Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 3., szerda Clinton utazási tervei A külpolitikában való jártas­ságát és hozzáértését bizonyí­tandó, Bili Clinton jónéhány külföldi utat tervez a jövő évre. Már napirenden szerepel a brüsszeli NATO-csúcsértekez- leten történő részvétele, még­pedig úgy, hogy az utat egy­bekötné egy moszkvai kitérő­vel, illetve feltehetően meg­állna Varsóban és más euró­pai városokban is. Magyar hétvége Finnországban Nagy sikerű rendezvényso­rozatot tartott „Magyar hét­vége Finnországban” címmel Helsinkiben a Finn-Magyar Társaság. A Finn Vállalkozók Központi Szövetsége, a Finn-Magyar Kereskedelmi Kamara együttműködésével élénk érdeklődést kiváltó szemináriumot rendeztek a magyar-finn gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés kérdéseiről. A helsinki kikötő felújított raktárépületeiben 7-8 ezer érdeklődő ismerkedhetett meg a magyar kultúra, idegen- forgalom és gasztronómia ér­tékeivel. Heves harcok Kabul környékén Második napja heves har­cok dúlnak Kabul környékén az afgán kormányfőhöz hű csapatok és az államfőt táma- gató egykori védelmi miniszter fegyveresei között. A tegnapi jelentések szerint a miniszter- elnök hívei lendültek táma­dásba: az elmúlt másfél év leghevesebb harcai dúlnak az afgán főváros térségében. Az ismét kiéleződött polgárhábo­rúnak legalább 10 ezer polgári áldozata van. Elhunyt a szlovák államtitkár Roman Zelenay szlovák kul­turális államtitkár hétfő este halálos kimenetelű autóbale­set áldozata lett. A 41 éves Zelenay, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom alelnöke volt. ENSZ-szankciók a tűzszünetért Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap este figyelmez­tette az UNITÁ-t, az angolai kormány ellen fegyveres har­cot viselő szervezetet, hogy tanúsítson jóakaratot az ango­lai tűzszünet megteremtése érdekében, mert ellenkező esetben újabb büntető intéz­kedésekkel kell szembenéz­nie. A múlt héten Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár arra kérte a BT-t, hogy december 1-jéig halassza el a tervezett szank­ciók elrendelését. Orosz kormányülés Borisz Jelcin megerősítette, hogy az orosz vezetésen belül vannak olyan erők, amelyek a parlament feloszlatása után rendkívüli intézkedések meg­hozatalára próbálják rávenni. Az orosz kormány keddi ülé­sén mondott beszédében Jel­cin aggasztónak nevezte ezt és hangsúlyozta, hogy nem ír alá egyetlen olyan rendeletet sem, amelyek az önkény felé taszítanák az országot. Jelcin egyúttal hitet tett a hatalom- megosztás mellett. Mint mondta, az új parlament meg­választásával a demokratikus állam összes intézményét tel­jesen visszaállítják. Leszö­gezte azoban, hogy kényszer- intézkedés volt a parlament feloszlatása. Egyetemisták demonstrációja a sajtószabadságért (Folytatás az 1. oldalról) Nyilatkozatukban a diákok ideológiától mentes, objektív tájékoztatást követelnek. Mint megfogalmazták: állás­pontjuk szerint a tv jelenlegi vezetősége egyoldalú politi­kai igények alapján jött létre és ennek megfelelően műkö­dik, a tv alelnöke vezetői te­vékenysége során visszaél a médiumok közjogilag rende­zetlen helyzetével. A Petőfi szobortól az egyre duzzadó tömeg a tv székhá­zához vonult, hogy átadja a petíciót. Egy ideig várták, hogy Nahlik Gábor a tv szék­háza előtt vegye át a petíciót és mondja el saját álláspont­ját, a televízió alelnöke nem tette ezt. így a diákok megbí­zottai a tv-székházában ad­ták át Nahlik Gábornak a nyi­latkozatot. Az egyetemisták egyike ezután rövid beszédet mon­dott, amelyben hangsúlyozta: „Többről van szó immár, mint az objektív tv- és rádióműso­rok megszüntetéséről, a cen­zúra újraéledéséről, az újság­írók ellehetetlenítéséről. A hazug köztájékoztatás mö­gött a szélsőjobb fantomja áll.” A diákok szolidaritásukat fejezték ki a tv és rádió hír­közléstől megfosztott, kon­A diákok egyik csoportja cepciós okokból meghurcolt munkatársaival, és a két mé­diavezető lemondását követel­ték. Vagyonpolitikai irányelvek vitája (Folytatás az 1. oldalról) — 1994 a nagy privatizáció éve lesz — mondotta Szabó Tamás, emlékeztetve arra, hogy befejeződik a Matáv privatizációja, és megindul a MÓL Rt, az MVM Rt és a gázszolgáltatók magánosí­tása. A gazdasági bizottság vé­leményét tolmácsoló Rudics Róbert (MDF) elmondta: a kormánypárti képviselők egyetértettek azzal, hogy az irányelvek a kormány tulaj­donpolitikai filozófiáját képvi­selik. Tardos Márton (SZDSZ) nevetségesnek ne­vezte, hogy 1993. novembe­rében tárgyalja a T. Ház a 93-as vagyonpolitikai irá­nyelveket, amelyeket már csak azért is alkalmatlannak tartanak az általános vitára, mert nem látják biztosítottnak céljai érvényesülését. Pál László (MSZP) szerint az a látszat, hogy feleslegesen foglalkozik az irányelvekkel a parlament, mert a kormány önkényesen jár el: tavaly el­fogadta a Ház az irányelve­ket, év végéig mégis 20 milli- árddal több volt a privatizá­ciós kiadás. Délután intézett kérdést II- kei Csaba (független somo­gyi képviselő) dr. Gyurkó Já­nos környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszterhez: lehet-e javítani a víz minősé­gét csatornázás nélkül a Ba­laton körül? Félő, hogy ez a munka ugyanis megtorpan vagy teljesen leáll —, fejezte ki aggodalmát. Elmondta: a céltámogatások közül a pénzügyi tárca törölte a csa­tornázás támogatását, ráa­dásul a csatornázási munkák utáni 25 százalékos áfa kive­tésére készül az APEH. Vá­laszában dr. Gyurkó János elmondta: a balatoni vízmi­nőség javításához szüksé­ges intézkedésekről még ez év végéig elkészül egy terv. Ebben kiemelten kezelik a szennyvízkezelés fejleszté­sét, a beruházások gyorsítá: sát. A miniszter ígéretet tett: a közeljövőben javaslatot ter­jeszt a kormány elé annak érdekében, hogy ne terhelje 25 százalékos áfa az efféle közműfejlesztést. Az Országgyűlés tegnap egyhangú szavazással meg­erősítette a magyar-horvát és a magyar-szlovén alap- szerződéseket. A vitában fel­szólalók valamennyien mél­tatták a megállapodásokat. Az Országgyűlés ezt köve­tően minimális módosítással elfogadta az 1992. évi költ­ségvetési törvény végrehaj­tásáról szóló törvényt. Kérdőjelek Nő a hangzavar Alattomos célzások, vádaskodások, vaskos becsületsér­tések röpködnek, s ebben a politikai kakofóniában a türe­lem, a másság elfogadása, az egymás iránti tisztelet ír­magja is veszni látszik. Miközben legjobb úton haladunk a médium-háború társadalmi konfliktussá terebélyesedése felé — megszólalt a józanság hangja. Az államfő a kölni gyógyintézetben levő kormányfőnek írt, de a tárgyalást ajánló higgadt szavak értelemszerűen a sajtóütközet ag- resszorainak és ostromlottjainak egyaránt szólnak. Mi a köztársasági elnök javaslatának lényege? Az a ké­rés, hogy Antall József tegyen kompetenciájába tartozó lé­péseket a Rádió és a Televízió nyitott, s hosszú ideje meg­oldatlan személyi kérdéseinek rendezésére. Fontosak a kezdeményezéshez fűzött szavak is: „... november 2. és 6. között külföldön tartózkodom. Ez idő alatt mind telefonon, mind faxon... elérhető és egyeztetésre kész vagyok.” Nem nehéz a kódolás: a kormány, korábbi erőfeszítéseit folytatva, az elnökkel együtt találjon kiutat a veszélyes zsákutcából. Bárhol, bármikor tárgyalva szülessen végre döntés, hogy olyan, minden oldal bizalmát élvező személy kerüljön a tömegtájékoztatás két kulcsintézményének élére, akinek ereje, szándéka és tekintélye biztosítéka lehet a va­lóban közszolgálati rádiózásnak, televíziózásnak. Lehetséges a szélesebb körű párbeszéd is? Bízzunk ab­ban, hogy a két legmagasabb közjogi méltóság között ha­marosan létrejön a megoldást kereső dialógus. Bizakod­junk, hogy a jó példa ragadós lesz, s a parlamenti pártok is újra tárgyalóasztalhoz ülnek médium-ügyben. Az erre szóló fehívás az MSZP frakcióvezetőjének szájából szintén el­hangzott már. Perszq, ebben a méltatlan hatalmi háborúskodásban, a felfüggesztések, fegyelmik, elbocsájtások, tiltások és fe­nyegetések zsivajában könnyen elvész a józanság csöndes hangja. Jobbára azoknak van rá fülük, akik a tisztességes politizálást nemcsak hirdetni, hanem gyakorolni is akar­ják. Bajnok Zsolt Göncz Árpád elutazott Magyar események Dél-Koreában E héten veszi át Magyaror­szág Dél-Koreától a Kiállítá­sok Nemzetközi Irodájának (BIE) vándorzászlaját, és eza­latt a világ figyelme áttevődik az idei világkiállításról, a befe­jeződéséhez közeledő te- dzsoni rendezvényről a Ma­gyarországon 1996-ban sorra kerülő eseményre. Expónak ezidáig csak fejlett országok adtak otthont, első ízben ren­deztek az idén világkiállítást fejlődő országban, és ettől ve­szi át egy átalakulóban lévő volt szocialista ország, Ma­gyarország a rendezés jogát — mondta az esemény jelen­tőségéről szólva Kádár Béla, aki vasárnap óta Szöulban tar­tózkodik. Az esemény fényét növeli, hogy Göncz Árpád köz- társasági elnök is részt vesz ma a tedzsoni Expón rende­zendő magyar napon és a holnapi átadási ceremónián. Göncz Árpád, aki ma érkezik Dél-Koreába, találkozik Kim Jung Szám köztársasági el­nökkel is. Magyarország érdekelt az együttműködésben Fidesz-MSZDP megbeszélés Az Egyesült Államok elnöke valóban azt tervezi, hogy a NATO-csúcs után találkozik a Visegrádi-csoporthoz tartozó országok vezetőivel, a talál­kozó idejéről és helyszínéről azonban még nem állapodtak meg. Erről szokásos keddi saj­tókonferenciáján számolt be Herman János külügyi szó­vivő. Hangoztatta: Magyarország érdekelt a visegrádi együtt­működés fenntartásában. Bu­Agrárszövetségi álláspont Az Agrárszövetség buda­pesti központjában elmond­ták: a kamarai törvény terve­zetét nem tartják kellő színvo­nalúnak ahhoz, hogy kiérlelt törvény születhessen. Nagy veszélyt rejt magában, hogy a törvénytervezet a klasszikus kamarai funkciókon túl érdek- képviseleti szerepkörrel is fel kívánja ruházni a szervezetet. Bálint Csaba, a párt alel­nöke szerint a hazai élelmi- szerkereskedelemeben érez­hető a piaci szereplők szám­beli gyarapodása, ám a feke­tekereskedelem tért nyert. dapest abból indul ki, hogy a viszonylag egységes térség­ben jelentős mértékben egy­beesnek a csoporthoz tartozó államok érdekei, és törekvé­seik is hasonlóak a gazdasági, társadalmi átalakulásban. A NATO-hoz fűződő kap­csolatokról a szóvivő el­mondta: Magyarország válto­zatlanul kitart azon szándéka mellett, hogy az észak-atlanti szervezet teljes jogú tagjává kíván válni. Jelcin és Balladur Borisz Jelcin elnök Edouard Balladur francia kormányfővel folytatott tegnapi tárgyalásain elhangzott: Párizs elképzelhe­tetlennek tartja az európai biz­tonságot Oroszország nélkül. A francia kormányfő támoga­tásáról biztosította az orosz gazdasági átalakítást, illetve a politikai intézményrendszer reformját. Szó volt arról is, hogy mielőbb be kell kapcsolni Oroszországot a világgazda­ság vérkeringésébe. Hangsú­lyozták a két ország szövet­ségi viszonyának fontosságát. A Fidesznek érdeke, hogy erős szociáldemokrata párt le­gyen, és meggyőződése: az MSZDP a választások után egyike lesz azoknak a pártok­nak, amely bekerül a Parla­mentbe — hangzott el tegnap az MSZDP székházában tartott közös sajtótájékoztatón. Király Zoltán, az MSZDP el­nöke arról beszélt, hogy a szo­ciáldemokrata pártok egyesü­lése után a parlamenti pártok közül elsőként a Fidesz pártel­nöke, Orbán Viktor fejezte ki jókívánságait. így az is természetes, hogy Egyúttal azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, hogy indítson vizsgálatot a felelősök ellen. A 151 olda­las anyag szerint nemcsak Petre Roman, hanem kor­mányának több tagja, köztük Traian Basescu és Mihai először a Fidesszel találkoztak. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy noha a Fidesz a liberális pártok között keresi szövetsé­geseit, ez nem zárja ki, hogy pártja normális beszélő vi­szonyban legyen az MSZDP- vel. Egyetértettek a médiumok­ban kialakult helyzet megítélé­sében. Azt hangsúlyozták hogy a jelenlegi, feszültségekkel terhes politikai helyzetet csak a köztársasági elnök és a kor­mányfő rendezheti, mert nekik van ehhez az alkotmányban is biztosított kompetenciájuk. Zissu volt miniszterek is szabálytalanságokat követ­tek el. Többek között tör­vénysértő volt annak a villá­nak kiutalása is, amelyben Petre Roman — aki 1991 őszéig volt kormányfő — je­lenleg is lakik. Titkos tárgyalások Horvát-szerb titkos tárgya­lások kezdődtek Krajináról hétfőn este a norvég főváros­ban — vált ismertté genfi dip­lomáciai körökből. A szerb el­lenőrzés alatt lévő horvátor­szági területet érintő, e héten kezdődött megbeszélések el­sődleges célja, hogy tűzszü­net jöjjön létre a térségbeli horvát erők és az egyoldalúan kikiáltott szerb krajinai köztár­saságot támogató erők között. A delegációkat szerb részről Goran Hadzic krajinai elnök, horvát részről pedig Hrovoje Sarinic horvát nemzetbizton­sági főnök vezeti. Petre Roman volt minisz­terelnök a román képviselő­ház keddi ülésén a kormány ellenőrző testületének jelen­tését „sztálinista típusú ma­nővernek” nevezte, amely­nek egyedüli célja „elterelni a közvélemény figyelmét a Vacaroiu-kormány ellen na­ponta elhangzó súlyos vá­dakról”. Egyúttal közölte: nem él mentelmi jogával, kész megjelenni az igazság­ügyi hatóságok előtt. Vizsgálat Petre Roman ellen A keddi bukaresti lapok jelentése szerint Ion Holonescu államtitkár, a miniszterelnök alá rendelt ellenőrző testület vezetője hétfőn hivatalosan a román főügyész elé terjesz­tette azt a jelentést, amelyet a Petre Roman kormányzása idején tapasztalt szabálytalanságokról készített. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom