Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-08 / 287. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. december 8., szerda Humorral minden könnyebb Kuncze Gábor: Aki csak a fekete Mercedesétt vállal el egy ilyen posztot, az törvényszerűen bele is bukik Kuncze Gábor TOVÁBBGONDOLVA Mikor lesz itt demokrácia? Magyarországi németek közgyűlése Magyarországi Németek Szövetsége közgyűlést tart december 10-11-én, hogy tagjaik számot adjanak az 1990. óta történt magyarországi fejlődésről, és megvitassák az új törvények — kisebbségi, oktatásügyi, kárpótlási — adta lehetőségeket és feladatokat. A magyarországi németek részt vesznek az ország demokratikus átalakulásában, élvezik annak előnyeit és gyümölcseit — fogalmazta meg a nemzeti kisebbség helyzetét a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumban a szövetség elnöksége. Pert nyert a szerkesztő Pert nyert Komló városával szemben egy újságíró. Ferling József, a Komlói újság felelős szerkesztője azért perelte be az önkormányzatot, mert az nem fizette ki neki az 1996. február végéig, határozott időre szóló kinevezése alapján járó munkabérét. Az elsőfokú ítéletet a város megfellebbezte, de a munkaügyi bíróság másodfokon is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A komlói önkormányzat így kénytelen volt kifizetni Ferling Józsefnek a harminckét hónapra járó munkabért. A társadalombiztosítási járulékkal továbbá húsz százalékos késedelmi kamattal terhelt összeg és a vesztes fél által fizetendő perköltség összesen másfélmillió forintra rúgott. A vajdasági magyarokért Több megyei jogú város csatlakozott ahhoz a gyűjtési akcióhoz, amelyet a szegedi önkormányzat hirdetett meg két héttel ezelőtt azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a vajdasági magyaroknak. Csöng rád megyében számos vállalat, intézmény, pártszervezet ajánlott fel különféle segítséget, elsősorban tartós élelmiszereket, gyógyszereket és téli ruhákat, s lakossági gyűjtést is szerveztek. Az utóbbi napokban Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár és Tatabánya jelezte csatlakozási szándékát, sőt budapesti iskolából is érkezett csomag. A kecskeméti konzervgyárból 60 ezer üveg bébiételt küldtek. A keresetek alakulása Az átlagkereset októberben a húsznál több dolgozót foglalkoztató szervezeteknél 29 502 forint volt. Ez az összeg a szeptember havinál csaknem ezer forinttal magasabb, az egy évvel korábbit pedig 27,1 százalékkal haladja meg. A legtöbbet változatlanul a pénzintézeteknél kerestek, itt az átlag 70 100 forintot tett ki, elsősorban a nagyösszegű prémiumok, jutalmak, valamint a 13., esetenként 14. havi fizetések eredményeként. Az év első 120 hónapjában az átlagos kereset 26 959 forint volt, 25,1 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az MNB története A jegybanknak a nemzeti gazdaságpolitikát segítve kell a monetáris politikáját kialakítania. Ezt Bőd Péter Ákos, a Magyar- Nemzeti Bank elnöke mondta a jegybank épületében azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták az MNB történetét feldolgozó három kötetes sorozat első kiadványát. Kuncze Gábor (43), az SZDSZ frakcióvezetője nem éppen gyorsliften érkezett a politikai élet legfelső emeleteire. 1989-ben a tököli független falufórum egyik megalakítójaként találkozott a politikával. Vállalati gazdasági igazgatóként — már az SZDSZ színeiben — indult és győzött a választásokon. Eredeti szakmáját tekintve mélyépítési üzemmérnök, később elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd szervezés-vezetés szakon újabb diplomát szerzett. A képviselői irodaház egyik szobájában árról beszélgettünk, hogy a közgazdából miként lett profi politikus, pártja miniszterelnök-jelöltje. — A rendszerváltás előtt én is csak úgy politizáltam, mint sokan mások ebben az országban: otthon, családban, a pálya széléről. Később a független falufórum munkájában is csupa hozzám hasonló ember vett részt; rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba mai pártommal is. — Mondják, nem akart „berobbanni" a politikába; mindig csak akkor vállalt egy fokkal magasabb pozíciót, ha úgy érezte, megérett a feladatra. Ez tudatosság? Önfegyelem? Vagy valami más? — Csak akkor vállalok el egy-egy nagyobb funkciót, ha már nagyon sokan támogatnak, és érzem a bizalmat is... — Ha sokan mondogatják, hogy „te vagy a legokosabb, a legrátermettebb”...? — Ezt persze senki sem mondta még. Amikor a közösség többsége mellém áll, akkor érdemes elvállalni valamilyen feladatot. — Az ember hajlamos arra, hogy elhiggye egy bizonyos „széket” egyenesen neki találtak ki... — Én nem hiszek abban, hogy valaki valamilyen tisztségre „születhet’. Egy politikusnak erős önkontrollra is szüksége van, hogy ne változtassa meg a hatalom közelsége. — A parlamentben a legélesebb helyzetekben is talált olyan fordulatot, megfogalmazást, amivel fel tudta oldani a feszültséget. Nem fél attól, hogy cserben hagyja a humora? — Eddig nem hagyott A demokrácia nehézségeinek látványos példája a médiáknál kialakult jogi és politikai patthelyzet. Nincs médiatörvény, a választások közeledtével pedig egyre eró'teljesebben válik a politikai hatalmi harc eszközévé a tömegkommunikáció. Megőrizheti-e ilyen helyzetben közszolgálati jellegét a rádió, a televízió és a hírügynökség? Egyáltalán mit jelent ma a közszolgálatiság? — Kérdéseinkre Bihari Mihály politológustól, a budapesti jogi kar tanszékvezetője felelt. — A közszolgálatiság az én olvasatomban azt jelenti, hogy a rádió, a televízió, a hírügynökség az egész társadalom számára — kötelező jelleggel — hozzáférhetővé teszi a híreket, az alapinformációkat. Szakmai felelősségük, hogy ezt a feladatukat magas színvonalon lássák el. cserben. A humor alkalmas a politika feszültségeinek oldására is. A parlamentben képviselő társaimat figyelve igazolva látom Karinthyt: akinek humora van, az képes mindent megérteni, akinek humora nincs, az képes mindent megtenni. — Bővült-e miniszterelnök-jelöltként a társasága? — Szerencsés ember vagyok, mert a baráti köröm gyerekkorom óta változatlan. Találkozom üzletemberekkel, diplomatákkal is, ez hozzátartozik a munkámhoz. — Mi a véleménye a politikai etikáról? A politikai tisztességről? — Vannak olyan politikusok ma is, akik azt hiszik, hogy a cél szentesíheti az eszközt. Csakhogy nincs külön politikusi és nincs külön állampolgári etika, tisztesség. A politikus is csak azt ígérheti, amit be tud tartani, meg tud valósítani. Vállalni kell a keserű igazság kimondását is, csak így szerezhető vissza a politika elveszett becsülete. Azt is megfigyeltem azonban, hogy azok a politikusok dobálnak sarat másokra, akik nem tudják megmondani, hogyan hozható rendbe az ország gazdasága. — Egy külföldi politológus azt mondta: akkor lesz Magyarországon tisztességes politikai közélet, ha olyan emberek kerülnek felszínre, akiknek az egzisztenciája nem függ a széküktől. Ön hogyan látja? — Van ebben igazság, de tisztességtelenség ott is elő— És mi a kormányzat felelőssége? — A kormányzaté az lenne, hogy ehhez a feltételeket biztosítsa. Csakhogy homlokegyenest megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a kormányzat felelőssége és feladata a közszolgálati médiákat illetően. Mást gondolnak a kormánypártok, megint mást az ellenzék. A koalíciós pártok úgy gondolják, hogy a kormányzat felelőssége a megfelelő vezetőknek és személyeknek — elsősorban politikai bizalom alapján történő — kiválasztása, adott esetben leváltása. Másrészt úgy vélik, hogy a politikai tartalmú felügyelet is beletartozik a médiumok tevékenységének ellenőrzésébe. Kormányzati feladatnak tekintik a legmagasabb pozíciót betöltő vezetőkkel kapcsolatos munkajogi felügyeletet is. Ezzel szemben az ellenzék erőteljesen szűkíteni szeretné a kormányzat szerepét e téren. fordul, ahol a politikusoknak biztos anyagi hátterük van. Meggyőződésem, hogy nálunk is ki lehet rekeszteni a politikából a tisztességtelenséget. Végülis minden képviselő vagyonnyilatkozatot tett, amikor megválasztották, a mandátum lejártával pedig el lehet — el kell — számoltatni mindenkit. — Sokan úgy vélik, hogy akik 1994 után elvállalják az ország irányítását, politikai öngyilkosságot követnek el. Gondolt erre? — Amikor az ember egy ilyen feladatot elvállal, csak azt gondolja végig: mit tud tenni az ügy érdekében. Aki csak a fekete Mercedesért vállal el egy posztot, az törvényszerűen bele is bukik. A siker hitével kell belevágni egy ilyen feladatba. — Lehet, hogy Ön csak miniszterelnök-jelölt marad és más kap kormányalakítási megbízást. Nagyon csalódottan venné tudomásul? — Amikor versenyszerűen sportoltam, felkészülten, győzni akarva mentem ki a pályára. Ha mégsem sikerült, mert valaki jobb volt nálam, nem törtem le. Legközelebb még jobban készültem a mérkőzésre. így vagyok ezzel most is. — Ha egy év múlva ismét találkozunk, miről folytassuk a most megkezdett beszélgetést? — Remélem, a kormányzati munka gondjairól fog kérdezni... Elismeri, hogy a közszolgálati médiumok vezetőinek személyére a kormányfő tehet javaslatot, de csak olyan személyt lehetne kinevezni, akiket szakmai rátermettségük miatt az ellenzék is elfogad. Semmiféle hierarchikus, közvetlen irányítási módszer ebbe a felfogásba nem fér bele. — Ön szerint mikor lehet médiatörvényünk? — A kormány bejelentette, hogy decemberben a parlament elé viszi a médiatörvény korrigált változatát. Az MSZP aláírásokat gyűjt, hogy a parlament tűzze napirendre a törvényjavaslatot. (Ehhez, mint köztudott, 50 ezer aláírásra van szükség.) Elvileg tehát van rá mód, hogy a Ház elé kerüljön a médiatörvény, de az elfogadására nem sok esélyt látok. Úgy vélem, egy új kormány és egy új országgyűlés lesz majd olyan helyzetben, hogy ezt a kérdést megoldja. Újvári Gizella Az autóbuszozás egykedvű unalmát dörmögő férfihang töri meg: Menjenek az anyjukba! Mindig csak etetik a szegény magyar embert. Majd így meg úgy lesz jobb, nekünk kedvez a jövő évi adózási rendszer, talán még az áremelkedés is. Hányszor, de hányszor mondtak nekünk ilyeneket. Aztán mindig csak összébb kellett szorítanunk a nadrágszíjat. Vezéreink évek óta harcolnak az infláció, a munkanélküliség ellen, ígérgetik a gazdasági fellendülés beindulását. No, és miféle előrelépés történt? A férfit az újság ország- gyűlési tudósítása hozta ki a sodrából, melyet kénytelen-kelletlen pillantott meg egyik olvasó utastársa kezében. A feleségének beszélt, s dúlt-fúlt egészen a végállomásig. Napjainkban nem ritka az efféle kifakadás, függetlenül az igazságtartalmától. Mondja ki-ki a magáét. Nem korlátozza sem gondolatainkat, sem nyelvünket a hatalom. Térben és időben egyaránt. Ami a szívünkön, az a szánkon. A bizalmas beszélgetések témaköre a demokráciával összébb zsugorodott, szinte kivétel nélkül a személyes szférákba. A politika - akár országos, akár helyi - nem tabutéma többé. Hol vannak már a vendéglői fehér asztalok izgatott, óvatos sugdolózásai? Kocsmai asztal lett az egész ország. És egyáltalán nem kell sug- dolódzni. Szabad a szó a médiumokban is. (Tekintsünk most el a politikai indíttatású csoport- és érdekháborúktól.) Aki folyamatosan hallgatja a rádiót, nézi a televíziót, visz- szaigazolhatja a kijelentést. A megszólaltatottak élvezettel fürdőznek a vélemény- nyilvánítás szabadságában. Gyakran megjegyzik: amit mondanak, azt pár évvel ezelőtt nem mondhatták volna így el. Levendel László orvosprofesszor is ekképpen vélekedett a Korkép (november 30., kedd, 18.35. TV 2) műsorában. Hallgattam okos, higgadt szavait tevékenységéről, az életről, a politikáról. Mennyi értékes embert, írókat, politikusokat, művészeket, akik valaha összejártak, a jövőről közösen gondolkodtak, tett tönkre a politikai szekértáborozás. Mi, magyarok - általában - nem szeretjük a kompromisszumokat. Mi győzni szeretünk. S ami fő: legyőzni a másikat! Minden népnek, országnak túl kell élnie a nehézségeket, nekünk is - hangoztatta a professzor. Tehetségben nagyhatalom Magyarország. Érre kell építenünk. Nem szítani az ellentéteket, hanem igazságosan kiegyenlíteni. Hiszen idegileg, fizikailag, anyagilag kizsigerelt ez az ország, ez a magyarság. Nagyon ráférne a nyugtatás. Tévedés ne essék: nem a demagóg ígérgetés vagy a valóságos problémák elkendőzése, elke- nése. Nem erre gondol a professzor, és a jegyzetíró sem. A felnőtt lakosság még jól emlékszik a nyolcvanas évekre, amikor országos és megyei vezetőink java abban a hitben ringatta magát, hogy igazából nincs különösebb baj a gazdasággal, a társadalommal. Van mit enniük, bőven, az embereknek. Amíg tele a has, addig nincs baj — áltattuk, altatgattuk egymást. Aztán bekövetkezett a rendszerváltás. Tessék figyelni a politikusokat! Sokan nem tanultak a múltból. Vagy ha mégis, akkor a rosszat tanulták el. Nem önmagukban, pártjuk cselekedeteiben keresik elsősorban a gondok, a hibák forrását, hanem külső tényezőkben. Mint a hazugságon kapott gyerek.. Lehet itt baj, amikor demokrácia van?! Mindenki azt mond, amit akar — bántatlanul. Csakhogy az elesett, elszegényedő emberek is enni szeretnének. Finomat, változatosat. Aztán karácsonyi ajándék is kellene az asz- szonynak, a gyerekeknek. Más ugyan az alapállás, a kiindulópont, de lényegileg nincs különbség a két felfogás között. Ez a gyengék, a vesztesek filozófiája. Az emberek egységben úgy, ahogyan élik — szemlélik az életet. Egyszerre akarnak szabadon beszélni, és jókat enni. Ha ez megvalósul, az lesz majd a demokrácia. (Sulyok) A toponári telefonépítő közösség pályázatot hirdet, a városrész távbeszélő hálózat külső-belső vezetékrendszer kiépítésére. Tervdokumentáció átvehető Kaposvár Város Polgármesteri Hivatal műszaki igazgatóság beruházási iroda (dr. Takátsy Tiborné) 9-es iroda, december 14-15 között 1 000 Ft befizetése ellenében. A pályázatok benyújtási határideje 1994. január 06. Vállalatoknak, intézményeknek, magánszemélyeknek étkezést biztosítunk elvitelre egységáron, a Szakszervezeti Székház üzemi konyháján. Érdeklődni: Kaposvár, Kossuth L. u. 1. Telefon: 319-822/198 mellék. (27129) Somfai Péter A közszolgálatiság szakmai felelősség Bihari Mihály: Egy új kormány és Országgyűlés lesz olyan helyzetben, hogy megoldja ezt
