Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 15., hétfő Áramszolgáltatók privatizációja Az áramszolgáltatókkal kapcsolatos kormánydöntés nem befolyásolja a társaságok privatizációját. Az Állami Vagyonügynökség a beérkezett pályázatokat a november 15-én lejárt határidőt követően — bíráló bizottság bevonásával — értékeli. A privatizációs folyamat folytatódik, az idő közben megváltozott tulajdon- viszonyok nem érintik ezen állami vagyon sorsát. Esélyek, előnyök konferencia A Közép-európai Határidős Energiatőzsde alapítvány nemzetközi konferenciát rendez a hét elején. A kétnapos tanácskozás célja, hogy a résztvevők megvitassák: milyen lehetőségei és előnyei lennének hazánkban egy, az Ural környéki nyersolajra és az abból származó olajtermékekre alapozott regionális, határidős energiatőzsde létrehozásának. A nemzetközi rendezvényre olajkitermelőket, olajfinomítással foglalkozó szakembereket, olajkereskedőket és bankárokat hívtak meg. Szombathelyi fák az expóra Tíz-tizenöt éves platánokat, hársakat, juharokat és kőriseket szállít az expóra a szombathelyi önkormányzat Prenor Kertészeti és Parképítő Vállalata. A földlabdás díszfákat a világkiállítás főútvonalai, központi létesítményei és parkolói mentén ültetik el. A telepítendő 600 fa átlagára eléri a 25 ezer forintot. A kiírás szerint 2800 fát várnak az expóra. Októberi csődök Nem emelkedett októberben az előző hónapok adataihoz képest a Fővárosi Bírósághoz benyújtott csőd-, illetve felszámolási eljárások iránti kérelmek száma. A bíróság az elmúlt hónapban ösz- szesen 153 felszámolási eljárásra vonatkozó kérelmet fogadott, csaknem annyit, mint szeptemberben. A hónap folyamán négy felszámolási eljárást zárt le érdemben a bíróság, 173 pedig ügyviteli befejezéssel zárult. Hitel Vietnamnak Legkevesebb 1,8 milliárd dollár az az összeg, amit Vietnam kap hitel formájában az év végéig és a jövő esztendőben. A legbőkezűbb Japán, amely 550 millió dollárt ajánlott fel Vietnamnak, A második helyen Dél-Korea áll 65 millió, majd Nagy-Britannia 60 és Franciaország 50 millió dollárral. Az IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank összesen 900 millió dollár kölcsönt nyújt. Ezerkoronások cseréje A szlovák ezerkoronások váratlan és gyors cseréjének hátterét feltáró magyarázat még mindig késik. Vladimir Masár a Szlovák Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy „valakik” nagy mennyiségű hamis ezresek bevetésére készültek, s ha ez sikerül nekik, akkor Szlovákiát „200 százalékos hiperinfláció fenyegeti”. A jelzett időszakban a „szokásosnál” több, de félezernél is kevesebb hamis ezrest találtak. Nem javult a termelők pénzügyi helyzete Bár már megkezdődött az őszi betakarítású növények értékesítése, a mezőgazda- sági termelők pénzügyi helyzete nem javult olyan mértékben, mint általában az előző években. Az idén jelentős veszteségek érték a vállalkozókat — olvasható a Földművelésügyi Minisztérium elemzésében. A hitelezésnél a bankok továbbra is „óvatos megtartást” tanúsítanak. A hektáronkénti 14 ezer forintos termelési hitel igény- bevételével általában csak a szövetkezetek élnek. A kistermelők számára a hitelfelvétel költségei a 10 százalékos kamatkedvezmény ellenére is magasak. A fejlesztési alaphoz kapcsolódó hitelek megszerzése ugyancsak nehézkes. A gazdaságok a leromlott géppark felújítására, karbantartására csak kevés pénzt fordítanak. A BÉKE SZÖVETKEZET KEZDEMÉNYEZÉSERE Juhtenyésztő egyesület alakult Tabon (Folytatás az 1. oldalról) Az egyesületbe lépett siófoki, kapolyi, sérsekszőlősi, nagyszokolyi, bábonymegyeri, lullai és tabi magángazdák reményt fűznek ahhoz, hogy az Agrex Kft-n keresztül az export értékesítés (az ehhez szükséges engedélyek beszerzése, a kontingens biztosítása, az ügyletek lebonyolítása) biztosítva lesz. A szövetkezet — amely kezdeményezte és szervezte az egyesület létrehozását — a belföldi piacon való értékesítés szervezése mellett megfelelően ellátja az ügyviteli feladatokat is. Az egyesület tagjai a bevétel bizonyos százalékát is benthagyják a közös költségek fedezésére. A társaság hamarosan saját bankszámlát nyit. A gazdáknak ebből fizetik ki az eladott juhok és a gyapjú ellenértékét. Az ülésen elfogadták az alapszabályt. Az egyesület elnökéül Ágh Jánost választották, aki a legnagyobb juhtartó magángazda. Az egyesület mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon jövőre kezdi meg az értékesítést, de az alapító kft az év hátralevő részében is vállalt eladást. A gazdák úgy tervezik, hogy 1993-ban várhatóan 4-500 juhot adnak le. (Krutek) SOMOGYI VÁLLALKOZÓKKAL FRANCIA FÖLDÖN Kétségek és remények A Dél-Franciaországban járt somogyi vállalkozási szakemberek a zsúfolt program során mindenütt keményen kérdeztek és nyíltan mondtak véleményt, arról győzve meg egy-egy házigazdát, hogy „rosszul mérte föl keletről jött vendégeit”. Kisvállalkozásból nőtte ki magát a Saint Jeanneis-i baromfifeldolgozó üzem Varga József például, aki sokéves vállalatvezetői munkája nyomán széles körű tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban kertelés nélkül kimondta, hogy komoly kétségei vannak a különféle nyugati segítő-tanácsadó akciókkal kapcsolatban. — A nyugati gazdasági szervezetek a különféle tapasztalatátadó programok támogatásával voltaképpen saját országaik intézményrendszerét kívánják a nemzetközi alapokból pénzhez juttatni. Készülnek jó és rossz tanulmányok, a szakemberek egymás országába utazgatnak. Az egészből gyakran mégsem születik kézzelfogható eredmény. Hozzánk például nemrégiben japán szakemberek jöttek, hogy „megváltó” jótanácsokkal lássák el a KVGY-t. Másfél nap alatt kívánták „átvilágítani” a gyárat, ami persze komolytalan... Piere Eislerta Grenobel lsere Developpement igazgatóját, a francia vállalkozók támogatására létrejött párizsi székhelyű országos szövetség elnökét először Varga József idézett tapasztalatával kapcsolatban kérdeztük. — Ami a pénzt illeti — a Grenoble és Somogy közti ikerkapcsolatnak ezt a szakaszát Phare források fedezik — az számunkra nem sokat hoz és ez nem üzleti kérdés. Annál is inkább, mert mi nem egyedül veszünk részt ebben a kapcsolatban. Szerepünk elsősorban koordinatív. Azok a tapasztalatok, melyeket ez a régió adhat nem hasznosíthatóak egy az egyben Somogybán. Nem mintákat, inkább továbbgondolásra érdemes példákat kívántunk bemutatni. Konkrét és hasznosítható tapasztalatátadásra csak az egészen szűk szakterületeken van mód. A gazdasági modellek közelítése hosszú időt igényel. Az ilyen térségi kapcsolatokon keresztül egy kicsit a jövő modellezhető. A jelenlegi segítség nem direkt, így nehezen is mérhető. Lehet, hogy egy-egy most szerzett tapasztalat csak évek múltán épül majd be valamelyik magyarországi megoldásba. Úgy látom, Somogybán a szakmai, illetve személyi feltételek megvannak ahhoz, hogy ez a kapcsolat idővel magasabb osztályba lépjen. — Az, hogy az együttműködés eddig nem volt felhőtlen abban szerepet játszott egy értelmezésbeli különbség. A somogyiak azt várták önöktől, hogy nyugati befektetőket hoznak a megyébe. — Az Európai Közösség még nem készült fel erre a feladatra. Ezeknek a befektetéseknek az EK-n belül még nincs meg a banki háttere. Mindebben a mi feladatunk annyi, hogy megmutassuk, hogyan kell megkeresni az igazi befektetőket. Most példáztuk, hogy milyen területeken érdemes keresni a kapcsolatot: tény azonban, hogy ez nem könnyű. A jelenlegi EK szabályozás szerint legalább két három év telik el mire a puhatolózó tárgyalásoktól eljutunk az üzletkötésig. Általában is több a sikertelen, mint a sikeres próbálkozás. — Mikor megpályázták a somogyi vállalkozói központ tenderét, mi volt a céljuk? — Kíváncsiak voltunk, hogy a mi itteni többéves tapasztalatunk, miként ültethető át egy a piacgazdaság útjára tért volt KGST-országba. Lényegében mostanra sikerült jobban megismernünk a magyarországi viszonyokat. S látjuk, hogy ez egy sok buktatóval járó, hosszú folyamat. — Magyar partnereink talán nehézkesek? — Volt az együttműködésnek olyan szakasza, amikor valóban így gondoltam, ám azóta sokminden változott. Amióta Herényi Erzsébetet és Mayer Tibort bízták meg a kapcsolatok tartásával, ígéretesebbnek látom ezt a somogyi együttműködést. (Folytatjuk) Bíró Ferenc Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. november 12. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.11.12. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 17,91 1994/B 96,10 96,70 15,77 21,00 1995/A 91,46 92,06 1,72 20,94 1995/B 91,47 92,07 21,00 20,89 1995/C 95,64 96,24 13,62 21,00 1995/F 93,93 94,53 6,19 21,00 1995/G 97,03 97,63 5,02 21,00 1995/H 97,04 97,64 3,37 21,00 1996/A 91,32 91,92 14,42 20,15 1996/B 93,77 94,37 14,10 20,79 1996/C 93,65 94,25 13,18 20,77 1996/F 93,29 93,89 8,58 20,63 1997/C 90,83 91,43 12,62 19,98 1998/A 99,50 100,10 11,81 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, Illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. A kamarák állásfoglalása Törvényt mielőbb A kamarai törvény tervezete úgy tűnik, az elmúlt évek legvitatottabb anyaga lehet, amit a honatyák valaha is a parlamentben tárgyaltak. A tervezetet több oldalról is éles támadások érik. Az országgyűlési képviselők eddig több mint nyolcszáz módosító indítványt terjesztettek be az üggyel kapcsolatban. A kereskedelmi és iparkamarák képviselői azonban — akikről pedig a majdani törvény szól — jónak tartják a tervezetet, sőt nemrég egy állásfoglalásban védték meg az anyag előkészítőinek álláspontját. — A területi kamarák valóban támogatják a törvénytervezetet, annak mielőbbi elfogadását és januári hatályba lépését követelik — mondta Christ Miklós, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. — A törvény ugyanis a piacgazdaságra való áttérés időszakában a gazdaság szereplőinek alapvető intézményi rendszert biztosítana. Elodázása véleményünk szerint a gazdasági életet veszélyezteti, és a vállalkozói morál további romlását okozhatja. Az állásfoglalás azt is megemlíti, hogy a kamarai törvény előkészítésének csaknem tíz hónapja alatt valamennyi gazdasági érdekképviseletnek jogában állt hozzászólni, észrevételeket fűzni a készülő anyaghoz. A törvény előkészítői állítják, hogy a munka ideje alatt minden észrevételt figyelembe vettek... — A kamara által képviselt vállalkozások pedig károsnak tartják, hogy az! őket érintő kérdésekben nélkülük, a fejük felett folytassanak vitát szűk érdekcsoportokat reprezentáló szervezetek — tette hozzá az elnök. — A területi kamarákat harmonikus viszony fűzi a helyi gazdasági érdekképviseletekhez. A fővárosban fellángolt vita egyáltalán nem jellemző Somogyra és más megyékre sem. Az állásfoglalásban a területi kamarák a tervezet körül fellángolt nézeteltérések ellenére sürgetik a törvény megalkotását, a rájuk háruló feladatok meghatározását, a feltételek megteremtését. Reményt adó kalászosok (Folytatás az 1. oldalról) Fiaskó György államtitkár elmondta: a vetések állapota kitűnő, a kelési arány is jó. A kedvező tendenciákat látszik erősítani az a tény is, hogy a műtrágya-felhasználás az időarányos hányadot tekintve 50 százalékkal több, mint tavaly. A hosszú távú vállalkozási kedv erősödését jelzi, hogy föllendült a mezőgazdasági gépek és berendezések vásárlása, például traktorból kétszer annyit adtak el, mint tavaly. A külföldi szakértők is kedvezően ítélik meg a magyar mezőgazdaságban mutatkozó tendenciákat. Ezt támasztja alá az EBRD nemrégiben adott hitele a magyar mezőgazdaságnak, továbbá az OECD szakértőinek kedvező véleménye az ágazatról. ígéret van arra is, hogy 1994-ben a Világbank is hitellel segíti a magyar agrárgazdálkodás magánvállalkozásait. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (16.) A lakáscsere A lakáscsere feltételei az új törvény hatálybalépésével általában kedvezőbbek lesznek. Önkormányzati lakás esetében az önkormányzat kikötheti, hogy a bérlő csak másik lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélheti el bérleti jogát. Bizonyos esetekben viszont a törvény nem engedi meg az önkormányzatoknak, hogy megtagadják a hozzájárulást a cseréhez. Például akkor, ha a bérlő egészségügyi okból, munkahelyváltozás miatt, illetve a lakásban állandó jelleggel lakók számának megváltozása (csökkenése vagy gyarapodása) miatt kívánja elcserélni lakását. Hozzá kell járulni a cseréhez akkor is, ha az említett indokok a bérlővel jogszerűen együttlakó személyek valamelyike esetében állnak fent. Nem cserélhető el az a lakás, amelynek cseréjéhez nem járul hozzá a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetve az eltartó. A lakásbérleti jogot kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával lehet elcserélni. Áz ön- kormányzat előírhatja, hogy a tulajdonában lévő lakást a bérlő csak másik lakásbérletre vagy lakástulajdonra cserélheti el. Ha az önkormányzat hozzájárul a cseréhez, az új bérlővel ugyanolyan feltételekkel kell bérleti szerződést kötni, mint a korábbi bérlővel. Nem lehet például a korábbinál magasabb lakbért megállapítani. A jövőben nem vizsgálják, hogy a cserélő felek milyen szobaszámú lakáshoz jutnak s hogy egyáltalán beköltöz- nek-e vagy tovább cserélik a lakást. (Folytatjuk) Ferenczy Europress
