Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
1993. október 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Elkelt a Holding A barcsi Holding cég megvásárlására tíz pályázat érkezett be. Végül a pécsi Dráva Kavics és Ingatlan Kft vette meg valós értékéért. Ez 42 millió forint, plusz az áfa. Verőceiek Barcson tapasztalatcserén Verőcéről húsz diák és tíz tanár látogatott a héten Barcsra: a Kossuth utcai általános iskolának ugyanis jó kapcsolatai vannak a horvátországi város Vladimir Nazor- ról elnevezett testvérintézményével, ahol magyar nyelvet is tanítanak. A barcsi iskola tanárai módszertani segítséget is adtak a verőceieknek, s a vendég diákok a nyelvet gyakorolták. Az I. számú iskola a nyáron már fogadott hrovát tanulókat, s tíz napig táboroz- tatta őket a Balaton-parton. Sétatér a város központjában Kiépül a barcsi városközpont: az üzletsor, a most készülő OTP-székház és a rendezési terv szerint folytatódó építkezések szükségessé teszik az új házszámozást. Ennek egyik mozzanata, hogy a városközpont nevet kapjon. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen úgy döntöttek, hogy főtér új neve Sétatér legyen. Tésztalopó betörők Szentgyörgyön Betörők jártak Homok- szentgyörgyön: az ajtót feltörve hatoltak be a tésztaüzembe. Feltehetőleg pénzt kerestek, de csak tésztát találtak. S hogy ne távozzanak üres kézzel, ezért abból pakoltak fel: majdnem 150 kiló cérnametéltet, kiskockát vittek magukkal és még vagy ötszáz darab zacskót. Az ellopott áru értéke mintegy 27 ezer forint. A betörés még a múlt hónapban történt, a barcsi rendőrség azóta is nagy erőkkel keresi a tésztatolvaj tetteseket. Segítik az óvodát Bővült az óvodák és iskolák közötti kapcsolat: játékos, szsbadidős foglalkozásokat tartanak a kicsiknek Barcson a II. számú iskolában. Az ügyességet fejlesztő játéko- kor és foglalkmozásokon kívül nyelvi előkészítéseken is rést vesznek. A cél az alap- focplmak megismerése, illetve a játék készségségfejlesztés. Tűzvédelmi hét az iskolában Kiállítással egybekötött tűz- vécelmi hetet tartottak a barcsin. Számú Általános Iskolába!. A diákok bepillanthattak a tízoltók mindennapi munkájába, megismerkedtek a tűzoltás szabályaival, a felsőtago- zabsok részére pedig vetél- kecőt rendezett a városi tűz- oltc-parancsnokság. Tűzriadó is olt, s fokozott érdeklődés kísirte a gyakorlatot: az épületté rekedt gyerekek mentését A tűz oltását a kisdiákok májuk végezték, s megismer- tékannak veszélyeit is. Barcs lehetne a leendő nemzeti park központja Hatékony és korszerű szakmunkásképzés Tanműhelyt építenek pályázati pénzből Négyszáz diák kezdte meg a tanévet a barcsi 525. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Több mint a fele vidékről jár be. Az elsősök száma 151, közülük négyen érettségizettek. — Időben, térben jókor jött az átállás, vagyis a fejlesztések megkezdése és a Duna- Dráva Nemzeti Park kialakítása — mondta a hét végén dr. Tarján Lászlóné, a környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkára, aki az ön- kormányzat, valamint az Erdészeti, Vízügyi és Vízgazdálkodási Szakközépiskola meghívására érkezett Barcsra a hét végén. Utalt az idegenforgalmi fejlesztésekre és az iskolában idén beindult környezetvédelmi-technikusképzésre: a természetvédelmi területek, a nemzeti park bemutatásához, az oktatáshoz szakemberekre van szükség. Ehhez kiváló lehetőséget nyújt az intézet. Az egész intézményt átalakítják, mert a megfelelő oktatáshoz a szükséges eszközök mellett laboratóriumi mérőműszerek is kellenek. A feltételek megteremtéséről, az eszközök bővítésének támogatásáról és pályázati úton történő fejlesztéséről biztosította az államtitkár Amikor felkerestem a barcsi nyugdíjaskórust, éppen próbát tartottak. A kívülállónak úgy tűnt, mintha már hosszú évek óta együtt énekelnének. — Pedig csak két éve, hogy egymásra találtunk — mondta Rajbáné Bellái Gyöngyi kórusvezető, a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnázium énekszakos tanára. — Harminchármán kezdtük el a dalolást, mára harmincán maradtunk, de várjuk a nótás kedvű nyugdíjasok jelentkezését. Örömmel vállaltam el ezt a munkát, mert a heti kétszeri próba belefér időmbe. Virgoncz Lajosnénak, a nyugdíjasklub vezetőjének az ötlete volt, hogy Barcson kórus alakuljon. Elmesélte, hogy ünnepségekre, összejövetelekre mindig vidékről hívták a zenekart. Ekkor még csak álmodtak arról, hogy majd egyaz intézet dolgozóit. Az idegenforgalom fejlesztéséhez szorosan kapcsolódik a drávai strand kiépítése. — Először tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, mert nem az önkormányzat tulajdonában van a földterület, hanem részben szövetkezeti, részben pedig magánkézben. Ezután egy komplex rendezési terv elkészítése szükséges, megfelelő fejlesztési és a pénzügyi feltételek megteremtésével. A leendő nemzeti park központjára a barcsiak is joggal pályáznak, hiszen erre lehetőségük, adottságuk is van. Ezenkívül tervezik egy regionális szeméttelep létesítését is. Dr. Tarján Lászlóné megnyugtatónak tartja azt, ahogy a feladatokat megoldják. Á természetvédelmi területek, a földalap kijelölése azonban kétséges még, s a védett területek problémája is gondot okoz. Ez a téma — mint megtudtuk — az év végén kerül a parlament elé. Gamos Andrienn szer nekik is tapsol a publikum. Az első sikert tavaly aratták: Kaposfüreden a nyugdíjasok „Ki mit tud?” versenyén az arany fokozatot nyerték el, somogyi népdalcsokorral. A kórus kedvence a „Szállj le páva...” kezdetű nóta. Régi dal ez, kötetlen ritmusban. Karódról hozta a tanárnő. Majdnem 2600 nyugdíjas él Barcson, s a klubtagok száma kétszázhúsz. A kórust támogatja az önkormányzat: 60 ezer forintot adott nekik. Ehhez a művelődési ház kulturális pályázatán nyertek még 60 ezret, amiből a dalosok megkaptak 35 ezret. A nyugdíjasok kórusa még e hónapban színre lép a barcsi művelődési házban a megyei népdalkörök országos minősítőversenyén. Mint megtudtuk: négy somogyi népdalcsokrot ad elő. G. A. Az egykori Töválltól kikerült ácsok elhelyezését is vállalta az iskola. A volt tűzoltó-laktanyában — mint Berkics Mihály igazgatótól megtudtuk — alapképző tanműhelyt alakítanak ki. A megyei szakképzési alaphoz pályázatot nyújtottak be, s 600 ezer forintot kaptak ehhez. A berendezéseket az iskola költségvetéséből fogják fedezni. Még ezen az őszön szeretnék birtokba venni, mivel igencsak kinőtték intézményüket. — Az autószerelő, és mezőSzalonként működött valaha a Patyolat barcsi üzlete, 1982-től azonban csak a megyei vállalat felvevőhelye. Felveszi a rendelést, és a mosnivalót Kaposvárra szállítják innen. — Mosást kevésbé igényel a lakosság, vegytisztítást azonban annál többen, ezt jelzi a szeptemberi több mint 60 ezer forintnyi bevétel — mondta Nyári Istvánná, a barcsi Patyolat vezetője. — Naponta mintegy harmincán térnek be hozzánk. Tíznapos határidők vannak, és tízszázagazdasági gépszerelő szakma iránt alaposan megcsappant az érdeklődés — mondta az igazgató. — A nőiruha-készítő szakmára jelentkezők száma viszont másfélszeresére emelkedett, a többi szakmára a tervezettnek megfelelően iratkoztak be. Tavaly kezdtük, s az idén folytatjuk a német nyelv és a számítástechnikai ismeretek tanítását. E két tárgy a 2-3. osztályban választható. Az intézetben 19 tanár és 17 szakoktató tanít. Szakmát adó, lékos áfával dolgozunk. Egy hat négyzetméteres szőnyeget 850 forintért váraszóinak tisztára a központban; egy öltöny tisztítása 330, egy bundáé 770 forintba kerül. Az üzletben a beérkezéstől számított egy hónapon túl a ki nem váltott ruhaneműk után tételenként és naptári naponként öt forint tárolási díjat számolnak fel. Mosószerek, fogkrémek árusításával is próbálják fedezni az alapköltségeket, mert Barcson gazdaságtalan az ilyen mosoda. Drága a víz, az energia. A kiadás sok, a munkaintenzitás legalább féléves tanfolyamokat is szeretnénk indítani. — Egyelőre a hagyományos iskolaszerkezetben tanítunk, ugyanis a tárgyi, valamint személyi feltételek csak ezt teszik lehetővé — mondta Berkics Mihály. — Tervezzük azonban, hogy pályázatot nyújtunk be villamos-mérőterem kialakítására, így magasabb színvonalú lehet a gyakorlati oktatás. A gépüzemeltető szakmát különösen fontosnak tartják. Ezenkívül mód van arra, hogy a képzés után a diákok motorfűrész-kezelői jogosítványt szerezzenek. G. A. alacsony — akár csak a jövedelem. így a szakma nem túlságosan vonzó. A megoldás azonban — Nyári Istvánná szerint — kéz- zel-fogható közelségben van. — Még folyik a vita a Patyolat jövőjéről. Állítólag kft-vé alakul. Az elfogadható megoldás az lenne, ha az önkormányzat szorgalmazná, hogy itt, helyben végezhessük a munkát. Ez legalább húszezer forinttal több bevételt jelentene havonta. Nem is beszélve arról, hogy időt és energiát takarítanának meg. (Gamos) Harminchármán kezdték el a dalolást Minősítő versenyre készül a kórus Gazdaságtalan a régi felvevőhely Kevesen mosatnak már a Patyolatnál Két bottal csoszog a régi traktoros Nyolcvanhét év óta Lakácsa lakosa „Számoljuk a filléreket, míg jön a postás” — Jól beosztva kenyérre, tejre elég Már több mint tíz éve pihen a Panni robogó; azóta két bot a társa... Életéről mesél Fucs- kár György lakócsai lakos. Nyolcvanhét éves. Születése óta Lakócsán él. Ott házasodott; van két unokája és egy dédunokája is. — A harmincas években saját gazdaságunkban dolgoztunk — mondja —, majd a háború után beléptünk a tsz-be. 1960-ban még a traktorosvizsgát is letettem... Aztán két év múlva közbeszólt a sors: munkatársa figyelmetlen vezetése balesetet okozott. — Öt-hat métert repültem — mondja —; nem állt meg a vezető, továbbhajtott. Visszafelé pedig azt mondta: üljön fel a traktorra! Képzelheti: még mozdulni sem tudtam. Az orvos megállapította: medencecsont- és combnyaktörés... — Mit tehetek, ha ezzel vert meg Isten? De még ezután is Fucskár György az életről beszél dolgoztam, 1971-ben hagytam abba. A nyugdíjam több mint 9000 forint. Fizetjük a villanyt, gyógyszerekre keveset költők, így a háztartásra is marad valami. Ha nem, akkor kiegészíti a feleségem. Ha jól beosztjuk, akkor kenyérre, tejre, túróra elég a pénz. Aztán számoljuk a filléreket, míg jön a postás... A buszon már nem kell fizetnem. No, sokra megyek vele. Lassan két éve már, hogy nem tudok állni, ezért csak ülök, és mesélek... Sajog miden porcikám. Kéthetente bejárok Barcsra, mert legközelebb ott kapok szem- cseppet. A fiatalok ritkán adják át a helyet az öregeknek. De hát ilyen a mai világ... Az a baj, hogy a diákokat nem oktatják erre. Sokan azt mondják, hogy az elmaradott emberekkel könnyebb bánni, migt a világos fejűekkel... 87 éves múlt, de a botokat leszámítva mindenben fiatalos. Többen kérdezték már tőle a hosszú élet titkát. — Nem iszom, nem dohányzóm, ennyi az egész. Tudja, kérdeztem már orvost is a szeszes italról. Azt mondta: ha iszunk, a szervezet legyengül. Itt meg azt hiszik az emberek, hogy megerősödnek tőle. Keze nem reszket, és szemüveg is csak olvasáshoz kell neki. A hallásával sincs baj. Búcsúzóul még azt mondja: — Kétezerig szól a szerződésem; de ha meghosszabbítják, aláírom... Gamos Adrienn Segíteni próbálnak a térség gondjain Dr. Medgyessy Péter, a Paribas Rt elnök-igazgatója Barcson megbeszélést folytatott helyi vezetőkkel és üzletemberekkel. Áttekinteték a Paribas Rt és a megyei vállalkozói központ által aláírt szerződést, hogy a térség feszült foglalkoztatási gondjain segítsenek. Erre egy tanulmányt is készítenek: kidolgozzák a változtatás lehetőségeit. A Paribas részt kíván venni a horvátországi kapcsolatok újjáépítésében és az idegenforgalom növelésében. Szó esett a megbeszélésen a nagyatádi konzervgyár hasznosításáról, valamint a gazdasági tevékenység működőképességének fenntartásáról és fokozásáról is. A Paribas már több világméretű projektben közreműködött. Legutóbb arról folytatott tárgyalásokat, hogy a Club Méditerranée — az egyik legnagyobb francia idegenforgalmi hálózat — milyen formában fektethet be Magyarországon.
