Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. november 22., hétfő • Százéves angol tábornok Katonai tiszteletadással ün­nepelték a napokban Skóciá­ban az Egyesült Királyság leg­öregebb tábornokának, Sir Philip Christisonnak 100. szü­letésnapját. A hosszú élet titka, hogy „az embernek sok barátja legyen, sportoljon, de ne vigye túlzásba” — magya­rázta az idős hadfi. Sir Philip már az I. világháborúban har­colt, 1949-ben vonult nyuga­lomba, s azóta Melrose-ban él. Szabad vadászat orosz erdőben A zűrzavaros oroszországi helyzet az erdők mélyét sem hagyja érintetlenül. A kormány maximálta a különböző vadak elejtésére szóló engedély árát: egy szarvas kilövéséért tízezer, egy vaddisznóért hat­ezer, egy őzért mindössze há­rom és fél ezer rubelt kell a vadászoknak fizetni. Egy szarvas esetében ez össze­sen nyolc dollár, azaz csak egy kiló vadhús ára. A vadász- társaságok pedig az engedé­lyeket már eleve a hivatalos ár­nak a többszöröséért árusítják. Püspöki tilalom Az olasz püspöki kar megtil­totta, hogy mohamedán isten­tiszteleteket tartsanak katoli­kus templomokban. Olaszor­szágban egyre gyakrabban fordul elő, hogy katolikus templomok helyiséget bocsá­tanak nem keresztény, főként iszlám vallási szertartások rendelkezésére. A bevándor­lás miatt Itáliában az Allah-kö- vetők száma már több száze­zerre tehető. A jelenség állás- foglalásra késztette a katoli­kus egyházat is, amely a kül­földiekkel szemben ugyanak­kor türelemre szólított fel. Túlélt világvége A kievi belügyminisztérium szerint incidens nélkül élte túl a „világvégéi’ az az ukrán szekta, amely a napokban várta e rendkívüli eseményt s egyúttal 150 ezer ember újjá­születését. A Fehér Testvéri­ség nevű vallási csoport első­sorban vezetője, Marina Cvi- gun sugallatára úgy képzelte, hogy a világvége most követ­kezik be, s ezt megelőzően a szekta 145 ezer tagjának ön- gyilkosságot kéll elkövetnie. A szekta vezetőjét pár nappal ko­rábban ugyanis letartóztatták. ✓ Amokfutó autós Krakkóban egy Daihatsu üt­között frontálisan egy kis Polskival, s a tettes áldozatát cserbenhagyva továbbhajtott, mire üldözőbe vették. Erre ő tüzet nyitott a rendőrök kocsi­jára. Amikor elfogták, jött a meglepetés: az áldozatát cserbenhagyó, lövöldöző, ré­szeg ámokfutóról kiderült, hogy orvos... Fegyverrel is le­gálisan volt: olyan, Astra tí­pusú géppisztoly, amilyennel az antiterrorista egységeket szerelik föl Lengyelországban. Öt kobói hölgyet vert át a csaló Öt nőt szedett rá Kőbe ja­pán városban egy ismeretlen férfi, aki az AIDS központ al­kalmazottjának adta ki magát. „Balesetet szenvedett egy ember, akiről kiderült, hogy HIV-vírussal fertőzött és azt ál­lítja, hogy önnel tartott fenn szexuális kapcsolatot” — kö­zölte az ismeretlen telefonáló több hölggyel is. Ezután azt ajánlotta, hogy nevük felfe­dése nélkül csináltassák meg az egészségügyi központban az AIDS-tesztet, és eseten­ként 50-500 ezer forint körüli összeget fizettetett ki velük. Több mint fél évszázad a szakmában Sírba szállt legenda Howard Carterral 87 évesen is aktív Mese a fáraó átka a cipészmester (Fotó: Török Anett) — Látja, éppen ezt a kissé elnyűtt csizmát flekkezem. Széttöredezett már a sarka jócskán, elég aprólékos munka ez is — mondta id. Gu­lyás Zsigmond kaposvári ci­pészmester. — Mostanában már csak kisebb javításokat vállalok. A nyolcvanhetedik évemben vagyok, ennyi elég már nekem. Abba is hagytam volna már korábban a mester­ségemet, de hát a nyugdíj olyan kevés, hogy valamit azért kell csinálni a kiegészíté­sére. A műhelyben a polcokon rendben sorakoznak a lábbe­lik. A kicsiny szobát a nyersbőr és a ragasztó összekeveredett szaga járja át, mindenhol szerszám vagy a gazdája számára fontos eszköz. A ha­gyományos cipészszerszám az ár, a reszelő, a stuffer és a kés a gondozásnak köszönhe­tően ma is használható álla­potban van. A sarokban, az eddig felhasznált anyagon is látszik, hogy gondos és taka­rékos kezek vágták ki a cipő­sarokra való kisebb darabot. — Miután elvégeztem a hat osztályt, cipésztanulónak men­tem Tiszaörsre. A szakmáról addig is sok mindent hallottam, de igazán csak ott kezdtük el részletesen tanulni.Három és fél év után felszabadultam, majd hosszabb ideig segéd­ként dolgoztam. Érdekes volt az az időszak is. Tulajdonkép­pen akkor már sokféle lábbelit készíthettem, például a har­mincas években nagyon diva­tos magasabb, botsarkú női cipőket, bőrtalpú, férfi utcai és lakk cipőt és ezenkívül igen sokféle csizmát is. A fizetés nem volt sok akkor sem, egy pár új cipőért mindössze két pengő húszat kaptam. — Hogyan alakult tovább a sorsa? — Rövid ideig vásároztam, de eléggé váltakozó sikerrel. Az egyik segédtársam és én álltunk össze, így próbáltunk szerencsét. Városról-városra, faluról-falura jártunk, hol gya­log, hol kerékpárral. Az 1934-es év volt a legrosszabb, akkor olyan is előfordult, hogy egy pár csizmát sem tudtunk eladni a vásáron. Ezután, 1936-ban lettem önálló kis­iparos, Karcagon. Ez azzal járt együtt, hogy még töb­bet kellett dolgoznom, naponta nem nyolcat, hanem tizenkét meg tizennnégy órát. Gyakran csak éjfél körül tudtam lefe­küdni. Nehéz volt akkor is az élet. 1937-ben megházasod­tam, majd két gyermekem szü­letett. — Mit csinált a háború után? — Ugyanazt amit addig, vagyis továbbra is cipész ma­radtam. Még az ötvenes évek­ben is maszek voltam, bár ké­sőbb ezt az időszakot nem számolták be a nyugdíjba, csak 1962 után fizethettem havi 82 forintot. Tulajdonkép­pen mindig volt munkám, nem kellett soha pihennem. Az öt­venes és hatvanas évek nagy divatjai idején az én kezem közül is jónéhány alacsony sarj<ú, gumitalpas, szögletes és lekerekített orrú, körül stuf- folt vagy varrt cipő került ki. 1971-ben mentem nyugdíjba, ami csak azt jelentette, hogy valamivel kevesebb munkát vállaltam. Nyolc éve halt meg a feleségem, ezután jöttem Kaposvárra, így közel vagyok a fiaimhoz is. Szabadidőmben olvasok, televíziót nézek s persze továbbra is a cipők bi­rodalmában vagyok — mutat körbe a mester. Gulyás Zsigmond a hosszú éveken keresztül végzett kis­ipari munkájának elismeréséül több oklevelet kapott. Harsányi Miklós Hetven éve halt meg Kai­róban Lord Carnarvon, Tu- tankhamon fáraó sírjának felfedezője. Vérmérgezést kapott, miután borotválko­zás közben felsebzett az ál- lán egy szúnyogcsípést... A lord halálának órájában furcsa dolgok történtek. Kairó­ban kialudtak a lámpák, amire az elektromos művek semmi­féle magyarázatot nem tudott adni. Carnarvon angliai vidéki kastélyában a főnemes ked­venc kutyája felüvöltött, majd élettelenül esett össze. Carnarvon 20 éven át finan­szírozta Howard Carter régész egyiptomi ásatásait. Két évti­zedes eredménytelen kutatás után sikerült az, amit a londoni újságok úgy jelentettek be, mint „minden idők legnagyobb régé­szeti felfedezését”. A lord ha­lála után azonnal híresztelések terjedtek el, hogy Tutankhamon a túlvilágról visszavágott, s bosszút állt a sírrablók mecé­násán. Néhány lap azt jelen­tette, hogy a sír bejáratánál ta­láltak egy agyagtáblácskát, amelyen a következő hierog­lifa-szöveg állt: „A halál meg­érint szárnyaival mindenkit, aki megzavarja nyugalmamat!” Carter természetesen eltün­tette a táblácskát — fűzték hozzá a híradások —-, hogy ne keltsen pánikot egyiptomi mun­katársai körében. így keletkezett 70 évvel ez­előtt a legenda a fáraó átkáról, s 15 éven át tartotta magát, fő­leg az angolszász világban. Még Conan Doyle, Sherlock Holmes kitalálója is kijelentette: elképzelhető ilyen átok. A le­gendát egy sor figyelemre méltó véletlen tartotta életben. Egy tokiói ékszerész jelen­tette a rendőrségnek, hogy üz­letéből elloptak egy 18,3 kará­tos, 250 millió jen (2,4 millió dollár) értékű gyémántot — anélkül, hogy az eladók ész­revették volna a tolvajt. A nagy értékű ékszert lelakatolt táro­lóban őrizték. A rendőrség közlése szerint az alkalmazot­tak feltörve találták a lakatot — nem sokkal azután, hogy A fáraó „áldozatainak” listája mind hosszabb lett. Hat hónappal Carnarvon ha­lála után öngyilkos lett a lord féltestvére. Nem sokkal ezután meghalt a nővér, aki Carnar­von utolsó órájában ápolta. Ar­chibald Douglas Reed, aki a fá­raó múmiáját megvizsgálta, Angliába történt visszatérése után hirtelen elhunyt. 1926-ban Georges Benedite, a Louvre múzeum főkonzervátora Felső-Egyiptomban szerzett tüdőgyulladásban halt meg. Arhur C. Mace, a New York-i Metropolitan múzeum munka­társa, aki segített Tutankhamon sírboltját áttörni, ugyanabban a szállodában lelte halálát, ahol Carnarvon. Lady Almina, Car­narvon özvegye, ugyanúgy, mint férje, rovarcsípés követ­keztében vesztette életét. A 30-as évek elején az újsá­gok már 22 furcsa halálesetről adtak hírt. Régészek és más tudósok megpróbálták a fáraó átkát, mint badarságot lelep­lezni. Carter rámutatott, hogy az egyiptomi halotti kultusz egyáltalán nem ismeri a síron túli átkot. Lady Carnarvon kö­zölte, hogy férje egy autóbale­set óta súlyos beteg volt. A sír­kamrában pedig nem találtak semmiféle életképes mikrobát vagy gombát. A legenda csak akkor kezdett elhalványulni, amikor Howard Carter, az egyiptomi sírfeltárás vezetője 1939-ben, 16 évvel Carnarvon után természetes halállal el­hunyt. Az átokról szóló legenda nagyszerű beszédtéma, de mégiscsak mese volt — álla­pítja meg visszaemlékezésé­ben a DPA német hírügynök­ség munkatársa. három férfi távozott az üzlet­ből, amely az oszakai 30 eme­letes Royal Hotel első emele­tén van. A gyémántnak hűlt helye volt. A kaukázusi külse­jűnek mondott, negyvenes éveiben levő három férfi kö­rülbelül 20 percet töltött az üz­letben, az ékszereket must­rálva. Az ékszerész kérte a rendőrséget inkognitójának megőrzésére. Harmadfél millió dolláros értékű ékszerlopás Onkezével vetett véget életének a bohóckirály Hátborzongató orvostudomány Emberi rémségek múzeuma 78 éves korában öngyilkos lett hajnalban Achille Zavatta, a világ leghíresebb bohóca. A franciaországi Montargisban levő házának kapuja előtt kö­vette el tettét — golyót röpített fejébe —, mialatt a házban fe­lesége és fiainak egyike mit sem sejtve aludt. A helyszínen meghalt — jelentette az AFP. Zavatta évek óta súlyos ve- sebántalmakban szenvedett. Rendszeresen művese-keze- lésre volt szüksége; részben elveszítette a látását is. Achille Zavatta, aki gyerme­kek több nemzedékét nevet­tette meg cirkuszával, évekkel ezelőtt visszavonult Loiret me­gyébe, ahol villát bérelt. A cirkusz világának egyik legrégibb családjából szárma­zott. 1915 május 6-án született a tunéziai La Goulette-ben, ak­robata-pályafutását Észak-Af- rikában kezdte — hatévesen. Az évek során előbb légtor­nász, majd állatidomár végül muzsikus lett. Tizenegy hang­szeren játszott, bár nem tanult zenét. Bohóci pályafutása húsz­éves korában kezdődött — egy véletlen beugrással. Rövid idő alatt megismerte egész Eu­rópa. Az ötvenes években a vi­lág legjobban fizetett bohóca volt. Egész sor turnén vett részt — Szovjetunió (1960- 61), Olaszország (1966) és Franciaország (1971) — a Pin- der-Jean Richard cirkusszal. Több filmben is szerepelt, köz­tük a „Belfegor átka” című tv-filmben és a mozikban ját­szott „Zöld kancában”. Pályája zenitjén, 63 éves ko­rában, 1978-ban saját cirkuszt alapított a dél-franciaországi Auch-ban. Hetven cirkuszi ko­csijával rendszeresen járta a franciaországi utakat. Tavaly csődbe jutott, s kénytelen volt eladni cirkuszát. Furcsa — felejthetetlen — élményt nyújt az amerikai Phi­ladelphia egyik kis utcájában a múzeum. Itt ugyanis nem arra emlékeztetnek, hogyan éltek emberek, hanem arra: hogyan és miben haltak meg. Hatalmas daganatok. Szifili- szes koponyák. Porladó cson­tok, gümőkóros torzók. Fertőzött szemgolyók... Mindez tartósítva látható a Mutter Múzeumban, amely a medikusok és medikák, a különleges, a szokatlan és a meghökkentő látványára kíván­csiak százait vonza. A hátborzongató orvostudo­mány a „vaskos” anatómia eme múzeumát egyetlen filozófia irá­nyítja: őrizzük meg a jövőnek. — A kiállítottak egyáltalán nem oly „földöntúliak”, hiszen ezek mi vagyunk, önmagunkat láthatjuk itt — nyilatkozta az AP tudósítójának Gretchen Wor­den, aki 19 éve a múzeum ku­rátora, s akit a tudomány iránti mélységes tisztelet és lelke­sedés keveréke jellemez. — Semmi sem idegen, ami em­beri. Ám mindaz, ami emberi, fé­lelmetes. Worden asszony „felügyelete” alatt van mintegy kétezer tárgy és orvosi mű­szer, a 2,3 méter magas csontváztól egészen a kosár­labda nagyságú petedagana­tig. A múzeumban látható Grover Cleveland elnök állka­pocsdaganata, együtt azzal a műszerrel, amellyel eltávolítot­ták. Nem messze tőle az ere­deti sziámi ikrek, Chang és Eng Bunker gipszmásolata, amely haláluk után készült. Az összenőtt ikrek hónaljszőrzete is ki van állítva. Vegyszerekben tartósított torzszülöttek sora, egy orvos által összegyűjtött 139 kopo­nya, egy koponya nélkül szü­letett csecsemő teste; egy férfi arcából készült metszetek, va­lamint a normálisnak ötszörö­sére nőtt vastagbél. A kiállítás egy másik különlegessége: egy olyan férfit, akinek izo­mösszekötő szövetei csont­szövetté alakultak át. A legmegdöbbentőbb talán az úgynevezett „Szappan­hölgy”: holttestét olyan földbe temették, amely szappanossá tette. Az asszony tetemét 1874-ben hozták a múze­umba, de akkor sem tudták ki­deríteni személyazonosságát. — Az abnormálison keresz­tül lehet igazán megismerni a normálist — mondja a kurátor. A múzeumot 1849-ben ala­pította a Philadelphiai Orvos­kollégium, amely jelenleg is működteti. 1858-ig igen kicsi volt; akkor Thomas Dent Mut­ter philadelphiai orvos a mú­zeumnak adományozta jelen­tős pathológiai gyűjteményét, valamint 30 ezer dollárt a kiál­lítás fenntartásra. A kiállított „tárgyak” száma azóta is nö­vekszik. — Ne használják a múze­ummal kapcsolatban a „bizarr” szót — hangsúlyozza Worden asszony. — Mi az orvostudo­mányi oktatás része vagyunk. Egy bazári mutatványban a nálunk bikefálisnak nevezett csecsemőt kétfejű gyereknek hívják. Tehát minden attól függ, honnét (és hol) nézzük a dolgokat. (Az AP alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom