Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1993. november 20., szombat Első a költségvetés Az év hátralévő részében elsősorban az 1991 évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozik majd az Országgyűlés plenáris ülése. Szabad György házelnök sajtótájékoztatóján elmondta: szeretnék, ha december 22-ig megszületnének az ezzel kapcsolatos törvények. Ha ez nem sikerül, akkor a két ünnep között is üléseznie kell az Országgyűlésnek. Magyar-portugál hitelszerződés Hat portugál bank — a Ca- ixa Geral de Depositos, lisz- szaboni székhelyű fejlesztési és beruházási bank vezetésével — kétszer 20 millió dollár összegű hitelkeretet bocsátott magyar bankok rendelkezésére portugál fogyasztási cikkek, tőkejavak, szolgáltatások importjának finanszírozására. A hitelmegállapodásokat magyar részről a Budapest Bank Rt és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt írta alá. A Magyar Távirati Irodát a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt tájékoztatta a szerződésekről. Vasutas tárgyalások Egy esetleges 24 órás, vagy annál hosszabb általános vasutas sztrájk alatt biztosítandó szolgáltatásról egyezett meg tegnap a MÁV Rt vezetése a vasúti érdekképviseletekkel. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke a megállapodást követően elmondta: amennyiben az érdekképviseletek nem tudnak megállapodni a bérekről folyó tárgyaláson a MÁV vezetésével és általános vasúti sztrájkot hirdetnek, a vonatforgalom a munkabeszüntetés ideje alatt sem bénul meg teljesen. Magyar katonák F ranciaországban Magyar katonai küldöttség járt a héten Franciaországban, hogy egy éjszakai éleslövészeten, gyakorlati kipróbálás közben láthassa a francia Matra cég egyik legkorszerűbb termékét, a Mistral légvédelmi rakétát. A látogatást az indokolta, hogy — mint a delegáció egyik vezetője, Turján Sándor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta — Magyarországnak szüksége lesz ilyen típusú fegyverre. Ukrajna a START-ről Megértést és segítséget vár Ukrajna a külvilágtól a csütörtökön ratifikált START 1. szerződés végrehajtásához — jelentette ki Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter pénteken az Interfax Ukraina hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A kijevi diplomácia irányítója egyben azzal vádolta meg az atomhatalmakat, hogy nem mutattak megfelelő kompromisszumos készséget a leszerelési tárgyalásokon, ezért kellett az ukrán parlamentnek feltételeket szabnia a ratifikálás elé. „Feketelista” Az Európai Parlament „feketelista” felállítását javasolta azokról az országokról, ahol nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot. A testület emellett azt is követeli, hogy az Európai Közösség és a harmadik világ országai között kötendő gazdasági, együttműködési és szövetségi megállapodásokba vegyenek be olyan kitételeket is, amelyek az újságírók jogainak védelmét írják elő. Debrecen ma fogadja a külügyminisztereket Debrecen várja a Közép-európai Kezdeményezéshez (KeK) tartozó országok külügyminisztereit; Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia diplomáciájának vezetője pénteken kezdi meg kétnapos találkozóját az alföldi nagyvárosban. Részt vesz a tanácskozáson az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Németh Miklós alelnök vezette küldöttsége is. A jelentős diplomáciai eseménynek helyet adó Debrecen mindent megtett annak érdekében, hogy megfelelő körülmények között fogadják a minisztereket, a találkozóra érkező vezető diplomatákat és újságírókat. Az önkormányzat felújíttatta a debreceni repülőtér kifutóját, amely immár nagyobb méretű gépek fogadására is alkalmas. Pénteken délután öt külügyminiszteri kü- löngép landol Debrecenben, a tanácskozás többi résztvevője gépkocsival, illetve vonattal érkezik. Tegnap este az Aranybika Szállóban köszöntötte a résztvevőket Jeszenszky Géza külügyminiszter és Vi- rágh Pál címzetes államtitkár, a régió köztársasági megbízottja. Az érdemi munka ma délelőtt kezdődik a Bartók-te- remben: Jeszenszky Géza megnyitója után döntenek a résztvevők a tanácskozás napirendjéről. Előzetes értesülések szerint a többórás eszmecserén szó lesz a KeK-orszá- gok gazdasági együttműködéséről, az EBRD-nek a gazdasági fejlesztésben vállalható szerepéről, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos dokumentum-tervezetről és a délszláv válságról. Várhatóan kifejtik véleményüket a külügyminiszterek a KeK-en kívüli országok csatlakozási lehetőségeiről is. Stoltenberg erősítést kér Újabb 3 ezer kéksisakosra lenne szükség Boszniában Thorvald Stoltenberg szerint további háromezer kéksisakosra volna szükség, hogy a Boszniában, Horvátországban és Macedóniában állomásozó ENSZ-erők (UNPROFOR) elláthassák feladatukat. A világszervezet különleges megbízottja csütörtökön tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot a kéksisakosok helyzetéről. Megítélése szerint az UN- PROFOR-ral szemben támasztott követelmények és igények napról napra nőnek, miközben az ENSZ-erők egyre nehezebb feltételek között próbálják végrehajtani megbízatásukat. — Jelenleg 27 ezer kéksisakos állomásozik a volt jugoszláv tagköztársaságok területén. Még további háromezer kellene, hogy az UNPROFOR eleget tegyen a Biztonsági Tanács által meghatározott mandátumának — szögezte le a volt norvég külügyminiszter. Mint elmondta, az alapvető felszerelésekben és a kommunikációs rendszerekben mutatkozó hiányosságok ellenére a békefenntartó erők kellő felkészültséggel és odaadással végzik a munkájukat. Az létszámhiány különösen a konfliktusövezeteken áthaladó konvojok védelmében okoz problémát. Úgy látja, hogy 1994 elejéig elegendő készletek állnak az UNPROFOR rendelkezésére, a gondot a segélyezésre szoruló területek megközelíthetetlensége és az útvonalak fenyegetettsége jelenti. A rendezési esélyekről elmondta, hogy Lord Owennel, a másik közvetítővel karöltve kétfrontos politikát alkalmaznak. Az első elem lényegét abban foglalta össze, hogy az érintett feleket igyekeznek a kétoldalú kapcsolatok felvételére és álláspontjaik kölcsönös megvilágítására bátorítani, azzal, hogy ők csak akkor kapcsolódnak be a tárgyalásokba, ha azok folytatására szilárd, megbízható alapot látnak. Zakatoló reklámok (Budapesti tudósítónktól) Reklámban is utazik mostantól az ismert vállalkozó, Klapka György, akinek üzleti eredményeit sokan irigykedve fogadják, s minduntalan megpróbálják őt bíróság elé citálni, különféle mondvacsinált vádakkal. A pereskedések jobbára Klapka úr győzelmével végződnek, s a meghurcoltatások sem szegik kedvét, hogy újabb és újabb vállalkozásokra szánja el magát. A legutóbbi a reklámvonat. Budapest és Vác között mostantól egy teljes szerelvény viszi-hozza menetrend szerint egyelőre még csak a Klapka-reklámokat, de a kocsik ablakai, oldalai bárkinek a rendelkezésére állnak — természetesen jó pénzért. Egy ablak egy hónapra 50 ezer forintba kerül, az oldalfalak a nagyobb felület jóvoltából arányosan többe. Klapka György egyelőre egy évre bérelte ki a MÁV-tól a teljes szerelvényt, hogy reklámcélra használja fel a kocsik külső felületét, s minden hirdető számára lehetőséget nyújt, hogy saját portékáját dicsérje. Mivel ez a szerelvény naponta félórás rendszerességgel fordul Budapest és Vác között, minden jel szerint nagyon sokan láthatják, olvashatják a hirdetéseket. Az utazóközönség is jól jár, hiszen a szerződés értelmében a MÁV rendszeresen mossa, takarítja ezt a reklámvonatot. A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva Klapka György nem zárkózott el attól, hogy a nyári szezonban a Balaton-parton is közlekedtessen ilyen szerelvényt. P. Gy. A szabadkereskedelem Európai dimenziók Tegnap a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megkezdte kétnapos ülését a Közép-európai Kezdeményezés parlamenti dimenziója. Ugyanebben az időpontban a tagállamok külügyminiszterei Debrecenben találkoznak. A tanácskozáson a KEK-tagállamok — Ausztria, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina — több mint 30 képviselője mellett macedón megfigyelők is részt vesznek. Kérdőjelek Bűnös nemzetek — még mindig? Még mindig téma lehet, hogy bűnös-e egy nemzet, bűnösek lehetnek-e egyáltalán a nemzetek? Jó néhány téma szerepelt a cseh és a szlovák elnök hét közepi megbeszéléseinek napirendjén. Magyar szemszögből — érthetően — az ébreszthette a legnagyobb figyelmet, hogy korántsem először, ám vélhetőleg nem is utoljára, szóba kerültek az úgynevezett Benes-dekrétumok. E rendeletek emlékezetes módon nemcsak a csehszlovák államiság folyamatosságát voltak hivatva jogilag biztosítani a második világháborút követően, hanem — a kollektív bűnösség elvét alkalmazva — mindmáig ható súlyos sérelmeket is okoztak az országban élő német és magyar kisebbségnek. Bűnös nemzetek? Tudjuk, nem prágai találmány volt ez a kategória, s akadtak olyan népek, nemzetiségek, amelyeket az északi szomszédunkban előforduló kitelepítésnél jóval tra- gikusabb következmények terheltek. Ez persze korántsem vigasz azok számára, akik évtizedek óta várnak elégtételt, netán jóvátételt is az őket ért sérelmekért — mindeddig hiába. Ám meddig lehet fenntartani a kollektív bűnösség elvét? Hogy lehet felhőtlen békességet teremteni, új alapokra helyezett kapcsolatokat formálni, miközben tovább élnek — és nemcsak a történelemkönyvekben is ilyen súlyos, elítélő jogi alapvetések. Bőven itt lenne az ideje, hogy ne nehezítsék tovább mai dolgainkat a hajdanvolt politikai megfontolások. így bizonnyal könnyebb lenne szomszédok mellett valódi partnerekké is válni. Nyugat-Európa ugyanennek a második világháborúnak a politikai-erkölcsi lezárásaként már az unió megteremtésénél tart. Mi itt keletebbre még mindig a szenvedélyek felborzolásánál tartunk? Ami nem nemzetek bűne, de bűn. Sőt, ennél is több: történelmi léptékű hiba. Sz. G. Kulcskérdés a vállalkozásfejlesztés Magyarország jelenének kulcskérdése a vállalkozásfejlesztés és a struktúraátalakítás — szögezte le Göncz Árpád köztársasági elnök A vállalkozásfejlesztés és szerkezetátalakítás című nemzetközi konferencia résztevőihez intézett üdvözlő beszédében tegnap a Parlamentben. A köztársasági elnök rámutatott: a külföldi befektetések fontos szerepére a gazdasági átalakításban, majd — nemzetközi útjainak tapasztalataira hivatkozva — kijelentette, hogy a külföldi befektetők érdeklődése nem csökkent Magyar- ország iránt. Varsó fegyverkezik A rendszerváltás óta Lengyelországon is végigsöpört a növekvő bűnözés hulláma. Ezzel szorosan összefügg, hogy a hadsereg után a rendőrség lett az országnak az az intézménye, amely iránt az állampolgárok a legnagyobb bizalmat érzik. Másrészt egyre többen vélik úgy, hogy az egyébként szeretett rendőrség őket és vagyonukat már nem képes megvédeni, s ezért fegyverviselési engedélyért folyamodnak. 1992-ben több mint 52 ezren rendelkeztek lőfegyverrel a bűnözéstől leginkább sújtott fővárosban, ezek közül 3,5 ezer volt pisztoly, vagy revolver. Idén eddig 5000 fegyverviselési engedélyt adtak ki, nagy többségében könnygáz-fegyverekre, de 800-at lőfegyverre is. Azt, hogy mennyi fegyver van illegálisan magánkézben, a rendőrség még csak találgatni sem hajlandó. Az utóbbi időben megszigorították a fegyverviselési engedélyek kiadását, és a kerületi kapitányságok már csak légfegyverekre és íjakra adhatnak engedélyt, minden más eset egy központhoz tartozik. Az engedélyek nem örökre szólnak: vadászfegyverre legfeljebb 5 évig, más fegyverekre maximum 3 évre érvényes engedélyt adnak ki. A kérvények 80 százalékát utasítják vissza. Mint Jerzy Olszewski, az engedélyek kiadásáért felelős osztály vezetője a Gazeta Wyborcza című lapnak kifejtette, a legtöbb embernek csupán arra kellene a fegyver, hogy javuljon a közérzete, de e célra ő a maga részéről megfelelőbbnek tartja az orvost. Mint a főkapitányságon elárulták, elsősorban üzletemberek és politikusok folyamodnak fegyverviselési engedélyért. Mint egy magát megnevezni nem kívánó rendőr mondta, azt még megérti, hogy ha egy ügyész szeretne fegyvert kapni, de a politikusoknak nem illene ennyire félniük az emberektől. A legtöbb engedélyt magándetektív és vagyonvédelmi irodák, ügyészek, bírák, pénzváltók és benzinkutasok kapják. Gyakorlati vizsga nincs, de vizsgázniuk kell a fegyver- használatra vonatkozó előírásokból. Sokkal könnyebb sport- fegyverhez jutni, pedig ezek is alkalmasak emberélet kioltására. Az engedélyhez elegendő igazolni, hogy az illető két éve tagja egy sportlövő klubnak, és elvégzett egy kéthetes lőtanfolyamot. Vannak, akik ezzel élnek vissza. A súlyos anyagi gondokkal küszködő sportegyesületek ugyanis állítólag szívesen elfogadnak két évi tagdíjat egy összegben, és két évre visz- szamenőleg beírják a jól fizetőt tagjaik közé. Ahhoz képest, hogy Varsóban évente mintegy 100 ezer bűncselekményt regisztrálnak, jelentéktelen a lőfegyverrel elkövetettek száma — az idei év első felében mindössze 62 ilyen eset volt. Ennél lényegesen több halálos áldozatot követeltek a vasrudak és a franciakulcsok. Nem szívesen adnak fegyverviselési engedélyt a magányosan álló villák félénk lakóinak. Mint Olszewski kifejtette, egy betörés esetén, ha a ház gazdája fegyverrel próbál védekezni, az eset könnyen tragédiával végződhet, mert a banditák azt elvehetik tőle, és ellene fordíthatják. Éppen ilyen eset áldozatává vált egy rendőr, akit hátulról lepett meg a betörő, leütötte, majd szolgálati P-83-as pisztolya tárjá- nak mind a nyolc golyóját beleeresztette. Miután elfogták, azt állította: azt hitte, gázpisztoly van a kezében. A gáz- és a lőfegyverek hasonlósága már nem egy bandita halálát, sebesülését okozta Lengyel- országban. Menekülés közben ugyanis gázpisztollyal lőttek a rendőrökre, így remélve egérutat nyerni üldözőiktől — akik lőfegyverükkel viszonozták a tüzet. 1 » Ml » /I • bővülő eselyei Vitafórum a munkanélküliségről Thomas Haghdal, a Svéd Iparvállalatok Szövetségének vezetője sikeresnek tartotta a tegnap zárult, kétnapos budapesti vitafórumot, melyet az EFTA-országok konzultatív bizottsága és magyar szak- szervezeti szövetségek rendeztek. Különösen nagy jelentőségűnek tartotta a közép-ke- let-európai országok részvételét a szabadkereskedelemben. Véleménye szerint ugyanis ezen országok olyan piacbővítési lehetőségeket jelenthetnek, amelynek kihasználása közös érdek. Új munkahelyek mindenáron való létrehozásáról szó sem lehet, erre intenek a tapasztalatok, a megelőző évtizedek ilyen irányú törekvéseiből keletkezett jelenlegi gondok. Nyilvánvaló az is, hogy az államnak a továbbiakban elsősorban nem a munkahely- teremtést, hanem a munkahelymegtartást kell ösztönöznie — jelentette ki Tóth Tihamér, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap Kecskeméten a munka- nélküliségről rendezett vitafórumon. Az ösztönzés irányának változását a jelenlévők által is felvetett problémával indokolta. Főként azzal, hogy a támogatások hatására létrejött „kényszervállalkozások” a tapasztalatok szerint csak átmeneti megoldást hoztak. w
