Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-11 / 290. szám

1993. december 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Guinnes — negyvenedik kiadás ŐSKRIMI ZSURZS ÉVA RENDEZÉSÉBEN A leg-ek partija A zamárdi kocsicsárda a színhely Negyvenedik alkalommal je­lent meg a Guinness rekordok könyve. Az ebből az alkalom­ból rendezett partin azonban csak egy születésnapi torta volt: Christopher Greeneré, aki a szigetország legmagasabb embere és éppen ötven éves. Ha a nevezetes évszámról meg is feledkeztek, a torta jelzi a parti családias hangula­tát, amelyen a világ legmaga­sabb hölgye kényeztette a vi­lág legkisebb kutyáját, míg egyesek új rekordok felállítá­sával próbálkoztak az ágya­zásban vagy mondjuk egy te­jesrekesz egyensúlyozásá­ban. A lelkes közönség sorai­ban pedig nem kisebb embe­rek voltak, mint Rob Colley a rúdülők rekordere, aki 42 na­pon át ült egy negyvenhárom láb hosszú pózna végén egy hordón; Robert Hards a leg­nagyobb, 2,5 méteres sörös­korsó megalkotója; Bruce Masters, aki Nagy-Britanniá- ban nem kevesebb, mint 26 ezer kocsmában hajtott le egy korsó sört vagy mondjuk John Prestwich, aki 38 éven át élt vastüdőn. A szokványosnak egyálta­lán nem nevezhető partin a vi­lág legnagyobb krizantémját nevelő hölgyet azzal a nőtár­sával fotózták le, akinek bir­kája legtöbbször ellett a vi­lágon egyszerre több bárányt. A rekordtartók valósággal tülekedtek, hogy a rekordok könyvének frissen nyomott példányait dedikáltassák egymással. Norris McWhirter, a könyv alapító kiadója ünne­pélyesen átadta a rekordtar­tóknak a nem mindennapi tel­jesítményüket tanúsító okleve­let. A becses dokumentum bir­tokába jutott többek között az a férfi, aki a leghosszabb repü­lőjegyet bocsátotta ki, Nettie Warburg, aki 16 perc és 35 másodperc alatt mászta meg Nagy-Britannia legmagasabb 50 emeletes épületét és nem utolsósorban Bemard Lavery, az óriászöldségek felkent kirá­lya, aki többek között az eddigi legnagyobb káposztát, zellert, zucchinit és uborkát nevelte a világon. A jelenlegi kiadó, Peter Matthews szerint a Guinness Book valamennyiünkről szól és az emberi lény igazi valóját tükrözi. Nyilvánvalóan ver­senyképes „állatról” van szó, különben nem jutott volna el a Holdra — ironizált Matthews. Az emberek érzik, hogy teljesí­tettek valamit, és még többre is képesek. Talán közhelynek hangzik — mondja Sandra Al­len, a világ legmagasabb höl­gye —, de a Guinness rekor­dok könyvébe való bekerülé­sem valóban megváltoztatta az életemet. Allen, aki hét láb és több mint hét hüvelyk, azaz csaknem 232 cm magas, kü­lön erre az alkalomra repült Indianapolisból Londonba. Mindig is nagyon félénk és visszahúzódó voltam. A köz- szereplésekkel és hogy vala­miféle „látványosság” lettem, pezsgőbb az életem. A világ legmagasabb asz- szonya Nagy-Britannia legma­gasabb férfiújával állt modellt egy fotóhoz. A terem másik végében Thumberlina, a föl­dön élő legkisebb kutyus bu- jócskázott — számolt be a par­tiról az AP. A yorkshire-i terrier alig több mint húsz centiméter hosszú, és mindössze 567 grammot nyom. Meglepetések a Galerie Blitz kiállításán Eddig ismeretlen Csontváry-alkotás bukkant fel Budapesten Egy magángyűjteményből került elő Neves hazai mesterek — elsősorban a XX. századi ma­gyar piktúra alkotóinak — mű­veit tekinthetik meg az érdek­lődők a MOM művelődési há­zában most nyílt kiállításon. A Galerie Blitz árverés előtti tár­latán a többi között Szinyei Merse Pál, Glatz Oszkár, Aba Novák Vilmos, Scheiber Hugó képei láthatók. A Galerie Blitz téli bemutató­jának szenzációja egy Csont- váry-kép. Erről a festményről eddig a művészettörténészek sem tudtak. Az 1890-es évek első felében készült mű egy piros ruhás gyereket ábrázol. Egy magángyűjteményből ke­rült elő, s több Csontváry-mű- nek hitt alkotás közül csak er­ről bizonyosodott be, hogy a művész festette. Az alkotás hi­telesítését a pécsi Csontváry Múzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végezték el. A Piros ruhás gyermek címet is a művészet- történészek adták a műnek, a téma alapján. A festményt első ízben nézheti meg a nagyközönség. A kiállítás december 16-ig tart nyitva. Az árverést egy nappal később, pénteken tart­ják a Csörsz utcában. Nem kelt el a Mozart-levél Constanze pár sorával A Sotheby’s londoni auk­ciós ház legutóbbi árverésén nem kelt el Mozartnak az a levele, amelyben véletlenül fölfedi édesapja előtt titkos szerelmének a nevét. Amikor az ifjabb Mozart levélben számolt be apjának a „Szök- tetés a szerájból” című leg­újabb operájáról, valószínű­leg nem vette észre, hogy a papír hátoldalán szerelmé­nek, Constanze-nak kéz­írása áll. A levél minden bi­zonnyal fölkeltette az öreg Mozart gyanúját... Az egyedülálló levélért azonban a 35 ezer fontos ki­kiáltási árnál senki sem kínált többet az aukción, így más módon kell vevőt keresni — közölték a Sotheby’s alkal­mazottjai a Reuterrel. Wolfgang Amadeus Mo­zart valamivel az 1781-es év vége előtt írta a levelet. A következő évben feleségül vette Constanze-ot, akit apja túl fiatalnak tartott, és köny- nyelműnek is. Mozart koráb­ban azt állította apjának, hogy a kapcsolatukról ter­jengő híreszteléseknek nincs alapja. Félhomály a tévé kettes szinkronstúdiójában. Az üvegfal mögött, háttal és szemben a vetítővászonnal színészek. Itt pulóverben, a vásznon pedig a csikósok díszes öltözékében... — A lányom nem csalt meg, megesküdött rá. — Meg is esküdtél? — Elutasítottalak, mert büszke voltam rá, hogy a ma­gam portáján élek, és most fezért ver a sors... Az üvegfal előtt a rendező, Zsurzs Éva bekapcsolja a stú­diómikrofont, s beszól: — Jacikám (Juhász Jácint), egy sóhaj odaférne az elutasí­tottalak elé, akkor kitöltené azt a szünetet... Egy sóhaj, s... — A lányom nem csalt meg, megesküdött rá... A Csikós, Szigligeti Ede 1847-ben bemutatott színmű­vének felvétele készüL — Miért erre a darabra esett a választása? — kérdezem Zsurzs Évát. — Már régi tervünk. A múlt század a magyar irodalomnak igen jelentős korszaka volt, amit mára már majdnem elfeledtünk. A Csikós különösen érdekes da­rab, valójában egy őskrimi, és nagyon szórakoztató. — A Szigligeti-mű után egy újabb Szabó Magda-mű, a Régimódi történet filmes fel­dolgozását tervezi... — Szeretem az irodalmat, nemcsak a magyart, a külföl­dit is. S amit szeretek, azt szeretem megmutatni. Nem szoktam azon gondolkodni, mi az aktuális. (Nevet.) A da­rabot rendezem, úgy, ahogy elképzeltem. Csak csodálko­zom, amikor hallom: a ren­dező életművet épít. Ha va­laki sokáig él, akkor az életmű felépül. A darabválasztásban mindenképpen benne van az ízlésem, de benne van a vi­lágról és a szak­máról alkotott véleményem is. — Hol készültek a felvételek? — A zamárdi kocsicsárda skanzenjében forgattunk, a kastélyjeleneteket meg Ireg- szemcsén vettük fel. A forga­tás tíz napja alatt 30 kilométe­res körzetből ki sem mozdul­tunk. Pár nap alatt elkészül a szinkron, aztán tömegezünk (tömegjelenetek zajhatásai), apróbb utómunkák következ­nek, s kész a film. — Könnyű volt ehhez a da­rabhoz szereplőket találni? — A fiatalokat keresni kel­lett. Blaha Lujza híres szere­pét Gregusd Bernadett játsz- sza, a főszereplő a főiskolás Barabás Kis Zoltán. Nemcsak színészileg kellett megoldania a szerepet, de tudnia kellett lovagolni és énekelni is. Eb­ben a darabban a zene más, azt kicseréltük, mert az eredeti elkopott műdalait nem akartuk felhasználni. Rossa István vá­logatott hozzá szép népdalo­kat. Eleinte aggódtam, hogy miként fogadják, de ahogy az ember a színházban figyeli, miként reagál a műszak, itt azt vettük észre, hogy a teherau­tósofőrök átjátszották maguk­nak a dalokat kazettára, és azt hallgatják. Megnyugodtam. Barabás Kis Zoltán nagy­szerű. Ezek az „öreg bikák” — rámutat az éppen belépő Koncz Gáborra — adottak. — Márton, az öreg csikósz- számadó szerepét Koncz Gá­bor hogy fogadta? — Nagyon örültem. Én renge­teg lovas filmet forgattam a saját lovaimmal is. S ez a szerep jó szerep. Bár adná az Isten, amíg szellemi és fizikai erőm birtoká­Zsurzs Éva rendez Fotó: Baldóczi Csaba ban vagyok, hogy minél több ilyen filmet forgassunk. Tudom, szereti ezt a néző, de szeretjük mi, színészek is. Évával jó for­gatni. Most is úgy dolgoztunk, hogy nem is vettük észre. Élvez­tük a munkát, Évával az első filmem is lovas film volt, a Sárga Rózsa. Ezekben a filmekben, ugye, szükség volt még hő­sökre, tiszta emberekre. Úgy ér­zem, ez a mai világ is igényli a tiszta embereket. Kevés ilyen hős van. Szerencse, hogy erre a szerepre a csikóséra, megtalál­ták Barabás Kis Zolit. Kevés olyan fiatal színész van, akire rá lehet bízni, kapja is és adja is a pofont. Csak azokból van renge­teg, akik lesik a verekedést. Józsa Ágnes Nők elérhetetlen férfi-ideálja Jean Marais nyolcvanéves A bálványok fiatalon szoktak meghalni. Rendszerint nem vár­ják meg, míg ráncosak, totyo- gósak, netán szenilisek lesz­nek. Előbb búcsút mondanak e földi világnak, ne lássa őket ag­gastyánként senki. Jean Marais kivétel ebben is. Cherbourg kikötővárosban szü­letett, kereken 80 esztendővel ezelőtt. Jean Alfred Villain-Ma- rais néven jegyezték be az anyakönyvbe; második ke­resztnevét és első vezetékne­vét elhagyva lett belőle minden idők egyik legnagyobb francia sztárja, tömegek bálványa, lá- nyok-asszonyok vágyálma és elérhetetlen ideálja öt világrész mozinézőinek. Az elérhetetlen szó itt kettős értelmű. Ez a markáns férfiszép­ség, ez az eszményi nőideál soha nem vonzódott a nőkhöz — csak a férfiakat szerette. S meg­indító hűséggel egyetlen férfit: a művész (író, festő, rendező) Jean Cocteau-t. A magas, szőke, északi típusú, atléta ter­metű, szép fiatal férfit nem vet­ték föl a párizsi színiakadémiára, pedig néhány év múlva kiderült a bizottság tévedése: Marais nemcsak szépfiú, hanem tehet­séges, erőteljes, hatásos szí­nész is. Jean Cocteau több da­rabot és filmforgatókönyvet is írt Marais számára, s egy ideig rendezte is a színész legfonto­sabb filmjeit. Jean Marais fontosabb szín­padi szerepei között találjuk Cyranot, Racine Britannicusát, Shaw Pygmalionjának Higgins professzorát. Filmjei — a Ruy Blas-tól az Örök visszatérésig, a Kétfejű sastól a Rettenetes szü­lőkig, a Fantomastól A púposig — oly számosak, hogy felsorol- hatatlanok. Kosztümös szerep­ben éppúgy megnyeri a közön­ség szeretetéért vívott csatát, mint modern öltözékű hősként. Még nem vonult teljesen visz- sza. S talán új szerepben is lát­hatjuk rövidesen. (Barabás) Jevtusenko látomása Jevgenij Jevtusenkónak van egy látomása, s ez így hang­zik: „A Szovjetunió más név alatt fel fog támadni, Moszkva diktátuma, a kommunista párt uralma nélkül”. A most 60 éves költő, aki­nek versei Nyugaton is igen olvasottak, mindenekelőtt az egykori szovjet köztársaságok kulturális sokrétűségére gon­dol, amikor kijelenti, hogy „szükségünk van egymásra”. Reméli, hogy „a nacionlizmus pusztító mikrobái, amelyek az óriási birodalom széthullásá­hoz vezettek, végülis eltűnnek és visszatér az egyetértés szelleme” — számol be a Reu­ter. A New Hampshire állambeli Dartmouth College-ben tett lá­togatása során — Jevtusenko felolvasást tartott költeménye­iből — a költő azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy nem minden volt rossz a Szovjet­unióban, annak ellenére, hogy neki magának igencsak sok bosszúságot okoztak a kom­munista kiskirályok. Jevtu­senko elkötelezte magát az antiszemitizmus, a naciona­lizmus és a sovinizmus elleni harcnak és ez számos művé­ből kicsendül. Lemásolták, a „jégember” fejét Az 5300 éves „jégem­bert” 1991-ben találták meg. Most John Curche művész-tudós erőfeszíté­seinek köszönhetően élethű másolat készült a jégember fejéről. A múlt héten már be is mu­tatják Denverben. Két első foga között hézag látszik, s kékes szürke szemei félelmet tükröznek, valószínűleg egy közeledő vihar miatt. A tudósok nagyon örültek, amikor megtalálták a jégem­bert, mert nagyon jó állapot­ban volt. Úgy gondolják, ha­lála után azonnal hó temette be a tetemet, amely azután megfagyott. — Egy csontvázat úgy lehet olvasni, mint egy könyvet — mondotta Curche. A jégember 158 cm magas volt, s 25. és 40. éve között vesztette életét. Jobb lábán csizmát is találtak. A fejmásolatot kilenc réteg plasztikból készítették. Mind a kilenc réteget külön festették át, hogy élethű legyen. - Nem akarom, hogy mosolyogjon vagy mérgesen nézzen - je­lentette ki Curhcé a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. Curche egyébként Steven Spielberg egyik tanácsadója volt, amikor a Jurassic Park című filmjében dinoszauru­szokat keltett életre. A lemásolt fej természete­sen nem jelent semmiféle tu­dományos újdonságot, de a nézőknek fogalmuk lehet ar­ról, milyen volt egy ember, aki 5000 évvel ezelőtt élt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom