Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-01 / 280. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. december 1., szerda NATO-iskolások Budapesten Módosították az adózás A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tegnap megkezdte programját a római NATO De­fence Colege, a szervezet legmagasabb szintű vezető továbbképző iskolájának kül­döttsége. A volt Varsói Szer­ződés-tagországokból első­ként Magyarországra látogató küldöttséggel találkozik Pecze Zoltán, a Honvédelmi Minisz­térium helyettes államtitkára. A delegáció programja során tájékoztatást kap Magyaror­szág katonapolitikai kör­nyezetéről, a Magyar Hon­védség átszervezéséről. Magyar napok Kárpátalján A Drávái Irodalmi Kör tagja­inak részvételével Ungváron, a „Demográfia, etnikum, kul­túra és hagyomány a XX. szá­zad végén” címmel rendezett tudományos konferenciával megkezdődtek a Kárpátalján immár hagyományosnak te­kinthető Magyar Művelődési Napok. A rendezvénysoro­zat december végéig tart. Kéksisakosok a Golán-fennsíkon Az ENSZ biztonsági Tanács egyhangú határozatban újabb hat hónappal meghosszabbí­totta a Golán-fennsíkon állo­másozó ENSZ békefenntartók mandátumát. A kéksisakosok az izraeli és Szíriái csapatokat választják el egymástól. But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár a Bt-ben felolvasott jelentésé­ben hangsúlyozta: a térség továbbra is lehetséges ve­szélyforrásnak minősül, s mindaddig az is marad, amíg nem sikerül táfogó rendezési tervet elfogadtatni a közel- keleti válság rendezésére. * Államtitkár-csere A miniszterelnököt helyet­tesítő belügyminiszter javasla­tot tett a köztársasági elnök­nek, hgoy dr. Balázs Pétert, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkárát e tisztségéből — más fontos megbízatása miatt — 1993. december 1-jei ha­tállyal mentse fel. Egyidejűleg kezdeményezte az Ország- gyűlés elnökénél dr. Locs- mándi Béla bizottsági meg­hallgatását az Ipari és Keres­kedelmi Minbisztérium köz- igazgatási államtitkárává tör­ténő kinevezése érdekében. Kormányátalakítás Mexikóban Több tárca élén történt vál­tozás hétfőn a mexikói kor­mányban, miután nyilvános­ságra hozták, hogy a kor­mányzó Intézményes Forra­dalmi Párt Luis Donaldo Colo- sio eddigi városfejlesztési és környezeti miniszter szemé­lyében állít jelöltet az 1994-es elnökválasztásokra. Az új külügyminiszter Manu­el Comacho Solis, Mexikó­város polgármestere lett. Lengyelország a Kerlet és Nyugat határán Romlott Lengyelország nemzetközi helyzete — jelen­tette ki egy varsói tanácsko­záson a külügyminisztérium egyik vezetője. Úgy vélte, nyugtalanító jelenségek ta­pasztalhatók mind a Kelettel, mind a Nyugattal való kapcso­latokban. Nem kielégítő Len­gyelország gazdasági külkap- csolatainak alakulása, és nyugtalanító a nyugat-euró­pai intézmények egyre nyil­vánvalóbb bezárkózása. rendjéről szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) Tátongó széksorok miatt az iterpellációk helyett kérdések­kel kezdte tegnapi munkáját az Országgyűlés. Mindössze 169 képviselő volt jelen, ezért több téma megbeszélése elmaradt. Vélhetően a kedvezőtlen időjá­rás miatt nem érkezett meg az előzetesen felszólalásra je­lentkező somogyi képviselők közül dr. Gaál Antal (MDF) és dr. Suchman Tamás (MSZP). Dr. Ilkei Csaba (független) két kérdést is felvetett a Tisztelt Ház tegnapi ülésén. Először a munkaügyi ellátásból kikerülők ügyében kérdezett dr. Kiss Gyula minisztertől. Mint mondta: a munkanélküli jára­dék jogosultsági idejének lerö­vidülése egy évre, az ellátás­ból kikerülők számának növe­kedését hozta. Akiknek végleg megszűnik a munkanélküli el­látása, azoknak mintegy a fele átkerül egy másik ellátó rend­szerbe: a jövedelempótlóba. A másik 50 százalék fele elhe­lyezkedik. A többi azonban — mintegy 20-25 százalék — el­tűnik, megszűnik minden kap­csolata a munkaügyi és a szo­ciális regisztrációval. A diagnózis nyugtázásán kí­vül milyen eszközöket tervez a foglalkozáspolitika e rétegek helyzetének rendezésére, a tehetetlenség és a jelenlegi lé­güres tér felszámolására? — kérdezte a képviselő a minisz­tertől. Dr. Kiss Gyula válaszában utalt arra: nehezíti a munkáju­kat ha a munkanélküliek ré­széről nem tapasztalható semmiféle együttműködés. Nyolc-tíz százalékuk nem haj­landó együttműködni a mun­kaügyi központokkal. A foglal­kozáspolitika eszközei önma­gukban kevesek a kérdés megoldására — hangsúlyozta a munkaügyi miniszter. Mégis épül vízi erőmű a Ti­szán? — kérdezte második felszólalásában dr. Ilkei Csaba a környezetvédelmi és terület- fejlesztési minisztertől, vala­mint a külügyminisztertől. — Somogy megye közvé­leményét ismét aggodalommal tölti el a drávai vízi erőmű megépítésének terve, mert úgy tűnik, azt továbbra is idő­szerűnek tartják Horvátor­szágban — hangsúlyozta a képviselő. — Miközben a folyó magyarországi oldalán befeje­zéséhez közeledik a leendő nemzeti park területén levő er­dők és földek kisajátítása, Zágrábban olyan nyilatkozatok hangzanak el, miszerint a hor- vátoknak létérdekük a vízi erőmű megépítése, a legújabb elgondolás alapján: Novo Vir- jénél. Ezt erősítette meg a Somo­gyi Hírlapnak adott nyilatkoza­tában Martin Schneider-Ja- coby, az Euronatur kelet és közép-európai programigazga­tója is. Milyen összehangolt kor­mányzati intézkedésekkel kí­vánják megakadályozni nem­zeti érdekeink olyan sérelmét, amely káros kihatásaiban csak Bős-Nagymaroshoz lenne ha­sonlítható? — kérdezte a kép­viselő. Dr.Gyurkó János környezet- védelmi miniszter válaszában kiemelte: új ökológiai együtt­működést kezdeményeztek a Dráva-Mura albizottságban. A nemzeti park érdekében a természetvédelmi államtitkár levélben kérte a horvát fél együttműködését. További tárgyalásokra Magyarországra várják az illetékes horvát mi­nisztert. Hozzátette, hogy a külügyminiszter a nemzetközi jognak megfelelően járt el, amikor jelezte a horvát fél felé, hogy az 1988-as egyezményt nem óhajtják fenntartani. Délután az 1994-es költség- vetésről szóló törvényjavasla­tok szavazásával folytatódott az Országgyűlés tegnapi ülése. Kora estig módosító ja­vaslatok mintegy felét tárgyal­ták meg a honatyák. FALUSI TURIZMUS, MINT VÁLASZTÁSI PROGRAM 25 ezer szálláshely 1996-ig (Folytatás az 1. oldalról) Tudomásul kellene végre venni, hogy Magyarország nemcsak Budapestet és a Ba­latont jelenti, hanem az egészséges vidéket is, ezen belül pedig a civilizáció ártal­maitól még kevésbé megfer­tőzött falvakat, tanyákat. Nyu- gat-Európában ma már töme­gek keresnek felüdülést a vá­rosok zajától távoli területe­ken, s nálunk is kezd megho­nosodni a vidéki-zöld üdülés. Ma már különféle kormányzati intézkedések is segítik azokat, akik vendégfogadásra kíván­nak berendezkezdni. Az Agrárszövetség — tá­mogatva a falvak, tanyák fo­kozottabb bekapcsolását a tu­rizmusba — szükségesnek tartja, hogy a kormányzat ha­tékonyabban segítse ezt az üdülési formát. Indokolt pél­dául, hogy a Parlament hoz­zon létre olyan idegenforgalmi alapot, amelyben erre a célra is elkülönítenének bizonyos összeget. Szeretné a szövet­ség azt is elérni, hogy a par­lament kötelezze az ipari és kereskedelmi minisztert — akinek a felügyelete alá tarto­zik az idegenforgalom —: se­gítse a falusi-tanyai turizmust már szolgáló épületek korsze­rűsítését, támogassa a turiz­mus e formájának hatéko­nyabb reklámozását. Megtudtuk a sajtótájékozta­tón, hogy felmérések szerint Magyarországon jelenleg le­galább százezer olyan szál­láshely van falvak elhagyott házaitól kezdve megszűntetet úttörőtáborokon át egykori termelőszövetkezeti irodahá­zakig, amelyeket megfelelő rá­fordítással az idegenforgalom szolgálatába lehetne állítani. Reális célnak látszik, hogy az 1996-ra tervezett világkiállítá­sig legalább huszonötezer szálláshely el is készüljön. Sajnos, a közép-európai tér­ségből egyedül Magyarország nem igényelt anyagi támoga­tást a nemzetközi Phare-se- gélyprogramból erre a célra, közelebbi és távolabbi szom­szédaink jól kihasználták a le­hetőséget. A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva Csáky Csaba kifej­tette, hogy szükség volna va­lamilyen szervezett oktatási formára is a falusi-tanyai ven­dégfogadás tudnivalóinak megismertetésére. A helyi is­kolákban megfelelően felké­szült, országosan elismert szakemberek tarthatnának néhány hetes tanfolyamokat — s nem kéteshírű kft-k ren­deznének „gyorstalpalókat” —, s ezzel talán a munka nél­kül maradt falusiak fantáziáját is meg lehetne mozgatni. Hi­szen ahol van a házban egy eddig kihasználatlan tiszta­szoba, az akár szolgálhatná a falusi-tanyai turizmust is. Polesz György Kincstári optimizmus és kínos kérdések Genfben A genfi Jugoszlávia-ér- tekezlet első napja után a felek a már megszokott kincstári optimizmussal nyilatkoztak, de az óvatos kijelentésekből voltaképp csak annyi derült ki, hogy a tárgyalást folytatják. A belgrádi televízió hossza­san ismertette a szerb meg­nyilvánulásokat, Slobodan Mi­losevic elnök „vádbeszédét”, amelyben népirtást emlegetett a szankciókkal kapcsolatban, de nem tért ki arra, hogy Szerbia mit tett a szankciók megszüntetése érdekében. Az elnök külön nyilatkozatot is adott a televíziónak, s ebben kifejtette, hogy az új javasla­tok pozitívak, de még mindig „kettős mércét” alkalmaznak Belgráddal szemben. A hor- vát-szerb tárgyalásokat az elnök szerint az érintett felek­nek kell folytatniuk, vagyis Zágrábnak és a krajinai szer- beknek, méghozzá három szakaszban, s előbb csak a tűzszünetről, aztán az infrast­ruktúráról, s végül az egyez­ményről — tehát arról, amit Genfben „modus vivendinek” neveztek. Milosevic újfent kö­zölte, hogy Koszovót Szerbia belügyének tekinti, vagyis ezt a témát kizárta a megvita­tandó kérdések sorából. A horvát televízió a Genffel kapcsolatos kommentárban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a tanácskozáson Zág­ráb konstruktív hozzáállását emelték ki. Franjo Tudjman horvát elnök dicsérte a ren­dezéssel kapcsolatos javasla­tokat, de kitűnt, hogy a mu­zulmánok által követelt ten­geri kijáratot Zágráb újra elve­tette. A horvát televízió ezzel kapcsolatban azt hangoz­tatta, hogy szó sem lehet „Horvátország kettészakítá- sáról”. A Boszniának szánt ki­járat valóban elvágná a dub- rovniki szakaszt Dalmácia többi részétől, de a muzul­mánoknak számos kiegészítő javaslatot tettek, ami áthidal­hatná ezt a problémát. A genfi tanácskozáson csak ezután következnek a kínos kérdések, a területi problémák, hétfőn — a hu­manitárius szállításokkal kapcsolatos újabb elvi nyilat­kozatokon túl — ezekről még nemigen esett szó. Kádár Béla a brüsszeli tárgyalások után is bizakodó EU-tagság 2000-re „Minden rábeszélőkészségét latba veti majd” Az utóbbi napokban az Európai Unión belül felme­rültek bizonyos technikai jellegű kifogások az egyik kelet-európai országgal kötött társulási szerződés végrehajtási utasítását il­letően, melynek tisztázása közvetve késleltetheti a mi szerződésünk eredetileg tervezett időpontban tör­ténő életbe léptetését is. Ez azonban legfeljebb csak néhány hetes halasz­tást jelenthet majd — nyi­latkozta Kádár Béla brüs­szeli tárgyalások tanulsá­gait összegezve. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere — aki kedden a Belga Gyáripar­osok Szövetsége rendezé­sében a magyar gazdasági helyzetnek szentelt konfe­rencián adott elő — brüsszeli tartózkodása során megbe­szélést folytatott Sir Leon Brittan külgazdasági kérdé­sekben illetékes EK bizott­sági alelnökkel és René Stei- chen, agrár ügyekkel foglal­kozó bizottsági taggal. Az EK Bizottság külgazda­sági biztosa Kádár szerint ki­látásba helyezte, hogy a Ti- zenkettek külügyminiszteri tanácsának csütörtöki rend­kívüli ülésén „minden rábe­szélőkészségét latba veti majd” a magyar szerződés ügyének az imént említett vi­tás kérdéstől való leválasz­tása és végső elfogadtatása érdekében. A magyar minisz­ter úgy vélte, hogy ez eset­ben még mindig esély lehet a január 1-jei életbe lépésre. Az újabb esetleges — egy hónapos — késés persze nem lenne kellemes megle­petés, de végső soron nem okozna helyrehozhatatlan károkat a magyar-EU kap­csolatokban — tette hozzá Kádár Béla. Magyar szempontból a kü­szöbönálló időszak legfonto­sabb — EU- vonatkozású — kérdése annak eldöntése lesz majd, hogy pontosan mikor terjesszük be hivatalo­san is teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmünket — folytatta a továbbiakban Ká­dár Béla, majd elmondta, hogy a kormányzat a közel­jövőben vitatja meg az Euró­pai Unióhoz való magyar al­kalmazkodás stratégiájának elveit és főbb feladatait. „A következő fél évtizedben en­nek teljesítése jelenti majd a magyar gazdaság számára a legnagyobb kihívást” — je­gyezte meg. Úgy vélte, az EU 1996-os kormányközi értekezlete al­kalmat adhat a magyar gaz­dasági és politikai helyzet „tagsági kérelemre érettsé­gének” elbírálására, és ha ez kedvező döntéssel jár, akkor 1997-ben megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások. „Két éves tárgyalási ciklus­sal számolva elérhetőnek tű­nik, hogy az ezredfordulón országunk csatlakozzék a fej­lett európai országok család­jához” — fejtette ki a magyar miniszter. Már kapható a Csók és Könny c. női magazin Ä iO 0<L 50 V­Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. (25686)

Next

/
Oldalképek
Tartalom