Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Könyvek restaurálása Elsősorban a saját és a megye könyvtári gyűjteményé­nek újrakötését és restaurálását végzik a kaposvári Megyei Könyvtár könyvkötészetében. Emellett olyan egyedi mun­kákat is elvállalnak, amelyek csak a klasszikus nyomdai, kötészeti eljárással készíthetők el. A munkából befolyó összeget a könyvtár gyarapítására fordítják. A képen az aranyozás egyik mozzanata látható. (Fotó: Kovács Tibor) 9* Óvá 99 hová? Micha! Kovác a névtörvényről Népművelők tanca — borotvaélen Avagy: miből lesz a cserebogár Balatonbogláron? Hagyomány és útkeresés a Vásárhelyi Őszi Tárlaton Népzenei találkozó Bonyhádon A bonyhádi székely kör népművészeti kiállításával nyílt meg az V. országos nép­zenei találkozó Bonyhádon. A Vörösmarty művelődési ház­ban rendezett háromnapos versenyen 26 népzenei együt­tes és szólista lépett a kö­zönség elé, s külön prímás­versenyt is rendeztek. A szak­emberekből álló zsűri Olsvai Imre népzenekutató elnökle­tével bírálta el a produkciókat. Színikritikusok díjai a legjobbaknak Az elmúlt színházi évad színikritikusi díjait Budapes­ten, a Rátkay klubban meg­rendezett ünnepségen adták át. A legjobb új magyar dráma díját Parti Nagy Lajosnak ítél­ték, Ibusár című művéért. A legjobb rendezés elismerés­ben Eszenyi Enikő részesült a West Side Story színpadra ál­lításáért. A legjobb női alakí­tás díját megosztva Takács Kati a Radnóti Színházban bemutatott Botho Strauss Az idő és a szoba című darabban nyújtott alakításáért kapta és Csákányi Eszter a Katona Jó­zsef Színház kamara játszó­helyén bemutatott Akárki című Kárpáti-produkcióban nyújtott művészi teljesítményéért. A legjobb női mellékszereplő címet Bertalan Ágnes kapta a Katona József Színház Kamra játszóhelyén bemutatott Mül­ler táncosai című Németh Ákos-darabban való alakítá­sáért. Antal Csabát jutalmaz­ták a legjobb díszlet tervezé­séért. A legjobb jelmez díját Szakács Györgyinek ítélték. Gazdatanfolyam munkanélkülieknek Összesen 23 helybeli és há­rom szomszédos községbeli hallgatóval munkanélküliek ezüstkalászos gazdatanfo­lyama kezdődött Zalalövőn. A zömmel 40-55 éves résztve­vők hathónapos tanulás után, sikeres vizsga esetén többek közt állattenyésztő, növényter­mesztő, kertész, növényvédő- szer-forgalmazó szakmunkás­bizonyítványt is szerezhetnek. Deák Dénes hagyatéka Székesfehérvárra hagyta nagy értékű, a XX. századi és kortárs művészek alkotásait tartalmazó képzőművészeti gyűjteményét Deák Dénes, a közelmúltban elhunyt neves műgyűjtő. A hagyaték leltáro­zása még tart, de már eddig is ezernél több műalkotás került regisztrálásra. A gazdag ha­gyatékot a nagyközönséggel is szeretné megismertetni a város és a Szent István király Múzeum, ezért a szakmailag még feldolgozatlan gyűjte­ményt decemberben kiállítá­son tárják az érdeklődők elé. Kapun kívül Kapun kívül címmel jelen­tette meg a határon túl élő írók és költők antológiáját a buka­resti Kriterion és a magyar Pe­likán Könyvkiadó. A kötetben tizenhat, elsősorban pálya­kezdő fiatal literátor és lírikus munkáit gyűjtötték csokorba a szerkesztők azzal a szándék­kal, hogy bemutatkozási lehe­tőséget teremtsenek az új nemzedéknek. A kdönyv szer­zői: Fábián Nóra, Győri Attila, Hogya György, Jódal Kálmán, Mórocz Mária, Tálamon Alfonz felvidéki, Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács And­rás Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, Visky András erdélyi, illetve Lovas Ildikó, Szabó Palócz Attila, Hász Róbert (Vajdaság) és Grendel Lajos. A Národná Obroda hétfői száma közli a lap Michal Ko­vác szlovák köztársasági el­nökkel készült exkluzív be­szélgetését. Michal Kovác ki­jelentette: elképzelhető, hogy ismét újratárgyaltatja a szlo­vák parlamenttel a sok vitát kettő névhasználati törvényt, sőt később, ha szükséges, az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a törvénynek egyértelmű fogalmazással kell rendelkez­nie a névhasználatról. A szlo­vák köztársasági elnök szerint nem biztos, hogy a múlt héten a szlovák parlament által mó­dosított törvény tiltja a női ve­437 évvel ezelőtt, 1556. október 6-án szokatlan égi jelenség ejtette bámulatba a babócsaiakat. A legenda szerint napkelte előtt a leve­gőben két meztelen, de ka­tonai pajzsokkal fölfegyver­kezett gyermek harcolt egy­mással. Az egyik, akinek pajzsát két sas díszítette, úgy megsebesítette a török fegyverzettel harcolót, hogy annak teste a felhőkből a földre esett. Állítólag ugyan­abban az időben és ugyan­azon a helyen csodálatos szivárvány tűnt fel az égen, két oldalán két nappal. E csodáról kérdeztük dr. Magyar Kálmán régészt, a megyei múzeum tudomá­nyos főmunkatársát, a ba- bócsai ásatások vezetőjét. — A babócsai csoda Ma­gyarországon legalább zetéknevek ,,-ová” toldalék nélküli használatát. Michal Kovác kijelentette: ha a tör­vény valóban úgy értelmez­hető, hogy tiltja például a Nagy vezetéknév ,,-ová” nél­küli használatát, akkor má­sodszor is visszaadja azt a parlamentnek. A szlovák tör­vényhozás a nyáron a szlová­kiai magyarok tetszését ki­váltó névhasználati törvényt fogadott el, de Vladimír Meciar miniszterelnök azt nem írta alá, és a törvény újratárgyalta- tását javasolta az államfőnek. Michal Kovác ennek megfele­lően járt el. olyan csoda volt a XVI. szá­zadban, mint az 1990-es vál­tozás ígérete. Mi a vélemé­nyem ezekről a látható vagy rövid ideig tartó tünemé­nyekről? Hihetünk-e ben­nük? Nos, az igazi babócsai csodában én már csak akkor hihetek, ha megvalósulni látnám az általunk feltárt csodálatos romoknak, épüle­tegyütteseknek a helyreállí­tását. Hiszen a Nárciszos nemzetségi monostora, a város épületei felett viasko­dott az a bizonyos két gye­rek... Ilyenformán manapság én is csodavárásban vagyok. Úgy érzem, hogy nekik könnyebb dolguk volt csak­nem fél évezrede Babócsa egén viaskodni, mint nekünk ma, itt a földön a babócsai műemléki romok „feltámasz­A művelődés próféciás kül­detését is igyekszik betölteni a balatonboglári művelődési ház. Szüreti víg mulatságok ide­jén, toll és szájkoptató évad­kezdési kilincselések boldog korszakában. Túl vannak a nyári turnékon, így a lengyel Krakówiák ’93 folklórfesztivá­lon, ahol a bogiári színeket — a világ minden tájáról meghí­vott lengyel tánccsoportok ka­réjában — a Szelence képvi­selte. Vagy azon az olaszor­szági, cormonsbeli találkozón, ahol a sajátos protokoll szerint a vendégeknek egy zsák sző­lővel illett megjelenni... A Lengyel-Magyar Barátság Házának őszi-téli programter­vében Menyhártné Huszár Hajnalka igazgató az októ­beri tanfolyamok kapcsán először a felnőtteknek meg­hirdetett frissítő tornát említi. A gyöngyfűző-szakkört a somogyi hagyományok to- vábbörökítése végett — fel­nőtteknek és gyerekeknek, míg a német kezdő és ha­ladó kurzus majd a jelentke­Száztizenöt művész 228 al­kotását láthatják az érdeklő­dők a vasárnap megnyílt 40. Vásárhelyi Őszi Tárlaton. A Tornyai János Múzeumban megrendezett, nagy hagyo­mányokra visszatekintő kép­zőművészeti bemutatóra min­den eddiginél szélesebb kör­ből hívtak meg művészeket. Ennek köszönhetően az idei tárlaton felsorakoztak mind a hagyományos Alföldi Műhely képviselői, mind pedig az új tö­rekvéseket megvalósító fiata­lok. A rendezőbizottság ezzel együtt arra törekedett, hogy érvényre juttassa a Vásáhelyi Őszi Tárlatok sajátos arculatát és karakterét. Az utóbbi 40 év alatt Tornyai-plakettel jutalma­zott — rendszeresen, jelentős műveket kiállító — művészek­től három-három alkotást zsű­rizés nélkül fogadtak el és állí­tottak ki. tásáért”. Mert az lenne az igazi csoda, ha a műemléki és környezetvédelmi bizott­ság programjában kiemelten szereplő babócsai monos­tor, Szent Egyed temploma, de még a török fürdő is erre a jubileumra megkapná lega­lább kívánt védelmét... Ez­után pedig jöhetne a helyre- állításhoz a manapság cso­dának tűnő anyagi támoga­tás. Egyelőre a földi illetéke­sektől nem érkezik semmi! Valószínűleg ők is valami­lyen csodára — nem tudni, milyenre — várnak. Én azért hiszek, mindig is hittem az égi csodákban, s abban is, hogy újra lesz még egy ba­bócsai csoda, de remélem, még az én életemben, ide- lenn a földön. (Lőrincz) zőktől függően kezdheti meg a munkát. A népszerű, önálló kiállítással is büszkél­kedő fafaragó-szakkör az idén töretlen lelkesedéssel folytatja tevékenységét. Új­donságnak számít a gyere­keknek szóló társastánc-tan­folyam — a Boletti táncklub vezetőjének irányításával. — Anyagi fedezetünk saj­nos, arra sincs, hogy a mun­kanélkülieket pátyolgassuk, bár szívünk szerint segíte­nénk rajtuk. De amikor mi­nimális keretből igyekszünk kiszorítani az egész éves programot — nagy rendez­vényestül, tárlatostul, tanfo­lyamostul —, akkor nem áll módunkban különutas akci­ókba kezdeni — foglalja össze tömören a lényeget az igazgatónő. A szűk anyagi lehetőségek ellenére a mű­velődési ház népművelői bi­zakodnak. Például abban, hogy kultúrmissziójuk nem marad észrevétlen, s lega­lább az eredményeiket elis­merik azok, akiket illet... No­vemberben ünnepli egy évti­Az ünnepélyes megnyitón Gerzson Pál festőművész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a vásár­helyi tárlat nem a szolgalel- kűek helye, nem az alattvalóké és a megalkuvóké. Ez a hely — mondta — azoké, akik te­hetségük mértéke szerint ön­magukat teszik felelőssé esz­méikért, akiknek van bátorsá­guk önmagukat fogni vallatóra. A 40. Vásárhelyi őszi Tárlat megnyitóján elismerésben ré­szesítették a szakmai zsűri ál­tal legkiválóbbnak ítélt munkák alkotóit. A Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus által felkért szakértők javaslatára Hódme­zővásárhely megyei jogú vá­ros fődíját és a Tornyai-plaket- tet Juhász Sándor festőmű­vész, a különdíjat Albert Ildikó szobrász és Szurcsik József festőművész vehette át a vá­Harmadik küldöttértekez­letét tartotta a Tudományos Dolgozók Szakszervezete. A tanácskozásra 50 alapszer­vezet 6000 fős tagsága kép­viseletében a létében bi­zonytalan Magyar Állami Földtani Intézetben került sor. Halálra ítélt intézetben tart­juk értekezletünket — kezdte a sajtótájékozatót Kuti László, a szakszervezet soros elnöke. A földtani intézet helyzete jel­képezi a magyar kutatóintéze­tek, a kutatási területek és a kutatók bizonytalan helyzetét. Többek között elmondta: a jövő évi költségvetési tervezet az idei 650 millió forint helyett csak 450 millió forintot kíván a két intézet fenntartására fordí­tani. Ez 60-70 százalékos lét­zedes fennállását a Szelence néptáncegyüttes. Az amatőr alapító tagok az évek során profi táncosok lettek — s az utánpótlás már ott ugrabugrál mellettük. Kár, hogy igényes szerkesztésű műsoraik iránt saját városukban a leglany­hább az érdeklődés. Novem­berhez kötődik még az Or­szágos Filharmónia diák­hangverseny-sorozatának nyitánya, valamint a Ruszt József-féle Független Szín­pad bogiári vendégszerep­lése. Kiállítástervekről a bogiá­riak egyelőre nem nyilatkoz­nak. Ötlet van ezernyi, forint pedig maroknyi. A szakmai irányításuk alá tartozó Sző­lőskislakon azért megpróbál­koznak egy helyi szövő- és színhátszó szakkörrel. Sohasem tudhatja az em­ber népművelő lánya: kiből, miből lesz a cserebogár? S ha csak egy kis esély is lát­szik, már megérte a tánc a borotvaélen, — amúgy bog­iári módra.,.. Csíky Kis Erika ros polgármesterétől, Rabcsák Andrástól. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját Szentgyörgyi József festőmű­vésznek, a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesülete jutalmát Almásy Aladár grafi­kusművésznek ítélték. Csong- rád Megye Közgyűlése díját Lóránt János festőművész, a „Csongrád Megye Önkor­mányzataiért” Alapítvány elis­merését Csikay Márta szob­rászművész kapta. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus Muzsnay Ákos grafikust, a Magyar Honvédség Engel Te­van István grafikus alkotását díjazta. A Magyar Képzőmű­vészek és Iparművészek Szö­vetsége Vilhelm Károly festő­művészt, az Eötvös Alapítvány pedig Kotormán Norbert szob­rászművészt részesítette el­ismerésben. Munkajutalmat 10 alkotóművész vehetett át. számcsökkentést, 440 ember sorsát és a több éve, esetleg évtizede folyó kutatások ab­bahagyását jelentené, ez utóbbi pedig több milliárdos veszteséget okozna az állam­nak. — A létszámleépítés, azaz az elbocsátások 500 millió fo­rintot igényelnek a költségve­téstől, amire nincs anyagi ga­rancia — hangsúlyozta a Tu- dosz elnöke. A kormányzat je­lenlegi elképzelése mögött álló logikát a szakszervezet képvi­selői nem látják. De remélik — jelentette ki Kuti László —, hogy tárgyalásokkal, az érde­kek egyeztetésével sikerül olyan megoldást találni, ami nem veszélyezteti alapvetően a kutatási tevékenységeket és minél kevesebb munkahely megszűnését jelenti. Dr. Magyar Kálmán hisz a csodákban Babócsai legenda és a jelen A földi illetékesektől nem érkezik semmi Tudományos Dolgozók Szakszervezete A földtani intézet alatt mozog a föld

Next

/
Oldalképek
Tartalom