Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. október 5., kedd Hangverseny a református templomban Az ősz hangjai (Fotó: Lang Róbert) Beverték a tanárok ablakait Dabas-Sáriban a helyzet változatlan Gyűjtik az aláírásokat — Az igazgatók együttműködnének Iskolatörténeti kiállítás A Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon jogelődje — a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona — 90 esz­tendővel ezelőtt jött létre. Az intézmény a jubileum alkal­mából Fény vagy te is címmel iskolatörténeti kiállításon mu­tatja be tanító-ne- velő-képző-gyógyító munká­ját. A dokumentumtárlat a Legújabbkori Történeti Múze­umban látható. Grafikai biennálé Győrött A II. Nemzetközi Grafikai Biennálét szombaton nyitották meg Győrött. A november 30-áig tartó nagyszabású ren­dezvénysorozaton öt földrész 44 országából csaknem 250 alkotó vonultatja fel munkáit. A bemutatott rajzokat, sokszo­rosító grafikákat, elektrografi- kákat nemzetközi zsűri válasz­totta ki 452 művész alkotásai közül, ennyien jelentkeztek ugyanis a biennálét megelőző nemzetközi pályázatra. A Svejk Fehérvárott Hasek-Burian világhírű da­rabját, a Svejk című, szabály­talan komédiát mutatja be önálló produkcióként a szé­kesfehérvári Vörösmarty Színház. A „derék katona” ka­landjait Jiri Danek, a prágai Cihonerni Klub rendezője ál­lítja színpadra. A főszerepet Kocsis György alakítja, a többi figurát Szacsvay László, Lip- pai László, Győri Ilona, Sáfár Anikó, Vajda Károly, Farádi István, Joós László és Kőmí­ves Sándor személyesíti meg. A darab érdekessége lesz, hogy egy-egy művész több szerepet is játszik majd, a jelmezek és a díszletek pe­dig csupán jelzésszernek lesznek. Csillagász­történeti konferencia Kolumbusz Kristóf Ameri­kába vezető tengeri útjain magyarországi adatokon ala­puló évkönyveket is használt, amelyek készítésénél híres kulturális örökségünk, a Cor­vinák két kódexe is segítsé­gére lehetett — hangzott el a VI. Országos Csillagászattör­téneti Konferencián Szombat­helyen. A konferencia osztrák, német és magyar résztvevői a Napóra Szimpozionnal együtt tartott rendezvényen megtár­gyalták a szakma új eredmé­nyeit. A fórum egyben képet adott a magyar kulturális érté­kekről, a hagyományokról is. Nemzetközi eszperantó akciónap A magyar diplomácia támo­gassa a semleges nemzetközi nyelv, az eszperantó széles körű alkalmazásának elfogad­tatását — ezt tartalmazza az a felhívás, melyet a nemzetközi eszperantó nap alkalmából a Kultúrális Eszperantó Szövet­ség elnöke, Szilvási László ol­vasott fel szombaton a Kül­ügyminisztérium előtt össze­gyűlt mintegy ötven fős cso­port előtt. A magyar eszperan- tisták a magyar nyelvhaszná­latban is demokráciát szeret­nének és nem tartják elfogad­hatónak, hogy valamely nem­zet polgára az anyanyelve mi­att kerüljön hátrányba. — Nézd meg! Ugye kotta nél­kül vezényel? — súgta a fü­lembe Drahos Béla karmesterre mutatva a mellettem ülő töré­keny, idős hölgy. Igenlő vála­szomat látható megnyugvással fogadta, majd fölélénkült tekin­tettel ismét hozzám hajolt: — „ Úgyse mennek vele semmire... Ez már a harmadik, de hadd ta­nuljon mégis valamit...”— mond­ták a szülei, amikor beíratták hozzám a zeneiskolába. Özv. Csajághy Károlyné, a zene vonzásában fölcseperedett ge­nerációk örök Anci nénije csip­pentett egyet a szemhéjával, je­lezvén: lám mi lett abból a „har­madikból”! Beethoven VII, Á-dur szimfó­niájának dübörgő hangjai töltöt­ték be a kaposvári református templom hajóját. A Kaposi Őszi Napok keretében, vasárnap este fölcsendülő művek két kor­osztályt vonzottak: a fiatalokat és az időseket. A pódiumon a klasszikus „éra” zeneóriásai: Beethoven, és Haydn adott randevút egymásnak az esőt szitáló őszi napon. Műveiket a A napokban jelent meg a Külső-Somogyi községmo­nográfiák legújabb 5. kötete: Szólád története címmel, amely hagyományosan épül föl; elkezdődik a természet- földrajzi áttekintéssel s ez ab­ban különbözik a többi kötettől (Szemes, Szárszó, Kőrös­hegy... — megjegyezzük, hogy az 1986-ban kezdődött könyvsorozat szorgalmazói dr. Antall József, akkor a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója és dr. Stirling János a jelen kötet szerkesztője voltak —), hogy a Szemes című kötethez ha­sonlóan a szerkesztő, dr. Stir­ling János, egy sokkal bővebb növényföldrajzi felmérést mu­tat be és a legújabb aggasztó tüneteket is érzékelteti. Ugyanis a mediterrán fajok gyakorisága feltűnően növek­szik és ugyanakkor az atlanti, a boreális és az északi fajok visszahúzódnak. Ez egyér­telműen azt bizonyítja, hogy erős felmelegedési periódus­ban vagyunk, és ezt érdekes módon a második fejezetben a dr. Sági Károly és Cséby Géza szerzőpáros Régészeti és történeti emlékek című ta­nulmányukban régészeti le­letekkel támasztják alá. Hosszabb idő áttekintésével, a római kortól, a növényma­radványokon keresztül mu­tatják be ugyanezt az ag­gasztó tünetet. Nem eléged­Kaposvári Kamarazenekar, a Vikár Béla Vegyeskar és három kiváló szólista Zákányi Emőke (szoprán), Márk László (tenor) és Pálfi László (basszus) in­terpretálták. Drahos Béla Liszt-díjas fuvolaművész, újabb karmesteri bravúrral igazolta szülővárosa közönsége előtt, hogy nem csak világhírű fuvo- lista, de tehetséges karmester is. A Beethoven szimfónia, amely a mester korában is megosztotta az ítészek vélemé­nyét, s amelyet Wagner, a „tánc apoteózisa” jelzővel illetett, Drahos Béla mesterpálcájától irányítva a Kaposvári Kamara- zenekart is remek produkcióra ösztönözte. A karmesternek, érezhetően remek kontaktust sikerült kialakítania a zenészek­kel, akiknek az ősztől elvállalta az állandó irányítását és idő­közben az Állami Hangverseny- zenekarban, Kobayasi Ken Ichiro mellett a másodkarmes­teri posztot is elnyerte. A fuvolá­hoz sem lett hűtlen: november végén Bach Magnificat-jában és az V. Brandenburgi versenyben hetünk meg azzal, hogy egy községmonográfiában „leír­ják”, ezt az aggodalmat keltő változást, mert ez a termé­szet-környezetvédelmi prob­léma sokkal szélesebb körű publicitást érdemelne. A történeti fejezetekben Szólád a középkorban című tanulmány következik, ezt Guzsik Tamás írta. Majd Hó­vári János A török hódoltság kora című tanulmányát olvas­hatjuk. A terjedelmes közle­mény számos, eddig nem pub­likált adatot tesz közzé. T. Mérey Klára A török ura­lom végétől az első világhábo­rúig gazdaságtörténetileg elemzi a falu életét. Majd a XX. század történetéről szól a könyv. A kötet végén egyház- és iskolatörténeti, művelődéstör­téneti adalékokat találunk, amelyeket Szakály József, Guzsik Tamás, Szenyéri Ist­ván és Stirling János írtak. Ez a több részből álló fejezet a fa­lumonográfia legmozgalma­sabb és legértékesebb része. A jelenkor dokumentálása azért is fontos, mivel az utó­kornak készült a könyv. Szó­lád most kezd kilábalni az előző „leépülő” idők teremtette helyzetből — most, hogy önál­lóságát visszanyerte lényege­sen jobbak a kilátásai és úgy vesszük észre, hogy a másik községgel, Kötésével is jó a kapcsolata. Fejlődés mutatko­szólaltatja meg „aranyos” hang­szerét. Haydn utolsó remekeinek egyikét, az Évszakok című ora­tórium Ősz-részletét föllelke­sülve hallgatta a közönség. A zenei életképek egymásbafo- nódása, — akár egy remek Bru­eghel festmény — láttatta ve­lünk a természet tetszhalálában is tevékeny ember mindennap­jait. A három szólista: Zákányi Emőke, Márk László és Pálfi László hangja, széphangzású együttest formált. Árnyalt elő­adásmódjuk szervesen kapcso­lódott a zenekar és a Vikár Béla Vegyeskar produkciójához. S, hogy a közönség is mennyire érezte a befektetett munka sú­lyát, mi sem bizonyítja jobban: a ráadásként fölcsendülő részlet után sem szűnt meg a taps. Mindaddig, amíg Zákányi Zsolt karnagy egy pillanatra a pódi­umra nem lépett, hogy apró fej­biccentéssel köszönje meg a közönség elismerését. Várnai Ágnes zik abban például, hogy a kul­turális intézményeket vissza­hozták, amelyeket a nagyköz­ségi közös tanács idején elköl­töztettek. Az iskola is meg­szűnt, most visszakerül. Még talán egy érdekes ada­tot emelnék ki. A folklór-feje­zetben dr. Stirling János, a kö­tet szerkesztője, először közöl egy népi orvoslási kéziratot, amelyet a szóládi plébánia anyakönyvei közé csúsztatva őriztek meg. 1982-ben került elő és a szöveg archaikus, ve­retes nyelvezete elárulta, hogy a XIX. század közepén keletkezhetett. Dr. Stirling alapos filológiai elemzéssel megállapította, mondat- ról-mondatra haladva, hogy Melius Juhász Péternek a Nem csillapodik a helyi ál­talános iskola egyházi mű­ködtetése miatt kirobbant vita Dabas-Sáriban. A leg­újabb fejlemény, hogy a megosztott tanintézet világ­nézetileg semleges részle­gében tanuló diákok szülei­nek egy része aláírásgyűj­tési akciót indított a helyi plébános, Pásztor Győző elmozdítását kérve a váci püspöktől, többen ugyanis túlságosan szigorúnak ítélik Győző atyának azon mód­szereit, amelyekkel vallásuk gyakorlására buzdítja a hí­vőket. A katolikus iskolába járó gyerekek szüleinek döntő többsége viszont to­vábbra is ragaszkodik pap­jához, egyelőre azonban nem döntötték el, hogy indít­sanak-e ellen-aláírásgyűj­tési akciót. Tény viszont, hogy az elmérgesedő lég­Hozzanak létre egy olyan finnugor alapítványt Magyar- országon, ami segíthetné a hazai, a finnugor nyelvű or­szágok, oroszországi tagköz­társaságok egyetemeinek, fő­iskoláinak együttműködését — hangoztatta a Szombathe­lyen rendezett finnugor rektori konferenciáról kiadott közle­mény. A tanácskozáson az érdekelt hazai felsőoktatási in­tézmények vezetőin kívül több finnugor nyelvű oroszországi tagköztársaság, valamint az Szóládi látkép Herbáriumát vette át a má­soló, de nem szolgai módon, hanem saját céljaira adap­tálva. A kötet 500 példányban je­lent meg. Aggasztó, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat nem hajlandó terjeszteni, mondván, hogy egyetlen könyvesbolt sem igényli... Nem hinnénk, hogy csak a közvetlen szomszédságban, a Szóládot körülvevő 8-10 faluban nem kelne el mind az 500 példány, ha volna olyan intézmény, amely ténylegesen terjeszti a könyvet... Matyikó Sebestyén József körben az egyházi iskola két tanára otthonának ablakait ismeretlen tettesek a minap kővel beverték. Nagy Ferenc, a felekezeti­ig semleges és Kilincsányi Tamás, az egyházi iskola vezetője egyaránt kifejezte együttműködési készségét a másik féllel. Mint hangsú­lyozták: a viszálykodás he­lyett az egészséges verseny kialakítására törekszenek, a pedagógusok munkája szín­vonala kell, hogy eldöntse melyik iskolának nagyobb a létjogosultsága. Kilincsányi Tamás egyúttal kifejtette: a mostani bizonytalan helyzet fenntartása csak tovább mé­lyítheti a lakosság körében az ellentéteket, ennek felol­dására az önkormányzati testületnek mielőbb döntést kell hoznia az osztálytermek igazságosabb elosztásáról. észtországi Tartu és a finnor­szági Turku egyetemének ve­zetői vettek részt. Az első íz­ben szervezett konferencia célja egyrészt a tudományos együttműködés bővítése, másrészt pedig annak szor­galmazása, hogy az önálló ál­lamisággal rendelkező finnu­gor nemzetek találják meg a lehetőségét a sok esetben kul­turális, nyelvi és etnikai veszé­lyeztetettségben élő finnugor népek fejlődésének elősegíté­sére. Innovációs alap középiskolák részére Februárban innovációs alapot hozott létre Somogy Megye Közgyűlése — a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben folyó minőségi munka ösztönzésére, elis­merésére. A költségvetés­ben e célra 3,2 millió forintot különítettek el, támogatást pályázat útján lehetett kapni. Az oktatási bizottság által kiírt pályázatra öt megyei fenntar­tású oktatási intézmény össze­sen nyolc kérelemmel pályázott. A pályázatok közül az oktatási bizottság a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola „A szakkép­zés új struktúrájának kialakí­tása a helyi sajátosságok fi­gyelembe vételével, szakmai idegennyelvi képzéssel” című pályázatát 1 millió forinttal, va­lamint a „Kísérleti 6. osztályos reál középiskola”című pályáza­tát 500 ezer forinttal díjazta. 700 ezer forintot kapott az ádándi Fekete István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a „Mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető gépész szakmai képzési szerkezete” című pályázatára. Egymillió fo­rintos támogatást kapott okta­tási munkájához az innovációs alapból a kaposvári Siketek In­tézete: óvodája, általános isko­lája és diákotthona korai rehabi­litációs-fejlesztő központ létre­hozására. T. K. Külsö-Somogy községmonográfiái Amiről Szólád története szól Finnugor rektori konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom