Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. november 19., péntek Egy közösségi művész: Galántai György / Galántai: Eletmunkák az Ernst Múzeumban Festőivé tett rajzok, fotók, kollázsok, montázsok Egy performance 1980-ban: Hommage a Vera Muhina hez.” Közösségi művész ab­A Varázsfuvola lírai szopránja / Meghalt az Ej királynője Látogatók ezrei az emlékmúzeumban A washingoni Holoca­ust-emlékmúzeumot megnyi­tása óta naponta 4200 láto­gató kereste fel, sokkal töb­ben, mint amennyire a mú­zeum igazgatósága számí­tott. Naponta átlagosan két­százötven csoportos utat je­leznek előre: május végéig gyakorlatilag már nem tudnak több látogatást bejegyezni. Az egyéni látogatók belépő­jegyei is egy hónapra előre elkelnek. A náci Németország áldozatainak emléket állító múzeum úgy próbál megbir­kózni a problémával, hogy csökkpnteni fogják a cso­portos jegyfoglalást, a na­gyobb mozgástér végett át­alakítják a második emeletet, és jövő szeptemberig folytat­ják az előzetes belépő­jegy-árusítást. Purcell-partitúrát találtak Londonban Az évszázad felfedezésé­nek tartják angol zenetudó­sok azt az eddig ismeretlen Purcell-partitúrát, amelynek megkerüléséről a londoni The Times hírt adott. Egy londoni régiségkereskedő, Lisa Cox nemrég árverésen jutott hozzá a 24 oldalnyi partitúrá­hoz, amelyet a hajdani angol udvari zeneszerző, Henry Purcell saját kezűleg vetett papírra. Szakértők szerint az alkotás lázában azon nyom­ban lejegyzett zongora-kottát a régiségkereskedő több más régi partitúrával együtt vásá­rolta egy héttel ezelőtt egy londoni árverésen. Értékét font sterlingben hat számje­gyűre becsülik. Kiállítás kortárs gyűjteményből A T-Art alapítvány kortárs gyűjteményéből rendezett ki­állítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban. A két évvel ez­előtt alakult alapítvány kortárs képzőművészeti gyűjteményt szeretne létrehozni a III. kerü­letben, mert még nincs ál­landó kiállítóhelyük. Eddig nyolcvan művész mintegy kétszáz alkotást adományo­zott a magyar művészet ha­zai és külföldi elismertetését is támogató alapítványnak. Többségében festményeket és néhány kis-plasztikát állí­tottak ki a Hadtörténeti Mú­zeumban. Többek között Ló­ránt János, Kovács Péter, Új­házi Péter, Sváby Lajos és Bazsonyi Arany munkái látha­tók a december 2-ig nyitva tartó bemutatón. Dobozos filmek Bacsó Péter A tanú című filmjének mai vetítésével fe­jeződik be a dobozos filmek fesztiválja az örökmozgó filmmúzeumban. A fesztivá­lon lengyel, bolgár, szovjet, német, cseh, szlovák és ro­mán filmeket mutattak be, il­letve Jeles András Álombri­gád című 1982-es alkotását vetítették. Erkel Ferenc hangverseny Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendez a Magyar Kórusok és Zene­karok Szövetsége és a Ma­gyar Zenei Kamara november 22-én a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A fel­lépő művészek a Bánk bán, a Dózsa György és a Hunyadi László című operából adnak elő részleteket. Szerepel a műsoron Erkel Magyar con- tate-ja és a Himnusz is. Nem is emlékszem, mikor láttam az utóbbi időben ennyi embert kiállítás meg­nyitón, mint a minap az Ernst Múzeumban. És nem­csak szakmabelieket, mű­vészeket, műértőket. Tele voltak a kiállítótermek jó­kedvű fiatalokkal. Láthatóan jól szórakoztak valamennyien. Még az egé­szen kis gyerekek is feltalálták magukat a mozgó, fénylő, vil- lódzó objektek, a mozdítható, forgatható tárgyak között. A hazai és a nemzetközi művé­szeti közéletben egyaránt, is­mert Galántai György Élet­munkák című kiállítása no­vember végéig látogatható. Jó is, hogy a tárlat címéül ezt a sokat sejtető meghatá­rozást választották. Mert aligha lehetne hagyományos művészeti műfajokkal körülírni Galántai munkásságát. Amel­lett, hogy számtalan festői, grafikai, szobrászi ábrázolás­sal kísérletezik, törekszik a műfajok átjárhatóvá tételére; legalább ennyire elhíresült művészeti akciói, kiállítász- szervezői tevékenysége révén (balatonboglári kápolna-tárla­tok, Mail-art kiállítások, Art- pool stb.). Galántai létjeleknek nevezi azokat a rajzi elemeket, ame­lyekkel a világot leírhatónak tartja. S amelyek egyaránt al­kalmasak absztrakt és konkrét értelmezésre. Korai - grafikus munkái még őriznek valamit a hagyományos formákból. Ám hamarosan megjelennek az újabb technikák: a nyomatok, fotografikák, kép és szobor közti átmenetek, s mindezek rendkívül sokféle variációval. Egymásra nyomott rétegek­kel, festőivé tett rajzokkal, ki­festett fotókkal, kollázsok, montázsok, képszobrok, hangszobrok összehangolá­sával. És akkor még itt van a megelevenedett kép, a film, a vetíthető diakép és a videó. Galántai minden ízében kö­zösségi művész. Úgy, hogy munkái tárgyi valójukban is érinthetők, mozgathatók, megszólaltathatók. Sőt, kell is a közönség közreműködése a műtárgyak „megelevenedésé­Közép-Európát a kommu­nizmus összeomlása óta ki­fosztják kulturális javaiból, a nyugati szabadpiac joghé­zagai pedig még tovább ösztönzik e kulturális tisz­togatást — ezt állapították meg egy szakértői értekez­leten, amelyet az Európa Tanács tartott Prágában. Évente sok tízezer értékes műkincset lopnak el templo­mokból és múzeumokból nyu­gati bűnszövetkezetek, gyűj­tők és — talán — árverési cé­gek felbérelte bűnözők. 1990 óta évente 15-20 ezer műtár­gyat loptak el és exportáltak Csehországból. További 15- 20 ezerre tehető az olyan mű­kincs, amit a tulajdonos csempészett ki az exporten­gedélyezési szabályokat megkerülve. Nemzeti öröksé­günknek évente vagy tíz szá­ban az értelemben is, hogy a legritkábban áll elő egyedül. Szervez, szerkeszt, dokumen­tál. Nem is nézte ezt mindig jó szemmel a művészetpolitika. Műveit betiltották, kizsűrizték, kiállításait bezárták. A ma­gyarországi avantgárd felvo­nulására szervezett ká­polna-tárlatokat is betiltották. Galántai mindezekre egyrészt direkt politikai tartalmakat is hordozó munkákkal válaszolt, másrészt önvizsgálatba me­nekült. E vonulatba tartozik az 1976-ban elkezdett Átalakí­tása önmagával című grafikai sorozata, amely később óriá­zaléka vész így el — mondta Jaroslav Zavadsky őrnagy, a cseh rendőrség műtárgy-osz­tályának vezetője. — Az orosz ikonok ezreit vi­szik Finnországon, Lengyel- országon át, valamint a fe­kete-tengeri kikötőkből Olasz­országba. A vám nem műkö­dik, mert nem merjük leadni a vámőrségeknek még a nyil­vántartott műtárgyak listáját sem, nehogy újabb ötleteket adjunk a tolvajoknak — pana­szolta Tatjana Nyikityina, orosz kulturális miniszterhe­lyettes. — Egy vámtiszt öt perc alatt többet kereshet, ha nem telje­síti a kötelességét, mint ha hónapokig rendesen dolgozik — mondta Kaur Alttoa, az észt kulturális minisztérium munka­társa. A korrupción kívül az is baj, hogy a keleti országokban hi­sira nagyított textilképként természeti környezetbe he­lyezve akciók ösztönzője is lett. Feleségével, Klaniczay Jú­liával együtt létrehozták az Artpoolt, kiállítások és akciók szervezésére, a magyar és nemzetközi alternatív művé­szet kiadójául és archívumául. Az 1979-ben alapított intéz­mény egy éve legálisan is mű­vészetkutató központként mű­ködik. Minderről és még Ga­lántai számos más alkotó és szervező munkájáról érdeke­sen és felettébb élvezetesen tálalva kaphat képet az Élet­munkák kiállítás látogatója. (Kádár) ányos a műkincsek nyilvántar­tása. A magángyűjteményeket aligha listázhatják hivatalo­san, amíg a magánszemélye­ket nem ösztönzik a bejelen­tésre örökösödési adóked­vezménnyel, őrzési és restau­rálási támogatással. Az ilyen reformok útja azonban hosz- szadalmas. A másik oldalon, Nyu- gat-Európában szinte egyet­len országban sem számít bűncselekménynek illegálisan exportált műtárgyakat impor­tálni. Nem bűncselekmény Nagy-Britanniában sem, igaz, ott legalább egyetlen további vásárló sem szerez tulajdon­jogot, ha bebizonyosodik, hogy az eladási láncolatban valakinek nem volt tulajdon­joga. Más nyugati országok polgári joga viszont általában tulajdonszerzésnek ismeri el a jóhiszemű vásárlást, függetle­Müncheni otthonában 54 éves korában elhunyt Lucia Popp, a világhírű kamaraéne­kes — közölte a bécsi Állami Operaház. Halálát rákbeteg­ség okozta. Lucia Popp a legkiválóbb lí­rai szopránok egyike volt, pá­lyafutása során nagy sikereket aratott mind a bécsi Operá­ban, mind a salzburgi ünnepi játékokon... 1939. november 12-én született a szlovákiai Uhorska Vesben. Tanulmá­nyait a pozsonyi Zeneakadé­mián végezte, s az ottani ope­raházban debütált Mozart Va­rázsfuvolájában Éj királynőié­ként. 1963-ban Herbert von Karajan szerződtette a bécsi Operában, s haláláig annak tagja maradt, 1989 óta mint tiszteletbeli tag. Ugyancsak 1963-ban lépett föl először Salzburgban, szin­Nadine Gordimer dél-afri­kai írónő, aki 1991-ben el­nyerte az irodalmi Nobel-dí- jat, november 20-án tölti be 70. életévét. A dél-afrikai irodalom First Lady-je alig várja, mint a DPA német hírügynökség tudósító­jának kijelentette, hogy a fe­kete dél-afrikai szerzők az apartheid lebontása után írni kezdjenek. — Reményke­dem, ha nem is vagyok telje­sen derűlátó — mondta —, hogy ezentúl minden jobb lesz. Nadine fiatal kora óta ír. Ti­zenegy regénye és több mint 120 novellája főként az apartheid politikától szenvedő emberek életével foglalkozik. Az írónő 1990-ben csatla­kozott az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. Ezt a lépé­nül a műtárgy eredetétől. A legtöbb közöspiaci ország nem ratifikálta az 1970-es Unesco-megállapodást az il­legális műtárgykereskedelem­ről. Az EK helyébe lépett Eu­rópai Unió (EU) mostanában vezet be szabályokat az illegá­lisan exportált műkincsek visszaszerzésére a tagálla­mok között, de ez nem vonat­kozik más európai orszá­gokra. A prágai tanácskozáson jó néhány javaslatot dolgoztak ki a keleti kormányok számára: listázzák a műtárgyakat, erő­sítsék az őrzést, büntessék jobban a műkincslopást, és ju­talmazzák bőkezűbben a vá­mosokat. Ám még ha valóság lesz is ezekből a tervekből, a parttalanul szabad nyugati piac vonzerejét sokáig nehéz lesz leküzdeni. Mészáros György tén a Varázsfuvolában. Éne­kelt a világ csaknem minden nagy operaszínpadán: a lon­doni Covent Gardenben, Hamburgban, a milánói Sca- lában, Kölnben, Párizsban, Münchenben és a New York-i Metropolitanban. Ünnepelt dalénekesnő is volt. Lucia Popp legnagyobb si­kerei közé tartozik Beethoven Fiedeliójának Marzellina sze­repe, három Mozart-opera (a Varázsfuvola Éj királynője, a Szöktetés Constanzája és a Figaro házasságának Susan- nája), de mindenekelőtt Ri­chard Strauss Rózsalovagjá­nak Sophie-ja. 1990-ben kamaraénekesnő lett és Bécs aranyplakettjével tüntették ki. Utolsó bécsi fellépése szep­temberben volt Bécsben egy hangversenyen. sét úgy tekinti, mint Günter Grassét, aki annak idején a Német Szociáldemokrata Pártba lépett be. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus tiszte­letben tartja függetlenségét, mert azt vallja, hogy írókat nem szabad pártfegyelme­zettséggel megkötni. Áz írónő csodálatának tárgya a kong­resszus vezetője, Nelson Mandela. — Ha van ember, aki a béke megtestesítője, akkor az Mandela — mondta róla. Nadine Gordimer férje Re- inhold Cassirer, egy 1935-ben Berlinből bevándo­rolt műkereskedő. Az írónő nem hajlandó el­árulni, hogy min dolgozik most. — Már a vége felé tar­tok közölte —, de még a kia­dóm sem tudja miről szól az írás. „Magyarország; akkor és most” Kiscelli kiállítás „Magyarország: akkor és most” címmel nyílt kiállítás Budapest napja alkalmából a kiscelli múzeumban. A tárlat a magyar történelem utolsó négy évtizedének szakasza­ihoz igazodva három részre oszlik: bemutatja az ötvenes évek szorosan ellenőrzött mű­vészetét, az 1960-as és 1970-es éveket, amikor az un­derground már megtűrt irány­zat volt, s az 1980-tól napjain­kig tartó korszakot. Sok eset­ben a képek többet mondanak el a politikai változásokról, mint a hosszas elemzések. A kiállított művek sorában látha­tók többek között Kokas Ignác, Mácsai István, Anna Margit, Kondor Béla és Hencze Ta­más alkotásai. A gyűjteményt tavasszal már bemutatták Washington­ban a Nemzetközi Valutaalap látogatóközpontjában és New Yorkban. KULTURÁLIS TISZTOGATÁS KELET-EURÓPÁBAN Lába kél a nemzeti vagyon jó részének Listázzák a műtárgyakat, erősítsék az őrzést, büntessék jobban a műkincslopást Hetvenéves a Nobel-díjas írónő Nadine Gordimer reménysége Tizenegy regénye és több mint 120 novellája apartheid ellenes

Next

/
Oldalképek
Tartalom