Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-15 / 293. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 15., szerda Részvéttávirat a pápától II. János Pál pápa Göncz Árpád köztársasági elnökhöz küldött táviratban nyilvánította részvétét az egész magyar népnek és méltatta Antall József államférfiúi érdemeit. Sikeres oroszországi tárgyalások Sikeresnek ítélte oroszországi látogatását Szabó János mezőgazdasági miniszter, mivel két jelentős magállapodás is született a magyar és az orosz mezőgazdasági tárca között. A növényegészségügyről valamint a növény- védelemről írtak alá kormányközi egyezményt, és a két ország növénytermesztési együttműködéséről született jegyzőkönyv. Viszautasított indítványok Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában — hatáskörének hiánya miatt — visszautasította azokat az indítványokat,amelyek az egyházak közvetlen állami támogatásra jóváhagyott 1993. évi költségvetési keret feloszlásáról szóló országgyűlési határozat alkotmányellenességének utólagos megállapítását kezdeményezték. Elfogadták az ország jövő évi költségvetését Dr. Suchman Tamás: A törvény tisztázza a banki tevékenység alapfogalmait! (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén kivételes és sürgős eljárásban zajlott le a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztés vitája, amelyben dr. Suchman Tamás (MSZP) somogyi képviselő is szót kért. A pénzintézetről szóló törvény módosítása szükségszerű volt — hangsúlyozta a szocialista képviselő. — Hiszen a megalkotása óta eltelt két évben a gazdaság átalakulási folyamatai, a nemzetközi integráció mértéke jelentősen befolyásolta az eddig újraszabályo- zatlan területet. Szükség volt rá amiatt is, hogy felgyorsult a nemzetközi pénzintézetekhez való kapcsolódás, a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködés, az európai pénzügyi intézményrendszerhez való integrálódás folyamata. Ezért helyes lett volna, ha a konszolidációról többet tudnánk akkor, amikor az azt megalapozó törvényi szabályozás a parlament asztalára kerül. Fontós a törvény módosítása a várható bankprivatizáció kapcsán is. A képviselő megemlítette a jegybankra, a Polgári törvény- könyvre, a Büntető törvény- könyvre vonatkozó folyamatban korábban elvégzett módosításokat és ennek a rendszernek az egységesítését is. Hozzászólásában fontosnak tartotta, hogy a törvény tisztázza a banki tevékenység alapfogalmait: egyebek mellett a betét, a befektetés, a nagyhitel, a fedezet, illetve a fedezetszavatolás fogalmát. A banktitokról pedig elmondta: feloldása nagyon fontos nemzetgazdasági érdek. A szabaddemokraták kivételével a vitában felszólalók egyetértettek a pénzintézeti törvény módosításával. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén egyébként Szabad György Házelnök bejelentette, hogy a kormány indítványa alapján december 20-ra összehívja a törvényhozást téli rendkívüli ülésszakának első ülésnapjára. A képviselők lefolytatták a közérdekű egyesületek jövő évi költségvetési támogatásának bizottsági előkészítéséről szóló határozati javaslat részletes vitáját, s kivételes és sürgős eljárásban tárgyalta a törvényhozás a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról korábban alkotott jogszabály módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványok feletti határozathozatal megkezdése előtt Szabó Iván pénzügyminiszter foglalta össze a részletes vitában felvetett problémákat. A családi pótlék rendszerének átalakításában a miniszter szerint egységes vélemény, hogy a rászorultsági elv szerint lenne szükséges e juttatás felosztása, azonban ez az átalakítás egyelőre nem megoldható. A kormány támogatja azt a javaslatot, amely — az Ország- gyűlés november 30-ai döntése alapján — a családi pótlék egyszeri kiegészítésére elkülönített 6 milliárd forintot már ezen szempont szerint osztaná fel. A költségvetésről Szabó Iván kiemelte: a múlt évinél 57 milliárd forinttal több támogatást kap az agrárágazat, a vasút támogatása a tavalyi kétszerese, az önkormányzatok támogatása mintegy 28 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi szintet. KÉRDŐJELEK Sikerül-e az „utóvizsga”? A vezetők megmérettetésének egyik sajátos módja, hogy akkor vizsgálják a cég, az intézmény teljesítményét, amikor első számú embere huzamosabb ideig távol van. Ha a teljesítménygörbe ez alatt stagnál vagy emelkedik — a vezető minősítése jeles vagy éppen kitűnő; ha lefelé tendál — elégtelen. Mert a jó vezető olyan gárdát sorakoztat föl maga mellé, amely nélküle is képes szándéka és szelleme szerint végezni a feladatát. Antall József — emberi tragédiája okán — most egyfajta posztumusz megmérettetésének periódusa előtt áll. Legközvetlenebb eszme- és munkatársainak, híveinek kell bizonyítaniuk, hogy tudnak sáfárkodni politikusi hagyatékának értékeivel, s irányításukkal legalább olyanok maradnak a közállapotok, amilyenek eddig voltak. Nehéz utóvizsga ez, mert a sorból nemzetközi tekintélyű meghatározó személyiség, hivatalban levő miniszterelnök dőlt ki. Az MDF, a koalíció vezérkarának olyan vizsgakérdésekre kell válaszolniuk, hogy az alkotmányos keretek sérelme nélkül át tudják-e hidalni a hatalmi vákumot; meg tud- ják-e oldani az utódlás sok kényes feladatát a személyeskedő marakodás mellékzöngéi nélkül, s ellen tudnak-e állni a radikalizálódás, a „cél szentesíti az eszközt” kísértő szellemének? Boross Péter miniszterelnöki jelölése azt a politikust állítja előtérbe, akit sokan az MDF erős emberének tartanak. A gyors személyi döntés ténye a folyamatosságra törekvés jele, s hogy ezt a parlament értékeli-e, azt majd a szavazás mutatja meg. Ha az Antall-i örökség talán legértékesebb eleme, a belső stabilitás fennmarad, ha a higgadt reálpolitika hónapjai következnek, akkor Antal József posztumusz „ utóvizsgája” mindenkit főhajtásra indító eredménnyel zárul... Bajnok Zsolt Konszenzus a rendőrségi törvényről Februárban folytatódik és még abban a hónapban lezárul a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos pártközi egyeztetés. A hét parlamenti párt és a függetlenek képviselője idén utoljára találkozott a Belügyminisztériumban. A tárgyalások kezdete, október 12-e óta a mintegy 100 paragrafusból álló törvénytervezet 90 százalékában konszenzus alakult ki a pártok között. Jelentős viták vannak azonban az országos rendőrfőkapitány kinevezése körül. Csökkent az idegenforgalmi aktívum Szeptember végéig csaknem 150 millió dollárral csökkent az idegenforgalom aktívuma az elmúlt év azonos időszakához képest. A jegybanknál azt is elmondták, hogy a bevételek 3 százalékkal csökkentek, míg a kiadások 30 százalékkal emelkedtek. így az aktívum szeptemberben 370 millió dollár volt. Gore Moszkvába érkezett Moszkvába érkezett tegnap délelőtt Albert Gore amerikai alelnök, aki Viktor Csernomir- gyin orosz kormányfővel részt vesz az orosz-amerikai gazdasági és műszaki-tudományos vegyesbizottság ülésén. Az amerikai alelnök ma találkozik Borisz Jelcin elnökkel, akivel áttekinti a jövő januári moszkvai csúcstalálkozó részleteit. A gyásznap nem munkaszüneti nap A nemzeti gyásznapból nem következik, hogy az munkaszüneti napot jelent. A munkaszüneti nap elrendelése ugyanis csak törvénnyel lehetséges. A Munka törvény- könyve szerint a munkaügyi miniszternek munkaszüneti nap elrendelésére nincs felhatalmazása. PARLAMENTI KÖRKÉRDÉS Mi lesz a miniszterelnökjelöltről való szavazáskor? Nyilvános a privatizáció Az MDF országos választmánya és parlamenti frakciója közel kétharmados többséggel Boross Pétert javasolta az MDF miniszterelnök-jelöltjének. Parlamenti pártok országgyűlési képviselőit kérdeztük arról, milyen esélyt látnak az új miniszterelnök-jelölt személyének elfogadására, és szerintük mit kellene tennie az úpválasztott, vagy a hivatalban maradó kormánynak azért, hogy a választásokig zökkenőmentes legyen az ország kormányzása? Fodor István, a független frakció vezetője: — Az MDF és a koalíciós pártok rendkívüli fegyelmezettségéből érezhető, hogy ezt a magatartást fogják követni a miniszterelnök személyének és programjának megszavazásakor is. Az 50 plusz egy százalék mandátum a koalíció kezében van, de a váratlan helyzetek — a hiányzás, a távoliét, a betegség — befolyásolhatják, kiélezhetik a szavazást. Amennyiben a kormányprogam olyan lesz, hogy megrázkódtatás nélkül el tudja vinni az országot a választásokig, akkor az előterjesztő számíthat néhány független képviselő támogatására is. Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártja frakció- vezetője: — Az országnak nincs szüksége arra, hogy ügyvezető kormánya legyen, teljes jogkörrel felruházott új kormányt kell választani. Minden lehetőség meg van arra, hogy az új kabinet már a héten, de legkésőbb a jövő héten megalakuljon. Varga Mihály, FIDESZ: — Ahhoz, hogy a választásokig zökkenőmentesen haladjon az ország „szekere”, elsősorban a költségvetést kellene rendbe tenni, mert jónéhány olyan lyuk van benne, amely már 1994 elején gondot fog okozni. Az igazán lényegi kérdésekben azonban már nem várható komolyabb, kormányszintű döntés, a választásokig erre már nem sok idő maradt. Ez a néhány hónap fontos volna a felkészülésre, hogy kialakítsuk a választások intézményi hátterét. Pető Iván, az SZDSZ elnöke: — A köztársasági elnök hatásköre mérlegelni, hogy kit javasol a miniszterelnök posztjára. A szokásjognak megfelelően feltételezem, hogy döntési jogával élve azt fogja megnevezni, akit a legnagyobb kormányzópárt, az MDF javasolt, és a parlament többsége, a kormánykoalíció — kiegészülve a MIÉP-pel és néhány más képviselővel — feltételezhetően megszavaz. Az új kormány feladata, hogy biztosítsa a demokrácia konszolidált működési feltételeit, minden figyelmét az ország gazdasági és szociális problémáira összpontosítsa, egészséges légkört teremtsen a tavaszi választásokhoz. Ehhez a feltételek ma adottak, csupán élni kell velük. (újvári) (Folytatás az 1. oldalról) A Kormány törvényi kötelezettségének megfelelően nyújtotta be az 1993-as, majd az 1994-es Vagyonpolitikai Irányelveket. A Parlament feszített munkája miatt mindkettőről most születik döntés. A két tervezet egyaránt tükrözi a kormány elkötelezettségét a szabályozott, ellenőrzött, ugyanakkor határozott privatizációs folyamat mellett—jelentette ki a miniszter. Mint mondotta, a Vagyonpolitikai Irányelvek rögzítik az állami tulajdon hatékony működésének és felelős őrzésének követelményeit. A tulajdon szerkezetátalakítása során az irányelvek összhangot kívánnak teremteni a stratégiai befektetők, a jól képzett management, valamint a kedvezményes hazai tulajdonlást támogató technikák között. Az irányelvek tervezeteit az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is megtárgyalta és a főbb elemekkel, célkitűzésekkel egyetértett. A tervezet komolyan foglalkozik a reorganizációval és ebbe szervesen illeszkedik a csődben levő vállalatok megsegítése. Ezzel a privatizáció is segíti a munkahelyek megtartását és új munkahelyek teremtését. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek esetében felmerül az a probléma, amely szerint az MRP nagy valószínűséggel nem tudja eredményesen működtetni az általa vásárolt vagyont, mert az E-hitellel történő vásárláskor jelzáloggal terhelik az épületeket és eszközöket, így azokra forgóeszköz-hitelt már nem vehetnek fel. Ezzel kapcsolatban Szabó Tamás kezdeményezésére elindult egy komoly munka, amely az MRP szervezetek számára lehetővé teszi a részletfizetésre történő vásárlást, így a vagyont már nem terhelné jelzálog. A VPI elfogadása is bizonyítja, hogy a kormány elkötelezett a privatizáció teljes el- lenőrzöttsége és nyilvánossága mellett.----------------------------------------\ A Balatonszárszói Szőlőskert Szövetkezet, Balatonszárszó, Szemesi út 3. azonnali belépéssel főkönyvelőt keres Alkalmazási feltételek:- szakirányú felsőfokú végzettség,- 5 éves szakmai gyakorlat,- erkölcsi bizonyítvány. Fizetés megegyezés szerint. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: a szövetkezet elnökénél telefonon vagy személyesen az alábbi címen: Balatonszárszó, Szemesi út 3. Telefon: 06/84/362-917, 362-534 _____________________________________________________________________________________(27701) UKRÁN hullámpala akciós áron 200 Ft/db + áfa Mérete 1750x1130x5,8 Viszonteladók jelentkezését is várjuk. Tel./fax: 88/357-065. (27853) Gorbacsov — Zsirinovszkij győzelméről Az orosz reformereket fenyegető veszély Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető hétfőn Rómában az oroszországi reformokat fenyegető súlyos fejleményként értékelte a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette szélsőséges nacionalista erők vasárnapi választási sikerét. Gorbacsov az olasz állami rádiónak (GR1) adott interjújában kifejtette, hogy a Zsirinovszkij pártjára szavazók a kormányerőkkel és a reformfolyamattal kapcsolatos elégedetlenségüket fejezték ki szélsőséges választásukkal. „Jelcinnek mostantól olyan parlamenttel lesz dolga, amely bizonyosan nem jobb, mint az előző volt” — tette hozzá a volt szovjet vezető, a tegnap adásba kerülő interjúban. Gorbacsov egyébként úgy vélte, hogy Jelcin elnök az alkotmányról tartott népszavazáson is kudarcot könyvelhet el. „Ha igaz, hogy a lakosságnak csupán 52 százaléka szavazott, az azt jelenti, hogy az oroszok mindössze 25-30 százaléka hagyta jóvá az új alkotmányt. Ez erkölcsi vereséggel tetézi Jelcin politikai vereségét. Tagadhatatlan kudarc ez minden fronton, a kormányon levő politikai osztály egésze számára” — mondta Gorbacsov az olasz állami rádiónak.