Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-11 / 290. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1993. december 11., szombat Fidesz-választmány a Szigetközről A Fidesz Győr-Moson-Sop- ron megyei választmánya támogatja a szigetközi önkormányzatok követeléseit. Áttekintette a térség gondjait, s megállapította, hogy a Szigetközből érkező segélykiáltások nem találtak meghallgatásra a parlamentben. A ’94-es választási kampánynak is minden bizonnyal része lesz a Szigetköz ügye. Belügyminiszteri rendelet a technikai előkészítésről Az 1994. évi országgyűlési képviselő-választás lebonyolításához szükséges választói nyilvántartás és a szavazókörök technikai előkészítésére rendeletet adott ki a belügyminiszter. A 14/1993. (XII. 6.) BM rendelet a Magyar Közlöny 176. számában jelent meg. Ez meghatározza a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetésével kapcsolatos általános és különös feladatokat, amelyeket főleg a jegyzőnek kell végrehajtani. Kisgazda-vád A Független Kisgazdapárt elnöke, Torgyán József és G. Nagy Maczó Ágnes alelnök levélben fordult Nahlik Gáborhoz, a TV alelnökéhez: etikai vizsgálatot kezdeményeznek a Tv-Flíradó szerkésztősége ellen, mivel a véleményük szerint diszkriminatív módon adott hírt a párt december 4-i országos nagygyűlésről. A sérelem: a kampánynyitó fórumról a Híradó egyetlen filmkockát sem közvetített, hanem csak a sajtótájékoztatóról. Lakossági adósság: 35 millió forint Várpalotán már 35 millió forintra duzzadt a nehéz helyzetbe került lakosok lakbér-, fűtés- és vízdíj-adóssága. A fizetésképtelenséget növeli, hogy a lakosságnak munkát adó nehézipar egyre zsugorodik, felszámolják a bányaüzemet is. A regisztrált munkanélküliek száma 3200, ezen túl 2500-an szorulnak rendszeres segélyre, és 600 olyan munkaképes lakos is van, aki semmiféle támogatást nem kap. Csaknem minden bizonytalan A közvéleménykutatási eredményekből, a politikusok népszerűségi listáiból korai lenne olyan következtetést levonni, hogy a politikai hatalmi viszonyok Magyarországon a következő négy évre be vannak programozva — írta müncheni Süddeutsche Zeitung. Tudósítója kifejti: még csaknem minden lehetséges, és maguknak a választásoknak az időpontja is bizonytalan. Jogerős ítélet a Romhányi-perben A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Romhányi László és társai elleni perben. Romhányi esetében azonban a bűntett minősítését különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésre változtatta. Á Jurta Színház egykori vezetője továbbra is ártatlannak mondta magát, s tagadta, hogy ő adott utasítást négy vádlott társának, hogy egy állítólag eltűnt táska miatt fogva tartsák és vallassák Csapó Gyula hajléktalant, aki az átélt bántalmazásokba belehalt. Romhányi szerint politikai koncepciós per folyik ellene. Kire vár a politikai élet kapós menyasszonya? A programillesztés még hátravan Nagy Tamás: Az agrárpárt kezet kíván nyújtani a kisgazda szavazóknak Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke Többen is pályáznak egyszerre a kezére, szívesen lépnének frigyre vele a választási kampány során, és utána is. De vajon az agrárpárt szíve szerint kivel jegyezné el magát, kivel lépne koalícióra? — kérdeztük Nagy Tamást, az Agrárszövetség elnökét. — Modern polgári agrárpárt lévén elsősorban a modernizációban érintett pártokkal szeretnénk konstruktív kapcsolatot kialakítani. Politikai szövetségesünknek tekintjük a Köztársaság Pártot, a Fideszt, az SZDSZ-t és a Vállalkozók Pártját. Szükségesnek tartjuk, hogy nézeteinket a választások előtt egyeztessük, de ez korántsem jelenti azt, hogy feladnánk önálló arculatunkat. Szerintem a koalíciós partnerség kritériuma, hogy a pártok programjai illeszkedjenek egymáshoz. — Nem említette a szóba jöhető politikai szövetségesek között az MSZP-t. Miért? — A szocialistákkal gyakorlatilag nincs kiépített kapcsolatunk. 1990 óta mindössze egyszer konzultáltunk a kárpótlási ügyekben. Megítélésem szerint Magyarországon a mezőgazdaságból élőket nem képviselhetik szociáldemokraták; a politikai képviseletet csakis egy olyan agrárpárt vállalhatja fel, amely mindenkor a vidéki emberek szemüvegén keresztül nézi a falut érintő kérdéseket. A szocialistákat korrekt pártnak tekintjük, nincsenek fenntartásaink velük szemben, csupán nem tartjuk praktikusnak a velük való együttműködést. — Hogyan viszonyulnak a mai koalíciós pártokhoz? — Nagyon nehéz a párbeszéd a koalíciós pártokkal, hiszen a mi programunk arról szól, hogyan csinálnánk mindent másként. Kivétel ez alól a kisgazdapárt, amelynek alapvető értékei vannak, de a mai magyar politikai közéletben meg kell különböztetni a kisgazda szavazókat a lejáratott kisgazda-vezetőktől. Az agrárpárt kezet kíván nyújtani a kisgazda szavazóknak, programunk hozzájuk is szól. — Pedig sokan úgy látják, hogy az Agrárszövetség nem a parasztok, sokkal inkább a most születő agrárburzsoázia pártja kíván lenni. — Visszakérdezek: létezik ma Magyarországon agrárburzsoázia? Ha valaki a Köztársaság Párttal való kapcsolatunkra céloz: ők voltak az első szövetségeseink, ezért nem volna tisztességes hátat fordítani nekik. Lehet, vannak a felszínen olyan jelenségek, amelyekből valaki arra következtet, hogy a Palotás János nevével fémjelzett párt a burzsoázia pártja, de aki alaposan ismeri a programjukat, tudja, hogy ez nem így van. Az Agrárszövetség valóban magántulajdonon alapuló mezőgazdaságot képzel el, amelyben csak a jól működő vállalkozások teszik lehetővé, hogy a falun élők munkát és megélhetést találjanak ebben a szférában. Ebben az értelemben támogatjuk a vállalkozásokat, hiszen részvételük létfontosságú és elengedhetetlen a munkanélküliség leküzdésében. (újvári) IDŐZAVARBAN AZ ORSZÁGGYŰLÉS Külföldi ötletek a gyorsításra Ismét időzavarban van az országgyűlés. Már most, szerdánként rendkívüli üléseket kell tartaniuk a honatyáknak, hogy lépést tudjanak tartani a törvénykezési menetrenddel. Pedig a parlament vezetői szerint csaknem világcsúcsnak tekinthető az elmúlt három évben meghozott törvények és határozatok száma. Megbízatásuk első napjától ez év október 13-ig 187 törvényt alkottak. Ezek között 34 olyan „fontos” téma szerepel, mint „a mikroelektronikai félvezetők profiljának oltalmáról”, vagy netán „az iparjog- védelmi eljárások igazságszolgáltatási díjáról” szóló törvény. A 302 országgyűlési határozat között nem kevesebb mint 170 az előzőhöz hasonló „sima ügy” volt. Ezek között 55 alkalommal hoztak határozatot arról, hogy valaki az egyik bizottságból átkerült egy másikba. Voltak persze fajsúlyosabb kérdések is, így például határozat született „a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről” is. Senki sem vonja kétségbe, hogy jogállamban meg kell születniük ezeknek a törvényeknek és határozatoknak, még ha „időt rablók” is. De vajon nincs-e valamilyen technika az ügymenet lerövidítésére? Úgy tűnik, másutt már találtak ilyet. Egyes jogszabálytervezeteket, amelyekben szinte automatikus egy- tértés várható, néhány jelentősebb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban úgy szavazzák meg, hogy a frakcióvezetők felállnak és szóban, igennel vagy nemmel közük a véleményüket. Ha mi is követtük volna ezt a példát, a törvények 18, a határozatok 57 százalékát nálunk is ilyen rövid úton lehetett volna megszavazni. Igen sok időt pazarol el parlamentünk a törvényekhez benyújtott módosítási javaslatok tárgyalásával. Ezek között szép számmal vannak a koalíciós pártok képviselői által benyújtott javaslatok is. A legtöbb fejlett országban a kormánypárti képviselők nem is nyújthatnak be módosító javaslatot, hiszen ha előállnak ilyennel, azt elsősorban saját frakciójukon belül kell érvényesíteniük. Az ott támogatásra érdemesnek ítélt javaslatokat nyilvánvalóan beépítik a kormány előterjesztésébe és úgy kerül a javaslat parlamenti vitára. Ha a koalíciós pártok egyetértésével készülnek a törvényjavaslatok és a frakciók is célszerűen működnek, akkor feleslegessé válik, hogy a képviselők tekintélyes százaléka a tárgyalóteremben próbáljon érvényt szerezni szándékainak. Ha csak ezt a néhány természetesnek látszó módszert vennénk át a nálunk sokkal nagyobb tapasztalatokkal rendelkező parlamentektől, már akkor is jelenős mértékben csökkenne a T. Ház immár krónikussá váló túlterheltsége. — őst — A börtönrácson kívül nehéz talpraállni Számítanak a somogyi önkormányzatokra — Másfélszázan próbálkoznak Somogybán másfélszáz pártfogoltat tartanak nyilván: a különféle büntetésvégrehajtási intézetből szabadultakat, illetve azokat, akik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. Esetükben a büntetésvégrehajtási ügyekkel megbízott bíró látta jónak, ha erkölcsi, anyagi talpraállásukhoz a hivatásos pártfogóktól kapnak segítséget. A célt — a talpraállást — egyre nehezebb elérni, mert megszűnt az állami támogatás és kevés a remény az elhelyezkedésre. A Somogy Megyei Bíróság egyik hivatásos pártfogójának, Lóki Sándornak negyven pártfogolja közül mindössze tíznek van munkája vagy olyan családi háttere, amely megbízható ellátást nyújt. Növeli a szabadulok gondjait az is, hogy a börtönökben mind kevesebb a munkaalkalom, tehát a fogva tartottak nem tudnak tartalékra szert tenni. Legtöbbjük egy ingyen kapott vonatjegygyei a zsebében lép a „szabad világba”. Ha ilyenkor valaki nem nyúl a hónuk alá, nagy veszély a visszaesésre. Különösen télen nehéz a helyzetük, hiszen alkalmi munka is alig kínálkozik, és természet nyújtotta megélhetési lehetőség — például gyógynövénygyűjtés — sincs. — Szerencsére az idén pártfogoltjaim feje fölött van fedél. A fűtés azonban már komoly gond. Igyekszünk segíteni tüzelőutalványok megszerzésében, ám a szabályok meglehetősen behatárolják a cselekvési lehetőségeket — mondta Lóki Sándor. A gondok lényegében a másik két pártfogóhoz tartozók körében is hasonlóak Somogybán. A lehetőségek beszűkülése után sokakban felmerült: érdemes-e fenntartani a pártfogói intézményt. A tapasztalatok azt bizonyítják: igen. A jókor jött hasznos tanácsnak, a pártfogó széles körű, személyes kapcsolatainak köszönhetően előbb-utóbb kibontakozik valamiféle megoldás. Nem egyszer előfordult, hogy a pártfogó a saját keresetéből adott néhány száz forint kölcsönt a bajba jutottnak. A somogyi pártfogók véleménye szerint a jelenlegi megtorpanáson mielőbb túl kell jutnia a pártfogói intézmény- rendszernek. Dr. Makai Lajos büntetésvégrehajtási ügyekkel foglalkozó — a hivatásos pártfogók munkáját is irányító — megyei bíró elmondta: a megyei közgyűlés segítségével szeretnék elérni, hogy ^ somogyi városok önkormányzatai kisebb-nagyobb összeget különítsenek el a legrászorultabb, börtönből szabadultak gyors megsegítésére, hogy az első kritikus napokban is tudják magukat tartani. Bíznak abban, hogy az ön- kormányzatok megértik: a támogatásra szánt összegnél jóval nagyobb kárt okoz a szűkebb közösségnek is, ha a volt bűnöző visszaesik: betör, lop, félelemben tartja környezetét... Szükség lenne arra is, hogy a pártfogók rendelkezzenek kisebb pénzösszeggel, amelyet szükség esetén azonnal felhasználhatnak segítség- nyújtásra. Sokat remélnek a nemrég megindult kísérlettől is, amelynek az a lényege, hogy a pártfogók már a börtönben kapcsolatot teremtenek a szabadulás előtt állókkal, és felkészítik őket az életre. Az utóbbi ugyanis — a börtönben nyújtott legjobb tájékoztatás ellenére — sem azonos a hosszú időt zárt világban töltött emberek életről alkotott elképzeléseivel. A tapasztalatok szerint ők csak akkor döbbenek rá, hogy „ott túl a rácson egy más világ van”, amikor ezt már a „bőrükön” érzik. Szegedi Nándor SUZUKI A mi autónk. Már 30% előleg befizetésével vagy ingyen! December 31-ig vásárolt gépkocsiból, visszanyerheti autója árát, vagy egy évre elegendő benzint. Részletfizetési és lízing lehetőség. Leghosszabb futamidő 48 hó, legkedvezőbb kamat 13,5%. Szalonunkban a SEDAN 1,3 GL típushoz riasztót, rádiósmagnót és központi zárat, 1,3 GLX-hez rádiót-riasztót. SWIFT 1,3 GL, GLX-hez rádiót és egyéb 1,0 GA, GL típushoz rádiós magnót szerelünk be ajándékként. Orvosok részére kedvezményes lízing lehetőség. Kapos Autó Kft., Suzuki Márkakereskedése Kaposvár, Vár u. 16. Tel.: 319-222, 312-826 (27495) i 1
