Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

1993. október 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Irodalomórát tartott * Kányádi Adándon Kányádi Sándor volt az ádándi népfőiskola most kez­dett kurzusának első ven­dége. Az ismert erdélyi költő Siófokon a gyermekkönyvtár­ban találkozott az ifjú olvasók­kal, majd Tabon a Rudnay Gyula gimnázium és szakkö­zépiskola diákjaival. Ádándon a szakmunkásképző és álta­lános iskola tanulóinak tartott rendhagyó irodalomórát tar­tott. A diákok sok újat hallottak az erdélyi magyar irodalomról, s megismerkedtek a Kolozs­váron megjelenő Napsugár című gyermekújsággal is, amelynek a költő is munka­társa. Endrédi gyerekek táncháza A Pejkó Band húzta a talpa- lávalót a balatonendrédi mű­velődési ház által rendezett gyermektáncházban. A zenei világnaphoz kapcsolódó ese­ményen Gazdag Zsanett és Szabó Zsolt oktatta néptáncra az aprókat és a nagyobbakat. Az endrédiek remélik, hogy a kéthavonta rendezendő tán­cházat felfedezik a környékbe­liek is, így a néptáncot szere­tők száma is növekszik majd. Támogatják a lakást építőket Szemesen Balatonszemes önkor­mányzata rendeletet hozott a lakáshoz jutás támogatására, az ott élő építkezők és a laká­sukat felújítók így kamatmen­tes kölcsönhöz és vissza nem térítendő támogatáshoz jut­nak. A képviselő-testület szo­ciális és egészségügyi bizott­sága tíz igénylő kérését fo­gadta el, és megítélte az átla­gosan egy családra jutó 160 ezer forint összegű támoga­tást. A kölcsönt három év után, havi ezerforintos részle­tekben kell visszafizetni. Akta-vágta Siófokon Mozgással, sportolással fe­jezték be a hetet a siófoki pol­gármesteri hivatal dolgozói tegnap délután. Első ízben ke­rült sor az „Akta-vágta” elne­vezésű hivatali sportnapra a városi sportcentrumban. Nem volt kötelező a részvétel, de az egész heti kemény munka után mindenkinek melegen ajánlották. A követésre méltó eseményt a polgármesteri hi­vatal a Közalkalmazottak Szakszervezetével közösen szervezte. Polgármester­előadás iskolai katedrán Rendhagyó órát tartottak a héten a siófoki 523. Számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben: az előadó Molnár Ár­pád polgármester volt. Nem szokványos tanítási órát tar­tott, hanem a környezetvéde­lem időszerű kérdéseiről szá­molt be — különös tekintettel a Balaton problémáira — az iskola tanulóinak, tanárainak és az érdeklődőknek. Külföldieket és vállalkozókat vonz már Kollégiumátépítés módosított határidővel A majdnem összkomfortos Ordacsehi „Különleges” helyen van Ordacsehi. Különlegesen jó — vallják a patrióták —, mivel karnyújtásnyira tőle két híres település, Fonyód és Boglár. Különlegesen rossz — emígy a realistábbak —, mivel az a szűk 2-3 kilométer, amivel Or­dacsehi délebbre „csúszott” a Balaton-partnál, méltatlanul háttérbe szorítja. így vélekedik dr. Hajmási József, a fonyódi illetékességű jegyző is. Ő mondta: az utóbbi évtizedek­ben meglehetősen szeren­csétlenül alakult a falu sorsa. Ha csak az utóbbi 30 évet tekintjük: 1963-ban elvették a régebbről még megmaradt partszakaszt is, majd 1970-ben a Fonyódhoz csatol­ták. Végül „rászakadt” a sza­badság; de mit ér ez, ha nem az övé a nevében még mindig ordacsehi szabadstrand, amely olyan most, mintha gazdátlan lenne. Vissza azonban nem perel­hető. így az ordacsehiek, kénytelen-kelletlen a jelenük­kel foglalkoznak, és igyekez­nek alapot teremteni a jövő­nek. A falunak 963 lakosa van, egy éve még csak 899 volt. A lakosság számának növeke­déséhez 20 külföldi is hozzá­járult, s jóllehet nem helyi la­kosok, itt vásároltak házat, telket, kikapcsolódni már ide­jönnek „haza”. Németek, oszt­rákok, angolok, svédek, akik jelenlétükkel nemcsak színe­sebbé, hanem vonzóbbá is te­szik a falut. Jelzi ezt a turisták­ról készült gyorsmérleg: tavaly 867 vendégéjszakát töltöttek itt egész évben, az idén vi­szont (szeptember 30-ig) már 1892-t. Fellendülőben tehát a turizmus. Mint a falu jegyzőjétől meg­tudtuk, ezen az úton szeret­nének továbbmenni. Az ide- költözők példája is mutatja, sok embert vonz a balatoni tumultustól mentes környezet, a nyugalom, nem kevésbé a község kedvező ajánlata. A le­telepedni szándékozók ugyanis mentesülhetnek a községi adózás terheitől. Jog­gal remélik tehát, hogy akad­nak majd, akik ebben látnak fantáziát. Annál is inkább, mi­vel Ordacsehi majdnem össz­komfortos falu. Van víz, vil­lany, telefon — csak a szennyvízcsatornát kell még kiépíteni. — Megéri itt kereskedni —, teszi le végül a voksot a jegyző —; ha lenne annyi pénzem, szívesen vennék itt akár két telket is, és nem hi­szem, hogy ráfizetnék a do­logra... K. G. T. Mintha észtül beszélnének a szomszéd szobában Az Ave — először Siófokon A parnui kórus Észtország­ból jött Siófokra. A tizenéves lányokat, 30 gyermeket, a sió­foki gyermek gyermek- és ifjú­sági kórus tagjai látták vendé­gül. — Milyen benyomásokat szereztetek rólunk, magyarok­ról? — kérdezük a közös észt-magyar éneklés végez­tével Annetés Evelint. — Magyarországról az ész­teknek először az Ikarus, a jó bor és természetesen a nyelv­rokonság jut eszükbe — kezdte Evelin. — Most már tudjuk azt is: nagyon szép ez az ország. Az emberek ven- dégszeretőek; az ételek, s az italok nagyon finomak. Egyébként először járunk itt, kórusunk nem is vendégsze­repeit még külföldön, mivel mindössze két éve alakult. — Sikerült-e a pár nap alatt közös vonást felfedezni a két nyelvben? — A szavak, sajnos egyálta­lán nem hasonlítanak, ami elég nagy gond — mondta Enne. — Vendéglátóinkkal is főleg kézzel-lábbal magya­rázva tudunk kommunikálni, mert mi általában angolul és oroszul beszélünk, ők pedig inkább németül. — A templomi koncerten előadtátok Kodály Ave Mariá­ját is. A kórusotok neve is AVE... — Most már elárulhatjuk, nevünkben nem a latin üd­vözlő szó szerepel, bár így köszöntöttek minket találko­zásunkkor. Az Ave egy köz­kedvelt észt női név. — Maradjunk akkor az észtnél. Búcsúzzunk el úgy, ahogy nálatok szokás: Nége- mist! Zólyomi Theodóra Hattyú a Balatonra Műanyag hajótestet alakítottak ki a Balaton Ipari Szövetke­zet szakemberei — a régi, bevált kétpárevezős csónak mintá­jára. A „Hattyú” nevű kecses vízi jármű kevesebb karbantar­tást igényel, mint a facsónakok. A gyártók a biztonságra is ügyelve — mert gyakran tör — vihar a Balatonra — légkamrá­kat építettek a csónaktestbe: így a Hattyú egy esetleges boru­lás után sem süllyed el. (Fotó: Csobod Péter) Október végére részleges nyitást ígér a Piramis Pillanatfelvétel az építkezésről az októbervégi átadás előtt A Balatonboglári Borkombi­nát tulajdonát képező épület középiskolás kollégiummá való átépítésére az önkor­mányzat tavaly októberben hirdetett versenytárgyalást. A nagyszabású — bruttó 40 mil­lió forintra rúgó — munka ter­vezését és kivitelezését a ka­posvári Piramis kft nyerte el. A szerződés szerint az ötvenes években épült földszint és emelet teljes átalakítása, va­lamint a kétszintes, galériás tetőtér elkészítése volt a cég feladata. A 180 ágyas, szo­bánként tusolós vizesblokkal ellátott intézmény újjáépítését februárban kezdték meg. Át­adását az iskolaév kezdetére tervezték. A csúszás okairól és a kivitelezés során adódott — előre nem látható nehéz­ségekről — Szikra Péternét, a Piramis kft gazdasági igazga­tóját kérdeztük. — A legkeményebb tél be­álltakor vettük át a munkaterü­letet. A lakott részt — mert a borkombinát egy emeletet bérbe adott az önkormányzat­nak, diákszállás céljára — csak május végén, június ele­jén ürítették ki. Addig csak bontani tudtunk, illetve a tető­térmunkákat végeztük. A hi­deg miatt azonban a zárófö­démeket nem csupaszíthattuk le. A másik nagy gond az volt, hogy a statikus-tervező menet közben leállíttatta a kivitele­zést, mivel az alap olyan rossz állapotú volt, hogy a tetőtéri terheléseket nem bírta volna el. Készült ugyan előzetesen statikai szakvélemény, ám — éppen a bentlakók miatt — komoly fúrási szerelvényeket nem lehetett feltárni. így csak a belső bontások