Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-13 / 291. szám

__________________________________________________ •• f __ ^ I V. évfolyam, 291. szám Ára: 16,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1993. december 13., hétfő Elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke életének 62. évében hosszan tartó súlyos betegség után a SOTE budapesti oktatókórházában va­sárnap 17 óra 15 perckor elhunyt. Göncz: Nehéz szolgálat volt Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. A budapesti Piarista Gimnázi­umban végezte tanulmányait 1942. és 1950. között. Életére meghatározóan hatott a pia­rista nevelés, ami jó alapot adott a liberális keresztény­demokráciához és a szilárd nemzeti elkötelezettséghez. 1950-től volt hallgatója az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemnek, ahol történe­lem-magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi, mu­zeológusi diplomát szerzeft. Bölcsészdoktori disszertáció­ját Eötvös József politikájáról és az 1867-es kiegyzés elő­készítéséről írta. Antall József a Magyar Or­szágos Levéltárban 1954-ben kezdte szolgálatát, majd a Pedagógiai Tudományos In­tézet tudományos kutatója lett. A levéltári kutatómunkát a későbbiekben is folytatta, amikor már az Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956-os forradalom ak­tív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevé­kenykedő kereszténydemok­rata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövet­ségnek. Antall József részt vett a különböző politikai ter­vezetek elkészítésében, majd ezek alapján a forradalom és szabadságharc leverését kö­vető politikai kibontakozási tervezeteknek is egyik meg­fogalmazója. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot foly­tattak ellene. Fegyelmi eljá­rással áthelyezték a Toldy Fe­renc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt el­tiltották a tanítástól. 1960-ban engedélyezték, hogy könyvtá­rosként dolgozzon, 1962-től pedig részt vehetett a felsőok­tatásban. 1963-tól jelenhettek meg ismét saját nevén tudo­mányos dolgozatai. Miközben folytatta politika- és művelő­déstörténeti munkásságát is, orvostörténelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tu­dományos kutatóként. Antall Józsefnek kiemelkedő sze­repe volt a Semmelweis Or­vostörténeti Múzeum, Könyv­tár és Levéltár megszervezé­sében, amely azóta nemzet­közi elismertségű intézetté vált. Huszonöt évet töltött az intézetben: főmunkatársként, igazgató-, majd főigazgatóhe­lyettesként; 1984-től pedig e tudományos műhely főigazga­tója egészen miniszterel­nökké történt megválasztá­sáig. Több könyve és 300-nál több publikációja jelent meg itthon és külföldön. Tagjává választotta a Nemzetközi Or­vostörténeti és Gyógyszer­észtörténeti Akadémia, alel- nökévé a Nemzetközi Orvos­történelmi Társaság. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésé­nek előkészítésében, felkér­ték a főtitkári tisztségre, ha­sonlóképpen felajánlotta a fő­titkári posztot az 1989 tava­szán újjászervezett Keresz­ténydemokrata Néppárt is. Antall József azonban — ha­sonlóan az 1956-ban vallott felfogásához — egy közép­párt, illetve pártkoalíció meg­teremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be, amelynek II. orszá­gos gyűlésén választották el­nökké. Antall József fontosnak tar­totta a magyar pártok — első­sorban a centrumerők — nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Ezért már 1989 nyarán megállapodott az EDU vezetőivel, hogy a későbbi három koalíciós pártot felveszik a szervezetbe. Ha­sonlóképpen készítette elő a Kereszténydemokrata Inter- nacionáléval az együttműkö­dést. Antall Józsefet 1990-ben az EDU alelnökévé választották. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szer­zett mandátumot. 1990. má­jus 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjá­nak vezetője. Május 3-án mint a választásokon győztes, leg­nagyobb parlamenti párt ve­zetője a köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kapott. Kormányalakítási tár­gyalásait megelőzte az MDF- SZDSZ megegyezés (április 29.), amely az ország kor­mányzati stabilitását biztosí­totta. A három párt — MDF, FKGP és KDNP — koalíciós megállapodásán alapuló kor­mányát és programját 1990. május 22-én mutatta be az újonnan megválasztott parla­mentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózko­dással megválasztotta a Ma­gyar Köztársaság miniszter- elnökévé és elfogadta kor­mányprogramjának irányel­veit. Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai in­tegrálódásának és nemzet­közi elismertségének helyreál­lításának, a magyarság fel- emelkedése érdekében kifej­tett tevékenysége elismeré­seként Antall József minisz­terelnöknek, a Magyar Köz- társasági Érdemrend Nagyke­resztje kitüntetést adomá­nyozta 1993. december 11-én. Antall József halála pillana­táig betöltötte a Magyar- Köz­társaság miniszterelnökének tisztét. Göncz Árpád köztársa­sági elnök tegnap este a tv-ben szólt az országhoz. Magyarország miniszterel­nöke, dr. Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hő­sies küzdelme végeztével visszaadta lelkét teremtőjé­nek. A hír — jóllehet föl kellett készülnünk rá — mindannyi­unkat megrendített és fájda­lommal tölt el. Antall József mély hivatástudatból táplál­kozó és szinte emberfeletti akaratereje már-már azt a hi­tet táplálta belénk, hogy nincs az a súlyos betegség, ami képes rajta erőt venni. Tud­nunk kell, hogy szilárd fe­lelősségtudatot sugárzó lé­nye még politikai ellenfelei­ben is rokonszenvet és tiszte­letet keltett. Az új Magyar Köztársaság első választott miniszterelnökeként hihetet­lenül nehéz szolgálatot vál­lalt: azt, hogy az ország hajó­ját elkormányozza és bizton­ságban lehorgonyozza Eu­rópa nyugati partján, s né­pünket a tekintély-, és paran­csuralom szinte megszakítat­lan évszázadai múltán elve­zesse a népuralom — a de­mokrácia — küszöbére. „Küszöbére” — mondom —, mert a parancsuralom és a demokrácia határvonala nem piros vonal, ami egyet­len lépéssel átléphető, ha­nem politikai és gazdasági akadályokkal tarkított széles határsáv, s egy ország — egy társadalom — akkor válik A mai napon az Alkotmány 33/A paragrafusának c. pontja alapján, Antall József miniszterelnök halálával a kormány megbízatása meg­szűnt — jelentette be vasár­demokratikussá, ha érték­rendjét, gondolkodásmódját és magatartását tekintve az ország lakóinak túlnyomó többsége átküzdötte magát ezen a gyepűn. Egy 1100 éves ország tör­ténelmében három és fél év — még ha sorsdöntőén fon­tos is — futó pillanat: a kor­társ aligha vállalkozhat rá, hogy megvonja hiteles mér­legét. Annyit azonban joggal állíthatunk, hogy hazánk — miniszterelnökének közvetlen irányításával — megindult az áhított demokrácia felé, s el­jutott odáig, ameddig ez idő alatt eljuthatott. Antall József a történész, akinek eszmei­sége a múlt elmélyült ismere­tében gyökerezett, ezt tisztán látta. Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors akaratából nem volt ké­pes megvalósítani mélyen át- érzett szándékát: átvezetni az országot a kiteljesült de­mokráciába, elvezetni az or­szágot a második választá­sig, ami egy fiatal, épülőfél­ben lévő demokrácia életé­ben talán még az elsőnél is fontosabb. Hiszen az, hogy az ország népe másodízben tapasztala­tokban gazdagodva, újabb alkotmányos és tiszta válasz­tás során jelöli ki képviselőit — a választás kimenetelétől függetlenül —, önmagában is az ország demokratizmusá­nak, a magyar demokrácia fo­lyamatosságának bizonyí­téka. De nemcsak a magunk, hanem a mindennapjainkat nap este a televízióban Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő felkérte Boross Péter belügyminisztert, hogy további intézkedéséig ügyve­szakadatlanul értékelő világ szemében is. Nemcsak hi­szem, hanem tudom: Antall József az államférfi haláláig ezt a célt szolgálta — a ma­gyar demokrácia megszakí­tatlan és megszakíthatatlan folyamatosságát. Meggyőző­désem, hogy Isten akaratá­nak tudomásulvételén kívül ez a tudat békítette meg a ha­lál gondolatával. Mi, magyar polgárok, sza­vazzunk bármelyik párt jelölt­jére a közelgő választásokon, azzal tisztelgünk a legmél­tóbban a miniszterelnök, An­tall József emléke előtt, s az­zal szolgáljuk leghívebben szellemi hagyatékát, ha hitét, szándékát, jövőbe vetett bi­zalmát tiszteletben tartva ma­kulátlanul tiszta, az eszmék küzdelmén alapuló választás során, az arra legméltóbb honfitársainkat küldjük a par­lamentbe. Minden halál alkalom, hogy számot vessünk önmagunk­kal, önmagunk életével. A kormányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba — magyarok­ként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kí­vüliekként — s tegyük fel ma­gunknak a kérdést: megtet­tünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szűkebb közössé­günket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközök­kel tesszük? Ezzel tisztelegjünk a kor­zető miniszterelnökként lássa el a feladatát és vezesse az Alkotmány 39/B paragrafusa alapján az új kabinet megala­kulásáig hivatalban maradó kormány munkáját. Megszólaltak a somogyi harangok A Magyar Katolikus Püspöki Kar kérésére tegnap a vasár­napi szentmiséken ország­szerte közösségileg és egyé­nileg is imádkoztak Antall Jó­zsef miniszterelnökért. A püs­pöki kar az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsú­lyozza:. Antall József kor­mányzása alatt az ország ál­lapotát béke, biztonság és szabadság jellemezte, ezért a hívek közössége kötelessé­gének érzi: imádkozzon érte, ahogy mindig is tette azokért, akik a közhatalmat gyakorol­ják. Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök kérésére tegnap a gyászhír vétele után a me­gye katolikus templomaiban megszólaltak a harangok. Választások Oroszországban Oroszországban megkez­dődött a parlamenti választás és a népszavazás az ország új alkotmányáról. Borisz Jelcin elnök az elsők egyikeként sza­vazott Moszkva központjában. Az orosz elnök derűlátó: a részvétel 44,6 százalékos volt, és így érvényes a szavazás. Programalkotó vita Kétnapos ülést tartott Lakitel­ken a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya. Az ülés vasárnap délután fejeződött be. Rendkívüli ülést tartott az or­szágos elnökség is. E párttestü­let javaslatát a választmány el­fogadta, s állást foglalt, hogy rendkívüli helyzetben az orszá­gos elnökség a parlamenti frak­ció elnökségével és az MDF-es kormánytagokkal tanácskozik. Ratifikálták a megállapodást . A Fidesz országos választ­mánya szombaton este jóvá­hagyta a pártnak az SZDSZ- szel kötött megállapodását. A párt vezető testületé öt tartóz­kodás mellett döntő többséggel szavazta meg az egyezséget. A Fidesz országos választmá­nya 182 millió forintot szavazott meg a párt jövő évi választási kampányának költségeire. Palotást megerősítették A Köztársaság Párt közgyű­lése tegnap megerősítette tisztségében Palotás János elnököt, Veér András ügyve­zető alelnököt, Fodor László és Bárándy Péter alelnököket, Bodrogi Gyula és Egresi Géza elnökségi tagokat. 13 új elnök­ségi tagot választottak. Hármas tragédia Három ember halálát okozó közlekedési baleset történt szombaton délután Lábod és Nagyatád között. Szabálytalan előzés miatt Koncz Tibor 24 éves nagyatádi lakos személy- képkocsija a vizes úton meg­csúszott, keresztbe fordult, és összeütközött a vele szemben — szabályosan — közlekedő Kőszegi Attila kálmáncsai lakos vezette autóval. Koncz Tibor és Kőszegi Attila utasa: a 35 éves Kőszegi Lajos a helyszínen életét vesztette; a vétlen sze­mélygépkocsi vezetője a kór­házban halt bele sérüléseibe. mányfő sírja előtt! Boross Péter az ügyvezető kormányfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom