Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-09 / 261. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. november 9., kedd Erdélyi magyarok súlyos sérelmei A romániai magyar kisebbség helyzete az oktatás, a kultúra, a szólás- és gyülekezési szabadságjogok érvényesülése tekintetében jelentősen javult ugyan az 1989. decemberi fordulat óta. ám az elért vívmányok ellenére az utóbbi három és fél évben is történtek súlyos emberi jogi kihágások a magyar közösség és tagjai ellen — állapítja meg a Helsinki Watch nevű emberi jogi szervezet jelentése. Felhívta azonban a figyelmet: nem csupán az egyéni szabadságjogok megsértésének folytatódó esetei aggasztják, hanem az is, hogy a nemzetközi és hazai normákba ütköző cselekedeteket a román kormány az esetek zömében nem torolja meg, mint ahogy a zaklatások áldozatainak számára sem biztosítanak a hatóságok haladéktalan és igazságos jogorvoslást. Szíriai-izraeli párbeszéd Az egyiptomi elnök legutóbbi találkozója Háfez Asz- szad szíriai elnökkel bizonyos előrelépést eredményezett a szíriai-izraeli tárgyalások tekintetében. Simon Peresz azt mondta, hogy az év vége előtt vagy a jövő év elején létrejöhet egy izraeli-szíriai csúcstalálkozó, Jichak Rabin kormányfő és Háfez Asszad elnök összejövetele. Az izraeli külügyminiszter elismeréssel szólt Egyiptom szerepéről kijelentve, hogy Mubarak elnök olyan javaslatokat tett, amelyek „friss vért hivatottak adni a békefolyamatnak”. Drágul a benzin Lengyelországban Átlagosan 5 forintnak megfelelő összeggel emelkedett a benzin literenkénti ára Lengyelországban. A 86 oktános normál literének új ára 9800, a 95 oktános ólommentes benziné 10 000 zloty. A pénzügyminisztérium nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a költségvetési törvény értelmében augusztusban 8 százalékkal kellett volna felemelni az üzemanyag-árakat. Ezt azonban az akkori kormány politikai okokból (a közelgő választások miatt) nem hajtotta végre, s ezzel jelentős költségvetési kiesést okozott. Ugyancsak a költségvetés ír elő novemberre újabb 6 százalékos benzinár-emelést. A kettő együtt literenként 1600 zlotys árnövekedést jelentene, ennél a mostani áremelés jóval kisebb mértékű. Harckészültség a rakétaerőknél Ha a szárazföldeken és a tengerek felszínén enyhült is az orosz-amerikai „szembenállás”, vagy „szembeúszás”, a légtér és a kozmosz nem mutat ilyen megnyugtató képet, a két nagyhatalom légi és rakétaeszközeinek „szembeszállása”, a világűrrel kapcsolatos katonai tevékenysége alig veszít intenzitásából. Az Ar- kin-Norris amerikai szerzőpáros nemrég a Bulletin of Atomic Scientists hasábjain kimutatta, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárókra telepített rakétaereje ma 10 százalékkal nagyobb harckészültségben van, mint a 80-as években volt. Az atomhajtóműves tengeralattjárók nagyobb óceáni térségeken mozognak, több időt töltenek a nyílt tengereken indításra kész ballisztikus rakétákkal. Szövetségek különböző csoportosulások között Orosz választások: Jelcin pártokat keres „Öljük meg a mohamedánokat!” Halálbrigádok Boszniában Két horvát katonát fogtak el a bosnyák csapatok Vitéz közelében. A két katona át akart szökni az arcvonalon. Letartóztatásukkor levágott emberi fület találtak, mint győzelmi szimbólumot hátizsákjukban Alig 48 óra alatt elpusztult a boszniai mohamedánok lakta Stupni Do nevű település. A falu 52 épülete lángok martaléka lett; a közösség kis minaretjét dinamit röpítette a levegőbe. 250 lakosa közül legkevesebb harmincán elestek a harcban; a fiatalabb nőket megerőszakolták, az idősebbeknek késsel vágták át a torkát; a kisgyerekeknek a koponyáját zúzták szét... Vagy egyszerűen csak legéppuskázták az egész családot... A fotókkal kiegészített megrázó beszámoló a Newsweek november 8-i keltezésű számában látott napvilágot arról az öldöklésről, amelyet a múlt hónapban egy 30-40 tagú horvát „halálbrigád” hajtott végre a boszniai faluban. „Azt csináljuk veletek, amit ti csináltok velünk!” - idézi az egyik túlélő a vérengző horvát fegyvereseket, akik visszatérően ezzel válaszoltak az életükért könyörgő védtelen embereknek - a lap szerint feltehető utalással a Kopjari nevű mohamedán falura, ahonnan a muzulmánok üldözték el a napokban horvátokat - és felváltva kurjongatták: „Öljük meg a muzulmánokat!” , valamint „Hozzátok ide a megerőszakolni való csinos lányokat!” „Ennek semmi köze a harcokhoz. Ez mocskos háborús bűntett” - szögezi le az eset kapcsán a brit Angus Ramsay tábornok, a boszniai ENSZ-erők vezérkarából. Mert ezúttal az ENSZ-erőket még időben riasztották: már akkor a helyszínre értek, amikor a horvát milicisták még ott voltak - és gránátvetőkkel tartották sakkban a kéksisakosokat, amíg valamelyest felégették a nyomokat, az emberi áldozatokat is beleértve. „Akik ezt elkövették, azoknak egy napon ezért még fizetniük kell” - tette hozzá az említett brit főtiszt. Az amerikai hírmagazin azonban éppen ez utóbbit kétli vagy legalábbis nem tartja egyhamar megvalósíthatónak. Igaz, a Biztonsági Tanács határozatot hozott a jugoszláviai háborús bűntettek kivizsgálására. Törvényszék felállításáról is született döntés - a tényleges munka azonban nagyon vontatottan halad. Nem csoda, mert - mint a lap idéz egy ENSZ-alkalmazásban álló emberijogi aktivistát - „diplomáciai szuperképmutatásra” vagy égbekiáltó „nemtörődömségre” utal, ahogy rendelkezés eddig csak a vizsgálat megkezdéséről született, az ezt fedező pénzügyi alapok megteremtéséről azonban mindmáig senki nem intézkedett. Valójában „amíg a háború tart, a törvényszék tényleges szerepe nagyon behatárolt” - szólaltja meg a lap mindezek kapcsán Tadeusz Mazowieckit, az ENSZ emberi jogi bizottságának délszláv ügyekben illetékes különmegbízottját. Amit az egykori lengyel kormányfő röviden meg is indokol: „a háborús bűnösök listája olyan embereket is találhatók, akikkel a Nyugat egyelőre még tárgyalásokat folytat....” Fóris György A legtöbb országban a pártok keresnek maguknak elnökjelöltet. Moszkvában az elnök keres magának pártot, sőt pártokat. Eközben rendeletileg számos, szélsőségesnek mondott irányzatot eleve kizárt a választásokból, de így is 92 párt, illetve csoportosulás indulása várható. Ezek közül valójában három nagy pártszövetség játszhat meghatározó szerepet, kettő az elnök mellett, egy ellene sorakozik fel. Megalakult az Oroszország választása elnevezésű blokk, amelynek élén Jegor Gajdar miniszterelnökhelyettes, Jelcin egyik legbensőbb bizalmasa áll. Ide tartoznak az elnöki csapat olyan ismert személyiségei, mint Fjodorov pénzügyminiszter, Kozirev külügyminiszter, Borbulisz, az államfő tanácsadója és „súgója”. Csatlakoztak hozzájuk a Demokratikus Oroszországért mozgalom vezetői is, köztük Gleb Jakunyin pópa, aki szembeszegülve egyházi feletteseinek tilalmával, amely nem engedi ortodox papok képviselővé választását, maga is jelöltséget vállal, valamint Poltoranyin és Panomar- jov, akik sokat tettek Jelcin orosz elnökké való megválasztásáért. Be akart lépni a tömörülésbe az orosz Republikánus Párt is, de kettészakadt, csak egyrészük támogatja az elnököt. A másik szövetség Oroszország Egységének és Egyetértésének Pártja, ahol egyszerre két miniszterelnökhelyettes vállalt vezető tisztséget, Szergej Sahraj és Alexszander Sokin, sőt a harmadik, utólag jelentkező is ezt a posztot tölti be, Szergej Sztankievics. Általános vélemény szerint valójában Csernomirgyin kormányfő áll a háttérben, s olyan gazdasági vezetőket képvisel, akik a Jelcin-táboron belül konzervatívabbak és lassúbb haladást kívánnak, mint az első blokk tagjai. A két csoportosulás választási programjai között nincs sok különbség, mindketten a „Szabadság, Jog, Tulajdon” hármas pillérére alapoznak, a Jelcini külpolitikát támogatják, s előtérbe állítják a Szovjetunió felbomlásával „külföldre” került oroszok érdekvédelmét. ígéretekben nincs hiány, az Oroszország Választása például „demokratikus, gazdaságilag virágzó és demilitarizált Oroszországot” kíván, ami aligha Ígérkezik könnyű és rövidlejáratú programnak. A voksok 25-30 százalékára számít, míg az Egység és Egyetértés hangsúlyozói ennél kevesebbre, de bíznak további szövetségesek megnyerésében. Jelcin legfőbb ellenlábasa is pártot keres. A népszerűségi listákat magasan vezető „új ember”, Javlinszkij fiatal közgazdászprofesszor, aki a következő orosz elnökséget reméli magának és laza választási szövetséget próbál szervezni saját híveinek képlékeny táborából, a kereszténydemokratákból, a szociáldemokratákból, a republikánusok egyrészéből, s másokból. Két főtanácsadója Lukin volt washingtoni nagykövet és Boldirjev, aki korábban a Jelcin-csapathoz tartozott. Az ellenzékben rajtuk kívül a Zsiri- novszkij névvel fémjelzett (engedélyezett) szélsőjobboldali alakulat, valamint a csaknem egymilliós tagságú (úgy tűnik, nem engedélyezett) kommunista párt lenne esélyes. A helyzet már most nehezen áttekinthető, pedig még csak a választás előjátéka zajlik. Réti Ervin Legyilkolták három falu lakóit Újabb megdöbbentő Szaddam-akció Jogtalan volt a japán megszállás Észak-Koreának döntő bizonyíték van a birtokában arról, hogy a japán fél meghamisította azt az 1905-ös japán-koreai szerződést, amelynek alapján Japán bekebelezte a Koreai-félszigetet - jelentette ki a minap Phen- janban az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője. A phenjani külügyminisztérium kezébe került ugyanis Ko- dzsong koreai császár 1906-ban írt levele, amelyet kilenc hatalomnak, köztük az oroszoknak, az angoloknak, a franciáknak és a németeknek juttattak el tiltakozásképpen a japán intervenció ellen - nyilatkozta a külügyminisztériumi szóvivő a KCNA észak-koreai hírügynökségnek. A Reuter által idézett szóvivő szerint a levélben az áll, hogy Kodzsong császár, mint a szerződés ratifikálására egyedül jogosult személy, nem hatalmazta fel minisztereit a szerződés aláírására. Az uralkodó úgy vélekedett, hogy a japánok valószínűleg fogva tartották minisztereit, majd kényszerítették őket a dokumentum aláírására. A koreai hírügynökség szerint az 1905-ös szerződés eredeti példányát tavaly, a volt császári levéltárban találták meg Szöulban. Ezen a dokumentumon sem a császár aláírása, sem a pecsétje nem szerepel. A New York-i Columbia Egyetem könyvtárában talált levélen viszont mind az aláírás, mind a pecsét rajta van. Történészek szerint a levelet kézbesítő küldött - bizonyos Homer B. Herbert amerikai tanár, a császár küldötteként - biztonságosabbnak vélte New Yorkban hagyni a koreai nyelven íródott és angolra fordított eredeti levelet, amely Szöulban esetleg a japánok kezébe kerülhetett volna. Ez a levél egyértelműen bizonyítja, hogy Japán jogtalanul szállta meg Koreát - mondta a szóvivő. Phenjan most több milliárd dolláros kártérítést követel Japántól az 1945-ig tartó megszállás idején elszenvedett veszteségekért. • • Ötéves „ipari munkás” A nőket és a gyermekeket kegyetlenül kizsákmányolják Ázsiában, mégpedig mind az iparosodott, mind a fejletlen országokban. Ezt állapították meg egy konferencián, amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága rendezett Bangkokban. „Ázsia szerte — hangzik a konferencia nyilatkozatában — városi gyermekek, akik még 15. életévüket sem érték el, olyan munkát végeznek, amely nemcsak örökös szegénységre ítéli őket, hanem életüket is veszélyezteti. A legtöbb országban ezek a gyermekek teszik ki az utcaseprők, textilmunkások és egyre növekvő számban a prostituáltak legnagyobb részét. Indiában az ipari üzemekben a gyermekek már ötéves korukban kezdenek dolgozni, s az ország munkaerejének negyedrésze 14 éven aluliakból áll. Ezek a gyerekek sohasem tanulnak meg írni és olvasni, inkább rabszolgák, mint fizetett munkások, és hallatlanul alacsony bért kapnak olyan tevékenységért, mint például téglahordás. Indiában és máshol — hangzik a nyilatkozatban — a nők a legsebezhetőbbek a foglalkoztatás szempontjából. Vegyi fegyverekkel legyilkolták három falu lakóit. Az elszigeteltség és a szigorú cenzúra következtében jócskán megkésve szivárognak ki Irakból a hírek. Több mint egy hónap kellett ahhoz, hogy a világ megtudja: Szaddam Husszein hadserege vegyi fegyvereket vetett be három, Baszrától északra fekvő falu ellen és csaknem kétezer lakosukat meggyilkolta. A diktátor nem először vetett be ideggázokat saját országának polgárai ellen. 1988-ban, Észak-lrak kurdok által lakott területén kényszeráttelepítéseket hajtottak végre s amikor Habadzsa városában tiltakoztak, az 50 ezres település legalább ötezer lakója gáztámadás áldozata lett. A mostani célpontot Dél-lrakban, a Tigris és Euf- rátesz összefolyásából keletkező Shatt el Arab szélesen terjedő deltavidéke képezte. Itt laknak, jórészt mesterséges szigeteken azok a halászatból és nádfeldolgozásból élő „Vízi nomádok”, akiket mocsári araboknak is neveznek. A mintegy három és félszázezer ember a siita felfogás követője, s jóllehet nem akar csatlakozni a közeli Iránhoz, hagyományosan szembenáll a bagdadi szunnita vezetéssel. Magukat a sumé- rok közvetlen leszármazottjainak tartják s nem hajlandóak beletörődni a diktatúrába, gyakran biztosítanak menedéket más ellenzéki erőknek, a Szaddam hadseregéből dezertáló katona szökevényeknek. Az Öböl háború után az iraki légierő maradéka súlyos bombázásokat hajtott végre a mocsári arabok ellen s hetek kellettek ahhoz, hogy Szaddamot visszakozásra kényszerítsék. Jelenleg a Biztonsági Tanács határozata tiltja a bagdadi gépeknek, hogy a 32. szélességi foktól délre manőverezzenek, mire a diktátor hozzákezdett a „Harmadik Folyó terv megvalósításához. Óriási erők mozgósításával megkezdték mesterséges csatornák létesítését, hogy a halállomány és a nád irtásával megfosszák a vidék lakosságát létalapjaitól, elvándorlásra kényszerítve őket. Az emberek azonban inkább nélkülöztek, de nem mozdultak, s az ellenállás góca a három faluban volt. Az iraki hadsereg erre, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, tüzérségével célba vette a településeket és gázgránátokkal árasztotta el azokat. A támadások során 30 iraki katona is életét vesztette. Nem tűzharcban, a mocsári arabok ellenállása miatt, hanem hirtelen megfordult a szél és a gázgránátokat kilövő tüzérekkel saját vegyi fegyvereik végeztek ... Ferenczy Europress «