során derült ki, hogy teljes alap- és pillér­megerősítés szükséges, és ez többhetes plusz munkát jelen­tett. — Az eredeti ütemterv sze­rint a kollégium épületét szep­tember 1-jén kellett volna át­adni. Végülis mikor költözhet­nek be a diákok? — Rendkívül feszített tem­pót diktálva október 31 -re sze­retnénk befejezni az első eme­leti szobákat. November vé­gére készül el a földszint a könyvtárral, a tanári, a ven­dég- és az orvosi szobával, a társalgóval. Az épület teljes befejezése — a galériás tető­térrel együtt — januárra vár­ható. — A többletmunka nyilván többletköltséggel is jár... — Valóban, a teljes bekerü­lési költség 72 millió forint lesz. Ebben nemcsak az em­lített plusz munkák vannak; az utólagos önkormányzati döntés értelmében aula he­lyett tornatermet építünk a kollégium mellé. Ez az 500- 550 négyzetméteres csarnok is növeli a kiadásokat. A be­ruházó kezdetben csak az új épületrészekben kérte a fű­tési rendszer kialakítását. Közben kiderült, hogy majd­nem 100 radiátort is ki kell cserélni, hozzájuk tartozó csövekkel együtt. A fűtőtes­tek cseréje is erősen növelte a bogiári kollégium építési költségeit. (Csíky) Egy „szeletet” kémek a Siótour kempingből Lakótelep a zamárdi avar temető fölött Stég és részvét — Fenyvesi ügyekben önök illetékesek még? — ezzel a kérdéssel fordult a minap a fonyódi önkormány­zat műszaki ügyintézőihez egy jólöltözött ötvenes férfi. — Nem, kérem — hang­zott a válasz —, Fenyves már mindenben teljesen független. De mi a prob­léma? Talán segíthetnénk. — Csak azt szerettem volna megtudni, elképzel­hető-e, hogy a múlt héten partra vitt stégemet véletle­nül önök szállították volna el? — Nem, az teljesen lehe­tetlen. — Akkor nem értem — ráncolta homlokát a férfi. — Ugyanezt mondták Fenyve­sen is. Hát akkor kitől kapok választ arra, hogy hová tűnt el a stégem? — Sajnos, itt nem, valamit azonban gyanítok — mondta a műszakis —, s ha e titokza­tos eltűnéssel az lenne a helyzet, amire már volt példa, és amire most gondo­lok, úgy nem mondhatok egyebet: őszinte részvé­tem... (ku-ti) Április óta „új” képviselőtes­tület működik Zamárdiban, s Kiss Zoltán polgármester sze­rint a munka nagyobb zökke­nők nélkül folyik. A napokban olyan ügyek is megoldási kö­zelségbe kerülnek, melyekről a tavasszal még éles vita folyt maradók és távozók között. — Hosszas tárgyalások után végre telkekhez tudjuk juttatni fiataljainkat — mondta Kiss Zoltán polgármester. — Hamarosan belterületbe von­juk az erre kijelölt, Balaton- endréd felé eső földterületet. A régészek ugyanis avar kori temetőt találtak a területen, továbbá bronzkori és római le­leteket. Európa egyik legjelen­tősebb lelőhelye ez, tehát fel­tétlenül szükségesek a to­vábbi munkálatok. Még akkor is, ha a feltárás csak úgy foly­tatódhat, hogy a zamárdi ön- kormányzat is mélyen a zse­bébe nyúl... — Ha nem így történik, ak­kor leállna az ásatás és a te­lekkijelölés? — Ezt semmiképpen sem akarjuk, sőt gondolkodunk egy emlékhely felállításán is. Á rengeteg, folyamatosan előke­rülő tárgy egy részét jó lenne Zamárdiban kiállítani. Mindez egyébként nem fogja zavarni a telkek kijelölését, majd az építkezéseket. — Kizárólag helybeli fiata­lok részesedhetnek ebből? — A közeljövőben, a kisajá­títási és belterületbe vonási el­járás során hirdetjük meg, s a testület akkor dönti el, kik lesznek rá jogosultak. Úgy tervezzük, hogy azokat támo­gatjuk, akik első lakásukhoz kívánnak jutni. — Várhatóan mindez még éppen belefér a jövő évi vá­lasztások időpontjáig... — Jóval hamarabb is. Ami addig elhúzódhat: készítet­tünk egy részletes rendezési tervet Zamárdi továbbfejlesz­tésére. Szeretnénk egy kultu­rált szabadstrandot kialakí­tani, mégpedig úgy, hogy a Siótour kempingjéből kapna az önkormányzat egy részt. Ezenkívül faluközpont építé­sére készül két magánvállal­kozó... Néhány év múlva talán már nemcsak az átvezető for­galomból részesedik nyaranta Zamárdi. Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom