Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-08 / 235. szám
1993. október 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vízvezeték épül Szentborbáson A szentborbási önkormányzat tavasszal nyújtotta be pályázatát céltámogatásra — közkifolyós ivóvizet szeretnének megvalósítani a faluban. A pályázatokat elbírálták, és Szentborbás megkapta a támogatást, így e hónap végén elkezdhetik a munkát. A majdnem tizenöt millió forintos beruházás révén egészséges ivóvízhez jutnak a szentborbásiak. Újabb buszvárókat állítottak fel Újabb mutatós, alumíniumból készült, háromíves buszvárókat állítottak fel Barcson: egyet a Darányi, egyet pedig a Szentesi utcában. A hódmezővásárhelyi 'Alma kft készítette ezeket. A beruházás összköltsége 600 ezer forint volt. Darányi segítség a kisdiákoknak Darány önkormányzata is segítette a tanévkezdést. A harminckilenc óvodásnak fejenként 1300 forintot utalt ki a 133 általános iskolásnak 2100 forintot adott. A középiskolások 4500, a főiskolások pedig kétezer forintot kapnak. Névadóra készül az I-es iskola Névadóra készülnek Barcson az I. számú általános iskolában. A múlt század nagy politikusának, Deák Ferencnek a mellszobrát már elkészítette Ürmös István drávaszentesi faragó. Az iskola öt épülettömbjében emlékfalat készítenek a diákok. Lesz műsor is, a táncs- csoport Pintér István vezetésével a palotást gyakorolja — ezt reformkori díszöltözetben mutatják be. Aszfaltozzák Barcson a Somogyi utcát Pályázatot hirdettek Barcson a Somogyi Béla utca aszfaltozására. A legjobb ajánlatot a Strabag Hungária kft adta, így ez a cég végzi majd a munkálatokat. Dolgozói majdnem egy kilométer hosszú útszakaszt látnak el szilárd burkolattal. A beruházás ötmillió forintba kerül. Szüreti bál az otthonban Szüreti bált rendez a barcsi szociális központ, a városi nyugdíjasklubbal közösen. A benntlakó idős emberek egy kis műsorral készülnek erre: énekekkel, szavalatokkal és vidám jelenettel. A holnapi ünnepségen Feigli Ferenc polgármester köszönti az időseket. Munkalehetőséget is teremt a községben Benzinkút épült Darányban Otthont adó iskola hátrányos helyzetű gyerekeknek Óvónőből gyógypedagógus Fotó: Király J. Béla Célegyenesbe érkezett a darányi Avanti benzinkút megépítése. Egy forgalom- számlálás után a cég vezetői lejöttek, s megállapodtak a község vezetőivel. A darányi önkormányzat adta a területet, s a 6-os út mellett június végén kezdte meg a munkát a sellyei víztársulat. Húszán dolgoznak most az építkezésen. A beruházás költsége meghaladja a negyvenmillió forintot. Ha elkészül, háromféle benzint kínálnak majd itt, valamint gázolajat — és árusítanak háztartási tüzelőolajat is. Éjjel-nappal működik majd az Avanti-kút; nyolc személyt alkalmaz, s ebből öt helybeli lakos. Az ünnepélyes átadást október végén tartják. A darányi Avanti-kútnak mintegy 8000 négyzetméter az alapterülete, s mellette 4000 négyzetméter vállalkozó Tegnap érkezett haza a barcsi II. Számú Általános Iskola 16 tagú küldöttsége Sinsheimből. A német testvériskola meghívására tavasszal gyerekcsoport járt kint, a nyáron a vendéglátókat fogadták Barcson, s most a II. számú iskola pedagógusküldöttsége töltött egy hetet Németországban. A sins- heimi intézménynek 40 éve Magyarországon született igazgatója volt, és — mint Cservölgyiné Rácz Ildikó igazgatótól megtudtuk — akkor fűzték szorosabbra kapcsolataikat. 1986-tól folyamaszellemű embereknek nyújthat munkalehetőséget. — Ez enyhíti a munkanélküliséget Darányban, valamint a pécsi Cipőipari Rt hamarosan beinduló kihelyezett üzeme — mondta Nagy Károly polgár- mester. — Eddig tizennyolcán jelentkeztek, de várhatóan 15 embernek ad megélhetést a cipőipar. Az idén öt lakás építéséhez járulunk hozzá. Ez 60-100 ezer forintos összeget jelent. Ezt a pénzt a 20-30 év közötti igénylők kapják az első lakáshoz jutás segítéseként. Darányban kábeltévé is van: a műholdas-programok mellett napi egy-két órás adással jelentkezik. Önkormányzati híreket, hirdetéseket sugároz, s megvásárolják többek között a Szív Tv és a pécsi tévé érdekesebb műsorait is. A vezetői teendőket egy személy látja el, s hamarosan felvesznek kamerakezelőt is. G. A. tos a cserelátogatás: az országhatárokat áthidaló kapcsolat. A barcsi tanítók, tanárok Sinsheimben óralátogatáson, szakmai tanácskozásokon vettek részt. Megismerkedtek a német oktatási rendszerrel, és Stuttgartba, Mannheimbe, illetve a Fekete-erdőbe is ellátogattak. Sinsheim már eddig is sokat segített a barcsi iskolának: telefaxot, sport- és híradástechnikai eszközöket ajándékozott neki. S arról is tárgyaltak, hogy tovább erősítik a két város lakói közötti barátságot. G. A. Afféle „lélekbúvárok” a barcsi III. Számú Általános Iskola tanárai, hiszen szellemileg kissé elmaradott, hátrányos helyzetű gyerekeket oktatnak. Az idén új igazgató került az iskola élére: Szemere Márta. 1988 óta dolgozik itt, korábban egy évig igazgatóhelyettes volt. — Hogyan lesz valakiből gyógypedagógus? — Tizenkét évig óvónőként dolgoztam Barcson, s találkoztam beszédhibás, hátrányos helyzetű gyerekekkel. Segíteni szerettem volna, s ezért választottam ezt a pályát. Budapesten a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán tanultam tovább, oli- gofrén-szakon végeztem. Szeretném azonban megszerezni pszichológia és logopédia szakon is a diplomát. Mindig is volt bennem ilyesfajta érzékenység: készség arra, hogy másokat segítő hivatást űzzek. Ez számomra a legszebb, legfontosabb dolog... A II. számú iskola oktatói többdiplomások. S azt vallják, hogy a gyerekek állapota változtatható. Kell velük foglalkozni, emberi kapcsolatot teremtve, s akkor segíteni is lehet. Ez a munka azonban teljes embert kíván, és nem fejeződik be akkor sem, amikor kitárul az iskola kapuja, s hazamennek a gyerekek. Hiszen néhányuknak az otthoni környezet külön trauma, ezért nekik itt van a második otthonuk. Huszonhat faluból kilencvenöt kisdiák jár a barcsi III. számú iskolába. A környéken máshol nincs ilyen intézmény. Az általános iskolások kollégiumában ötvenötén tölthetik a hétköznapokat. Tanulóik száma 142. A végzős gyerekek — mint megtudtuk — az iskolai képzés után szakmát szerezhetnek. Tavaly ketten beírakoztak a II. Számú Általános Iskola gazdaasz- szony-képzőjébe. Pályázaton nyertek 50-50 ezer forintot a könyvtár fejlesztésére és sportszerek vásárlására, 20 ezret parkosításra, tízezret kirándulásra. — Mit ad az oktatás tanulóiknak? — Nagy súlyt fektetünk a gyerekek nevelésére, az egészséges életmód megtanítására — mondta Szemere Márta —, már folyik a drámapedagógia oktatása, de új tantárgyak bevezetését is tervezzük, például az erkölcstant. Szeretném, ha olyan fakultáció lenne az intézetben, ahol megtanulhatják többek között a kosárfonást, és más, otthon is végezhető mesterségeket. Egy teljesen egyéni arculatú fejlesztési programot dolgoztam ki, s ebben a munkában segít a 20 tagú tantestület. Gamos Adrienn Barcsi tanítók, tanárok tapasztalatcserén Közös vállalkozás — haszonnal is járhat Pulykafarm Lajosházán Csendben épül a falu lelki hajléka Szentborbáson állnak már a kápolna fő falai Nagy része társadalmi munkában készül Nem egyedi eset Ladon Kiss Gyuláé. Megszűnt a munkahelye a Bárdibükki Állami Gazdaságnál és semmi esélye nem volt elhelyezkedésre, ezért vállalkozásba kezdett. Pulykákat nevel. Kezdetben az udvaron tartott ötszázat. Majd összefogott Gelencsér Józseffel, és bővítette az állományt. Lajosházán bérbe vették a volt magtárépületet, és oda költöztették a pulykákat. Az évi bérleti díj 240 ezer forint meg az áfa. — Kétezerkétszáz tojónk volt — mondta Kiss Gyula. — A hat hónap alatt egy-egy majdnem Meredek dombon visz az út Lad felől Patosfára. A kis község valaha Ladhoz, később Homokszentgyörgyhöz tartozott; három év óta azonban újra önálló. Alig 380-an laknak it, a falu három jtcájában. A katolikus imaház 1980-ban épült. Megálmodója és kivitelezője Fiiszár Károly esperes volt. Az utca másik oldalán a felújított egykori alsótagozatos iskola: ebben kapott helyet többek között az orvosi rendelő és a Kvara kft kihelyezett részlege, amely 15 helybelinek ad munkát. Áz épület előtt két emlékmű őrzi az első és második világ110 tojást termelt, ennek az ára darabonként 40 forint. A tojók tizenhat hetes korukban már nyolckilósra hizlalhatok. Nemrég felhagytak a tojók nevelésével, most csak húspulykát tartanak. A bérleti díj is olcsóbb így: 150 ezer forint plusz áfa. A zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalattal kötöttek szerződést — onnan kapják az előnevelt pulykát, angol hibrideket. Mikor ott jártunk 5700-at neveltek, s mint mondták, ezek huszonkét hét alatt 16 kilóra hizlalhatok. — Még haszon is van rajtuk, éverrtegmarádrabonkénájdnem háborúban elesettek nevét. Patosfa tiszteletdíjas polgár- mestere Horváth Margit. — Csendes év az idei — mondja —, csak a befejezetlen fejlesztések szerepelnek a tervekben. Ilyen például a temető felé vezető 600 méteres út rendbetétele, valamint a ravatalozó felújítása. Ez együtt majdnem kétmillió forintba kerül. Elkezdték a temető bekerítését és a posta felújítását is. Ez majdnem 1,5 millió forintba kerül. — Négymillió forint jut az idén fejlesztésekre, de szeretnénk a több mint negyvenéves járdát 200 forint. Amíg pénz van egy vállalkozásban, addig nem szabad abbahagyni — mondta Kiss Gyula. Terveiről is beszélt: szeretnének vásárolni egy lovat — ez megkönnyítené a takarmány szállítását. Kiss Gyula elmondta: nem kisebb vállalkozásba kezdett társával együtt, mint hogy felépítse leendő otthonukat. A lajosházi pusztát ugyanis — mint mondta — megvette egy osztrák vállalkozó, s most választás elé állíthatják őket: vagy többet fizetnek, vagy elmehetnek. (Gamos) felújítani. Ez azonban rengeteg pénzt emésztene fel. így egyelőre ez csak terv marad... A falu harminc iskolásgyereke és tíz óvodása Ladra jár. Mintegy ötven munkanélkülit tartanak nyilván; többségük még kapja a segélyt, mások társadalmi munkában az új ladi iskola építésénél dolgoznak. Az élet meglehetősen eseménytelen itt. A helybeli fiatalok — mind mondták — nemigen törődnek semmivel, pedig a kis- kastélyban művelődési terem is van, és 1500 kötetes könyvtár... Gamos Adrienn Azt beszélik a Dráva-parti falvakban, hogy „Szentborbáson áll a bál.” Egészen pontosan: leálltak a kápolna építésével, abbahagyták a munkát, és nagy ott a csönd... Megpróbáltunk utánajárni — a helyszínen. Mit mondanak erről a szentborbásiak? Igaz-e a hír? Szeptember elején kezdtük az építkezést — mondta Jan- kovics József helyi képviselő. — Nincs semmi lárma; magasodnak a falak. Nincs körülötte semmi hűhó, hírverés. Mert csendben építeni, jeltelenül jeles dolgokat tenni, az a valami. Tudja, nem biztos, hogy ott folyik a legnagyobb munka, ahol a legnagyobb a zaj. Az irigység beszél azokból, akik valótlan dolgot állítanak. Az építkezésen sokan dolgoznak. Különösen sokat ifjabb Pavlovics János, a családjával együtt. — Hogyan vélekedik erről a pletykáról? — Talán azért hihették, hogy leálltunk a munkával, mert majdnem egy hónapja nem dolgozunk — mondta —, de csak azért nem, mert a tetőszerkezet elkészítését már szakemberek végzik. Nagy részét társadalmi munkában csinálják meg, így jóval olcsóbb lesz. Leginkább hétvégeken dolgoztunk: reggel héttől este hatig. Volt, hogy negyvenötén, de legalább harmincán mindig... Szentborbáson — mint mondták — a fiataloktól a 80 éves öregekig mindenki dolgozik. Volt olyan, aki csak 15 téglát vitt naponta — azzal, hogy „én is segítettem”. A lakosság ugyanis közösen döntött úgy, hogy lelki hajlékot építenek. Néhányan ugyan feltették a kérdést: „minek ide templom?”, de a többség szerencsére nem így gondolkodott. Az idősek már mondogatják, hogy jövőre búcsú napján lesz a szentelés. S a dédunokát már itt keresztelhetjük meg... G.A. Négymillió forint jut fejlesztésre Patosfán i 4 I
