Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 12., péntek Tanácskozás a NATO szerepéről „Demokrácia, Béke és Biz­tonság az új Európában” címmel rendez tanácskozást ma és holnap Budapesten a Közép-Európai Egyetem (ECU) és az amerikai Külkap- csolatok Tanácsa (CFR). A rendezvényen, amelyet Göncz Árpád köztársasági el­nök nyit meg, részt vesz és előadást tart Manfred Wörner, a NATO főtitkára is. A NATO változó szerepével foglalkozó eszmecserére 35 európai és amerikai politikus, illetve szakértő kapott meghívást. Szabad György amerikai képviselőket fogadott Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke tegnap a Parlamentben köszöntötte az USA-nak a Nemzetközi Ve­zető Szimpóziumra hazánkba érkezett helyi törvényhozási képviselőnőit. Az Országgyű­lés Sajtóirodájának tájékozta­tása szerint a találkozón a Házelnök elismeréssel szólt a nőknek az amerikai politikai és gazdasági életben játszott szerepéről. Kifejezve remé­nyét, hogy a hazai demokrati­zálódás folyamatában a tár­sadalom életének minden te­rületén előrehalad a nők tér­foglalása. Véget ért a mexikói látogatás A Dörnbach Alajos alelnök ve­zette magyar parlamenti dele­gáció tegnap végétért ötnapos mexikói látogatásán a szená­tus, és a képviselőház vezető­ivel folytatott tapasztalatcserét a demokratikus intézmény- rendszer erősítéséért végzett törvényalkotó munkáról és tárgyalt a kapcsolatok fejlesz­téséről. A magyar képviselő­ket fogadta Carlos Salinas de Gortari mexikói szövetségi el­nök, találkoztak Fernando Solmana külügyminiszterrel, a közélet számos más kiemel­kedő személyiségével, vala­mint a magyar származású mexikóiak képviselőivel. Clintoni segély­ígéretek A béke kilátásának hiányá­ban az Egyesült Államok igyekszik csökkenteni a bal­káni konfliktus áldozatainak a szenvedését, és minél több embert segélyben részesíteni — közölte Bili Clinton amerikai elnök. Véleménye szerint a boszniai háborúban érintett felek egyike sincs felkészülve arra, hogy olyan feltételeket szabjon a béke megteremté­séhez, amelyeket a többiek is elfogadnának. Sürgette az ENSZ-t, hogy egyezzen bele: ha Szarajevót súlyos aknatá­madás érné, akkor ne csak szavakban — fenyegetés for­májában —, hanem ténylege­sen is sor kerüljön a NATO-erők légicsapására. T örvény módosítás egyéni indítványra A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) munkavállalói oldala to­vábbra is határozottan eluta­sítja a közalkalmazotti törvény jelenleg napirenden levő mó­dosítási formáját. Mint a KIÉT tegnapi ülésén a munkavállalói oldal rámutatott: a kormány in­dokolatlanul halogatta a módo­sítás kezdeményezését, illetve az erre vonatkozó érdekegyez­tető tárgyalásokat. A törvény módosítását végül kormányelő­terjesztés nélkül, egyéni képvi­selői indítvány alapján kívánják megoldani. Megsemmisült a mostári híd Tüzérségi telitalálatot kapott és összeomlott Mostárban a négyszáz éves híd, amely a „világ örökség részét” képezte és a bosnyák főváros jelképe volt. A horvát és muzulmán egységek egymást vádolják a felbecsülhetetlen kárt okozó rombolásért. A híres híd már csak fényképeken látható. Fotó: Király J. Béla KABINETKÉRDÉSEK Hogyan akarja a kormány bővíteni a kárpótoltak kedvezményeit? Eddig több mint 10 000 ár­verést tartott az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, s ennek révén csak 250 ezren szereztek termő­földtulajdont. Figyelemre méltó, hogy 1992 november végéig megközelítőleg 110 000 kárpótlásra jogosult je­lezte földtulajdonszerzési szándékát — ekkora érdek­lődésre nem számítottak a szakemberek. Az árveréssel kapcsolatban megnöveke­dett feladatok teljesítése ér­dekében szükségessé vált tehát az idevonatkozó szabá­lyok áttekintése és korrekci­ója. A kormány fontos célnak tekinti az árverésekhez kö­tődő kiadások csökkentését, a kárrendezési és a földhiva­talok munkaterheinek enyhí­tését. Egyértelmű, hogy az árverések befejezésére előírt 1993. december 31-i határ­időt csak jelentős költség- többlettel lehetne tartani. Meghosszabbítása nemcsak az állampolgárok és a költ­ségvetés, hanem a hivatalok munkája, az árverések körül­tekintőbb előkészítése szempontjából is indokolt. A módosított határidő 1994. jú­nius 30-a. A módosítások révén az árve­rési eljárást igyekeznek egysze­rűsíteni, gyorsítani és a gyakor­lati igényekhez igazítani. Az új szabályok például lehetővé te­szik az árverés megkezdését a kijelölési jogvitával nem érintett településeken, elősegítik a kiki­áltási ár nagyobb léptékű eme­lését, a termőföldek előzetes ár­verésre bocsátását és az elhú­zódó árverések elhalasztását. A kormányrendelet tervezett új változata szerint „a kárpótlási földalapba kijelölt; belterületen fekvő és egy hektárt el nem érő földrészlet ÁK értékét az árve­rés során a föld fekvése szerinti község, város szántó művelési ágú termőföldjére meghatáro­zott AK érték alapján kell megál­lapítani... Az árverést a kikiáltási árnak a részvevők által szó­többséggel megállapított, de le­galább 100 forintonkénti emelé­sével addig kell folytatni, amíg ajánlat érkezik." A módosítás szerint a földhi­vatal engedélyezheti az új tu­lajdonosnak, hogy az árveré­sen megszerzett termőföldet a birtokbaadást megelőzően használatba vegye, ha a bir- tokbahelyezés feltételei egyéb­ként megvannak. Kimondja azt is, hogy a kárpótlásra jogosult örökösét az eredeti jogosulttal azonos személynek kell tekin­teni. A módosítás bővíti a kárpót­lásra jogosultakat megillető kedvezményeket is. így például a jövőben igénybe vehetik az un.befektetési kedvezményt. A kárpótlásra jogosult devizakül­földiek szemszögéből kedvező változás, hogy a kárpótlási jegy kivihető lesz külföldre s ugyan­így be is hozható, a ki- és be­hozatalhoz nem lesz szükség devizahatóság engedélyre. Juhász Judit kormányszóvivő 13 párt indulhat az oroszországi választásokon A Borisz Jelcin „kemény” el­lenzékét alkotó pártok közül mindössze egy, a kommu­nista párt indulhat a választá­sokon, miután a központi vá­lasztási bizottság nyolc, több­ségében ellenzéki, illetve centrista választási szövetsé­get szabálytalanságok miatt kizárt a szavazásból. Ilymó- don összesen 13, nagyobb részt reformárti, illetve cent­rista tömörülés indíthatja je­löltjeit. A parlamentbe való be­jutást jelentő öt százalék megszerzésére viszont a 13 közül közül legfeljebb 5-6 pártnak van esélye. A Szövetségi Gyűlés alsó háza összesen 450 tagú. A képviselők egyik felét pártlista alapján, a másik felét pedig egyéni választókerületekben választják meg. A pártlistás szavazáshoz a jelöltek támo­gatására legalább százezer aláírást kellett összegyűjteni. Összesen 35 párt, illetve vá­lasztási szövetség jelezte részvételét. Az első akadályt az aláírásgyűjtés jelentette, ugyanis rendkívül rövid idő alatt kellett az ország legalább hét területén összegyűjteni a 100 ezer aláírást. Az első for­duló után 21 párt maradt. A szavazatok átvizsgálása so­rán az aláírások szabálytalan­sága miatt pedig újabb nyolc pártot „rostáltak ki”. Nyikolaj Rjabov, a választási bizottság elnöke a testület szerdai ülé­sén nem említett konkrét in­dokokat, de nyilván arról van szó, hogy az aláírások között hamisakat is találtak. A „talpon maradt” pártok között a legtöbb esélyt az el­nöki pártnak is nevezett, Je- gor Gajdar miniszterelnök-he­lyettes vezette Oroszországi Választásnak adják. A többi reformpárti, de nem kor­mánypárti tömörülésnek, a Szergej Sahraj féle Orosz Egység és Égyetértésnek, Grigorij Javlinszkij választási tömbjének, illetve az Anatolij Szobcsak nevével fémjelzett Oroszországi Demokratikus Reformok Mozgalmának, va­lamint a centrista Polgári Szövetségnek adnak még esélyt. A kemény ellenzéket kizárólag a kommunisták képviselik. A többi választási pártnak és szövetségnek már csak ismeretlensége folytán is kevés az esélye a szükséges öt százalék megszerzésére. Megfigyelők szerint az ellen­zéki pártok nagy részének ki­hullásával a reformer erők esélyei javultak. AZ ALPOK-ADRIA MEGHÍVJA ÖNÖKET A NOVEMBER 16-án 11-16 óráig és NOVEMBER 17-én 9-14 óráig tartandó olasz vendéglátó és élelmiszeripari GÉPEINEK termékbemutatójára Száraztésztagépek, fagyalaltgépek, kávégépek, pizzasütők, sütőipari kemencék, mosogatógépek, fagylalt és süteményes vitrinek, szeletelőgépek, csomagológépek, berendezések, hús- és szalámi készítmények előállításához. A rendezvény helyszíne: Marcali Városi Központ tornaterem Marcali, Park u. 16. Érdeklődni: 06/72/330*608 92/314-721 (24958) KÉRDŐJELEK Kié a kisebbség? Kinek volna kellemes az ilyen? Bécsben, az Osztrák-Ma­gyar Fórumon, éppen a magyar kormányzó pártok szellemi partnerének számító osztrák Néppárt parlamenti frakciójá­nak külügyi szóvivője, Andreas Khol „félreérthető, a szom­szédos országok bizalmatlanságát kiváltó nyilatkozatokat” tulajdonított magyar kormányférfiaknak, illetve a kormány­hoz közelálló politikusoknak. Khol — a bécsi Der Standard szerint — „világosabb célokat” tartana szükségesnek „a magyar kisebbségi politika” meghatározásakor, ugyanis szerinte „Budapest politikája hamis megvilágításba kerül külföldön, ha olyan benyomást kelt, mintha 14 millió, nem pedig 9 millió magyar számára készülne” (ezek a számok hangzottak el). Miért figyelmeztető az ügy? Mert Khol számára — ez persze végsősoron örvendetes — a határon kívül élő ma­gyarsággal való hazai törődés nem a határok állítólagos módosításának szándékaként jelentkezik, őt, úgy tűnik, in­kább az foglalkoztatja, hogy például mit ösztönöz az osztrák állampolgárságú magyarok számára a budapesti politika: mi legyen számukra fontosabb, magyarságuk vagy kötődé­sük Ausztriához? Erre a kritikára Bécsben az a válasz hangzott el, hogy Magyarországon „nincs komoly politikai erő, amely meg­kérdőjelezi a határokat”. De ezúttal inkább az derült ki, hogy szomszédainknak lehetnek másfajta gondjai is a kisebb­ségben élő magyarok hazai kezelésével kapcsolatosan, mint a „határfóbia”. Jól értjük-e ezeket a gondokat? Kell, hogy értsük, hiszen Ausztria számunkra kulcsország. Ahogyan valamennyi szomszédunk is az. S korántsem csak azért, mert magya­rok is élnek náluk. Kocsis Tamás Elesett a pápa Elesett a pápa és talán meg is sérült, amikor tegnap egy kül­döttséget fogadott kihallgatáson a Vatikánban. A baleset nem tű­nik súlyosnak, ám az orvosok megröntgenezik, hogy megállapít­sák, nem tört-e el a bal karja. A vatikáni rádió jelentése szerint a hetvenharmadik életévét be­töltött katolikus egyházfő az esés után rögtön fel is állt. • llletékviharok előtt? • Márai újra emigrál? • Miért magányos Botos Katalin? • Hitelesek-e a szuperkamatok? hvg egyszerűen minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom