Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. november 1., hétfő Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját se­gítő bejelentéseket, informá­ciókat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es te­lefonszámokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztály a (82)414- 422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két tele­fon éjszaka üzenetrögzítővel működik. A Nagyatádi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya szintén üzenetrögzí­tős telefonon várja a bejelen­téseket munkaidőn kívül és éj­jel a (82)352-241-es számon. Újabb letartóztatás üzemanyagügyben A honvédségi üzemanyag­bűnügyben a Fővárosi Bíró­ság tanácsa a napokban elő­zetes letartóztatásba helyezte B. Ferenc polgári személyt, aki alaposan gyanúsítható bűnszövetségben elkövetett adócsalád, valamint manipu­lált gázolaj forgalomba hozata­lával B. Ferenc kapcsolatban állt Éles Gyulával, akit koráb­ban a katonai ügyészség vesztegetés és adócsalás bűntette miatt vett őrizetbe. Tíz halálos baleset Az ország útjain az elmúlt 24 órában összesen 74 sze­mélyi sérüléssel járó baleset történt. Ezek közül tíz követelt halálos áldozatokat, míg 32 esetben súlyos, további 32 esetben könnyebb sérülést szenvedtek az úton lévők. Három álarcos Dánszentmiklóson Három álarcos tört be szombaton 6.05 perckor Dán­szentmiklóson egy hatvanöt éves nő lakásába. A tulajdo­nost bántalmazták, s 165 ezer forintját, valamint arany ék­szereit elvitték. A sértett köny- nyű sérülést szenvedett, az anyagi kár körülbelül 280 ezer forint. A Pest megyei rendőrök nyomoznak az ügyben. Vadászat— emberáldozattal Két jóbarát egy verőfényes napon vadászni indult Kiskun­halas határába. Társaságuk­ban volt egyikük két kisfia is. A földútra érve az apa átadta a terepjáró volánját a tizennégy esztendős fiúnak, mondván: hadd szokja a motorizációt... A kirándulás halállal végző­dött. Erről a balesetről és több bűnügyről a Zsaru rendőrségi magazin legfrissebb számá­ban olvashatnak. Rendőrnő az osztály élén Dán Erzsébet: Fontos feladatunk a balesetmegelőzés, a közlekedési kultúra javítása Dán Erzsébet a nagyatádi rendőrség közlekedési osztályvezetője Kivallattuk a bűnügyi nyomozót A tettenért helytállás Szolgálati érdekből került Nagyatádra Dán Erzsébet zászlós, s október 1-jétől kapott megbízást — megha­tározatlan időre — a közle­kedési osztály vezetésére: megyénkben elsőként a rendőrruhát öltő nők közül. A 25 éves Dán Erzsébetet középiskolás tervei és családi okok késztették arra, hogy ezt a pályát válassza. — A gimnázium befejezése után azonnal jelentkeztem, de nem vettek föl — mondja. — Négy évig dolgoztam az álla­migazgatásban, majd Buda­pesten újra próbálkoztam. Végül levélben fordultam a belügyminiszterhez. A főváros második kerületében alkal­maztak, objektumőrnek. Fél év múlva egyéves tiszthelyet­tesi képzésre vezényeltek. Végig kitűnően tanult, soron kívül előléptették. Megsze­rette a közlekedésrendészeti munkát. Végigjárta a ranglét­rát: forgalomellenőrző járőr volt, helyszínelt, balesetet vizsgált. — Felvettek a rendőrtiszti főiskolára. A közlekedési sza­kot nappali tagozaton kezd­tem el, de mostani megbízá­som miatt a harmadik évet már levelezőn folytatom. Ezen a pályán bizonyítani kell szakmai hozzáértésünket, hogy elfogadjanak bennünket. — Mit tekint legfontosabb feladatának? — Ebben a térségben sok balesetet okoznak az ittas autó-vezetők, elsősorban ezeket ki kell szűrni. Ezenkívül a balesetmegelőzés is fontos feladatunk. Ezzel szorosan összefügg a közlekedési kul­túra javítása; a nevelést már az óvodában el kell kezdeni. Dédelgetett tervem egy közle­kedési park létrehozása. — Járőrként is teljesített szolgálatot. — Egyszer fordult elő, hogy elő kellett vennem a fegyve­remet. Használatára szeren­csére nem került sor. Motoro­sokat igazoltattunk az M7-esen, s az azonosításkor, kiderült, hogy körözött bűnö­zők. Igazoltatás után félreállí­tottam őket, de az egyik szökni próbált. Két járőrtár­sam utánaeredt. Én ott marad­tam a körözöttel, s fegyverrel kényszerítettem helybenma- radásra, amíg a segítség meg nem érkezett. Rövid szolgálata idején Dán Erzsébet már bizonyított. Nem alaptalan a szakmai elöljárók és Nagy László rendőr kapi­tány bizalma. Németh István A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűn­ügyi osztályának nyomozóit nehéz tetten érni a munka­helyükön. Az élet- és va­gyon elleni súlyos ügyek ál­landó mozgásra kényszerí­tik őket. Sok munkája van Sántosi József főhadnagy­nak is, akit október 23. al­kalmával dicséretben, juta­lomban részesítettek kiváló munkájáért. A nyomozásban fontos az egyéni ráérzés és a tapaszta­lat, de nélkülözhetetlen a kö­zös munka — mondja Sántosi József. — Osztályunkon igen jó a légkör, és ez megteremti hozzá a feltételeket. A tech­nika nélkül pedig ma már nem tudnánk boldogulni. Olyan he­lyi — a központi rendszerhez is csatlakoztatható — számí­tógép-hálózatunk van, amely­nek segítségével például az ujjlenyomatok alapján gyorsan megállapítható: ki járt a bűn- cselekmény helyszínén. — Volt-e sikerélménye az itt töltött mintegy két év alatt? — Több is. Jelentős siker­nek érzem, hogy el tudtuk fogni a polgármesteri hivata­lokat feltörő, utazó bűnözőket, noha lakhelyük az Alföldön van. Kézrekerítettük a Kapos­váron és környékén garázdál­kodó lakásbetörőket is. — Mi a véleménye a vagyon elleni bűnözésről? — Egyre több az ilyen bűn- cselekmény. Vannak, akiket a nyomor, másokat a haszon- szerzés visz rá. A megszerzett milliókat aztán, hogy ne le­hessen elkobozni, nem a saját nevükön tartják. Majd a lebu­kást követő kiszabadulás után élnek belőle, mint Marci He­vesen... Ma már kevésbé visznek el például ékszereket. A pénzt keresik, és rendsze­rint tudják is, hol tartják. Egyre erősödik a brutalitás a betöré­seknél; még jó, ha életben hagyják a kárvallottakat. — Hogyan védheti meg a polgár értékeit? — Igen jó tanácsokat adhat a megelőzési osztályunk. Annyit mondhatok: a korszerű zárak és riasztók jelentősen csökkentik a betörők esélyeit. A pénzt pedig nem a ruhász- szekrényben kell tartani. — Mennyi időt igényel a munkája? — Abban, hogy a bűnügyi osztály egyre eredményeseb­ben dolgozik, benne van az is, hogy szinte állandóan talpon vagyunk. Keresztül-kasul be­utazzuk a megyét, az orszá­got. Nagyobb pihenésre leg­többször már csak akkor jut idő, amikor az orvos táp­pénzre vesz. Kicsit enyhíti a terheket, hogy az egymás se­gítésének az osztályon meg­honosított gyakorlatát más megyékbeli kollégákkal való együttműködésnél is igyek­szünk alkalmazni. így elkerül­hetjük a hosszadalmas hivata­los utat. — Min dolgozik jelenleg? — Most hallgattam ki a pol­gármesteri hivatalok elleni be­töréssorozat egyik gyanúsí­tottját. Sarokba szorult, de nem adta fel. Tíz perc gondol­kodási időt kért. Éz az a pilla­nat, amikor ő is tudja: a játszma véget ért. Hamarosan a beismerő vallomás és az előzetes letartóztatás követ­kezik. Szegedi Nándor Pártközi egyeztetés a rendőrségi törvényről Az irányítási jogkör kér­dése szerepelt a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos pártközi egyeztetésen a Belügyminisztériumban. Józsa Fábián belügyi állam­titkár elmondta: körvonalazódik a megállapodás az irányítási jogkör tekintetében. Konszen­zus alakult ki arról, hogy az or­szágos rendőr-főkapitányt csak parlamenti meghallgatás után lehessen kinevezni. —- A hét parlamenti párt és a függet­lenek képviselői áttekintették az intézkedési jogkörökkel kapcsolatos kérdéseket is. Itt azonban még csak az elvi ál­láspontok felméréséig jutottak el — mondta az államtitkár. Wekler Ferenc szabadde­mokrata országgyűlési képvi­selő elmondta: a Belügyminisz­térium elfogadta azt az SZDSZ-es javaslatot, amely szerint a belügyminiszter a rendőrséget csak az országos rendőrfőkapitányon keresztül irányíthatja. Abban is konszen­zus körvonalazódik, hogy a rendőrség munkájáról rend­szeresen be kell számolni az Országgyűlésnek. Kétszer annyi a szervezett elkövetés Csökkent a bűnözés, javult a felderítés Csökkent a bűnözés és javult a felderítő munka eredményessége. Ezt tar­talmazza a bűnözés és a bűnüldözés 1993 első félévi alakulásáról készített leg­főbb ügyészségi tájékoz­tató. Az országban idén ismertté vált bűncselekmények száma 6,9 százalékkal (210 ezer 867-re) csökkent, a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva. A megyék közül jelentősebb emelkedés volt Tolna (36,3 százalék), Békés (17,2 száza­lék) és Zala (12,5 százalék) megyében. A fővárosban és Heves megyében 3,8 száza­lékkal, Veszprém megyében pedig 1,7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Az összes többi megyében csök­kenés volt. A vagyon elleni bűncselek­mények összbűnözésen belüli aránya 78,1 százalékról 79,9 százalékra emelkedett. Az okozott kár 15,8 milliárd forint — ez 19,9 százalékkal több, mint a korábbi összeg. Figye­lemfelhívó adat: a szervezet­ten elkövetett bűncselekmé­nyek száma gyakorlatilag megkétszereződött, 931-ről 1942-re emelkedett. A nyomozáseredményes- , ségi mutató 51 százalék volt. Legalacsonyabb a fővárosban (36,6 százalék). Az ismeretlen tettes ellen indult eljárásokban 38,9 százalék a felderítési arány. Ez ugyancsak a fővá­rosban (25,3 százalék) a leg­kisebb. Csökkent (18,6 száza­lékkal) az ismeretlenül maradt elkövető száma. Ez az adat a felderítés eredményességét mutatja. HARMINCHATAN FUTOTTAK A PÉNZÜK UTÁN A Jól fizető” munkára ráfizetni is lehet Ferincz József: Folyamatosan figyeljük a lapok álláshirdetéseit — Dr. Horváth Szilárd: Megítélés dolga, ki a becsapott Gyermek betörők Egy 16 éves fiatalkorú volt a felbujtó, és az október 9-re vir­radó éjszakán három srác — egy 11 éves és két 12 éves — tört be a sávolyi 41. számú vegyesboltba. Betörték a bejá­rat melletti nagy portálüveget, s a boltból élelmiszert, sze­szes italt, különböző fehérne­műket (harisnyanadrágot, melltartót) vittek el 52 ezer fo­rint értékben. A rongálással okozott kár 10 ezer forint volt. A lebukás után a főbűnös, a 16 éves fiatalkorú tagadta, hogy részt vett volna a betö­résben. holott a 3 gyermek­korú egyértelműen rávallott. A marcali rendőrkapitányság adatai szerint nem ez volt az első bűntettük. Három hónap­pal ezelőtt lakásbetörésnél fogta meg őket a rendőrkutya. — Elszaporodtak az olyan esetek, amikor nem létező munkalehetőséget kínálnak vagy használhatatlan infor­mációt küldenek borítékban, ráadásul utánvéttel — mondta Ferincz József százados, a kaposvári rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. — Jelenleg is négy üggyel fog­lalkozunk. Osztályunk folya­matosan figyelemmel kíséri a lapok álláshirdetési rovatát, és ha csalás gyanúja vetődik fel, megkezdjük a nyomozást. Ha ez bebizonyosodik, akkor vádemelési javaslatot teszünk az ügyészségnek. Ferincz József százados szerint a csalók módszerei egyre kifinomultabbak. Már ritkán próbálkoznak azzal, hogy csak a pénzt veszik át és nem küldenek információt a je­lentkezőnek. Jellemzőbb, hogy a pénzért adott informá­ció elégtelen, tehát nem konk­rét állásajánlat. Tanácsa tehát az, hogy olyan hirdetésekre érdemes csak jelentkezni, ahol pontosan közük a cég nevét, címét, s azt, hogy mi­lyen tevékenységet kell vé­gezni. Az általánosságokban megfogalmazott ajánlatok sok esetben megtévesztik az em­bereket. Békefi Géza alhadnagynak, a gazdaságvédelmi alosztály nyomozójának története na­gyon tanulságos. A Compu- team Kereskedelmi és Szol­gáltató Gmk saját tervezésű és kivitelezésű műszaki cikke­inek összeszerelésére szak­ismeretekkel rendelkező vál­lalkozóknak kínált munkalehe­tőséget. Az újsághirdetésekre jelentkezőkkel szerződést kö­töttek, harmincezer forint biz­tosíték mellett. Ezután semmi sem történt: a vállalkozók hi­ába* várták az eszközöket és az anyagot. A harminchat sér­tett a szerződés komolytalan­sága miatt visszakövetelte a pénzét, de csak halogató ígé­reteket kaptak. A nyomozás során a gmk nem tudott a be­fizetett összeggel elszámolni: csak a felét fordította tevé­kenységének finanszírozá­sára. Az ítélet még hátra van. Dr. Horváth Szilárd, Kapos­vár városi vezető ügyész sze­rint többször előfordult, hogy a magukat becsapottnak érző személyek feljelentést tettek. Ha a hirdető a kilátásba he­lyezett szolgáltatást nem tel­jesíti, vagyis a hirdetésre je­lentkező és pénzt küldő sze­mélynek nem ad tájékoztatást, akkor megállapítható a család bűncselekményének alapos gyanúja. Ha viszont a szolgál­tatás megtörténik, már más a helyzet: magában az a tény, hogy a jelentkező a szolgálta­tás teljesítése után „becsa­pottnak” érzi magát, megítélés dolga és ez nem alkalmas arra, hogy törvényi tényállás szükséges elemének meglétét bizonyítsa. Azt kell vizsgálni ilyenkor, hogy a jogügylet szempontjából lényeges kö­rülményekben történt-e meg­tévesztés. Azt, hogy a hirde­tés szövege összhangban van-e a megküldött anyaggal. Ha a hirdető fél a jelentkező­nek az ígéretnek megfelelően tájékoztatót küld, s ötletet is ad, akkor a magatartása nem megtévesztő. Ez a tevékeny­ség nem egyéb, mint egy hir­detés alapján létrejött szerző­dés, amelynek során a szer­ződést megkötő személy mér­legeli a szolgáltatás-ellen­szolgáltatás viszonyait, és ha ezzel elégedetlen, követelheti anyagi ráfordításait. Stelly Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom