaság elnöksége és a Bibó István Alapítvány kuratóriu­mának együttes véleménye alapján olyan politológusnak ítélik, aki jelentősen hozzájá­rult a politikatudomány ma­gyarországi műveléséhez. Kétségek és remények a magyar EU-tagság körül Nem lennék meglepve, ha a magyar közvélemény nyomást gyakorolna az Európai Unió­hoz fűződő kapcsolatok foko­zottabb elmélyítése érdeké­ben, s ha Magyarország ha­marosan hivatalosan is be­nyújtaná tagfelvételi kérelmét Brüsszelben. Erről beszélt Henning Christophersen EK bizottsági alelnök a „Magyar- ország és az Európai Unió” című tanácskozás második napján tartott nyitóelőadásá­ban. Christophersen utalt arra, hogy Ausztria 1995. január 1-jén minden bizonnyal az Unió teljes jogú taggá válik, és nem látja be, miért ne válhatna ugyanannak a közösségnek a tagjává az egykori monarchia­beli társ, Magyarország is. En­nek kapcsán úgy jellemezte a társulási szerződést, mint biz­tató jegyességet, amely alkal­mat adott, hogy „megismerjük egymás családi hátterét, anyagi helyzetét” és előkészít­sük a talajt a tényleges házas­sághoz”. Árra a kérdésre, hogy mennyiben lehet akadály a magyar gazdaság fejlettségi szintjének helyenkénti elma­radása a gazdasági és pénz­ügyi unió kritériumaitól, a bi­zottság alelnöke emlékeztetett arra: jelenleg is vannak olyan tagállamok, amelyek problé­mákkal küzdenek az úgyneve­zett konvergencia-kritériumok teljesítésében. Sőt, a közeli bebocsátásra váró, közismer­ten gazdag EFTA-jelöltek ese­tében Finnországnak és Svédországnak például egy­aránt 10 százalékot megha­ladó költségvetési hiánya van, ami több mint a háromszorosa a maastrichti küszöbszintnek. A tagságra törekvő „viseg­rádi országok” esetében is ez utóbbit nevezte meg, mint le­hetséges legkomolyabb prob­lémát. Magyarország, Len­gyelország és a Cseh Köztár­saság néhány éven belül vé­gére jut az árreformnak, és ezzel együtt az infláció is megszűnik majd gond lenni, a költségvetési hiány azonban masszívabb probléma marad — tette hozzá. Végül megemlí­tette, hogy Írország alig tíz éve a legszegényebb tagállamként kapcsolódott be a közös­ségbe, s bár ma sem ő a leg­gazdagabb, de szinte vala­mennyi mutató alapján helye lehet a gazdasági-pénzügyi unióban is. AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: MARCALI AUTÓJAVÍTÓ KFT. 8700 MARCALI Berzsenyi u. 97. Tel.: 85/312-422, 312-618 Fäx: 85/312-020 KÉNYELEM MINDEN MÉRTÉKBEN Az Opel Astra azért készült többféle karosszériaváltozatban, hogy Ön kiválaszthassa az igényeinek legjobban megfelelőt. Ha nem tud dönteni, a Marcali Autójavítóban megtekintheti az Opel teljes választékát. Egyéb szolgáltatásaink: keleti gyártmányú gépkocsik zárt technológiájú vizsgáztatása, zöldkártya kiadása, továbbá használt gépkocsik értékesítése. OPEL-©­Szerbiában befejeződött a választási kampány, a vasár­napi parlamenti szavazás előtt elvben már nem folytathatnak propagandát a pártok, amelyek egyébként is meglehetősen halványan szerepeltek a két­hónapos választási felkészülés idején. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodás Mozgalom elnöke tömörítette maga mögé a leg­nagyobb tömegeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom