Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 12., péntek Biztosítási etikai kódex Sötét privatizációs ügyletek Világoson A diósgyőri kohászat jövője A diósgyőri kohászatra hosszú távon szüksége van az országnak. Ezért a működőképes termelőegységek pénzügyi kondícióit fel kell javítani, majd ez után képzelhető el a privatizáció — mondta Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere. Ha november végén a tárcaközi bizottság és decemberben a kormány is támogatná a reorganizációs elképzelést, az ötezer diósgyőri kohásznak jelentene biztos munkalehetőséget. A fejlesztések, beruházások 6,6 milliárd forintba kerülnének. Minden más variáció nagyarányú elbocsátásokkal számol. Csökkenő állatállomány A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint tovább csökkent az ország állatállománya. Elsősorban a szövetkezeteknél esett vissza az állattenyésztési kedv, de a piaci hatásokra gyorsan reagáló kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak, mint egy évvel korábban. A jelenlegi adatokat összevetve az elmúlt öt év szeptember 30-ai állományának átlagával, látható: a leginkább a szarvasmarhák és a baromfik száma csökkent. Az ország szarvasmarha-állománya 1 millió 49 ezer volt, az előző év hasonló időpontjában megfigyeltnél 16,4 százalékkal kevesebb. Nemzetközi üvegipari szimpozion Orosházán befejeződött a kétnapos nemzetközi üvegipari tanácskozás. Az „Üveg a modern építészetben” címen a békési város üdülőfalujában, Gyopároson megtartott szimpóziumot az 1996-os budapesti világkiállítás jegyében rendezték meg. Az üvegipari világcégek szakemberei és a hazai előadók a mintegy hetven magyar építész-tervező az új fejlesztésű termékekről, valamint az üveggyárak termékeinek korszerű alkalmazási lehetőségeiről szóltak. A Budapesti Értéktőzsde Tanácsának döntései A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa legutóbbi ülésén döntött arról, hogy az ÁFI Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt-t november 15-től, míg a Concorde Értékpapír Ügynökség Kft-t november 17-étől felveszi a tőzsdetagok sorába. Mindkét esetben feltétel, hogy a kifüggesztett tagfelvételi kérelmekre ne érkezzen kizáró felszólalás. A tőzsdetanács megvitatta az egyes tőzsdei kategóriák követelményeinek módosítására és a tőzsdei társaságok információ-szolgáltatására szóló előterjesztését. Fémipari szakszervezetek konferenciája Konferenciát tartott Budapesten a Fémipari Szakszervezetek Világszövetsége (IMB) november 9-10-e között magyarországi tagszervezete, a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége rendezésében. A konferencián a kelet-európai tagszervezetek helyzetét, illetve az IMB segítségével a térség országaiban megvalósított tisztségviselői oktatási projekteket értékelték. A konferencián 23 ország több mint 40 fémipari szakszervezete képviseltette magát. A biztosítási szakma közmegítélésének javulásáért, a kiépülő piac magatartásnormái mihamarabbi kialakulásáért szakmai etikai- és versenykódex megalkotását tervezi a Magyar Biztosítók Szövetsége. Az elképzelések szerint a kódex előírásai a Mabisz tag- biztosítóinak elfogadott etikai és versenyszabályait tartalmazzák, és valamennyi biztosító számára kötelező érvényűek lesznek. A tervezett kódex megtiltja a tisztességtelen versenyt, azaz tilos valótlan tény állításával, vagy híresztelésével a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, veszélyeztetni. A kódex értelmében nem megengedhető olyan ajánlatot tenni az ügyfeleknek, amely a versenytárssal fennálló szerződés, kapcsolat felbontására, illetve új szerződés megkötésére irányul. Tilos az ajánlathoz felmondási blankettát mellékelni. A biztosítás etikai kódexe kartell—tilalmat is elrendel, azaz a biztosító intézetek között nem születhet olyan megállapodás, amely gátolja a piaci verseny kibontakozását. Nem lehet például díjkartellt alkalmazni, a piacot felosztani, vagy a fogyasztók megJórészt leszámoltunk már az illúzióval, hogy a nyugati tőke majd pusztán nagylelkűségből vagy a magyarok iránti rokonszenvből fektet be nálunk. Tartja viszont még magát néhány a nyugati tapasztalatok esélynövelő hatását túlzó hiedelem. Vannak, akik még úgy vélik, hogy elég ha „kint” körülnéz néhány jószemű szakember. Átvesszük a jó tapasztalatokat, s máris jön az eredmény... Azok a somogyi szakemberek — két csoportban, összesen húszán —, akik az EGK kezdeményezésére a megyei vállalkozói központ és a hasonló feladatokat ellátó Grenoble lsere Developpement között létrejött ikerkapcsolat keretében a közelmúltban Dél-Franciaországban jártak tapasztalhatták, hogy a vállalkozásmenedzselés ottani rendszere — főként máról holnapra — nem ültethető át Magyarországra. A látottak alapján az is világos lett, hogy mindezt csak a magunk erejéből hozhatjuk létre, évek munkájával, kis lépésenként. A grenoblei helyi lap tudósítója a somogyi csoport tagját Varga Józsefet a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökét, az immár kft-ként működő KVGY igazgatóját arról kérdezte, mit láttak, amit majd hazatérve megvalósítanak. Ugyancsak meglepődött, mikor a válasz úgy kezdődött, hogy semmit... — Nem akartam udvarias- kodni, mert tény, hogy az itt látottak nem ültethetőek át a hazai feltételrendszerbe — így Varga József. — Franciaországban, de más nyugati országokban is évtizedek alatt alakult ki a mai vállalkozásokat segítő intézményrendszer. A korábbi fellendülési időszakban építették ki azt az infrastruktúrát, amely nálunk jórészt még hiányzik. Lényeges különbség az is, hogy itt a bankok megtalálták a hosszútávú érdekeltségüket a vállalkozások támogatásában. Otthatározott körét kizárni a biztosításokból. Nem minősül viszont kartell-megállapodás- nak, ha az általános szerződési feltételeket alkalmazzák, illetve azonos statisztikai adatokat használnak, továbbá az ügynöki és közvetítői jutalékokat összehangolják. A kódex az ügynöki etikát is szabályozza. Eszerint a biztosítók alkalmazottai, üzletkötői, ügynökei és megbízottai kötelesek egyértelműen megnevezni az őket megbízó biztosítótársaságot. A biztosító hivatalos helyiségein kívüli tárgyalások, megbeszélések során az ügynök köteles partnereinek névjegyet adni, s ha üzleti ajánlatot tesz, személyazonosságát igazolnia kell. Az ügyfél megtévesztésének, vagy tévedésben tartásának minden formája tilos, különösen azt a hamis látszatot kelteni, hogy a szerződés megkötése kötelező, vagy annak elmulasztása az ajánlattevő számára súlyos hátránynyal jár. Azt sem szabad színlelni, hogy a megkötendő biztosítási szerződés valamennyi kockázatra kiterjed. Tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy a díjfizetés elmaradásának milyen következményei vannak, nem szabad viszont jogosulatlan kárrendezési előnyöket kilátásba helyezni. hon a bankok félnek a legkisebb kockázattól is, s bár tréfaként hangzott el csak részben az: egy magyar bank annak ad hitelt, aki bizonyítani tudja, hogy semmi szüksége nincs rá. A magyar mérnök vagy épp vállalkozási szakember nem ötlettelenebb vagy felkészületlenebb mint nyugati kollégája, aki tanácsot akar adni neki. Csupán más feltételrendszerben dolgoznak. A vállalkozásmenedzseléssel foglalkozó hazai szervezetek lét- fenntartási kényszere okozza, hogy hiányzik a türelem, a jövőbe tekintés. Szinte azonnal pénzt kell produkálni, a befektetések megtérülését mindenki csak hónapokban akarja számolni. A különféle nyugati támogatási rendszerek is úgy épültek ki, hogy a külföldi forrás mellé oda kell ragasztani a magyar pénzt, ami pedig rendszerint kevés. Ezért is akadozik olykor az együttműködés. Módszereket persze lehet átvenni és hasznosítani, de a rendszer egészét nem. Az utazás során a legtöbb (Folytatás az 1. oldalról) A történet, a Balaton-part legújabb privatizációs botránya ismerős elemekből épül fel. 1992-ben az állami gazdaság világosi központja (mely növénytermesztéssel, szőlőfeldolgozással, üdítőital- és bőrgyártással foglalkozik) nyomdájának dolgozói bejelentették, hogy a tervezett privatizáció során akár a munkavállalói részvételi program, akár más tőke- befektetés formájában szeretnék megvásárolni munkahelyüket. Még abban az évben sor került az üditőital-üzem értékesítésére, s a vevő, a Centráls Kft opciós jogot nyert a nyomda megvásárlására is. Mivel ez a nyomda főként az üvegekre való címkéket, ügyviteli nyomtatványokat gyártott, a dolgozók jövője biztosnak ígérkezett — egészen 1993 tavaszáig, mikor új vállalati biztos vette át az irányítást a cég felett, aki egy győri A hitelkockázat kezeléséről jelentetett meg szakkönyvet a Panem kiadó. A Price Water- house szakértői által készített könyv az egyik legkockázatosabb üzletága a bankszektor követésre méltó példát a többhelyen is meglátogatott úgynevezett inkubátor házak kínálták. E vállalkozást támogató komplexumok neve arra utal, hogy egy új cég megizmosodásához az átlagosnál kedvezőbb körülményekre, s persze időre van szükség. A Rhone Alpok Kreation nevű szervezet például részt vállal az új cégek finanszírozásában, átvállalva a tőkekockázat jelentős részét. Hitelt adnak és szereznek az új vállalkozáshoz és átvállalják a garanciákat. Négy év alatt 50 vállalkozás indulását 25 millió frankkal segítették saját forrásaikból. Ezek közül négy kezdeményezés lett kiugróan sikeres, és 12 ment csődbe. A többiek működő képesnek bizonyultak, ám további támogatásra szorulnak. A somogyi vendégek persze arra voltak kíváncsiak, hogyan maradhat fenn a Rhone Alpok Kreation, amelyik föltételezhetően nem jótékonysági intézmény. Hogyan tud akár öt évet is várni arra, hogy a már majd önfenntartó nyomdának, a Corvinának adta bérbe az üzemet. Ez a cég azonban úgy tűnt, csak a gépekre tart igényt, a termelőkapacitást győri és soproni egységeibe kívánta áttelpíteni. A dolgozóknak mindenesetre augusztus elsejével felmondott. Hogy akkor mégsem kerültek utcára, csak annak volt köszönhető, hogy a győri cég nem fizette ki a bérleti díjat, emiatt a velük kötött szerződéstől a gazdaság elállt. Hoppál Gyula, a vállalati biztos többször is támogatásáról biztosította a munkahelyük megvásárlására készülőket, akik az általa megadott vételárat — 11 millió 349 ezer forintot — elő is tudták volna teremteni. Ám november elején egy újabb értékeléssel (amely egy, a nyomdához nem tartozó, hét és félmillióra becsűit ingatlan- részt is magában foglalt) közel húszmilliót kellett volna letenvezetői számára szolgálhat értékes tanácsokkal. A magyar bankoknál mintegy 300 milliárd forint értékű kétes követelés halmozódott fel a múlt év végéig. vállalkozás — még mindig csak hozadékarányosan — visszafizesse az első franknyi törlesztést. A magyarázat az állam, a régió és helyi önkormányzatok, valamint nagyvállalatok összefogásából adódó tőkeerőben rejlik. Voltaképpen alaptőkéjük hozadéka is elég a vállalkozások menedzseléséhez, így tönkremenés nem fenyegeti tőket. Igaz, összességében segítő befektetéseiknél tetemes haszonra sem számíthatnak. A lényeg azonban nem is ez. Az állam vagy az önkormányzat az új vállalkozóban a majdani gazdasági prosperitás és ezzel együtt a politikai stabilitás alappillérét látja. Emellett egy választó- polgárt, akinek megelégedettsége majd voksot hozhat. Végül is a „pénzt pénzzel lehet teremteni” szisztéma jól működik Franciaországban most a gazdasági visszaesés időszakában is. Ez a tapasztalat azonban valymi keveset ér a tapasztalatok hazai piacán. (Folytatjuk) Bíró Ferenc niük az asztalra, erre pedig már nem voltak képesek. A nyomdavezetőt, aki számonkérte az indokolatlan értéknövekményt, azonnali hatállyal elbocsátották állásából, azzal az indokkal, hogy munkahelye a privatizáció során megszűnik, így rá nincs a jövőben szükség. Csakhogy három nappal később addigi helyettesét az ő bérével kinevezték az üzem új igazgatójának. A nyolc nyomdász — ha az üzem a húszmillió forintos áron nem kel el — december derekán munkanélküli lesz. Most az országgyűlési képviselő segítségében reménykednek, akihez intézett beadványuk a következő kérdéssel zárul: ki lehet abban érdekelt, hogy 12 év alatt kialakított munkaterületet, üzleti kapcsolatokat, a község több lakójának kenyeret adó létesítményt ne a mi kezünkbe adja további működtetésre ? Werdy Péter Ezt kell tudni az új lakástörvényről (14.) A szükség- lakások sorsa? A törvény tartalma és szelleme egyaránt azt a törekvést tükrözi, hogy a szükséglakás-típust fokozatosan meg kell szüntetni. Ennek jegyében úgy rendelkezik, hogy ha a jogszabály hatálybalépése után az ilyen lakásra fennálló szerződés megszűnik, a lakást határozatlan időre már nem lehet bérbe adni. Szükséglakásra tehát a jövőben csak határozott időre — valai mely feltétel bekövetkeztéig — lehet lakásbérleti szerződést kötni. ^ lakás jogcím nélküli használója lakáshasználati díjat köteles fizetni, amelynek ösz- szeg azonos a lakásra megállapított lakbérrel. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap eltelte után a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik másik lakásra tarthatnak igényt. Ön- kormányzati lakás esetében a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Az új törvény hatálybalépése után egyébként akinek nincs érvényes lakásbérleti szerződése, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóval szemben a hatóság ugyan megszünteti a bírságolási eljárást, de a már megállapított bírságot behajtja. A jóhiszemű jogcím nélküliek elhelyezésre jogosultak, míg a rosszhiszeműek maguk kötelesek gondoskodni elhelyezésükről. A jogszabály szerint a törvényben felsorolt esetekben a jóhiszemű jogcím nélküli személyek legalább komfort nélküli másik lakásra vagy külön- bejáratú albérleti szobára jogosultak. Ha a lakásban több ilyen személy volt, akkor együttesen is csak a lakásigényük mértékét meg nem haladó és a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú lakást kaphatnak. A törvény hatálybalépésekor ők is kötelesek használati díjat fizetni. Minthogy másik lakásra tarthatnak igényt, esetükben a használati díj a hat hónap eltelte után nem emelhető. (Folytatjuk) Ferenczy Europress SOMOGYI VÁLLALKOZÓKKAL FRANCIA FÖLDÖN A tapasztalatok piacán A somogyi csoport ellátogatott a bourgi élelmiszerkutató központba is Szakkönyv a hitelkockázatról i i
