Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. október 7., csütörtök Kirándulás Baranyába közkívánatra A vártnál jóval nagyobb ér­deklődést keltett ki a Nyugdí­jasok Kaposvári Egyesülete által legutóbb szervezett ba­ranyai kirándulás: sokan itthon maradtak, mert nem fértek föl a buszra... Az ő kedvükbe akar járni az egyesület azzal, hogy október 13-án ismét ki­rándulni viszi tagjait a Pécs- Máriagyűd—Siklós—Villány út­vonalra. A jelentkezésnél (ok­tóber 8. és 12. között Kapos­váron a Fő utca 37-39. szám alatt) előnyben részesítik azo­kat az egyesületi tagokat, akik az előző útról helyhiány miatt lemaradtak. A részvételi díj ezúttal is 550 forint. Hátrányos téeszny ugdíj ások Somogybán másfél száza­lékkal nagyobb a nyugdíjasok aránya az összlakosságon be­lül, mint országosan, s köztük is meghatározó a mezőgaz­dasági szövetkezeti nyugdíja­soké. Megyénkben az összes nyugdíjas több mint egyhar- mada — 32 ezer 600 járadé­kos — téesznyugdíjas. A számukra havonta folyósított összeg messze elmarad az országos átlagtól, nemcsak az ipari és alkalmazotti, hanem a mezőgazdasági nyugdíjak te­kintetében is. Megemlékezések októberban Októberben a somogyi szo­ciális otthonokban megemlé­keznek az idősek világnapjá­ról; a rendezvényekre és az események idején az otthon lakóinak kézimunkáit bemu­tató kiállításra minden érdek­lődőt várnak. Patalomban 8-án hangulatos ételkészíté­sen, 17-én ökumenikus isten­tiszteleten vehetnek részt, másnap pedig a magyaratádi általános iskola Tátika cso­portja ad műsort. A Lad-gyöngyöspusztaiaknál 19-én a kaposvári egészség- ügyi szakiskolások szerepel­nek, 21-én ott rendezik meg a megye időskorúak otthonai­ban lakók Ki mit tud?-ját. Se- gesden 10-én katolikus szentmisét és református is­tentiszteletet tartanak, 28-án bemutatkozik az asszonykó­rus. Kálmáncsán és Tabon 11 -én ügyességi vetélkedő, Tabon versmondó-verseny, 15 én Kálmáncsán és Tabon szüreti bál lesz. Drávatamási- ban 25-én a somogytarnócai asszonykórus műsorát élvez­hetik. A kastélyosdombói fog­lalkoztatóban 18-án a River- sida Bigband ad koncertet. Dokumentumok az irattárból Több mint 110 ezer kárpót­lási ügyben kérték eddig a Magyar Honvédség Központi Irattárának közreműködését, s ebből 80 ezer esetben érdemi választ adtak. Sok munkát adnak a kárpótlási igazolások — ezekből az idén eddig csaknem harmincezret kértek tőlük. 34 300 egykori munka­szolgálatosról rendelkezik adatokkal a honvédségi irat­tár, s számos esetben adtak ki igazolást volt munkaszolgála­tosoknak, illetve hozzátartozó­iknak. Az irattár összes adatát 1996 májusáig számítógépre viszik. Az irattár második vi­lágháborús dokumentumai között 650 ezer úgynevezett veszteségi karton található. Ezeken szerepelnek a meg­halt, az eltűnt, a fogságba ke­rült és a megsebesült szemé­lyek, s ezeket a dokumentu­mokat 13 kötetben szeretnék megjelentetni. OLVASÓINK ÍRJÁK Mozgáskorlátozottak korlátok között Kettős teher Az előadó nekik szólt, róluk szólt. Arcok a világnapi megemlékezés hallgatóságából (Fotó: Csobod Péter) Kettős teher nehezedik mos­tanság az öregek vállaira, azokra, akiket leginkább megvi­seltek az előző évtizedek sors­csapásai — mondta az idősek világnapjának kaposvári, me­gyei rendezvényén dr. Gyepe­sei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. A kettős te­her közül az egyik az, hogy gondoskodniuk kell saját sorsuk alakításáról, megélhetésükhöz a javak előteremtéséről, ugyanakkor felelősséget éreznek gyermekeik, unokáik élete folyásáért is. Ez sem könnyű, hiszen a fiatal egyik napról a másikra a munkanélkü­liek sorába, az utcára kerülhet... Somogybán egy százalékkal magasabb az idősek aránya az összlakosságon belül, mint or­szágosan, s ebből arra követ­keztethetünk, hogy „öreg me­gye” a miénk. Az adatokból az is kitetszik, hogy ez az öregedés már szűnik, s aztán (talán) is­mét „megfiatalodunk”. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dráván vagy a Kapóson... S miközben öregjeink a kettős teher alatt igyekszenek ötről a hatra jutni, nincsenek — nem maradhatnak! — egyedül: mel­léjük állnak és átvállalnak (any- nyit, amennyi anyagi és fizikai tehetségükből telik) terheikből a települési önkormányzatok, az érdekvédelmi szervezetek, a nyugdíjasokat szolgáló intézmé­nyek. Függetlenül az ENSZ által hozott döntéstől, mely szerint 1991-től október 1-jét minden évben az idősek világnapjának tekintik a földkerekségen, kell, hogy találkozzunk — hangoz­tatta a megyei közgyűlés elnöke. — Mert minden felelősséggel bíró és gondolkodó embernek törődnie kell az idősekkel. Úgy legyen! H. F. „Több figyelmet a mozgás- korlátozottakra című írásában a szerkesztő úr rámutat a gondokra; sajnos másnak is van hasonló vagy más jellegű, hozzá méltatlan és bosszantó problémája” — írja levelében kaposvári olvasónk, aki arra kér: „a nevemet ne mondják meg senkinek, mert akkor biz­tosan nem kapom meg az igényelt autóvásárlási utal­ványt, mivel meg mertem írni, hogy nem igazságos az elosz­tás...” Kaposvári levélírónk úgy vé­lekedik, hogy „nincs minden rendben a mozgáskorlátozot­tak autóvásárlási utalványai­nak odaítélése körül. Szíve­sen olvasnánk olyan témájú újságcikkeket, amelyek azzal foglalkoznak, hogy miként, mi­lyen alapon osztják el az utal­ványokat. Mert hallani olyas­mit is, hogy az utalványokat nem mindig azok kapják meg, akiket tényleg megilletne... Sajnos én is — huszonhat évesen — mozgáskorlátozott, százszázalékos rokkant va­gyok. Az igénylésemet már rég beadtam, de először azok kapnak utalványt, akik dol­gozni járnak. Én ezt nagyon helytelennek tartom, és kifo­gásolom, hogy az utalványok elosztása nem a kérelem be­nyújtásán alapuló sorszám szerint történik. Többszöri ér­deklődésemre azt a választ kaptam, hogy nincs rá megfe­lelő összeg...Ha így van, ak­kor viszont nem kellene a rok­kantakat azzal biztatni, hogy kaphatnak utalványt, csak nem tudni, mikor.” Lakócsáról is rokkantnyug­díjastól hozott levelet a posta. H. Z. a következőket írja: „Tizenkilenc éves rokkant- nyugdíjas vagyok. Tíz évig Budapesten a Mozgássérültek Intézetébe jártam, jelenleg családban élek. Az ragadott meg a a Somogyi Hírlap Nyugdíjasok oldalán megje­lent Derűsebb napok remé­nyében című írásban, hogy az önkormányzat segíti a rászo­ruló rokkantakat... Elvileg va­lóban így van ez, de a gyakor­latban elutasítanak! Tavasszal kértem segítséget, s akkor kaptam 3000 forintot cipővá­sárlásra. Augusztusban vi­szont már elutasítottak, és olyannak adtak segélyt, aki egy gyermeket nevel, a férj keres, az anya gyeden van. Hát kérdem én: hol itt a segít­ség?! Nálam a szülők munka- nélküliek, a bátyám is az, az öcsém 2. osztályos, és ha a havi összbevételt elosztjuk a családban, 4200 forint jut fe­jenként... Az első fokú orvosi vizsgálat 100 százalékos rokkantnak nyil­vánított. Kirándulni nem mehe­tek, marad a tévé a magas előfi­zetési díjjal. Szükségem lenne jó szóra és anyagi segítségre — vajon kihez fordulhatnák?” — kérdezi H.Z. lakócsai rokkant- nyugdíjas olvasónk. Az igényléstől a folyósításig A résznyugdíjra való jogosultságról Az idén március 1-jétől a résznyugdíjra való jogosultság feltételei is módosultak. Az, aki a törvényben meghatáro­zott öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, de 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, öregségi résznyugdíjra jogosult. Öregségi résznyugdíj annak jár, aki — a 60. (nő az 55.) életévét 1991. január 1 -je és 1993. jú­nius 30-a között elérte, és lega­lább 10 évi szolgálati időt szer­zett, — 1993. június 30-át köve­tően érte el a férfi a 60. (a nő 1995. január 1 -je előtt éri el az 55.) életévét, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik, — illetve annak a nőnek jár, aki 1994. december 31-ét köve­tően éri el a növekvő öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. A módosítás lényege az, hogy az a férfi, aki a 60. életé­vét, és az a nő, aki az 55. éle­tévét 1993. június 30-át köve­tően tölti be, 10 év szolgálati idő alapján résznyugdíjra már nem jogosult. Rokkantsági nyugdíjra há­rom együttes feltétel teljesí­tése esetén lehet jogosultságot szerezni. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségrom­lás, testi vagy szellemi fogyat­kozás következtében munka- képességének 67 százalékát elvesztette, és ebben az álla­potban egy évig nem várható ja­vulás; a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendsze­resen nem dolgozik vagy dolgo­zik ugyan, de keresete lénye­gesen kevesebb a megrokka­nása előtti kereseténél. A rokkantság, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékének meghatározása szempontjából az Országos Egészségbiztosítási Pénztár or­vosi bizottságainak szakvéle­ménye az irányadó. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál — a rokkantság fennállása mellett — tisztázni kell a szolgálati időt is. A rokkantsági nyugdíjra való jo­gosultság feltétele ugyanis meghatározott szolgálati idő megszerzése. Mivel a rokkant­ság különböző életkorban kö­vetkezhet be, a társadalombiz­tosítási törvény differenciáltan határozza meg az egyes életko­rokhoz szükséges szolgálati időt, amely a nyugdíjra jogot ad. A szükséges szolgálati idő életkor szerint változik: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22—24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, 25—29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, 30—34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, 35—44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, 45—54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogo­sító munkakörben 16 év. Az a rokkant azonban, aki a 45. életévét, illetőleg 1993. jú­lius 1 -je előtt az 55. életévét már betöltötte és legalább 10 évi, vagy 1993. június 30-át köve­tően az 55. évét betölti és lega­lább 15 évi szolgálati idővel ren­delkezik, rokkantsági rész­nyugdíjra jogosult. (Következik: Amit a koren­gedményes nyugdíjról tudni kell) Dudák József kaposvári ol­vasónk levelére Kisdeák Má­ria, a Somogy Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság igazga­tója válaszolt. Ebből idézünk: „Dudák József rokkantsági nyugdíját — állapotrosszabbo­dás miatt — 1993. július 1-jétől emeltük fel, mivel I. csoportú rokkant lett. Korábban II. cso­portú volt, így már 1990-ben ki­állítottuk részére a közgyógyel- látási igazolványt, tekintettel arra, hogy az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok erre alanyi jogon jogosultak. Az első csoportba sorolás azt jelentette, hogy a levélíró folyósított nyu­gellátása további 5 százalékkal emelkedett. Társadalombiztosítási jog­szabályok nem határoznak meg támogatást vagy segélyt azon a címen, hogy valaki I. csoportú rokkant, az egyéb jogszabá­lyok viszont igen: ilyen például a már említett közgyógyellátási igazolvány, továbbá mentesség a tévé előfizetési díja alól (ezt a postától kell kérni). Valamennyi alacsony nyugdíj­jal rendelkező személyre vonat­kozik, hogy ha három év eltelt a nyugdíj megállapítása óta, az igazgatóság vezetőjétől kivéte­les nyugdíjemelést kérhet. A fiatalon megrokkantak helyzete, illetve joga ugyanaz, mint az idősebbeké. Amíg el nem érik az öregségi korhatárt, állapotrosszabodást jelenthet­nek, ha egészségromlásuk ezt indokolja. A rászorultak segélyezési formáit a szociális törvény sza­bályozza, velük az önkormány­zatok foglalkoznak. Általános tudnivaló, hogy a folyósításról, a bejelentési kötelezettségről és általában a nyugdíjasokra vo­natkozó tudnivalókról a nyugdíj megállapítása után a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság (1820 Bu­dapest) küld tájékoztatót. Tízéves a fenyvesi idősek klubja Az Idősek Klubja a 10 éves „születésnapját" méltó körül­mények között tartották a múlt hét végén Fenyvesen, a köz­ségháza nagytermében. Az ünnepséget Giber La- josné, a klub alelnöke nyi­totta meg, majd Horváth J.Károly eInök értékelte a kö­zösség eddigi munkáját. Visszatekintésében sikerekről és kudarcokról is hallottak az ünnepi klubrendezvény részt­vevői. Az elnök megemlékezett azokról a klubtagokról is, akik ezen az összejövetelen már nem vehettek részt... Az összegezést követően Lombár Gábor polgármester megköszönte azt az áldoza­tos és példaadó munkát, amellyel a klub tagjai az el­múlt évtizedben a települést segítették. A polgármester az idősek klubja több tagjának el­ismerő oklevelet nyújtott át, majd átadta a klubnak az ön- kormányzat ajándékát: egy hi-fi-tornyot. Dr. Gaál Antal országgyű­lési képviselő az időskorúak helyzetét értékelte a mai ma­gyar társadalomban. Szavaiból kitűnt, hogy a kormányzat nem hagyhatja magukra a nyugdíjasokat és igyekszik megadni részükre a lehetséges kompenzációt. A képviselő erőt, jó egészséget, kellő vitalitást kívánt a bala- tonfenyvesieknek gondűző tevékenységükhöz. A méltató és emlékidéző beszédek után az asztalokon megcsörrentek a tányérok, megszólalt a zene. S ünnepel­tek a fenyvesi nyugdíjasok klubjuk tizedik „születésnap­ján”. Generációk m (Fotó: Csobod Péter) K < Megkérdezték—válaszolunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom