Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 18., csütörtök Matáv-tender 2. fordulója Valamennyi, az első fordu­lóban pályázatot benyújtó tár­saság részt vehet a Ma­táv-tender második fordulóján. Schamschula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Szekeres Sza­bolcs, az ÁV Rt vezérigazga­tója egyetértett abban, hogy mivel az első fordulóban a mi­nimális feltételeket mindenki teljesítette, nem indokolt a pá­lyázók számának csökken­tése. Az összehangolt kon­cessziós és privatizációs pá­lyázat eredményeképpen a tervek szerint egy tőkeerős szakmai partnerrel együttmű­ködő Matáv alakul majd. Lakossági megtakarítások Októberben megállt a la­kossági megtakarítások növe­kedése. Az idén és a múlt esz­tendőben hónapról hónapra növekedett a lakossági beté­tállomány, a készpénzmeny- nyiség és a pénzintézeti ér­tékpapír-állomány. Ez a ked­vező irányzat októberben megtört, minimális mértékben 300 millió forinttal csökkent a megtakarítások bruttó értéke. Tovább növekedett viszont a lakosság eladósodottsága. Az állampolgárok 236,1 milliárd forint összegű hitellel tartoz­nak a bankoknak. Leáll a termelés a Lehelnél A svéd Electrolux cég tulaj­donában lévő Jászberényi Hű­tőgépgyár abszorpciós rész­legében az év végéig felfüg­gesztették a termelést. Okként az illetékesek elmondták: A Lehel raktárai zsúfoltak, s a készletet a vezetőség nem kí­vánja növelni. A döntés 1200 embert érint, ők a leállás alatt oktatási tanfolyamokon ve­sznek részt. A termelés szü­neteltetése ellenére a munka- nélküli hűtőgépgyáriak meg­kapják teljes alapbérüket. Privatizált sörgyár A South African Breweries Ltd. (SAB) megállapodott az Állami Vagyonügynökséggel, hogy megvásárolja a Kőbá­nyai Sörgyár részvényeinek 66,36 százalékát. A dél-afrikai cég kötelezettséget vállalt arra, hogy alaptőkét emel, s ezt követően 80,3 százaléknyi részvénypakett tulajdonosa lesz. A SAB a Kőbányai Sör­gyár hagyományos termékei­nek technológiai fejlesztését továbbá a minőségük javítását tűzte ki célul. Tartalékráta csökkentése A Magyar Nemzeti Bank fontolóra veszi a kereskedelmi bankok számára előírt köte­lező tartalékráta mérséklését, hogy ezzel is csökkentse mű­ködési költségeiket — jelen­tette be a magyar jegybank elnöke. Bőd Péter Ákos örömmel üdvözölte a pénz­ügyminiszter minapi bejelen­tését a kamatadó mérséklésé­ről; szerinte ezzel egy régóta húzódó vita végére tettek pon­tot, s az intézkedés ösztö­nözni fogja a hazai megtakarí­tásokat. Garancia-védj egy Márkajelként használható garancia-védjegyet ad a meg­bízhatóan dolgozó tagjainak a közeljövőben a Komáromi Ipartestület. Elhatározását az motiválta, hogy ezzel is nö­velje a lakosság körében a tagjai iránti bizalmat. A véd­jegy odaítélésének feltételei szigorúak lesznek. AZ OLASZ BEFEKTETŐK KEDVELIK HAZANKAT Ötmilliárd dollárnyi működő tőke Itáliából Nem a szépség, az egységes húsminősítés miatt: Tetoválni kell majd az export sertéseket Olasz tőkéből készült az az óraszíjgyártó üzem, amit a napokban avattak fel ün­nepélyesen Csurgón. Az eseményen részt vett dr. Daniela Cosentini, az olasz nagykövetség kereskedelmi intézetének igazgatóhelyet­tese is. A megnyitó után kér­tük, számoljon be arról, mennyire kedvelt helyszín Magyarország az itáliai üz­letemberek számára. — Örömmel mondhatom, hogy az olasz üzletemberek nagyon szívesen fektetnek be Magyarországon. Jelenleg öt­száz olasz-magyar vegyesvál­lalat működik az országban, amelyekben az olasz tőke mennyisége eléri a 700 millió USA dollárt. A Magyarorszá­gon jelenlévő összes olasz érdekeltség pedig közel 5 mil­liárd dollár. Ezzel a keleti or­szágok közt itt a legtöbb az olasz működő tőke. — Miben látja a jó együtt­működés okát? — A földrajzi közelség mel­lett a nagyon hasonló kultúra és adottságok is közel hozzák egymáshoz a két országot. Ám ennél is fontosabb az üz­leti világban az, hogy bizton­ságban érezhetik a befektetők a pénzüket, ami a viszonylag nyugodt politikai és gazdasági viszonyoknak köszönhető. A könnyű kapcsolatalakítást se­gíti elő az a tény is, hogy a magyar és az olasz gazda­ságban a vállalkozások nagy­sága is hasonló. Itt, csakúgy mint nálunk inkább a kis- és középvállalkozások a jellem­zőek. Márpedig két hasonló nagyságú cég könnyebben tud együttműködni. — A legtöbb nyugati cég az olcsó munkaerő reményében terjeszkedik kelet fele, de ez Magyarországra már nem igazán jellemző. Várható-e ennek ellenére újabb befek­tető Olaszországból ha­zánkba? — Valóban, a volt szocia­lista országok közt van ol­csóbb munkaerő, mint a ma­gyar. De a tapasztalataink szerint ma már nem ez a fő cél, hanem az, hogy a szak­embergárda megfelelő le­gyen. Képzettségük, a mun­kához való hozzáállásuk fon­tosabb, mint az olcsóság. Könnyebb az együttműködés, rövidebb a betanulási idő Ma­gyarországon, legalábbis az eddigi befektetőink ezt mond­ják. De még mindig kedvező áron tudják legyártatni a ter­Dr. Daniela Cosentini Fotó: Török Anett mékeiket. Ezért az érdeklődés még mindig nagy, szinte na­ponta keresnek meg bennün­ket befektetni szándékozók, vagy üzleti partnert kereső olasz cégek képviselői. — A Morellato csurgói be­ruházása milyen volumenű a többihez képest? — Ma még nem nagy ez a vállalkozás, de rövidesen megerősödik, és innét látják el áruval a keleti piacokat is. Az anyacéget ismerve terveiket valóra fogják váltani. Varga Ottó (Folytatás az 1. oldalról) Az elbíráláshoz a vágóhida- kon minősítő berendezéseket kell felszerelni, de bizonyos esetekben megelégszenek majd becsléssel is. Hazánk­ban szűrőszondás illetve ult­rahangos módszereket fogunk javasolni, vagy egyszerűen csak marad a jól bevált, kézi „collstokos” méricskélés. Va­lamennyi módszernek az a lé­nyege: ha tartós szállítóként be akarunk kerülni az EK pia­caira, a magyar portéka minő­ségi besorolásának meg kell felelnie az ott elfogadott nor­máknak. — Ez tehát megint a hazai termelőt hozza nehezebb helyzetbe... — Az új minősítési rendszer bevezetésével azonos mércét lehet állítani a feldolgozók és a termelők elé és ezáltal kiala­kítható a vágósertések egy­ségesített, minősítés szerinti, differenciált árrendszere is. Ezzel kétségtelenül jól jár a húsipar, mert a legértékesebb színhúshoz, és nagyobb ár­bevételhez jut, amiből része­sül a termelő is. Jól jár a fo­gyasztó, hiszen jobb minő­ségű hús kerül az asztalára, s nem utolsó sorban az állam is: a több színhúst tartalmazó sertésekből jobb és több piac­képes árut lehet előállítani, ami viszont a költségvetési bevételeket növeli. — Mindezt technikailag ho­gyan lehet majd lebonyolítani? — A termelőket lajstromozni kell, mindenki kap egy azono­sító kódszámot, amelyet teto­váló bélyegzővel rápecsétel­nek az értékesítésre szánt sertésekre. így a vágás utáni minősítéskor készül el a vé­gelszámolás, a tetoválás alap­ján állapítják meg a termelőt megillető árat. Az azonosítás bevezetéséhez szükséges fel­tételek a nagyüzemeknél már ma is megvannak, a nagyobb állatállománnyal rendelkező, induló vállalkozásoknál pedig könnyen megteremthetők. Gondot csupán a kistermelők­nél fog okozni az új rendszer, mert akik kevesebb állatot tar­tanak, valószínűleg maga­sabb költségekkel termelnek, s nem biztos, hogy a szigo­rúbb követelmények mellett is megtalálják-e majd a számítá­sukat. — Mit várnak a szakembe­rek az egységes minősítési rendszertől? — Ma még nehéz pénzügyi helyzetben vannak mind a fel­dolgozók, mind pedig a terme­lők. Egymás költségeit meg­előlegezni, az exportot finan­szírozni ma még egyikük sem tudja. Szerintem a megoldást az jelenti, ha a húsipar átala­kulásával párhuzamosan a feldolgozóipar szerződések­kel, kölcsönös tulajdonlással, vagy bármilyen más módon megpróbálja magára „fűzni” a tenyésztőket. Csak így te­remthető meg hosszabb távon egy érdekeltségi alapon mű­ködtethető, stabil rendszer. Az új minősítési rendszer bevezetésétől néhány év alatt olyan minőségi javulás vár­ható a sertéstenyésztésben, amely lehetővé teszi, hogy az EK-ban tartós piacokat sze­rezzünk. A mai beviteli vám- kedvezmény az exportszub­vencióval együtt éppen arra elegendő, hogy a piacon ma­radjunk és áraink úgy-ahogy versenyképesek lehessenek. A későbbiek során elképzel­hető az árpozícióink némi ja­vulása is, amit a termelők és feldolgozók „zsebe” egyaránt érzékelni fog. Mindehhez azonban legalább 4-5 esz- tendőnyi türelem kell. (újvári) Felszámolói hitel várhatóan még az idén Konszolidációra várva Az Állami Vagyonügynök­ség már átutalta a felszámo­lói hitel forrásául szolgáló egymilliárd forintot. Az ősz- szeget a Kisvállalkozói Ga­rancia Alap kezeli majd, ha a Parlament lehetővé teszi, hogy az alap e tevékenység­gel is foglalkozhasson. Az erről szóló törvényjavaslatot már benyújtották. A felszámolói hitel iránt máris nagy az érdeklődés. Remélhe­tően még az idén igényelhető is lesz, de ez már nem a va­gyonügynökségen múlik — mondta Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazgatója. Kifejtette: a hatályos va­gyonpolitikai irányelvek szerint négymilliárd forintot kellene e célra fordítani, ám az ÁVÜ be­vételei nem tették lehetővé ek­kora összeg átutalását. Ha lesz rá fedezet, az ÁVÜ további for­rásokat is biztosít. Az elképzelések szerint a felszámolói hitelt azok a bel­földi természetes személyek és azok közösségei vehetik igénybe, akik a csőd- és a fel- számolási eljárás alatt álló cé­gek vagyontárgyait kívánják megvásárolni. A kedvezmé­nyes hitel feltételeit ezekben a napokban tisztázzák a Pénz­ügyminisztériumban. Egyelőre az elképzelések szerint azok, akik első célra vesznek fel hitelt kamattámogatásban részesül­nek. A kamattámogatás az első évben a mindenkori jegybanki alapkamat 70 százaléka lenne, utána pedig évente mintegy 14 százalékkal csökken, azaz a hatodik év elejére elfogy. A kölcsön futamidejét a folyósító bank maga határozza majd meg. A tervek szerint felszámo­lási hitel maximum 100 millió forint értékben igényelhető, a saját erő 15 százalék lesz. Egyelőre nincs meghatá­rozva, hogy hány bank vehet részt ilyen hitelezésben és az sem pontosan tisztázott, hogy milyen vagyontárgyat lehet megvásárolni a kedvezményes kölcsönből. A jelenlegi elképze­lések szerint a hitelt kizárólag ingatlanok, műszaki berende­zések, beruházások megvásár­lására lehet fordítani, azaz minden olyan vagyontárgy megszerzésére, amelynek ho- zadékából mód van a hitel tör­lesztő részleteinek kifizeté­sére. Nincs végleges döntés arról sem, hogy a kedvezményes hi­tel mely gazdasági társaságok felszámolásakor vehető igény­be, csak csődbe jutott állami tu­lajdonú cégek felszámolása­kor, vagy magántársaságok vagyontárgyainak megvétele­kor is. A csőd- és felszámolási eljá­rás alatt álló vállalatok el­adandó vagyona mintegy 300 milliárd forint, ezért várhatóan óriási lesz az érdeklődés a tő­kehiányban és pénzszűkében szenvedő magánbefektetők kö­rében. Két, három hete annak, hogy felröppent a hír a pénz­ügyminisztertől: a kormány adóskonszolidációs intézke­déseket tervez. Sok, az el­adósodott, önerejéből talpra- állni képtelen gazdálkodó szervezet, amely csak úgy képes működését folytatni, ha valami segítséget kap. Bizonyos, hogy ezt a szán­dékot nagyon sok termelő, gazdálkodó nagy megköny- nyebbüléssel fogadta. Mert enélkül a másik út: a csőd, a felszámolás, — és ez senki­nek sem jó. Pusztul a gazda­ság, nő a munkanélküliség, és fokozódik az általános kilátás- talanság. Az adóskonszolidáció a mezőgazdaságban azt jelen­tené, hogy a válságban ver­gődő gazdálkodók rövid lejá­ratú hitelei középlejáratúvá alakulhatnak, kamatkedvez­ményt kapnak, bizonyos bün­tetésektől mentesülnek. Egy­szóval: lélegzethez jutnak. Túélik, átvészelik a nehéz helyzetet. A közelmúltban a mező- gazdasági gazdálkodók pénz­A PORT csoport — az or­szág legnagyobb kereske­delmi vállalkozása — 100 mil­lió forintos beruházással áru­házát épít Szentendrén. A bevásárlóközpontot a 11-es út mellett alakítják ki, benne napicikkeket, élelmiszereket, ügyi szakemberei helyzetük­ről, legfontosabb teendőikről tanácskoztak Somogybán. Ta­lán a legtöbb szó az adóskon­szolidációról esett, ami termé­szetesen egy kapaszkodó, egy halvány reménysugár mai válságos körülményeikben. Az év vége, és az ezzel járó mindennemű végső elszámo­lás rohamosan közeledik. Mindenki szeretne tisztán látni, mindenki követeli a pén­zét. Ám éppen most, ennél a végső „elszámolásnál” döntő fontosságú a konszolidációs intézkedés. Csakhogy: kit érint ez, milyen feltételekkel és kik pályázhatják meg, mi határidő az átmeneti nyugalmi állapot eléréséhez — azóta erről semmi információ. A részletekről, a szándék meg­valósításának módjáról egy szó sem esik. Régi mondás: „ az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!” A konszolidációra, az átme­neti nyugalmi állapotra pedig igen sokan várnak! Egy kicsit egyre türelmetlenebbül! Vörös Márta háztartási árukat, iparcikke­ket és ruházati termékeket árusítanak majd. A 7600 négyzetméter alapterületű áruház zöldmezős beruhá­zásként jön létre; a vállalko­zásban német befektetők is közreműködnek. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (18.) A vételár A törvény a vételár össze­gét a forgalmi érték 50 száza­lékában maximálja. Az ön- kormányzat testületi rende­lettel ettől lefelé eltérhet. Ár­csökkentő tényező lehet a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknö­velő beruházások összege. Ha például egy 60 négyzet- méteres lakásra, amelynek forgalmi értéke 1 millió 800 000 forint, a bérlő 200 000 fo­rintot költött s ezzel növelte értékét, akkor az 1 millió 800 000 — 200 000 = 1 millió 600 000 forintnak maximum a fele, azaz 800 ezer forint le­het. Van lehetőség részletvá­sárlásra is. Ebben az eset­ben a lakás vásárlóját 25 évi részletfizetési kedvezmény il­leti meg. Ennél hosszabb tör­lesztési időt engedélyezhet az önkormányzat, keveseb­bet nem. Ha a vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti ki vagy 25 évnél rövidebb törlesztési időt vállal, engedmény illeti meg. Az erre vonatkozó konkrét, részletes szabályok­ról az önkormányzatok dön­tenek. A jogszabály szerint a vevőnek az első hat évben a lakás törlesztőrészleteire nem kell kamatot fizetnie. (Folytatjuk) Ferenczy Europress PORT áruház épül * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom