Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 9., kedd Törvényjavaslat a gázszolgáltatásról KÉRDŐJELEK Találkozik-e Clinton a „visegrádi négyekkel”? A Fehér Házban nemcsak egyetlen hivatalnok, hanem egy egész stáb felelős az amerikai elnök külföldi útjainak időzíté­séért, s azok előkészítéséért. Hónapokra előre rögzítik, mikor, hova látogat Bili Clinton — ha nem jön közbe semmi. Például most is pontosan tudni lehet, hogy jövő január közepén Brüsszel vendége lesz (itt a NATO soros csúcsértekezletén vesz részt), majd az orosz fővárosba látogat, hogy Borisz Jel­cin elnökkel tárgyaljon. Felröppent azonban annak a híre is, hogy — bár korábban erről nem esett szó — az elnök közbeiktat még egy megállót, s találkozni szándékozik a visegrádi országok vezetőivel. Ilyen fontos Washingtonnak, hogy első kézből tájékoztassa a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák partnereket a Brüsz- szelben elhangzottakról? Vagy a dolognak inkább szimboli­kus jelentősége van? Tény, hogy egy ilyen kitérő közbeikta­tása túlmutatna a puszta diplomáciai udvariasságon, s a maga módján jelezné ennek az országcsoportnak a sajátos helyzetét a kontinens biztonságának, közeljövőjének alakításában, ennél fogva pedig az amerikai diplomácia értékrendjében. Végül csakugyan Prága lesz a helyszín? Államfők vagy miniszterel­nökök lesznek a meghívottak? A januári találkozót láthatólag rengeteg kérdőjel övezi, de ezúttal éppen a titokzatosság teszi még érdekesebbé a Fehér Háznak a Magyarországot is ma­gába foglaló térséghez való viszonyát. Ennek jóirányú alakí­tása pedig csak erősíthetné Közép-Európa általunk remélt el­ismertségét Nyugat és Kelet felé egyaránt... Sz.G. • • Üzemanyaghiány a Vajdaságban Horvát-muzulmán fogolycsere Horvát-muzulmán fogoly­cserére került sor a kö­zép-boszniai Zepce városá­nál. Muzulmán részről száz polgári foglyot engedtek sza­badon, míg a horvát erők 40 foglyul esett muzulmán kato­nát adtak át a másik félnek. . Gracsov Pekingben A kínai fővárosba érkezett tegnap Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter. Az orosz hadseregtábornok hivatalos látogatása során — amellyel viszonozza a kínai védelmi miniszter tavalyi moszkvai vi­zitjét — katonai együttműkö­dési megállapodást írnak alá, és egyeztetik az orosz és a kínai hadsereg közötti kapcso­lattartás 1994-es esemény­naptárát is. Az orosz védelmi miniszter első ízben jár Kíná­ban. Gracsov négynapos lá­togatása idején találkozik a kínai hadsereg új vezetésével, és a kiképzési programokkal is ismerkedik a csapattestek­nél. Decembertől zárjegyek A Vám- és Pénzügyőrség december elsejétől megkezdi a dohánygyártmányokon, a palackozott szeszes italokon és a kávén kötelezően elhe­lyezendő zárjegyek kiadását. A testület sajtótájékoztatóján azt is elmondták, hogy a zár­jegyeket szigorúan kezelik, a felhasználóknak egy évre előre be kell jelenteniük vár­ható igényüket. A vámhatóság becslése szerint közel 2 milli­árd zárjegyre lesz szükség, amely nélkül január elsejétől nem gyárthatnak, illetve nem hozhatnak forgalomba ilyen termékeket. Magyar-szlovén találkozó Magyar-szlovén védelmi miniszteri találkozó lesz hol­nap Balatonkenesén. A Hon­védelmi Minisztérium tájékoz­tatása szerint Für Lajos és Ja- nez Jansa áttekinti a térség biztonságpolitikai helyzetét és a kétoldalú katonai kapcsola­tok további fejlesztésének le­hetőségeit. Túlhajszolt az APEH Működésképtelenség hatá­rán áll az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal — hangsú­lyozták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési dolgozók Orszá­gos Szakszervezeti Tanácsa negyedik közgyűlésén. A tör­vényi változtatások óta a munka közel négyszeresére nőtt 1989 óta, miközben a lét­szám változatlan maradt. Sokhelyütt két, három mű­szakban dolgoznak, ugyanak­kor a közalkalmazotti törvény nem teszi lehetővé sem a túló­rák kifizetését, sem pihenőna­pok biztosítását. Vranitzky veszélyben Kévésén múlt, hogy Vra­nitzky kancellár gépkocsija nem ütközött össze egy 100 kilométeres sebességgel kö­zeledő vasúti szerelvénnyel. A kancellár mellett ült Viktor Csernomirgyin orosz minisz­terelnök is. A Burgenlandból érkező kancellári kocsi előtt haladó biztonsági jármű so­főrje utolsó pillanatban vette észre, hogy bár a sorompó nincs zárva, nagy sebesség­gel vonat közeledik. Sikerült időben lefékeznie, s ezzel el­kerülte a balesetet. (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a párt frakciója hivatalo­san, ismertsége ellenére nem kapta meg a neki járó bizottsági helyeket, a frakció tagjai nem is tudhatják, mi történt a vita so­rán. Salamon László az érintett bizottság elnöke erre azzal vá­laszolt, hogy a zárt ülés elrende­lésére személyiségi jogok vé­delme miatt volt szükség. Ezután megkezdődött a vita a gázszolgáltatásról, illetve a vil­lamosenergiáról szóló törvény­(Folytatás az 1. oldalról) A gázoló mozdony sebes­ségmérője viszont 78 kilomé­teres sebességet mutatott. Zörényi elmondta, amikor meglátta az autóbuszt, figyel­meztető kürtjelzést adott, A visegrádi országok kö­zött — főként cseh megnyil­vánulásokban testet öltő — viták hátterében az EK tag­ságért folyó versengés áll — állapítja meg a bécsi Die Presse című újság. A hétfői szám szokásos Ke­leti Panoráma rovatában meg­jelent cikk írója utal arra, hogy megszaporodtak azok a jelek, amelyek az immár négy or­szág közötti nyílt rivalizálás­ként értelmezhetőek. Mint írja, legutóbb Kónya Imre azon fel- tételezése váltott ki nézetelté­rést, amely szerint Clinton el­nök feltehetően januárban Prágában találkozik a viseg­rádiak vezetőivel. A Pesti Hír­lap által felröppentett hírt Prá­gában indiszkrétnek minősí­tették, ami viszont Budapes­ten váltott ki „csodálkozást” — írja a Die Presse. Az osztrák lap utal egy má­sik hétvégi budapesti ese­Az Oroszországban folyó vá­lasztási kampány szinte korlát­lan lehetőségeket kínál a poli­tika és a pénzvilág összekap­csolódására: a kormánytagokat is felvonultató Oroszországi Vá­lasztás szabadon használ állami eszközöket saját népszerűsé­gének növelésére, míg a keres­kedelmi bankok igazgatói a ve­zető centrista és demokratikus választási tömböknek nyújtót, néha akár milliárd rubeles nagy­ságrendű pénzügyi támogatá­sért cserébe előkelő helyeket kapnak a pártok szavazólistáin. Nyomozott a magazin A Novaja Jezsednyevnaja Gazeta című hetilap magány­nyomozást folytatott a pártok és a befolyásosabb orosz pénzügyi körök kapcsolatai­nak felderítésére. A lap beve­zetőjében megállapította: ide­álisak a feltételek arra, hogy a pénzügyi körök képviselői ha­talomra jussanak. Ettől talán csak az menti meg Oroszor­szágot, hogy, a politikusokhoz hasonlóan, ők sem álltak ké­javaslatról. Latorczai János ipari miniszter elmondta, hogy ahol a természetes monopolhelyzet nem tesz lehetővé valódi piacot, és ilyenek a közüzemi szolgálta­tások, ott a törvénynek kell meg­teremteni a piac pótlását a fo­gyasztók érdekvédelmére. A földgáz árát egyelőre továbbra is a miniszter állapítaná meg, mert a jövedelmi viszonyok nem tesznek lehetővé valódi érték- arányos árakat. Ugyanakkor a jövőben nem kellene önkéntes majd behúzta a gyorsféket és hátrafelé menekült a vezető­fülkéből a vonatkísérővel. Ap­pel Zsolt szerint olyan rövid idő telt el az autóbusz beka- nyarodási szándékának észle­lése és az ütközés előtti pilla­ményre is, és idézi Martonyi János államtitkárt, aki az EK és a kelet-közép-európai re­formországok kapcsolatával foglalkozó tanácskozáson kije­lentette: meg kell akadályozni, hogy a teljes EK-integráció helyett a kapcsolatok „kondo- míniuma” jöjjön létre. A bécsi lap szerint e megjegyzés, ha tompított formában is, de szin­tén a rivalizálásra utal. A kooperáció jeleként érté­keli viszont a visegrádi négyek külkereskedelmi miniszterei­nek pénteki budapesti értekez­letét, amelyen a piacra jutásról kívánnak megegyezni a GATT-egyezmény fényében. E megegyezés határideje no­vember 15. — írja a Die Presse és hozzáfűzi: ha nem sikerül megállapodni, a négy ország által létrehozott kö­zép-európai szabadkereske­delmi övezet kérdésessé vá­lik, még mielőtt egyáltalán ha­tását éreztetné. szén a választásokra, nem tud­ják igazán, hogy kinek, mennyit és miért fizessenek. Á válasz­tási kampány finanszírozására a Novaja Jezsednyevnaja Ga­zeta szerint legalább három féle forrás áll rendelkezésre. A legkevésbé jelentős tételt a pár­tok számláin is megjelenő, te­hát törvényes ellenőrzés alá eső összegek teszik ki. Nagy­ságrenddel nagyobbak viszont a támogatóktól készpénzben befolyt összegek, amelyekkel hivatalosan egyik párt sem tud (s nyilván nem is akar) elszá­molni. Ezeket általában a napi kiadások fedezésére használ­ják fel. A lap megjegyzi azt is: az orosz pénzügyi rendszer al­kalmatlan a választási kam­pány finanszírozására, az át­utalások lassúsága miatt min­denki a készpénzt részesíti előnyben. Korteshadjárat állami pénzen A legtöbbet azonban az ál­lami támogatás hozza a pár­tok konyhájára. Minden párt kész azt igénybe venni a sza­hozzájárulásból épülő gázveze­ték, mert a hálózat fejlesztés, a szolgáltató feladata. Ennek költ­ségeit az árból és az esetleges kötelező hozzájárulásból kell fedeznie. Az MDF részéről nem szóltak hozzá a témához. A szabaddemokraták és a szocia­listák vezérszónoka kifogásolta, hogy a megfelelő árarányok kia­lakítására hosszabb távú javas­latot sem tesz a tervezet, pedig az alacsony ár a privatizálást is gátolja. nat között, hogy mást nem le­hetett tenni. A bíró kérdésére, hogy bű­nösnek érzi-e magát, Áppel Zsolt nemmel válaszolt. A tár­gyalást szerdán, majd pénte­ken folytatják. Távoli remény a NATO-tagság Az új európai demokratikus államok előtt nincs közeli perspektíva a NATO-hoz való csatlakozást illetően — így értékelte a BTA bolgár hírügynökség annak a kétnapos nemzetközi ta­nácskozásnak az eredmé­nyeit, amelyet „a közép- és kelet-európai államok bizton­ságának jövendő architektú­rája” témában tartottak Szó­fiában. A szimpózium résztvevői szerint nem a NATO-tagor- szágok politikai akarata hi­ányzik a szervezet új tagok­kal történő bővítéséhez, ha­nem egyelőre nincsenek meg a kellő feltételek ehhez. A tel­jes jogú tagság elnyerésének kritériumaként nevezték meg az adott országokban a de­mokratizálás szintjét, a gaz­dasági fejlettséget, a kész­séget a megfelelő felelős­ségvállaláshoz, a geopolitikai helyzetet, a NATÖ-val kiala­kított együttműködés színvo­nalát, valamint az európa ta­nácsi tagságot. vázátokért folyó harcban. Lis­tavezetőnek ebben a tekintet­ben az elnöki pártként is em­legetett és több kormánytagot is felvonultató Oroszországi Választás tekinthető. A tömb első negyven képviselőjelöltje között nincsenek is vállako- zók. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy a párt nem „szorul rá” a pénzemberek támogatására, a jelöltek jó ré­sze állami pénzen folytat vidé­ken korteshadjáratot. A legbefolyásosabb pénz­ügyi körök a jelek szerint ér­dekövezetekre osztották fel a „pártpiacot”: a parlamenti be­jutásra esélyes pártokat szinte „felvásárolták” a kereskedelmi bankok és az ágazati konzor­ciumok, ami esetenként milli­árdos nagyságrendű támoga­tást is jelenthet az adott pár­toknak. Egyik példaként a Szergej Sah raj vezette Oroszországi Egység és Egyetértés pártját említette a Novaja Jezsednyevnaja Ga­zeta. Sahraj szervezete a lap becslése szerint egy milliárd rubeles támogatást képes összegyűjteni, amihez egy vál­Három nap alatt a határtól egészen Belgrádig egyetlen üzemelő benzinkutat sem ta­lált Győri Vilmos, aki ezeket a fotókat küldte szerkesztősé­günknek. Tapasztalata, hogy Belg- rádban csak feketepiacon le­het benzint vásárolni, s ott lite­renként három német márkát lalkozói szövetség további 1- 1,5 milliárddal „száll be”. Ha­sonló összeget — szintén a lap becslésére támaszkodva — tud a pártok pénzelésére felhasználni a Moszt nevű bank, anélkül, hogy ezzel kü­lönösebben megterhelné saját költségvetését. Pártok és bankjaik Előfordul az is, hogy egy pénzügyi csoport nemcsak egy pártot támogat. Még nem tudni biztosan, hogy milyen kapcsolatban áll a moszkvai bankok egy csoportja az Oroszországi Választással és a Grigorij Javlinszkij neves közgazdász vezette párttömö­rüléssel. Az esetleges támogatók azonossága is megerősíti a kételyt: aligha jelent alternatí­vát a Javlinszkij-blokk a kor­mánypárti tömörüléssel szemben. Az Oroszországi Választást egyébként alig-alig támogatják a bankok, mivel a választási lista élére még pénz ellenében sem kerülhet­tek fel jelöltjeik. kérnek. A Vajdaság egyik kis­városában a benzintöltő/állo­máson látta a feliratot: em­bargó. S ezek után már nem csoda, hogy a belgrádi feke­tepiacon a képen látható mó­don tankolnak. A hiány nem­csak az üzemanyagra vonat­kozik. Kenyér, tej, olaj, hús sincs az üzletekben. Mindezek talán fordítottja­ként, a választásokon való je­löléshez szükséges aláíráso­kat is pénzben mérték újab­ban Oroszországban. Pénzért vett aláírások Az Izvesztyija című napilap munkatársai szemtanúi voltak, amikor egy bizonyos Blaszov képviselő-önjelölt emberei száz rubelt (ennyiért manap­ság már egy félkilós kenyeret sem lehet venni) ajánlottak a moszkvai metróban a jelölést támogató aláírásért. Jakutiá- ban kampányszervezők egye­temi kollégimokat látogattak végig és ajánlottak ugyaneny- nyit a diákoknak. Korábban jól bevált módszerként egyes ve­zetők nyomást próbáltak gya­korolni alkalmazottaikra, hogy gyűjtsenek aláírásokat az uta­sításban szereplő képviselő jelölteknek. így például Krasznodárban a területi kormányzónak gyűj­töttek volna aláírásokat, de az alkalmazottak megtagadták az utasítást. Az Izvesztija megjegyzi: remélhetőleg a most nyilvánosságra hozott tényeket nem hagyják majd fi­gyelmen kívül a szavazók, amikor el kell dönteniük, hogy kire, vagy melyik pártra adják voksukat. (Kóti) Bíróság előtt Pörböly vádlottjai Az EK-tagságért versenyeznek a visegrádi országok 9? Ki pénzeli az orosz pártokat és mit kap cserébe? Voksok” sok-sok rubelért

Next

/
Oldalképek
Tartalom