Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
1993. november 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Falun nem hal éhen, aki dolgozik Szóládra jár vásárolni a nyugdíjas bányász Szabó István nyugdíjas bányász — buszra várva A polgármesteri hivatal rossz jósnak bizonyult Hetvenmilliós adótöbblet várható Siófokon A Kőolajvezeték-építő Vállalatnál nem értik — Egy vállalkozó véleménye Kerekiben keresik a meleg vizet Próbafúrásokat végeztetett a balatonföldvári önkormányzat Kerekiben. Napi 500 köbméter, 42 fok melegvízre számítanak a kutatók. A vizet a tervek szerint Balatonföld- várra vezetnék, ahol strandfürdőket, uszodát építenének, ezzel is meghosszabbítva a szezon nyújtásának lehetőségét. Varga Imre újabb díszpolgársága Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrászművészt, Siófok szülöttét és első díszpolgárát ugyanezzel a megtisztelő címmel tüntette ki a hajdúböszörményi önkormányzat is. A művésznek ez alkalommal már harmadik művét avatták fel az alföldi városban. • • Ot falu összefogott és csatornát épít Somogybabod, Látrány, Visz, Karád és Somogytúr szennyvízcsatornát épít — az összefogásról nemrég döntöttek az illetékes önkormányzatok testületéi. A munka nemsokára megkezdődhet, mert pályázat útján elnyerték a kivitelezési költségek jelentős részét biztosító céltámogatást. Elbontották a túri polgármesteri hivatalt A hideg novemberi szélben, nyitott kabátban, kedélyesen cigarettázott Szabó István — mint később megtudtam tőle: nyugdíjas bányász — a szóládi buszmegállóban. A Mecseki Szénbányák Kossuth üzeménél dolgozott 30 évet, ebből huszonkettőt mint bányamentő. Sorsa most sem fordult jobbra; nemcsak a bányában volt nehéz dolga. Szóládra jár bevásárolni a szomszéd faluból, — s mutatta is a mögötte levő pádon a két zsák lisztet. — Itt minden olcsóbb, mint Kötésén — magyarázta. — Még úgy is megéri, hogy 50 százalékos nyugdíjaskedvezménnyel utazom. A gondom inkább az, hogy ritka a járat. A nyugdíjából másodmagával kell megélnie. — Ez csak úgy lehetséges, hogy a ház körül konyhakert van, ahol a legszükségesebb zöldség és a krumpli megterem — fűzte hozzá. — Van a ház körül baromfi és disznó is. Faluhelyen nem hal éhen az, aki dolgozik. Amikor arról faggatom, hogy miképpen került Baranyából Somogyba, elmondja, hogy elege volt a szénporból, a zajból és a lakótelepi „kaszni” lakásból. Levegőre, a falu csendjére vágyott. Egyébként pedig úgy tudja: sok nyugdíjas költözik erre a vidékre a nagyvárosokból. Újabb utas érkezett a buszmegállóba; Márkus László. O 34 év munkaviszony után ment a nyugdíjba a MÁV-tól; 7384 forintot kap. Most épp a susztertól jött: kénytelen megcsináltatni a kopott cipőt, mert 3-5 ezer forintos újra nem telik. — „Nyögdíj” az, amit kapok — mondta. — Örül az ember, ha a gyerekei önállóan megélnek. Arra a kérdésemre, hogy mi érdekes történt a faluban, azt mondta Szabó István: Kétesén Antall József miniszter- elnök fia megvett egy régi, elhanyagolt épületet. Úgy tudják, hogy az eddig üresen álló kúria a háború előtt a család birtokában volt, és most Antall György megvásárolta... Aztán jött a távolsági busz; a körömig szívott cigaretta a cipősarok alá, a liszt a kézbe került. Szabó István nyugdíjaséveit meghazudtoló frissességgel lépett fel az Ikarusra. (Ondrejovics) Mintegy 226 milliós adóbevétellel számol Siófok városa az idén. Ez az összeg csaknem 70 millió forinttal több a tervezettnél. Vajon szándékosan kevesebbet tervezett a siófoki önkormányzat a tervek készítésekor? S miért oly magas az iparűzési adóból várható bevétel (ez 95 millió forintra tehető), amikor a városban a tavalyihoz képest lényegesen nem lett több vállalkozó? Többek között ezekre a kérdésekre vártunk feleletet Boldizsár Ferenctől, a siófoki adóhivatal vezetőjétől. — Végleges adatokat csak a jövő május környékén tudok mondani — mondta a hivatal- vezető. — A nyilvánosságra került számok valósak, de csak az előleges befizetéseket tükrözik. Az előző év alapján valószínűsítve kell az iparűzési adót fizetni, így még az is elképzelhető, hogy majd vissza kell utalni a befolyt összegekből. A tervezésnél gondot jelentett, hogy nem tudták pontosan felmérni a jogszabályváltozás hatását. Az idén ugyanis a nettó árbevétel 6 ezrelékét kell az iparosoknak befizetni, a tavalyi háromhoz képest. — Siófokon nagyon sok a kereskedő, s ez megnehezíti a pontos kalkulációt. A vállalati bevételek alakulását sem lehet több mint egy évre előre látni, s itt el kell mondanom: úgy kalkuláltunk, hogy egyes cégeknél — például a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál — nagy horderejű változások lesznek. Átszervezésre, létszámleépítésre gondolok itt elsősorban. Nos, eddig ez nem következett be... Az adóhivatal ezekszerint a KW „szétesésével" számolt. Mit szólnak ehhez a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál? Szinável Károly gazdasági igazgató csodálkozva mondta: — Nem értem, az illetékes mire alapozta vélekedését. Igazgatónk, Horváth Tibor tagja a képviselő-testületnek, így az önkormányzat első kézből szerezhet információkat vállalatunkról. Az év elején tartott munkásgyűlésen tudtommal sem átszervezésről, sem létszámleépítésről nem volt szó. Az adók tervezésénél talán az jelenthetett gondot, hogy egy az egyben az előző évet vették alapul. Mivel az iparűzési adó a kétszeresére nőtt Siófokon, így ez az ösz- szeg még ott is magasabb a tavalyinál, ahol a nettó árbevétel nem nőtt... A 95 millió forintra tervezett adónemhez hozzátette a maga részét Belléncs Tamás vállalkozó is, aki a Kiüti városrészben sörözőt és panziót üzemeltet. — Nem volt információm az összegről — mondta érdeklődésemre. — Mint ahogy arról sem volt sohasem, hogy mit kezdenek a vállalkozók által befizetett pénzekkel. Az adatok szerint mi fizetjük a legmagasabb tételt: az iparűzési adó még az idegenforgalmi adónál is sokkal többet tesz ki az év végi összesítésben. így talán nem ártana megkérdezni bennünket... De az sem lenne baj, ha az arra illetékesek állnának elő vállalkozásbarát ötletekkel. Négy éve üzemeltetem a sörözőt, s eddig még ilyennel nem találkoztam. Sem városi, sem országos szinten... Fónai Imre A tanárok Siófokon Még csak nem is kátyúzzák a falu főútját Lebontották a múlt században épült ingatlant, amelyben legutoljára a somogytúri polgármesteri hivatal kapott helyet. Hétmillió forintos beruházással kezdték meg az új épület területrendezési munkálatait. A vállalkozás keretei között angol licenc alapján készült betonelemeket gyártanak, ezzel a helyi munkanélkülieknek is lehetőséget biztosítva a pénzkereséshez. A kivitelezéssel megbízott keszthelyi Unigép kft-vel az önkormányzat az építési munkákon túl közös vállalat megalapítását is tervezi. Az új 150 négyzetméter alapterületű hivatal elkészülte után helyi lerakat alapításával, közös erővel teszik rendbe a település járdáit. Üzletház Balatonföldvár központjában Balatonföldvár központjában a meglevő ABC köré üzletházat építenek. Az önkormányzat elsősorban helyi vállalkozókat támogat, akik már társaságot is alapítottak, hogy a végleges megállapodás megkötése előtt közösen alakítsák ki elképzeléseiket. Tíznél több egység kap majd helyet az ingatlanon, s ezek a szolgáltatások színvonalát hivatottak emelni. Melléje központi parkolót terveznek: akkorát, amely az egész várost kiszolgálja. nem tudtak megegyezni...? A Somogyi Hírlap november 13-i számában volt olvasható a fenti cím. Amiért tollat kellett ragadnom, az főként az, hogy úgy vélem, a Nagy István szájából elhangzottak sértőek személyemre. Az igazság az, hogy nem sikerült belső igazgatójelöltet állítani, mert a 12 pedagógus közül (velem együtt) senki nem vállalta — még ideiglenesen sem — az igazgatói munkát. Kár, hogy ez az újság hasábjain úgy jelent meg, hogy a pedagógusok „nem tudtak megegyezni”. Most pedig a személyemre vonatkozó sérelmes megállapítás: „óriási gondot okoz, hogy a szépmúltú intézménynek régóta nincs igazi gazdája, aki hosszú távra felelősséggel gondolkodna a fejlesztés lehetőségein”. 1988-1993-ig voltam a zeneiskola igazgatója. Ez idő alatt bizonyítottam; úgy érzem, felelősséggel igazi gazdája voltam az intézménynek, egyaránt gondolva a szakmai és nem szakmai, a közép- és hosszú távú feladatokra. A tartalmi munka, a művészetoktatás céljai, feladatai, a zeneiskola megújulása mind olyan feladat volt, amelyeknek eredményei tényszerűek, dokumentáltak, bizonyítottak — bár ezt néhányan igyekeznek kétségbe vonni. Gyöngyösi Péter Nyimben a gáz jelenti a jövőt Nyimben befejezték az utak portalanítását; az elmúlt három esztendőben összesen két kilométernyi utat betonoztak le. Mint Kajdi Tibor polgármester elmondta: a falu fő- útja azonban KM-hez tartozik, s pénzhiányra hivatkozva három éve még csak nem is kátyúzzák, javítgatják a legforgalmasabb nyimi utat. Hozzájárulást szeretnének a falutól, nekik pedig erre most nem jut. Túl nagy terhet jelent számukra a gázprogram is, de hát 101 lakástulajdonos közül hatvanan kérték az új szolgáltatás bevezetését, emiatt ez lett a legfontosabb dolguk. A lakosság 65 ezer forintot fizet a gázért, a hiányzó közel 10 millió forintot az önkormányzatnak hitelből kell előteremtenie. A beruházás a következő 8-10 év alatt semmilyen más fejlesztést nem tesz lehetővé Nyiben, annyira megterheli az önkormányzat bankszámláját. C. A. A borjú elől lopja el a tejet Gondok között a csepelyi gazdák — Én nem akarok panaszkodni, de mindennap hajnali négy órakor kelek, egész nap dolgozom, mégsincs semmi látszatja — mondta a nagycse- pelyi Bödők Józsefné. — Az istállóban már ritkán állnak a jószágok, az igaz. Bikák, több ló volt ide bekötve nemrég. Hárman, ha vagyunk tehéntartók a faluban; mindenki építi le az állatállományát, mert nem veszik át még a tejet sem. Vagy pedig milyen áron? Mutatja is a szállítási könyvet; legutóbb 123 literért 1423 forintot kapott. Alig több, mint tíz forintot literéért. Az abrak is többe kerül. — Az emberek inkább bemennek a boltba, aztán negyven forintért vesznek egy liter vizet — tette hozzá. — Mert a bolti tej ehhez képest olyan, mint a víz, higgye el nekem. Egy tehenem van, annak meg kisborjúja, most előle lopom el a tejet. Az utca másik végibe kell hordanom, de tegnap is visszaküldték vele. Mint ahogyan a felvásárló nem veszi át a kocát se. Legutóbb kettőt földért adtunk el; azon legalább takarmányt termeszthetünk. De nem lehet így létezni falun! A gyerekem középiskolában tanul, s bár munkám nincs, nem kapok segélyt, mert a férjem gazdálkodó. Nyáron a sok jószág, a nagy kert, szántó miatt nem nem mehetek el itthonról, ilyenkor, télen pedig nincs hová. De most istenuccse elmegyek, akár takarítónőnek is. Napról napra élünk, nem mehet ez így végesteien végig! Bödők Józsefné még arról is beszélt, hogy szép ígéreteket hallani a politikusoktól, de a vidék egyre csúszik lefelé. Most meg ráadásul itt a tél, s az állatokat nem lehet dolgoztatni, csak esznek. — A trágya meg nem kell senkinek. Gödröt kell most ásnunk, mert lassan a nyakunkba folyik — mondta még. A Petőfi utcai, faluvégi ház előtt sáros út kanyarog. Mintha nem vezetne sehová... Czene Attila Az átvevő alig több mint tíz forintot fizet a tej literjéért L l
