Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

1993. december 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 13 Jótékonysági koncerten a Happy End Band A kaposvári kórház gyer­mekosztályát segítendő, jóté­konysági koncertet adott a kö­zelmúltban a Happy End Band. December 10-én pedig a köz- gazdasági szakközépiskolában lép föl a kaposvári zenekar. Mester és tanítványai Kaposváron A Mester és tanítványai csapata ad koncertet Kapos­váron december 15-én. A trió zenéjének hat órától a Szak- szervezetek Művelődési Há­zában csápolhattok. Slágerlista Német: 1. Meat Loaf (I'd Do Anything For Love) 2. Pet Shop Boys (Go West) 3. Freddie Mercury (Living On My Own) 4. Die Prinzen (Alles nur Geklaut) 5. Billy Joel (River of Dreams) 6. 4 Nono Blondes (What's Up?) 7. Culture beat (Go to Get it) 8. Urban Cookie Coll (The Key, te Secret) 9. Soul Asylum (Runaway Train) 10. J. Jeff and FP (Boom! Shake the Room) Angol: 1. Meat Loaf (I'd Do Anything For Love) 2. Bryan Adams (Please Forgive Me) 3. Dina Carroll (Don't Be a Stranger) 4. Culture beat (Got to Get it) 5. U. Cookie Coll (Feels like Heaven) 6. Capella (U Got 2 Let the Music) 7. Soul Asylum (Runaway Train) 8. E. John and K. Dee (True Love) 9. Guns'N Roses (Ain't it Fun) 10. The Goodmen (Give it Up) Amerikai: 1. Meat Loaf (I'd Do Anything For Love) 2. Janet Jackson (Again) 3. Ace of Base (All That She Wants) 4. DRS (Gangsta Lean) 5. Salt N Pepa (Shoop) 6. Xscape (Just Kickin it) 7. Tag Team (Whoomp! There It Is) 8. Bryan Adams (Please Forgive Me) 9. Mariah Carey (Hero) 10. Zhane (Hey Mr. D. J.) Iparművészetis diákok kiállítása Elismerés a legjobbaknak A kaposvári szakiskola díjazottjai Fotó: Csobod Péter Kaposváron járt az EDDA Művek Akikben a rajongók tartották a lelket Pataky Attila: Mindig megijedek ha valami túl jő Fiatalok, bohémek, és tehet­ségesek. Ez utóbbit oklevél is bizonyítja. Ők a díjazottjai annak a kiállításnak, ame­lyen a Kaposvári Iparművé­szeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző' In­tézet diákjai mutatkoztak be. Az öt díjazott közül ketten nem abban a kategóriában szereztek elismerést, amely­ben tanulmányaikat folytatják. Hendzset Hona textilesként kapta meg a legjobb grafikus­nak járó oklevelet, s az ezzel járó bronzplasztikát és köny­vet. — Sok minden közrejátszott a díjban, talán még az is, hogy egy nagyméretű női akttal is pályáztam, amit közvetlenül a bejárat mellett helyeztek el. így aztán nem lehetett nem észrevenni — mondja félig tré­fásan Ilona. — A textil, az anyag varázsát szerintem semmi sem tudja felül múlni. Mindent szeretek, ami terve­zéssel, szabással, varrással kapcsolatos. Bár többen is mondták már, hogy grafiku­saikat vagyok — talán mert szeretek kontrasztokban dol­gozni —, mégis meglepett a grafikusi díj. A terveimet nem változtatja meg, maradok a textileknél, de mindenképp biztatást jelent. A kiállításon egyébként több textilemet is bemutatták, így két batikolt fa­liképet, egy gyapjúkabátot és egy ékszert. Ezek azonban nem nyerték meg a zsűri tet­szését. A díjat legalábbis nem én, hanem Tálosi Rita kapta. Az ötödéves diáklány érett­ségi munkájával nevezett a tárlatra. A csigavonalas gyapjú falikép letűnt korok mo- tívomait idézte. — A nemezelés a kedven­cem. Rengetek fantáziát látok benne, egy egész élet kevés lenne, hogy minden benne rejlő lehetőséget kiaknázzak belőle — mondja Rita. — S akkor még hol van a textil többi ága? Szeretnék mindent megtanulni, ami a textillel kapcsolatos, de erre érettségi után Kaposváron nem volt le­hetőségem. Itt az iskolában grafikus szak indult csupán, s gondoltam megpróbálkozom azzal. Káromra biztos nem vá­lik, ha abba is belekóstolok. — Nemcsak ízlelgetni kell hanem komolyan foglalkozni vele, s rögtön előjön a szép­sége — vallja Illés Balázs gra­fikus, aki rajz-festés kategóri­ában bizonyult a legjobbnak. A harmadikos fiú több munká­ját is kiállították, köztük egy aktot szénnel, s egy fél alakot krétával. Két alkotással pályázott Lendvai Péter keramikus is. Egy portréját és egy koponyá­ját mutatták be a tárlaton. — A legfontosabb, hogy él­jen az agyag. Az sem baj, ha nem mindenben hasonlít a kész munka a modellre, a lé­nyeg, hogy karakteres legyen. Az agyagmunkáknak a plasz­tikussága szembeötlő. En le­galábbis minden munkában erre törekszem. S remélem, a zsűri is ezt értékelte bennem. Széki Éva A közelmúltban a negyven koncertből álló turnén Kapos­váron is fellépett az ország egyik legnépszerűbb zene­kara, az EDDA Művek. A buli előtt beszélgettünk az együttes frontemberével, Pa­taky Attilával. — Milyen emlékeid vannak a kaposvári rajongókról? — A kaposvári közönség kiemelten kedves a lelkem­nek. 1979-ben, amikor a Bala­tonon először feljutottunk egy hajóra játszani, ebből a város­ból nagyon sok rajongó érke­zett. A technikusunk is kapos­vári, és a lányok is gyönyö­rűek itt... — Hogy bírod a koncertek­kel járó rohanást? — Tulajdonképpen kilencé­ves korom óta tart ez a roha­nás, amelynek elviseléséhez kell egy bizonyos monotónia­tűrés. Az emlékeket globáli­san rakom el, egy-egy nyár vagy ősz marad meg az emlé­kezetemben, nem a részletek. Mindennap találkozom né­hány olyan emberrel, akit ér­demes megismerni. — Hogy kezdtél el éne­kelni? — Édesanyámmal kezd­tem, aki a nyáron múlt hetve­néves. Ő sokat énekelt, én pedig mindig bekapcsolód­tam. Hetedikes koromban megszereztem az első gitárt, és hallgattam a rádióban az akkori nagyokat. — Melyik a kedvenc EDDA-számod? — Nehéz válaszolni, hiszen az első számokat azért szere­tem, mert azok az elsők. Az utolsót azért, mert gyönyörű, és ezeknél már csak a többit szeretem jobban. Összessé­gében a Hűtlen című szám a kedvencem. — Hogy érintett benneteket a nyári tragikus baleset? — Korábban többször le­mondtam arról, hogy egyszer lesz egy ideális EDDA, és ta­valy végre összeállt. Nem volt egy hamis mosoly, egy hamis gitárhang, együtt írtuk a szá­mokat és együtt álmodtuk ál­mainkat. A közös munka leg­szebb részénél halt meg Kun Peti, azóta mindig megijedek, ha valami túl jó. Életemben először történt velem, hogy majdnem feladtam. Az EDDA-tábortól viszont áramlott felénk az erő és a szeretet. Ha nem ilyenek a rajongóink, ma biztosan nem létezne az EDDA Művek. Köszönöm az eddá- soknak, hogy átsegítettek min­ket ezen a nehéz időszakon. — Milyen terveitek vannak? — November 10-én jelent meg Unplagged albumunk, melynek utolsó dalával — a címe: Lelkűnkből — zenész módon búcsúzunk el Kun Pé­tertől, ettől a kiváló muzsikus­tól. December 18-án kétnapos buli lesz a Petőfi csarnokban, aztán a „kötelező” ünnepi megjelenések jönnek. De a következő évekre is megvan­nak az elképzeléseink. — Mit tanácsolsz a fiatal, kezdő együtteseknek? ....majdnem feladtam” — Ma már több a lehetőség, könnyebb eljutni egy-egy kia­dóhoz vagy egy tv-műsorhoz. Minden korosztálynak meg­vannak a szupertehetségei, de sokan hamar feladják. — Mi lennél, ha nem az EDDA Művek énekese len­nél? — Például kamionsofőr. Arra mindenképp ügyelnék, hogy ne egy íróasztal mellett kelljen ülnöm. — Hogyan készülsz fel a koncertekre? — Ahhoz, hogy a negyven, egyenként kétórás bulit végig bírjam, viszonylag korrekt életmódra van szükség. A kö­zönséget ki kell szolgálni! Minden reggel hasizomgya­korlatokat végzek, sokat futok, és kondicionálóterembe is já­rok. Orosz Ferenc Új csapat új hangjai a kaposvári rockéletben ..Indul” a Bakterház Forró vízben áztatom magam/ S közben azon gondolkodom,/ Hogy milyen bogár lehetett az,/ Ami most mászott át a nagy lábujjamon — énekli teljes hangerővel az egyik legújabb számát a Bakterház teljes le­génysége. A fiúk végzős közép- iskolások, s mindegyikük terve, hogy valamilyen formában, de később is folytassa a zenélést. A mindössze egy éve alakult diák rockzenekar már megért egy tagcserét is, most megújult formációban lép a közönség elé. — Van-e valamilyen kapcso­lat az irodalmi mű és a zenekar neve között? — Nincs semmilyen. Az egész csak egy poén... — közük szinte egyszerre. — Összesen öten játszunk a csapatban. Riegler Attila a do­bol, Hajdú Tibor énekel, Vincze András, Hamarics Imre és én gi­táron játszunk — mondta Vincze Károly. — Mindannyan imádjuk a zenét. Az ismert csapatok fel­dolgozásán kívül minél több sa­ját számot igyekszünk készíteni. Ezekkel komolyabb terveink is lesznek, megakarjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek. A Bakterház legénységét már jónéhányszor láthatták a kapos­vári fiatalok. A Toldi-, Kösz- és a Gépész-bulik mellett legutoljára a Munkácsyban arattak nagy si­kert. A komolyabb zenei múltú együttesek részvételével meg­tartott I. dunántúli rockfesztivá­lon a mezőnyből kiemelten fog­lalkoztak a Bakterházzal, sőt Hamarics Imre a gitárjátékáért különdíjat is kapott. — A feldolgozott számaink között többnyire Jimmy Hendrix, Black Sabbath, Gun's and Ro­ses és a Republik van — foly­tatja Riegler Attila. — Mi egy speciális rockzenét igyekszünk játszani, amiben többféle irány­zat is megtalálható. — Milyen távolabbi céljaitok vannak a rockzenével? — Eddig már tíz saját dalt komponáltunk, és ezeket újab­bakkal szeretnénk kiegészíteni. A későbbi terveink között egy jó minőségű demokazetta elkészí­tése is szerepel — tette hozzá Hamarics Imre. Aki a Bakterház új stílusára és megjelenésére kíváncsi, feltét­lenül látogasson ki a december 10-i, kaposvári sportcsarnokbeli diszkóba, ahol majd a The End is fellép. Harsányi Miklós Banda Zoltán rejtvény rovata Az Á-G Electronic Kereskedelmi és Szolgáltató Bt ajándékával Poppletykák Szemüveg vagy kontaktlen­cse nélkül félember vagyok. — Morrissey Egy ilyen felsőtest azt is eredményezi, hogy az ember hamar felnőtt lesz. — Sa­mantha Fox Ha valakihez először me­gyek látogatóba, s ott Eric Clapton lemezt látok, azonnal távozom. — Dave Gahan Mindannyian egy csónak­ban ülünk. De amíg egyesek eveznek, mások horgásznak. — Herbert Grönemeyer A nagy csarnokokban min­den fellépés egy kaland. Mintha egy 12 ezer méteres csúcsot másznál meg oxigén­palack nélkül. — Martin Gore Forgószél vagyok mások életében. Milliónyi szívet ösz- szetörtem már, s sokan még fizettek is ezért. — Madonna A november 25-én feladott rejtvényünk helyes megol­dása: Let’s Stay Together, Amy Grant. Bár teljes meg­fejtést senkitől sem kaptunk (valamennyien Tina Turner első sikereként a River Deep, Mountain High című számot jelöltétek meg), a rengeteg levélre való tekin­tettel mégis sorsoltunk. A szerencse Kifle Richárd ka­posvári olvasónknak kedve­zett. Gratulálunk! Haddaway Néhány hónappal ezelőtt új arc tűnt fel az európai popzene porondján. Egy mindaddig ismeretlen, fekete bőrű diszkóénekes, aki egy csapásra meghódította a lis­tákat, ahova egyszerűen Haddaway néven iratkozott fel. Debütáló albumával a magyar hanglemezeladási listát is vezette. Eddig két nagy sikert könyvelhet el, a legújabb slágervárományos dala pedig egy lírai felvétel, az I Miss You. Ha megtaláljátok az éne­kessel kapcsolatos kérdé­sekre a helyes válaszokat, a betűkből megtudhatjátok a fiatal sztár barátnőjének a nevét, amelyet megfejtésül várunk a szerkesztőségbe. 1. A lemezborítókon csak Haddaway néven szerepel. Milyen neveket „titkol” el a teljes nevéből? S/ Nestor Arthur V/ Robert Nestor G/ Nestor Alexander 2. Milyen állatöv jegyben született az énekes? L/Bak I/ Bika A/ Kos 3. Melyik a szülővárosa, ahonnét kilencévesen költö­zött az USA-ba? (Jelenleg egyébként Kölnben él.) V/ Brisbane O/ Trinidad N/ Edmonton 4. Iskoláinak elvégzése után milyen munkakörben dolgozott? Dl edző R/ marketingmenedzser I/ lemezproducer 5. Melyik felvételével de­bütált a slágerlistákon a nyár folyamán? EJ Rock my Heart I/ What is Love R/ Sing about Love 6. Milyen címmel jelentette meg önálló albumát? N / Coconut T/ Life AJ The Album Megoldásokat december 20-ig fogadunk el, eredményt pedig 23-án hirdetünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom