Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 1., hétfő Békés megyei távbeszélő­fejlesztés A hét végén 200-ról 800 vo­nalasra bővített távhívó, táv­beszélő-központot adtak át Újkígyóson. A központbővítés és a megyeszékhelyi köz­ponthoz való csatlakoztatás költségeit a Matáv fedezte, az állomás-tulajdonosok pedig 45-45 ezer forintot fizettek, amelyből a Matáv Rt a hálóza­tot kiépítette. Kőszénbányászat Vasason Mégis fennmarad a szén­bányászat Vasason, mert a termelés folytatására vállal­kozó bérlője akadt a Mecsek legrégebbi kőszénbányájá­nak. Az üzem szeptember végi leállása után alig egy hó­nappal a magyar, osztrák, ro­mán, szlovák, ukrán és bolgár üzlettársak által létrehozott „Antracit” Kft és a felszámolás alatt álló Mecseki Szénbányák képviselői aláírták a vasasi bánya bérbevételéről szóló előszerződést. Vállalkozásbarát APEH Hajdú-Bihar megyében vál­lalkozásbarát tevékenységet folytat az APEH. Ez annyit je­lent: ellenőrzési munkájukkal nem hátráltatják a vállalkozá­sok működését, szolgáltatása­ikkal pedig kifejezetten segítik azt. Az APEH igyekszik minél „elérhetőbb” lenni, így Debre­cen mellett ügyfélszolgá- lati-tanácsadó irodát működ­tetnek Hajdúszoboszlón, Püs­pökladányban, Berettyóújfalu­ban, Balmazújvárosban, Haj­dúnánáson és Hajdúböször­ményben, s hamarosan meg­nyílik a hajdúhadházi irodájuk is. WVM Lízing kötvény Nyilvános kibocsátású, fix — évi 27 százalékos — kama­tozású kötvényt bocsát ki, 200 millió forint össz-névértékben a WVM Lízing és Pénzügyi Részvénytársaság. Az akció részleteiről sajtótájékoztatót tartott a cég: a papírok forgal­mazói — a Talentum Rt. és a City Bróker Kft. Kártalanítás szolidaritásból Kártalanítják a Heves és Vi­déke Takarékszövetkezetben célrészjeggyel és részjeggyel rendelkező tagok többségét, így döntöttek azoknak a taka­rékszövetkezeteknek a képvi­selői, amelyek részt vettek az Országos Takarékszövetke­zeti Intézményvédelmi Alap alakuló közgyűlésén. A hevesi takarékszövetkezet ellen cső­deljárás van folyamatban. A döntés értelmében a 14 600 részjegytulajdonosból mintegy 14 400 kártalanítható. Egy- egy tag számára összevontan 50 ezer forintig fizetik ki a részjegyek értékét. Sok a gomba Az utóbbi napok esőzései kedveztek a szabadban termő gombák megjelenésének. A felhozatali tapasztalatok sze­rint azonban nagyszámú mér­gező gomba is található a gazdag fajtaválasztékban. Ezért fokozottan ajánlják a la­kosságnak, hogy a szabadban gyűjtött gombát a fogyasztás előtt feltétlenül vizsgáltassák meg a szakértőkkel. 30 milliárd kellene az iparágnak Januárban küldik az első borsos villanyszámlát A lakosság öt százalékát érintheti az áremelés — A Dédász veszteséges marad (Folytatás az 1. oldalról) Az említett időszakban a költségek növekedése mellett lényegesen csökkentek a be­vételek, ezért az idei évben a korábban nyereséges értéke­sítés, az iparághoz szorosan nem kapcsolódó ágazatok le­építése, illetve a fejlesztések kényszere jellemző. Emellett romlik a villamosáram-fo- gyasztás struktúrája is: a la­kosság, akinek mestersége­sen alacsonyan tartott áron adják az energiát, egyre töb­bet fogyaszt, amíg az ipar mind kevesebbet, pedig a cé­geknek eladott villanyáram némi nyereséget is tartalmaz. Sajnos, az ipar szerkezete nagyon energiaigényes ha­zánkban, ami nem igazán illik lehetőségeinkhez. Hosszú ártorzulás Az ár alakulásával kapcso­latban az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főosztály- vezetője úgy nyilatkozott, hogy a korábbi évtizedek hely­telen külkereskedelme is szülte az elferdített díjakat; nagyon olcsón adtuk szocia­lista piacra a magyar termé­keket, s ellenértékeként ugyancsak rendkívül alacsony áron kaptunk energiát. Az 1973-as világpiaci árrobbanás áremelésre kényszerítette ugyan a kormányzatot, de a háztartási tarifákat — nyilván­való politikai szempontok mi­att — csak kis mértékben mer­ték emelni. Ekkor kezdődött a torzulás, amely a mai napig is tart. Az 1990-es rendszerváltás idején óriási áremelést kellett volna végrehajtani, de a szak­emberek nem tudták meg­győzni a politikai vezetést ar­ról, hogy a tarifákat lényege­sen módosítani szükséges. „A pazarló szocialista monopó­lium gazdálkodjon jobban, és termelje ki a költségeit” — ezt mondták. Az árrendezés lehe­tőségei azóta csökkentek, hi­szen nőtt például a munkanél­küliség is, ezért egyre na­gyobb feszültségeket szülne a táradalomban, ha lényegesen magasabb számlákat kézbesí­tenének a fogyasztóknak. — A mesterségesen ala­csonyan tartott áramdíj azon­ban óriási problémát okoz a villamosenergia-iparnak — mondta Ligeti Pál. — Az ága­zat ugyan megőrizte likviditá­sát, de ez főképp az amortizá­ció leértékelődésének kö­szönhető, így megtehettük azokat az szükséges fejlesz­téseket, amelyek eredménye­képpen biztonságosan ellát­ható az ország. Hat százalék nettó nyereségre, vagyis 30 milliárd forintra lenne szükség, hogy az iparág normális gaz­dasági környezetben dolgoz­hasson. Európához képest alacsony — Az európai villamosener­gia árakhoz viszonyítva a ha­zai tarifák rendkívül alacso­nyak, főképp ami a háztartá­sokat illeti — tette hozzá a szakember. — Igaz, hogy költségeink is lényegesen ala­csonyabbak. Olyan konkrét rendszert kell kialakítani, amely megtéríti a befektetett tőkét. A tarifamódosítás azokat érinti jelentősen, akik viszony­lag sokat fogyasztanak, nap­pali árammal fűtenek, szélső­ségesen nagy háztartást tar­tanak, vagy ipari célra hasz­nálják az energiát. Helyettük az önköltség jó részét ma más fizeti meg: hosszú ideig azon­ban nem tartható fenn a hely­zet, mert tönkremegy az ipa­rág. Pedig villamosenergiára mindenkinek szüksége van. Megkérdeztük Kiss Tamást, a Dédász Siófoki Üzemigaz­gatóságának vezetőjét is. A mától életbe lépő áremel­kedés miként érinti majd az át­lagos fogyasztókat? — Egy átlagos magyar ház­tartás fogyasztása egy hó­napra lebontva nem éri el a kétszáz kilowattot — mondta Kiss Tamás. — Az új tarifa- rendszer 300 kilowattóránál húzta meg a határt, mai fölött majd lényegesen többe kerül a szolgáltatás. A lakosság túl­nyomó részét így ez az áreme­lés nem érinti. Kedvezmény csak a lakóhelyen — Adataik szerint milyen kiknek kell mélyebben a zse­bükbe nyúlniuk? — A siófoki üzemigazgató­ság területén a lakosság öt százalékát érinti majd körülbe­lül a tarifaemelés. Magasabb számlára számíthatnak pél­dául a balatoni nyaralóval rendelkezők, hiszen az új ren­delet szerint kedvezmény csak egy helyen, a fogyasztó állandó lakhelyén illeti meg az állampolgárokat. Az első fel­emelt számlát januárban kap­ják kézhez ügyfeleink. — Felkészült-e az üzemi­gazgatóság az új feladatok el­látásra? — A villamosenergia-ár- emelés számunkra elsősor­. ban adminisztrációs többlet- munkát jelent az új kategóri­ákba való besorolás miatt. Nemsokára Németországból vásárolt számlázási rend­szerre fogunk áttérni, amely ugyan jelentős többletmunkát igényel, de a számla lényege­sen több információt tartalmaz majd a lakosság részére. Re­mélhetőleg kevesebb lesz emiatt a reklamáció. — A tarifaemelés könnyít-e az áramszolgáltatók helyze­tén? — Nem várható jelentős bevétel-növekedés. Egyenle­günk a vásárolt villamosener­gia vételi árfolyamától is függ, amelynek megállapítása jelen­leg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tar­tozik. Az áremelés nincs ha­tással az áramszolgáltatók helyzetére, amelyek műkö­dése veszteséges. Czene Attila A VÁLLALKOZÁS LEHETOSEGE Falusi munkanélküliek támogatása hitellel Pénteken lép életbe a termőfölddel rendelkező munkanélkü­liek támogatásáról szóló kormányrendelet. Ennek alapján a — Foglalkoztatási Alap terhére — egyszeri, 200 ezer forint ösz- szegű kamatmentes hitel adható a munkanélkülieknek. A köl­csönt bizonyos türelmi időt követően kell visszafizetni. Amennyiben a támogatás­ban részesülő főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozási tevékenységet fél éven belül nem kezdi el, vagy a hitel fo­lyósítását követő 37. hónap első napjáig abbahagyja, a támogatás teljes összegét — a mindenkori jegybanki alap­kamat kétszeresének megfe­lelő mértékű kamattal növelve — köteles visszafizetni. Aki vállalkozói tevékenységét a visszafizetés ideje alatt hagyja abba, vagy a visszafizetési kö­telezettségnek nem tesz ele­get, a támogatás még vissza nem fizetett részét egy ösz- szegben, a mindenkori jegy­banki alapkamat kétszeresé­nek megfelelő mértékű kamat­tal növelve köteles visszafi­zetni. A támogatás iránti kérelmet ahhoz a munkaügyi központ­hoz kell benyújtani, ahol az igénylőt munkanélküliként nyilvántartásba vették. A kére­lemhez csatolni kell az egyéni vállalkozói igazolvány, illetve társas vállalkozás esetén a cégbíróságnál érkeztetett tár­sasági szerződés másolatát, a szövetkezetek esetében a cégbírósági nyilvántartásba vételi végzés másolata szük­séges az adószám feltünteté­sével. Ezen túl kellenek még a termőfölddel, vagy más, az in­gatlanokkal kapcsolatos egyéb igazolások is. A köl­csön feltétele többek között, hogy a munkanélküli jogosult legyen a munkanélküli jára­dékra. A kölcsönt azok is kérhetik, akik már kimerítették a mun­kanélküli járadékra jogosult­ság folyósítási időtartamát, ha a kormányrendeletben szabá­lyozott egyéb feltételeknek megfelelnek. Az élelmiszer- gazdaság első féléve Az idén az első félévben az élelmiszergazdaság teljesít­ménye tovább csökkent a me­zőgazdaság számára kedve­zőtlen időjárás, illetve a tulaj­donosi és szerkezeti viszo­nyok a vártnál lassúbb ütemű rendeződése miatt. A KSH adatai szerint az aszály és az időjárás, és az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák termésát­lagai még a tayalyi szintet sem érték el. Az előzetes adatok szerint az elmúlt év azonos időszakához képest egymillió tonnával kevesebb kalászos gabona termett. Az élelmiszer- ipar termelése 10 százalékkal csökkent az év első felében, a tavalyi év hasonló időszakával összevetve. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. október 29. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz tartozó 1993.10.29. hozam % kötv. árfolyam % árfolyam % % 1994/A 98,00 98,60 17,30 1994/B 97,33 97,93 15,10 19,50 1995/A 93,53 94,13 1,07 19,44 1995/B 93,64 94,24 20,19 19,39 1995/C 97,03 97,63 12,95 19,50 1995/F 95,77 96,37 5,54 19,50 1995/G 99,11 99,71 4,27 19,50 1995/H 99,20 99,80 2,62 19,50 1996/A 94,38 94,98 13,79 18,65 1996/B 96,10 96,70 13,42 19,29 1996/C 96,04 96,64 12,51 19,27 1996/F 95,96 96,56 7,91 19,13 1997/C 94,09 94,69 11,93 18,48 1998/A 99,50 100,10 11,10 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Számítógépes szabászat Megkezdődött a kaposvári Ruhagyár Rt-nél a jövő évi ta­vaszi-nyári kollekció készítése. Miután elkészültek a tervek és a szabásminták, azok számítógépes rendszerbe kerül­tek. így kiderül az is, hogyan megy a legkevesebb anyag veszendőbe. Az új modellekkel a hazai üzletek mellett né­metországbeli és olasz szalonokban is találkozhatnak majd a vásárlók. Fotó: Király Béla Ezt kell tudni az új lakástörvényről (4.) Aki a bérlakásban lakhat Korábban a bérlő bárkit be­fogadhatott bérlakásába, eh­hez nem volt szüksége a bér­beadó hozzájárulására. A tör­vény jövőre megszünteti ezt a helyzetet és úgy rendelkezik, hogy — a szűk hozzátartozói kört kivéve — más személy ál­landó jelleggel csak a bérbe­adó írásbeli hozzájárulásával lakhat a lakásba. Nem kell a bérbeadó (önkormányzat) hozzájárulása a bérlő kiskorú (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt) gyermekének, és attól a befogadás ideje alatt született unokájának befoga­dásához. Úgyszintén szük­ségtelen a bérbeadó írásbeli hozzájárulása a bérlő szülője, a házastársa (bérlőtárs), an­nak gyermeke és ott született unokája befogadásához, il­letve ott lakásához. A bérlő­társ viszont a közvetlen csa­ládtagokon kívül más sze­mélyt csak a másik bérlőtárs és természetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fo­gadhat be a lakásba. Ugyanez a helyzet társbér­let esetében is: társbérlő a lak­részébe csak a másik bérlő­társ és a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be idegent, kivéve azt a személyi kört, amelynél nem szükséges a bérbeadói hozzájárulás. Lényeges tudnivaló, hogy a bérbeadói hozzájárulás csak az állandó jellegű ott tartózko­dáshoz kell. Ha a bérlő né­hány hétre, hónapra lát ven­dégül valakit a lakásában, az nem minősül állandó otttar- tózkodásnak. Nem minősül annak például a külföldi rokon befogadása sem, ha a vendég visszautazási szándéka egyértelmű. A törvény a bérbeadói hoz­zájárulást I994 január 1-jétől írja elő. Akik 1993 december 31-ig költöztek be a lakásba, azok a bérbeadó hozzájáru­lása nélkül továbbra is ott lak­hatnak. (Folytatjuk) Ferenczy Europress A

Next

/
Oldalképek
Tartalom