Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

1993. november 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Csepely ajándéka a családoknak Nagycsepely képviselő-tes- tülete úgy határozott, hogy segíti a kisgyermekes csalá­dokat. Minden tizennégy évnél fiatalabb gyermek részére 1500-1500 forint támogatást folyósít a szülőknek karácso­nyi kiadásaik könnyítésére. Elsősegélynyújtó tanfolyamok Siófokon és térségében a Vöröskereszt — a tanintéze­tekkel és a mentőszolgálattal együttműködve — huszon­nyolc elsősegélynyújtó tanfo­lyamot szervezett az idén. Ezeknek az oktatásoknak vé­geztével ötszázkilencvennyolc hallgató tett sikeres vizsgát. Vakolják Földváron a közösségi házat Balatonföldváron az egyik nagy feladat a közösségi ház, s ebben a konyha és étterem építésének befejezése, ápri­lisra tervezik ugyanis a 82 mil­lió forintos beruházás műszaki átadását. Elekben a napok­ban már a falakat vakolják, il­letve a belső szakmunkákat végzik az iparosok. Traktor Nyimnek A nyimi önkormányzat kerti traktort vásárolt, hogy segít­ségével szebbé, tisztábbá le­hessen formálni az apró tele­pülés arculatát. Kiss István, a falu karbantartója használja. Túron is tervezik a gázellátását Somogytúr önkormány­zata is tervezi a község gáz­ellátásának megoldását. A tanulmánytervek elkészültek, s falugyűlésen kell dönteni arról, hogy a családok mek­kora költséget vállalnak a vezeték megépítéséből. Az előzetes felmérések alapján a község lakosságának nyolcvan százaléka szeretné bevezetni portájára a gázt; ők képesek lennének finan­szírozni a beruházást is. Kőröshegyi Kolping-család útja Németországban A kőröshegyi Kolping Csa­lád Egyesület hat tagja Né­metországba utazott. Hét na­pot töltött Ohl-Standban, s ott-tartózkodásuk során nem­csak kiránduláson vettek részt, hanem az egyesületi életet is tanulmányozták — hogy hazatérve hasznosítsák az ottani jó tapasztalatokat. Balatonszemesen felújítják az utakat Az önkormányzati útháló­zat kiépítése, korszerűsítése és felújítása a nagy feladat Balatonszemesen; erre har­mincmillió forintot tervezett az önkormányzat. A beruhá­zást a helyi adókból szár­mazó bevételből, illetve az útalaptól nyert pályázati tá­mogatásból finanszírozzák. Csónakkal az ország felett — Siófokon Négymilliárdos „csali” az expóra Műszerek híján szem mérték Almáskenyeret még nem süt a kötéséi pék Szarka György: — Mindent a hagyományos módon csinálunk A siófoki önkormányzat nemrég értékelte a „Siófok kapcsolódása az expóhoz” című pályázat munkáit. Munkás Andrásnak és csa­patának a terve elsődíjat kapott. Vajon csak terv marad-e vagy megvalósul a négymilliárd forin­tos vállalkozás? Erről kérdeztük a Balatoni Vízügyi Kirendeltség tervezőjét. — Olyan objektum létrehozá­sát tervezzük, amely vizuálisan és sok információval bemutatná Magyarországot — kezdte Munkás András. — A fő látvá­nyosság itt országunk dombor­zati makettje lenne. Egy három- dimenziós, hatalmas térkép — mintegy 60 méter hosszúra és 30 méter szélesre terveztük — mutatná be a nevezetes helye­ket, még a hidakat, építmény­eket is, méretarányos kicsinyí­tésben. Mindez egy feszített víz­tükrű medence alján lenne elhe­lyezve, tehát csónakkal körbe lehetne járni „hazánkat”. — A nem mindennapi ma­kett turisták ezreit csalogat­hatná Siófokra... — Bizonyára. De úgy is mondhatnám, hogy ez csak a „csali”. Többszínű információs rendszer kapcsolódik mindeh­hez. A turista a létesítmény egy másik részén videón informáci­ókat kaphat a kiválasztott or­szágrészről, a sportolási lehető­ségektől az étkezésen át a szál­lásokig. A második szinten az üzletemberek kapcsolódnának be a számítógépes rendszerbe, és speciális információkat is megtudhatnak. Lesz egy har­madik lépcsőfok is: a tervezett szállodában kialakítandó konfe­renciateremben a lehetőséges tárgyalások résztvevői számára. Olyan összejövetelekre lenne így lehetőség, amelyeknek szü­netében akár a pillanatnyi tőzs­dei állást is megtudhatná egy-egy üzletember. — Honnan szereznék meg a mindenre kiterjedő, részle­tes információkat? — Magyar és a nemzetközi adatbankoktól, s ott vannak, még a szakminisztériumok, a Statisztikai Hivatal. Ezekhez csatlakozni már ma is csak pénzkérdés. Idővel ebből úgy lehetne hasznot húzni, hogy ne­künk fizetnek majd a kisebb-na- gyobb cégek azért, hogy benne legyenek a rendszerükben, s ezáltal a világ bármely pontjáról ideérkező érdeklődő által „hoz­záférhetők” legyenek. — S hogyan szereznek pénzt a terv megvalósításá­hoz? — A jövő év első felében el­dől, hogy összejön-e a kívánt összeg vagy sem. Ha nem, asz­talfiókba kerül dédelgetett el­képzelésünk. Ha viszont igen — s ezért dolgozunk nap nap után —, akkor a társaság rt-vé alakul, megveszi a telket, s megbízást ad a kivitelezésre. Számításaink szerint a négymilliárd forintos beruházás épületegyüttese 8- 10 hónap alatt elkészülhet, s az 1996-os expóra már üzemelhet. — Siófok mely részét sze­melték ki erre? S mennyivel támogatja ezt a helyi önkor­mányzat? — Az önkormányzatnak erre egy fillérje sincs. Persze, évek múlva hallatlanul sokat profitál­hat majd belőle a város. S ezzel végre kiléphetnénk egy kicsit a főváros-centrikusságból, és a balatoni szezon is egészéves lehetne. Politikamentes, hiteles információbázist kívánunk kia­lakítani a 20-24 hektáros terüle­ten. Vannak elképzeléseink a helyszínről is, ám nem hamar­kodjuk el a döntést... Fónai Imre Nálam ilyenkor van vége a napnak — mondta a kenye­respolcnak támaszkodva Szarka György kötcsei pékmester, egy hétköznap délelőtt, tizenegy óra tájban. A friss kenyér orrcsiklandozó illata csalt az üzletbe. Ott aztán az is kiderült, hogy a kötcsei ke­nyér „történelmi” levegőjű pék­ségben készül. — Már a háború idején is ke­nyeret sütöttek ebben a helyi­ségben és ebben a kemencé­ben — mondta a tulajdonos. — Mivel nekem eddig még nem volt pénzem az átalakításra, mindent a hagyományos módon csinálunk. Fatüzelésű kemen­cénk van, s az előkészítő mun­kálatokat: a dagasztást, a göm­bölyítést és a hosszformázást — mind kézzel végzem. Úgy melegítem fel a kemencét, hogy a fát eltüzelem benne, majd a hamut kiszedem, s utána jöhet a kenyér. Ma már sokan el sem hiszik, hogy így is lehet. Itt semmilyen műszer nincs, csak a két kezemre és szememre va­gyok utalva. Vesződséges, de megéri... — Mikor kel és fekszik a pék ? — Nálam minden fordítva van, mint az átlagembereknél. Este tízkor kelek, akkor indul a „műszak”, és hajnali négy felé tesszük le a négyméteres lapá­tot. Fél ötkor már itt az első vevő. A falusi nép korán kel, tíz óra után már nincs kenyerem, de vevő sem jön már ezután. Két éve csináljuk, ketten a fele­ségemmel, s ezidő alatt szinte hajszálpontosan megtanultuk, mennyit kell sütni. Állandó ve­vőkörünk van. Az alig több, mint 400 fős faluból sokan vásárol­nak nálam. Mikor elkezdtem, nagyon örült a lakosság, hiszen előtte 12 évig kihasználatlanul állt az épület. Végezetül Szarka György el­árulta dédelgetett tervét. Sze­retné egyszer korszerűsíteni mini üzemét. Persze ehhez kedvezőbb kölcsönfeltételek kel­lenének. Arról nem ejtett szót, hogy abban már almáskenyeret is süt-e majd. Pedig a beszélge­tésünk közben bekukkantó szomszéd már ilyenről is hallott, igaz, csak a tévé egyik filmsoro­zatában... (Fónai) Nagycsepely megtartja a fiatalokat Történelem tanúi és helyi különlegesség Hólapát a szakács kezében Szóládi módi a tévében Csató Lajos a nagycsepelyi utcán Hívők adakozásából Katolikus templom épül Siófokon Csató Lajos másodmagá­val gondozza Nagycsepely tereit, utcáit, karbantartja az önkormányzat ingatlanjait. Amióta leesett az első hó, szombatonként is azt lapátol­ják. A faluban ugyanis sok por­tának nincs gazdája, vagy idősek lakják, így a járdát előttük, összesen több kilo­méter hosszan István Csa­bával ketten jégtelenítik. A nyári kőművesmunkáknál Ától Sándor is segít nekik — ő most az önkormányzat szeszfőzdéjének vezetését vállalta fel. — Egy szárszói vállalkozó minden hétfőn hordja el a szemetet a faluból — tájékoz­tatott a 28 éves Csató Lajos. — Vele kötött szerződést az önkormányzat; e szerint ha magasabb a hó tíz centimé­ternél, akkor fölrakja Ifájára az ekét, és eltolja az utakat. — Hogyan kerül egy messze földön híres szakács kezébe hólapát? — Két éve dolgozom az önkormányzatnál. Szeretem a munkámat; igaz a hólapáto­lást utálom egyedül. Lako­dalmakat egyébként mosta­nában is szoktam főzni. Hív­nak gyakran el a falutól, de nem akarok menni. Koráb­ban, amíg Szárszóhoz tartoz­tunk, nagy volt a lemaradás, de azóta egyre szépül, épül Nagycsepely. Nemrég házat is vettünk. Sok fiatal házas­pár dönt hozzám hasonlóan. — Aztán jut-e húsra a fize­téséből? — Kell, hogy jusson, mert csak azt kedvelem. A tészták közül egyedül a káposztásat eszem meg. Nemcsak a fa­lumat, de a hasamat is szere­tem; tartok hát otthon hat disznót, tizenöt kacsát, meg százhúsz csirkét. (Czene) Szóládon Elek Dezső irá­nyításával, húsz helybéli tár­sadalmi munkájával és ösz- szefogásával, sikeres helyi televíziós műsort állítanak össze. A falu lakói — annak ellenére, hogy tíz csatornán lehet műsort nézni — kéthe­tente többnyire a helyi adást nézik. A technikai berende­zések Kőrösheggyel közö­sek. Üzemeltetési költségeit a polgármesteri hivatal biz­tosítja, a működésükhöz szükséges helyiségeket és az energiaköltségeket is fe­dezik. Helyi specialitás a „Szó­Dr. Szendi József vesz­prémi érsek misézett Siófokon a Foki-hegyi új római katolikus templom alapkőletételének ünnepén. Úgy tervezik: 2-3 éven be­lül fejeződik majd be az épít­kezés. A határidő bizonytalan, mert a templom kizárólag a hívők adakozásából épülhet tovább, más forrás nem áll rendelkezésre. Siófok — né­hány évvel ezelőtt — európai szépségű evangélikus temp­ládi módi” műsor. Sokan fi­gyelik a gyors történelmi vál­tozások előzményeit idéző „Történelem tanúi Szóládon” című sorozatot is, amelyben a közelmúlt eseményeit át­élő emberek emlékeit dol­gozzák fel. A felmérések alapján a falu 700 lakosa közül legalább ötszázan né­zik a műsort a sugárzás nap­ján. Már az is előfordult, hogy a Szóládról elköltözöt- tek és a környéken letelepe­dettek közül visszajönnek az adás napján, hogy megte­kintsék a helyi adást. O. L. lommal gazdagodott, melyhez jelentős támogatást kapott finn testvérvárosától, Oulutól. Erre sajnos katolikus templom esetében kevés a valószínű­ség — a többi testvérvárost is a református egyházak túlsú­lya jellemzi. A hívők és Wirth János plé­bános azonban bíznak abban, hogy az építkezés befejezé­séhez szükség 25 millió forint összegyűlik majd. Werdy

Next

/
Oldalképek
Tartalom