Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 14., kedd A koalíciós frakciók megemlékezése Az MDF-, a KDNP- és a 36-os frakció tegnap délben, a képviselői irodaházban együttes zártkörű ülést tartott, amelyen Antall József minisz­terelnökre emlékeztek a képvi­selők. Előzetes információk szerint a koalíciós frakciók poli­tikai egyeztetése nem volt napi­renden, mert a KDNP- és a 36-os képviselőcsoport meg­várta az MDF vezető testületéi­nek tegnap esti döntését a mi­niszterelnök-jelölt személyéről. Elhalasztott látogatások Antall József miniszterelnök halála miatt későbbi időpontra halasztották az olasz védelmi miniszter tegnapra és mára ter­vezett kétnapos magyarországi látogatását. Für Lajos és Fabio Fabbri egy későbbi időpontban írja alá a két ország védelmi minisztériuma közötti együtt­működési megállapodást. Vár­hatóan elhalasztják Für Lajos­nak a hét közepére tervezett kétnapos albániai utazását is. A Fidesz-frakció ülése A Fidesz parlamenti frakciója megnyugtatónak tartaná, ha minél előbb megalakulna az új kormány és a törvényhozás ki­töltené mandátumát. Kövér László, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője tájékoz­tatást adott a délelőtti frakcióü­lésen az előző nap történései­ről, a köztársasági elnök és a frakcióvezetők találkozójáról. Elmaradt államközi szerződés Elmaradt a tegnap délelőttre tervezett államközi szerződés aláírása a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katonai lelkészi szolgálat fel­állításáról. A dokumentumot Für Lajos honvédelmi minisz­ternek és Angelo Acerbi apos­toli nunciusnak kellett volna alá­írnia. A Honvédelmi Miniszté­rium illetékese elmondta: mi­után ügyvezető kormány van hivatalban, ezért az alkotmány értelmében nemzetközi szer­ződést nem köthet. Segély a Vajdaságba Három rakományból álló segélyszállítmányt indított út­nak tegnap a Magyar Ökume­nikus Szeretetszolgálat. Az adományokból a vajdasági magyarok részesülnek. Az első rakomány kétezer — egyenként 8 kilós, tartós élel­miszerekből összeállított — családi egységcsomagot tar­talmaz, a második szállítmány téli ruhákból, a harmadik pe­dig tisztasági csomagokból áll. Vámigazgatási megállapodás Jegyzőkönyvi megállapo­dást írtak alá Nyírbátorban Magyarország és Ukrajna vámigazgatásainak, valamint határőrizeti szerveinek vezető képviselői a magyar-ukrán kö­zös határszakaszon kialakult torlódások és kritikus helyze­tek megelőzésére, illetve megszűntetésére. A megálla­podás kimondja, hogy a felek mindent megtesznek a forga­lom' folyamatosságának bizto­sítására, összehangolják a szolgálatok váltásának idejét. A kérdés: hogyan tovább Magyarország? 12 KÉRDÉS, 12 FELELET Az antalli hagyaték Vajon Antall József emberi és kormányfői eszméje és ma­gatartása megőrzi-e helyét, sú­lyát a következő hetek, hóna­pok kemény politikai küzdelme­iben? Mi lesz a gyakorlatban az antalli hagyaték sorsa? — en­nek a kérdésnek a megválaszo­lásától nem kis mértékben függ a másik, mindenkit izgató kér­désre adható felelet: hogyan tovább Magyarország? Melyek is most a sorsdöntő kérdések? Vajon a pártelnöki örökséget maradéktalanul felvállalja-e a kormányzópárt, az MDF? Ez az örökség ugyanis nem más, mint a nacionalizmustól mentes Magyar, a szélsőségeket eluta­sító Demokrata és a különböző áramlatokat integráló Fórum. Lesz-e elég ereje és elszánt­sága a párt centrumának arra, hogy ellenálljon a párton belül eddig sem rejtőzködő, de most minden bizonnyal aktivizálódó jobbszárnynak? S tudja-e, akarja-e az MDF folytatni azt, amire Antall József csak hosz- szú-hosszú vívódás után szánta el magát: fellépni az or­szágot belül bomlasztó, kívül le­járató, s éppen ezért az MDF-ből kiszorított szélsőjobb- oldallal szemben? Tartja-e magát egy új kor­mány ahhoz az antalli politiká­hoz, amely az éles rendszer- váltó folyamatok közepette is a békés politikai átmenetre he­lyezte a hangsúlyt? Tudja-e biz­tosítani azt, ami a miniszterel­nöknek sikerült: a sorsfordító kérdések a parlamentben, a kormányban, az érdekegyez­tető fórumokon dőltek el és nem az utcán! Nyugodtan tekinthet-e a világ a jövőben is Magyarországra? Az Antall-kormány külpolitikája garancia volt arra, hogy orszá­gunk nem fenyeget senkit, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására. Nem ha­gyott kétséget az iránt, hogy csakis a nyugati integrációk szavatolhatják az ország biz­tonságát és segíthetik elő fejlő­dését, de kereste a megbízható partnereket az ex-szocialista keleten is. Vajon a kormány a jövőben is féken tartja-e azo­kat, akik szélsőséges bal- vagy jobboldali törekvésektől vezé­relve ismét valamilyen függő­ségbe akarnák taszítani az or­szágot? A mai helyzet sajátos ellent­mondása, hogy az antalli ha­gyaték sok szempontból köve­tésre méltó, de a nevével fém­jelzett párt- és kormánypolitikát nemcsak helyeslés és támoga­tás, hanem elégedetlenség és bírálat is kíséri, s a választási előrejelzések sem éppen ked­vezők a kormányzópártra nézve. Mi lehet ennek a ma­gyarázata? Feltehetően az, hogy Antall Józsefnek a de­mokratikus változásokban elért eredményei mellett sem sike­rült minden területen a szabad választásokon meghirdetett program irányában tartani és a tervezett sebességgel járatni az ország és saját pártja hajó­ját. Hogy az irány esetenkénti módosulását, a haladás lassu­lását, olykor kanyarót a belső és a külső hullámverések okoz- ták-e, vagy más objektív és szubjektív körülmények — ezt majd eldönti az idő. S hogy a lakosság hány százaléka száll fel ismét erre a hajóra, azt pe­dig eldöntik a közelgő parla­menti változások. Most a leg­nagyobb kormányzó párt és koalíciós partnereinek, az új kormánynak a felelőssége, hogy az ország az alkotmányos rend viszonyai között, a parla­menti demokrácia szabályai szerint jusson el a választáso­kig. Mert annak sikeres lebo­nyolítása nemzeti érdek. És nagy betűkkel szerepel Antall József politikai végrendeleté­ben is. P. T. Antall József a magyarországi demokrácia meghatározó személyisége Gyász és részvét Az országhatáron túl is megrendüléssel fogadták Antall József miniszterelnök halálának hírét. Bili Clinton, amerikai elnök levelet írt Gönz Árpádnak, amelyben részvétét fejezte ki, több külföldi lap pedig kommentárjában méltatta a ma­gyar kormányfő munkásságát, hangsúlyozva: a kommu­nizmus vége óta a magyar miniszterelnök volt a legtovább kormányfő egy közép-kelet-európai országban. Bili Clinton levelében írta: „A miniszterelnök halála nemcsak Magyarország, hanem a világ összes demokratikus állama számára nagy veszteség. A poszt-kommunista Magyaror­szág első miniszterelnöke úgy marad meg emlékezetünkben, mint erős, ezekben a történelmi időkben a szabadság iránt feltét­lenül elkötelezett vezető.” A Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség részvétnyilatkoza­tában megértő emberként és ki­egyensúlyozott, felelős politizá­lást folytató kormányfőként jel­lemzi Antall Józsefet, akinek ha­lála súlyos veszteség mind az anyaországi, mind a határokon túl élő magyarság számára. Antall Józseffel Magyaror­szág nemcsak európai formá­tumú politikust és államférfit ve­szített el. Távozott a stabilitás szavatolója, aki nemcsak or­szágát, hanem a Kárpátok ívé­nek egész térségét és az ettől távolabb eső vidéket is állan­dóan bevonta mérlegeléseibe — írta méltatásában Antall Jó­zsef miniszterelnökről a Die Welt, míg a Frankfurter Allgeme­ine Zeitung hangsúlyozta: a kormányfő nem kevesebbet ért el, mint az ország konszolidálá­sát és társulását az Európai Unióval. Az Egyesült Államok buda­pesti nagykövetsége mély meg­rendüléssel vette tudomásul An­tall József miniszterelnök halál­hírét. „Az amerikai nép úgy te­kintett a miniszterelnök úrra, mint a magyarországi demokrá­cia megteremtését célzó törté­nelmi változások kulcsfigurá­jára.” A Liberation Franciaország tekintélyes, a baloldalhoz közel­álló lapja szerint, habár a mi­niszterelnök elvesztette a rákkal folytatott küzdelmet, kormánya megdöntötte a térség politikai túl­élési rekordját. Magyarország Közép-Európa egyetlen olyan állama, amely négy év óta kor­A kaposvári utcákon is fe­kete lobogókat tűztek ki, gyászolva az elhunyt mi­niszterelnököt Fotó: Király J. Béla mányzati stabilitással bírt. A művelt, előkelő, majdhogynem arisztokratikus modorú Antall energiáját arra fordította, hogy Magyarországot ismét integrálja az európai államok sorába. A The Times című brit lap nekrológja szerint Antall József legélesebb bírálói is elismerték szilárd kitartását abban az idő­szakban, amikor Magyarország megtalálta az igencsak szüksé­ges stabilitást. A privatizációs politikában nem várható változás (Folytatás az 1. oldalról) A privatizáció idei eredmé­nyeit összefoglalva közölte: a magántulajdonba adott va­gyon termeli már a GDP 50 százalékát. Eddig az állami vagyon 30-32 százalékát adta el a vagyonügynökség és az 1990-től érkezett 6 milliárd dol­lárnyi külföldi tőkéből 1,4 milli­árd dollárnyi befektetés jut a privatizációra. A privatizációs bevételekről szólva az államtitkár közölte: az ÁVÜ becslése szerint az év végéig 68, maximum 78 milli­árd forintnyi privatizációs be­vétel várható. Ebből a de­viza-bevétel 24 milliárd forint körül alakul. A készpénzes bevételek mellett szerepelnek a külön­féle kedvezményes fizetési módok, mint a lízing, illetőleg az egzisztencia hitel is. Az 1993-as év tapasztalatai azt mutatják, hogy a műszaki beruházás, a fejlesztés, a béremelés illetőleg az új mun­kahelyek teremtése inkább jel­lemző a privatizált cégekre, mint a még állami kézben levő vállalatokra. Az idén az első félévben az állami vállalatok­nak csupán 35 százaléka, míg a gazdasági társaságoknak több mint fele volt nyereséges. Az első háromnegyed évben az ipar 1675 milliárd forint ér­tékű árut termelt, és ez 4,3 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A felmérések azt mutatják, hogy az ipar hosszú távú fejlesztését, mo­dernizálását megalapozó be­ruházások túlnyomórészt a magánvállalkozásoknál és a privatizált társaságoknál ér­hető tetten. Az előrejelzések alapján az ipari termelés jö­vőre a gazdaság e területén további 1-3 százalékkal nö­vekszik — fejtette ki Pongrácz Tibor államtitkár. Alkotmányos helyzet a miniszterelnök halála után 1. Az Alkotmány előírása értelmében dr. Antall József halálával megszűnt a kor­mány megbízatása. Miért? A Magyar Köztársaság alap­törvénye — a nyugati típusú kancellári demokráciákhoz ha­sonlóan — a kormány működé­sét a miniszterelnök személyé­hez köti, ő jelöli ki azokat a poli­tikusokat, akikkel együtt kíván dolgozni. A minisztereket az ál­lamfő nevezi ki. A kormány tag­jainak névsora nem kerül a hon­atyák elé, mert az Országgyű­lés kizárólag a kormányfő sze­mélyéről dönt. _ 2. Göncz Árpád köztársa­sági elnök tárgyalásokat kezdett a parlamenti pártok frakció vezetőivel. Milyen kérdések kerülhetnek szóba a megbeszéléseken? Az Alkotmány értelmében a kormány megbízatásának megszűnése után a köztársa­sági elnöknek kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére. Hogy e javaslat megszületését milyen tárgyalá­sok előzik meg, azt az Alkot­mány nem szabályozza. A tár­gyalások azonban nem politi­kai, hanem személyi kérdések­ről folynak. 3. Kötelező-e az államfő­nek figyelembe vennie a kormányzó párt személyi javaslatát? A mienkhez hasonló parla­mentáris demokrácia keretei között nyilvánvalóan a legtöbb mandátummal rendelkező párt, pártkoalíció tehet javaslatot a köztársasági elnöknek az új miniszterelnök személyére. A köztársasági elnököt azonban nem köti semmilyen ajánlás, belátása szerint veheti figye­lembe a kapott javaslatokat. 4. Kell-e egyeztetniük a koalíciós pártoknak egymás között a személyi javasla­tot? Tulajdonképpen a kormány megbízatásának lejártával, megszűnik a kormánykoalíció is. A köztársaság elnökének — megint csak a szokásjog alap­ján — célszerű figyelembe vennie, hogy melyik párt ren­delkezik az adott időben a leg­több mandátummal. A magyar parlamentben jelenleg is az MDF-frakció a legnagyobb, jo­gilag tehát nem kifogásolható, ha saját tagjai közül tesz javas­latot a miniszterelnök szemé­lyére. Ugyanígy nem kifogásol­ható az sem, ha az MDF eddigi partnereivel kezd tárgyaláso­kat. Ha az érintett pártok to­vábbra is koalíciós partnernek tekintik magukat, és együttesen jelölnek miniszterelnököt, akkor valójában a koalíció újra létre­jön. Valószínűsíthető, hogy csak olyan személyi javaslat kerül a parlament elé, amely várhatóan megkapja a többség támogatását. 5. A köztársasági elnök csak egyetlen jelöltre tehet javaslatot? Természetesen nem. A ren­delkezésére álló 40 nap alatt újabb és újabb javaslatokat te­het, mindaddig, amíg a parla­ment valamelyik jelöltet el nem fogadja. Ha ez az idő kevésnek bizonyul a kormányalakításra, folytathatja a tárgyalásokat, vagy feloszlathatja a parlamen­tet és új választásokat írhat ki. 6. Mikortól számít az új kormány megalakítására vo­natkozó 40 napos határidő? Attól a naptól, amikor a köz- társasági elnök az első javasla­tot megteszi a miniszterelnök személyére. A tárgyalások ide­jén az ügyvezető kormány vál­tozatlanul hivatalban marad. 7. Országgyűlési képvise­lőnek kell-e lennie az új mi­niszterelnöknek? Nem. Bárki lehet miniszterel­nök, akit a köztársasági elnök javasol és akinek személyét az Országgyűlés elfogadja. 8. Az új kormányfő teljes egészében élvezi-e ugyan­azt az alkotmányos védett­séget, mint elődje? Természetesen a megvá­lasztandó miniszterelnököt ugyanazok a jogok illetik meg, mint elődjét. Nemcsak a kor­mányfő, hanem maga a kor­mány is ugyanazokkal a jogok­kal rendelkezik, mint a korábbi. 9. Kell-e az új miniszterel­nöknek új kormányprogra­mot benyújtania? Természetesen szükség van kormányprogramra, de a tör­vény nem zárja ki, hogy az azonos legyen a régivel. Érvé­nyességét a parlamentnek kell szentesítenie. Ha képviselők az új — vagy a régi — programot nem fogadják el, az új kor­mánynak újabb és újabb prog­ramokat kell készítenie, egé­szen addig, amíg valamelyiket el tudja fogadtatni. 10. Azonos lehet-e a régi és az új kormány összetétele? Igen, ez előfordulhat. 11. Változatlan személyi összetétel mellett újra esküt kell-e tenniük a régi-új kor­mány tagjainak? A miniszterek esküje a kor­mány mandátumának lejártával érvényét veszíti, tehát az új ka­binet tagjainak abban az eset­ben is esküt kell tenniük, ha azt az előbbi kormány nevében már le is tették. 12. Mit jelent az ügyvezető kormány korlátozott rende­let alkotási jogköre? Nem hozhat rendeletet olyan mellékesnek tűnő kérdésekben sem, mint például egy új vízdíj megállapítása. Az ügyvezető kormány csak halaszthatatlan, az ország biztonságát érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben határozhat. Ferenczy Europress Dr. ANTALL JÓZSEF, a Magyar Köztársaság néhai miniszterelnökének 1993. december 18-i, szombati budapesti TEMETÉSÉRE KÜLÖNAUTÓBUSZOKA T INDÍT az MDF SOMOGY MEGYEI IRODÁJA Kérjük polgártársainkat, hogy akik részvétüket kívánják leróni miniszterelnökünk ravatalánál, jelentkezzenek szerdán 17 óráig az MDF Somogy Megyei Irodájánál, vagy a 421-160-as kaposvári telefonszámán. Magyar Demokrata Fórum Somogy Megyei Választmánya (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom