Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 10., szerda Aláírták az eurokötvény szerződést Aláírták a nyáron kibocsátott 50 millió dolláros eurokötvény szerződését a Magyar Nemzeti Bank és a Bankers Trust képviselői. A kötvény- csomag része annak a 150 millió dolláros májusi kibocsátásnak, melyet a Bankers Trust szervezett. A magyar papírokat olyan kedvezően fogadta a piac, hogy a Bankers Trust jelezte: megemelnék a kibocsátás összegét. „Befutott” a távhőszolgáltató Tatabányán Kikapcsolták a távfűtést 25 tatabányai család tömbházi lakásában, mert a bérlők, illetve tulajdonosok tetemes adósságot halmoztak föl. A notórius nem fizetők között olyan is van, aki már 100.000 forinttal tartozik a távhőszol- gáltatónak, de a legkisebb adósság is meghaladja a 40.000 forintot. A kikapcsolást megelőzően 30 családot értesítettek a szankcióról. Ennek hatására mindössze öten rendezték tartozásukat. Sokan még annyi fáradságot sem vettek, hogy besétáljanak az önkormányzathoz és kérjék az őket megillető fűtési támogatást. Kárpótlási jegy részvéncsere Jövő év január 15-éig azaz 60 nappal meghosszabbították a Zala Bútogyár Rt. 210 millió forint névértékű részvénycsomagjának kárpótlási jegyek ellenében történő értékesítését. A meghosszabbított jegyzés ideje alatt az ÁVÜ által megszabott értékesítési árnak megfelelően 2 darab ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab ezer forint névértékű részvényt lehet vásárolni. Védjegy konferencia Nemzetközi védjegy konferencia kezdődik ma Budapesten. A kétnapos rendezvényre 35 ország 170 védjegyekkel foglalkozó szakembere jelezte részvételét. A tanácskozás azért időszerű, mert az ipar- jogvédelem szempontjából lényegesek a változások a közép- és kelet-európai térségben. Az önállósult köztársaságok bizonytalanok abban, mi a teendő, hogy a korábban használt védjegyek jogfolyto- nosak-e, honosíthatók-e, vagy ismét be kell azokat jegyeztetni. Magyarországon jelenleg mintegy 160 ezer védjegy van bejegyezve, a hazai védjegyek száma pedig körülbelül 10 ezer. Korszerűsödő autóbusz-park Korszerűsítik a Kisalföld Volán Rt. 25 Sopronban közlekedő autóbuszát. Az átalakítás nyomán a motor környezetkímélő lesz, a hagyományos motornál jóval kevesebb káros anyagot bocsát ki. Győrött már csaknem félszáz autóbusz közlekedik a Rába Rt. által átalakított hajtóművel. Az év eleje óta száz százalékos állami tulajdonú részvénytársaságként működő cég első gazdasági évében kedvező eredményeket ért el. Ez tette lehetővé, hogy nemzetközi járatai számára új luxusbuszokat, továbbá távolsági buszokat vásároljon az Ikarustól. Az idén összesen negyven új járművel fiatalítják a gépjármű állományt. Felelősség a termékért Új embléma, új arculat a Kögáznál Közelebb a fogyasztóhoz és a realitáshoz (Folytatás az 1. oldalról) A vezérigazgató elmondta: azért érezték szükségét egy arculatváltásnak, mert megváltoztak a piaci viszonyok, amelyekhez alkalmazkodni kell, mégpedig új tevékenységekkel, új technológiákkal. Új piacokon kell megjelenniük, ahol nem használható sem a régi, nehezen olvasható embléma, sem pedig a régi munkastílus. Egy fogyasztócentrikus, ugyanakkor a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó Kö- gáz van kialakulóban, amit jól illusztrál az új embléma is. A Kögáz felirat ékezete egy kék gázláng, amit egy zöld színű kör foglal magába, alakjával a vezetékre, színével a környezetbarátságára utalva. A jelképváltás azonban nem a legnagyobb változás a cég életében mostanság. A privatizáció első lépcsőfoka volt az átalakulás, és lassan érzékelhető közelségbe kerül a valódi tulajdonosváltás. Egy neves angol tanácsadó cég már dolgozik az új tenderkiíráson, és ha — ahogy ígérték — még ebben az évben elkészülnek, akkor 1994 első felében végrehajtható lesz a privatizáció. A várhatóan 33 százaléknyi eladásra kerülő részvénycsomagra már igen sok a jelentkező. Az öt területi központra tizenkét, többségében nagyhírű cég jelentkezett érdeklődőként. A Kögáz vezetőit ezek közül tizen keresték meg. Köztük a British Gas valamint a Gas de France, amelyek már a nagyobb önkormányzatoknál is jártak, és tárgyaltak velük mint jövendő résztulajdonosokkal. A sajtótájékoztató szóba került a termék- és szolgáltatásbővítésen belül a gázautózás fejlődése. Ezzel kapcsolatban György Pál úgy nyilatkozott, hogy a Kögáz egyelőre nem tervez ilyen irányú fejlesztést, legfeljebb saját gépkocsijaikat állítják át földgázüzemre. A Somogyi Hírlap kérdésére, miszerint a közeli privatizáció előtt érdemes volt-e belefogni egy új imázs kialakításába a vezérigazgató elmondta: mivel a Kögáz a privatizáció után is többségében magyar tulajdon marad, megmarad a neve is és az új embléma még sokáig jelképezi azt, amire szánták. Ami pedig a cég gazdálkodását illeti kiderült: a jelenlegi árakkal és feltételekkel idén utoljára zárhatnak minimális nyereséggel, jövőre ehhez már árat kell emelniük. Varga Ottó A Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda a közelmúltban 1100 gazdálkodó szervezet körében végzett piackutatást arról, mennyire ismerik, hogyan értelmezik az 1994. január elsejétől életbelépő termékfelelősségi törvényt. A felmérés tanúsága szerint a válaszadók mindössze 3 százaléka nem ismeri a törvényt, 69 százalékuk ismeri, s közülük 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy nemcsak ismeri, de érti is a benne foglaltakat. A törvény életbelépésétől a válaszadók 80 százaléka azt várja, hogy a gyártók nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre, hogy így csökkentsék a meghibásodás valószínűségét, 65 százalékuk szerint előtérbe kerülnek a vevők érdekei, 35 százalékuk pedig a termék árának növekedésére számít a biztosítási költségek tovább hárítása miatt. A megkérdezett cégek elsősorban minőségbiztosítási rendszerüktől várják a termékfelelősségi kockázatok csökkenését, s ezt 22 százalékuk összekapcsolja1 azzal, hogy biztosítást köt termékeire. A válaszadók közül 14 százalék már rendelkezik termékfelelősség-biztosítással, 28 százalékuk tervezi a szerződés megkötését, a többiek nem rendelkeznek biztosítási fedezettel. Az év végéig 200 társaságnak kell megalakulni Sürgető vállalatátalakítások Még több mint 200 azon állami vállalatok száma, amelyek ez év közepéig átalakulásukat meg sem kezdték. Az átalakulás a privatizáció technikai feltétele, célja, hogy a befektető egy vagyonértékelésen átesett, társaságként működő vállalatot vásárolhasson. Mint az Állami Vagyonügynökségből közölték, a több mint 200, még átalakulás előtt lévő vállalatnak legkésőbb ez év végéig társasággá kell alakulniuk az erről szóló jogszabály, az 1992. évi LIV. törvény értelmében. Az ily módon átalakuló vállalatok úgynevezett különleges szabályok szerint válnak társasággá. Az átalakulás különleges szabályai azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek átalakulásáról a vagyonügynökség ez év közepéig nem döntött, vagy kisebb cégről lévén szó, az önprivatizációs program keretében sem kötött szerződést szakértővel. Több olyan vállalat van, amelynek átalakulásáról már megszületett a döntés az első félévben, ám a megvalósulás valamilyen oknál fogva késedelmet szenvedett. Ezek a cégek a korábbi szabályok szerint alakulhatnak át. Ugyancsak a korábban érvényes, és egyébként a vállalatokra nézve kedvezőbb szabályok szerint válhatnak társasággá azok a vállalatok, amelyek az önprivatizációs program keretében szerződést kötöttek valamelyik szakértővel, de a valami miatt nem valósult meg. Több olyan vállalat van, amelyek nem kötöttek szerződést szakértő tanácsadó céggel, és ezzel elvesztették azt a lehetőséget, hogy az önprivatizációban részt vehessenek. Ezen cégeknek ugyancsak társasággá kell alakulniuk, de ők a különleges szabályok szerint válnak közvetlenül eladhatóvá. Az Állami Vagyonügynökség több mint 200, egy október végi felmérés szerint pontosan 205, állami vállalat átalakítását kell hogy elvégezze. A különös szabályok alapján átalakuló cégeknek nem kell átalakulási tervet készíteniük. Mellőzhetik a vállalati dolgozók számára kibocsátandó vagyonjegyek sorsáról szóló intézkedéseket, és nem kell tervezetet készíteniük az önállóan működtethető vagyonrészek értékesítésének lehetőségeiről sem. Ezzel a folyamat felgyorsítását, a privatizáció megkönnyítését kívánja elősegíteni a törvény és alkalmazója, a vagyonügynökség. A Hemotrade Kft a Csúcstechnológiák pavilonjában Pi-pillanatok Tedzsonban Pi-vizes ivócsarnok a tedzsoni Expón Száz napja úszkáltak a halak egy akváriumnyi vízben a Pi-technológiát bemutató terem bejáratánál a tedzsoni Expón. E tevékenységük nem is lenne oly különös, azonban az akváriumok hermetikusan le voltak zárva: levegő se ki, se be. Azt, hogy három hónap elteltével is vígan ficánkolhattak a halak, a speciális Pi-víznek köszönhették... A koreai állam meghívásának eleget téve vett részt a tedzsoni Expón az a japán cég, amely a Pi-technológia alkalmazásával foglalkozik. Egyik európai partnerüket, a kaposvári Hemotrade kft-ét is meghívták az eseményre. A cég a Csúcstechnológiák pavilonjában állította ki termékeit — mondta dr. Fülöp László, a kft vezetője. A Pi-víz- ből készült szekszárdi bor, az expón megjelent üzletemberek körében nagy sikert aratott BB italok, e technológiával készült magyar kozmetikumok, valamint az ugyanebből a vízből készült szlovák sör került a standokra. Bemutatták a sertés és baromfi- tenyésztésnél alkalmazott Pi- technológiát, s a sportteszteket, amelyeknek eredményét Borhi Zsombor, Szabó Bence és Kőbán Rita neve fémjelez. Az expón debütált a bionergiát mérő műszer, amellyel le lehet fényképezni többek között az emberek auráját is. A Pi-technológia egyébként jól ismert Ázsiában. Az expo területén például Pi-vi- zes ivócsarnokok voltak, s Pi bevásárló centrumok működnek Tajvanon, Thai-földön, a Fü- löp-szigeteken. Az expo ideje alatt üzletek is köttettek. így japán tőke bevonásával a tervek szerint Kaposváron gyártják majd a Pi-cemen- tet, s elképzelhető az is, hogy a Pi-vizet előállító készülék ösz- szeszerelését is a somogyi megyeszékhelyen végzik majd el, munkahelyeket teremtve ezzel... T. K. A vámhatóság december 1-jétől kezdi a zárjegyek kiadását Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama november 10-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 145,57 148,37 Ausztrál dollár 65,57 66,81 Belga frank (100) 274,40 279,06 Dán korona 14,67 14,93 Finn márka 17,09 17,49 Francia frank 16,78 17,49 Görög dra. (100) 40,72 41,56 Holland forint 42,07 52,93 ír font 138,76 141,36 Japán yen (100) 91,33 92,53 Kanadai dollár 75,80 77,20 Kuvaiti dinár 329,31 334,81 Német márka 58,41 59,37 Norvég korona 13,44 13,68 Olasz líra (1000) 59,79 61,07 ATS (100) 830,59 844,19 Portugál esc. (100) 56,95 58,05 Spanyol pes. (100) 72,71 74,23 Svájci frank 66,26 67,35 Svéd korona 12,08 12,34 USA-dollár 98,44 100,00 ECU (Közös Piac) 111,87 113,83 A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága december 1-jétől megkezdi a zárjegyek kiadását. Ezeket a jövő év január 1-jétől a dohánygyártmányoktól a palackozott szeszes italokon és a kávén kötelezően elhelye- zendőek. A zárjegyek kezelésének igen szigorú szabályai lesznek. A felhasználóknak egy évre előre be kell jelenteniük várható igényüket, és egy-két hónapra előre rendelhetik majd meg magukat a zárjegyeket. Az importőrök az NGKM-től kapott behozatali engedélyeik alapján rendelhetnek, míg a gyártóknak meg kell majd becsülniük termelésük alakulását. Az első igénybejelentést idén november 15-éig kell az országos parancsnoksághoz eljuttatni, a december havi zárjegy-megrendeléssel együtt. A vámhatóság becslései alapján közel 2 milliárd darab zárjegyre lesz szükség, ezek közül a legnagyobb tétel a dohánygyártmányokra kerül majd. A zárjegyeket egyelőre egy helyen lehet majd fölvenni, a Pénzjegynyomda budapesti Markó utcai telephelyén. Egyelőre még több ezer megrendelőre számítanak a VPOP-nél, azonban a zárjegy bevezetésének hatására véleményük szerint csökkenni fog a kis importőrök száma. A tervek szerint a nagyobb termelőknek lehetőségük lesz arra, hogy a zárjegyeket a telephelyük közelében tárolják majd. A törvény az életbe léptetésnél különféle határidőket szab meg az importőrök, a gyártók, valamint a forgalmazók számára. A gyártók és az importőrök január 1-jétől nem gyárthatnak, illetve vámkezelhetnek zárjegy nélküli árukat, azonban a kiskereskedők még jövő év május 31-éig forgalmazhatnak bizonyos feltételek mellett ilyen termékeket is. Ezt követően azonban már nemcsak őket büntethetik meg a zárjegy nélküli termékek forgalmazása esetén, de a vásárló is büntethető lesz, ha ilyen terméket vesz. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (12.) A lakáshasználatbavételi díj visszajár A bérlő akkor tarthat igényt a korábban befizetett lakás- használatba-vételi díj visszafizetésére, ha a lakásszerződés felmondással történő megszüntetésekor a bérbeadónak nem kell cserelakást felajánlania. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az összeget a felmondást követő 8 napon belül kell kifizetni. (Folytatjuk) Ferenczy Europress t l , \ 4
