Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

1993. október 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Elkelt a Holding A barcsi Holding cég meg­vásárlására tíz pályázat érke­zett be. Végül a pécsi Dráva Kavics és Ingatlan Kft vette meg valós értékéért. Ez 42 millió forint, plusz az áfa. Verőceiek Barcson tapasztalatcserén Verőcéről húsz diák és tíz tanár látogatott a héten Barcsra: a Kossuth utcai álta­lános iskolának ugyanis jó kapcsolatai vannak a horvát­országi város Vladimir Nazor- ról elnevezett testvérintézmé­nyével, ahol magyar nyelvet is tanítanak. A barcsi iskola ta­nárai módszertani segítséget is adtak a verőceieknek, s a vendég diákok a nyelvet gya­korolták. Az I. számú iskola a nyáron már fogadott hrovát tanulókat, s tíz napig táboroz- tatta őket a Balaton-parton. Sétatér a város központjában Kiépül a barcsi városköz­pont: az üzletsor, a most ké­szülő OTP-székház és a ren­dezési terv szerint folytatódó építkezések szükségessé te­szik az új házszámozást. En­nek egyik mozzanata, hogy a városközpont nevet kapjon. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen úgy döntöttek, hogy fő­tér új neve Sétatér legyen. Tésztalopó betörők Szentgyörgyön Betörők jártak Homok- szentgyörgyön: az ajtót fel­törve hatoltak be a tészta­üzembe. Feltehetőleg pénzt kerestek, de csak tésztát talál­tak. S hogy ne távozzanak üres kézzel, ezért abból pakol­tak fel: majdnem 150 kiló cér­nametéltet, kiskockát vittek magukkal és még vagy ötszáz darab zacskót. Az ellopott áru értéke mintegy 27 ezer forint. A betörés még a múlt hónap­ban történt, a barcsi rendőr­ség azóta is nagy erőkkel ke­resi a tésztatolvaj tetteseket. Segítik az óvodát Bővült az óvodák és iskolák közötti kapcsolat: játékos, szsbadidős foglalkozásokat tartanak a kicsiknek Barcson a II. számú iskolában. Az ügyességet fejlesztő játéko- kor és foglalkmozásokon kí­vül nyelvi előkészítéseken is rést vesznek. A cél az alap- focplmak megismerése, illetve a játék készségségfejlesztés. Tűzvédelmi hét az iskolában Kiállítással egybekötött tűz- vécelmi hetet tartottak a bar­csin. Számú Általános Iskolá­ba!. A diákok bepillanthattak a tízoltók mindennapi munká­jába, megismerkedtek a tűzol­tás szabályaival, a felsőtago- zabsok részére pedig vetél- kecőt rendezett a városi tűz- oltc-parancsnokság. Tűzriadó is olt, s fokozott érdeklődés kísirte a gyakorlatot: az épü­letté rekedt gyerekek menté­sét A tűz oltását a kisdiákok májuk végezték, s megismer- tékannak veszélyeit is. Barcs lehetne a leendő nemzeti park központja Hatékony és korszerű szakmunkásképzés Tanműhelyt építenek pályázati pénzből Négyszáz diák kezdte meg a tanévet a barcsi 525. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Több mint a fele vidékről jár be. Az elsősök száma 151, közülük négyen érettségizettek. — Időben, térben jókor jött az átállás, vagyis a fejleszté­sek megkezdése és a Duna- Dráva Nemzeti Park kialakí­tása — mondta a hét végén dr. Tarján Lászlóné, a környe­zetvédelmi minisztérium poli­tikai államtitkára, aki az ön- kormányzat, valamint az Er­dészeti, Vízügyi és Vízgazdál­kodási Szakközépiskola meg­hívására érkezett Barcsra a hét végén. Utalt az idegenfor­galmi fejlesztésekre és az is­kolában idén beindult környe­zetvédelmi-technikuskép­zésre: a természetvédelmi te­rületek, a nemzeti park bemu­tatásához, az oktatáshoz szakemberekre van szükség. Ehhez kiváló lehetőséget nyújt az intézet. Az egész in­tézményt átalakítják, mert a megfelelő oktatáshoz a szük­séges eszközök mellett labo­ratóriumi mérőműszerek is kellenek. A feltételek megte­remtéséről, az eszközök bőví­tésének támogatásáról és pá­lyázati úton történő fejleszté­séről biztosította az államtitkár Amikor felkerestem a barcsi nyugdíjaskórust, éppen próbát tartottak. A kívülállónak úgy tűnt, mintha már hosszú évek óta együtt énekelnének. — Pedig csak két éve, hogy egymásra találtunk — mondta Rajbáné Bellái Gyöngyi kórus­vezető, a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnázium éneksza­kos tanára. — Harminchár­mán kezdtük el a dalolást, mára harmincán maradtunk, de várjuk a nótás kedvű nyug­díjasok jelentkezését. Öröm­mel vállaltam el ezt a munkát, mert a heti kétszeri próba be­lefér időmbe. Virgoncz Lajosnénak, a nyugdíjasklub vezetőjének az ötlete volt, hogy Barcson kó­rus alakuljon. Elmesélte, hogy ünnepségekre, összejövete­lekre mindig vidékről hívták a zenekart. Ekkor még csak ál­modtak arról, hogy majd egy­az intézet dolgozóit. Az ide­genforgalom fejlesztéséhez szorosan kapcsolódik a drávai strand kiépítése. — Először tisztázni kell a tu­lajdonviszonyokat, mert nem az önkormányzat tulajdoná­ban van a földterület, hanem részben szövetkezeti, részben pedig magánkézben. Ezután egy komplex rendezési terv elkészítése szükséges, meg­felelő fejlesztési és a pénzügyi feltételek megteremtésével. A leendő nemzeti park központ­jára a barcsiak is joggal pá­lyáznak, hiszen erre lehetősé­gük, adottságuk is van. Ezen­kívül tervezik egy regionális szeméttelep létesítését is. Dr. Tarján Lászlóné meg­nyugtatónak tartja azt, ahogy a feladatokat megoldják. Á természetvédelmi területek, a földalap kijelölése azonban kétséges még, s a védett terü­letek problémája is gondot okoz. Ez a téma — mint meg­tudtuk — az év végén kerül a parlament elé. Gamos Andrienn szer nekik is tapsol a publi­kum. Az első sikert tavaly arat­ták: Kaposfüreden a nyugdíja­sok „Ki mit tud?” versenyén az arany fokozatot nyerték el, somogyi népdalcsokorral. A kórus kedvence a „Szállj le páva...” kezdetű nóta. Régi dal ez, kötetlen ritmusban. Karód­ról hozta a tanárnő. Majdnem 2600 nyugdíjas él Barcson, s a klubtagok száma kétszázhúsz. A kórust támo­gatja az önkormányzat: 60 ezer forintot adott nekik. Eh­hez a művelődési ház kulturá­lis pályázatán nyertek még 60 ezret, amiből a dalosok meg­kaptak 35 ezret. A nyugdíjasok kórusa még e hónapban színre lép a bar­csi művelődési házban a me­gyei népdalkörök országos minősítőversenyén. Mint meg­tudtuk: négy somogyi népdal­csokrot ad elő. G. A. Az egykori Töválltól kikerült ácsok elhelyezését is vállalta az iskola. A volt tűzoltó-lakta­nyában — mint Berkics Mihály igazgatótól megtudtuk — alap­képző tanműhelyt alakítanak ki. A megyei szakképzési alaphoz pályázatot nyújtottak be, s 600 ezer forintot kaptak ehhez. A berendezéseket az iskola költ­ségvetéséből fogják fedezni. Még ezen az őszön szeretnék birtokba venni, mivel igencsak kinőtték intézményüket. — Az autószerelő, és mező­Szalonként működött va­laha a Patyolat barcsi üz­lete, 1982-től azonban csak a megyei vállalat felvevőhe­lye. Felveszi a rendelést, és a mosnivalót Kaposvárra szállítják innen. — Mosást kevésbé igényel a lakosság, vegytisztítást azonban annál többen, ezt jelzi a szeptemberi több mint 60 ezer forintnyi bevétel — mondta Nyári Istvánná, a bar­csi Patyolat vezetője. — Na­ponta mintegy harmincán tér­nek be hozzánk. Tíznapos ha­táridők vannak, és tízszáza­gazdasági gépszerelő szakma iránt alaposan megcsappant az érdeklődés — mondta az igaz­gató. — A nőiruha-készítő szakmára jelentkezők száma viszont másfélszeresére emel­kedett, a többi szakmára a ter­vezettnek megfelelően iratkoz­tak be. Tavaly kezdtük, s az idén folytatjuk a német nyelv és a számítástechnikai ismeretek tanítását. E két tárgy a 2-3. osztályban választható. Az intézetben 19 tanár és 17 szakoktató tanít. Szakmát adó, lékos áfával dolgozunk. Egy hat négyzetméteres szőnyeget 850 forintért vára­szóinak tisztára a központban; egy öltöny tisztítása 330, egy bundáé 770 forintba kerül. Az üzletben a beérkezéstől szá­mított egy hónapon túl a ki nem váltott ruhaneműk után tételenként és naptári napon­ként öt forint tárolási díjat számolnak fel. Mosószerek, fogkrémek árusításával is próbálják fedezni az alapkölt­ségeket, mert Barcson gazda­ságtalan az ilyen mosoda. Drága a víz, az energia. A ki­adás sok, a munkaintenzitás legalább féléves tanfolyamokat is szeretnénk indítani. — Egyelőre a hagyományos iskolaszerkezetben tanítunk, ugyanis a tárgyi, valamint sze­mélyi feltételek csak ezt teszik lehetővé — mondta Berkics Mihály. — Tervezzük azonban, hogy pályázatot nyújtunk be vil­lamos-mérőterem kialakítá­sára, így magasabb színvonalú lehet a gyakorlati oktatás. A gépüzemeltető szakmát különösen fontosnak tartják. Ezenkívül mód van arra, hogy a képzés után a diákok motorfű­rész-kezelői jogosítványt sze­rezzenek. G. A. alacsony — akár csak a jöve­delem. így a szakma nem túl­ságosan vonzó. A megoldás azonban — Nyári Istvánná szerint — kéz- zel-fogható közelségben van. — Még folyik a vita a Patyo­lat jövőjéről. Állítólag kft-vé alakul. Az elfogadható megol­dás az lenne, ha az önkor­mányzat szorgalmazná, hogy itt, helyben végezhessük a munkát. Ez legalább húszezer forinttal több bevételt jelen­tene havonta. Nem is beszélve arról, hogy időt és energiát takarítanának meg. (Gamos) Harminchármán kezdték el a dalolást Minősítő versenyre készül a kórus Gazdaságtalan a régi felvevőhely Kevesen mosatnak már a Patyolatnál Két bottal csoszog a régi traktoros Nyolcvanhét év óta Lakácsa lakosa „Számoljuk a filléreket, míg jön a postás” — Jól beosztva kenyérre, tejre elég Már több mint tíz éve pihen a Panni robogó; azóta két bot a társa... Életéről mesél Fucs- kár György lakócsai lakos. Nyolcvanhét éves. Születése óta Lakócsán él. Ott házaso­dott; van két unokája és egy dédunokája is. — A harmincas években sa­ját gazdaságunkban dolgoz­tunk — mondja —, majd a há­ború után beléptünk a tsz-be. 1960-ban még a traktoros­vizsgát is letettem... Aztán két év múlva közbe­szólt a sors: munkatársa fi­gyelmetlen vezetése balesetet okozott. — Öt-hat métert repültem — mondja —; nem állt meg a vezető, továbbhajtott. Vissza­felé pedig azt mondta: üljön fel a traktorra! Képzelheti: még mozdulni sem tudtam. Az orvos megállapította: medencecsont- és combnyak­törés... — Mit tehetek, ha ezzel vert meg Isten? De még ezután is Fucskár György az életről beszél dolgoztam, 1971-ben hagy­tam abba. A nyugdíjam több mint 9000 forint. Fizetjük a vil­lanyt, gyógyszerekre keveset költők, így a háztartásra is ma­rad valami. Ha nem, akkor ki­egészíti a feleségem. Ha jól beosztjuk, akkor kenyérre, tejre, túróra elég a pénz. Az­tán számoljuk a filléreket, míg jön a postás... A buszon már nem kell fizetnem. No, sokra megyek vele. Lassan két éve már, hogy nem tudok állni, ezért csak ülök, és mesélek... Sajog miden porcikám. Kéthe­tente bejárok Barcsra, mert legközelebb ott kapok szem- cseppet. A fiatalok ritkán adják át a helyet az öregeknek. De hát ilyen a mai világ... Az a baj, hogy a diákokat nem ok­tatják erre. Sokan azt mond­ják, hogy az elmaradott embe­rekkel könnyebb bánni, migt a világos fejűekkel... 87 éves múlt, de a botokat leszámítva mindenben fiata­los. Többen kérdezték már tőle a hosszú élet titkát. — Nem iszom, nem do­hányzóm, ennyi az egész. Tudja, kérdeztem már orvost is a szeszes italról. Azt mondta: ha iszunk, a szerve­zet legyengül. Itt meg azt hi­szik az emberek, hogy mege­rősödnek tőle. Keze nem reszket, és szemüveg is csak olvasáshoz kell neki. A hallásával sincs baj. Búcsúzóul még azt mondja: — Kétezerig szól a szerződésem; de ha meg­hosszabbítják, aláírom... Gamos Adrienn Segíteni próbálnak a térség gondjain Dr. Medgyessy Péter, a Paribas Rt elnök-igazgatója Barcson megbeszélést folyta­tott helyi vezetőkkel és üzlet­emberekkel. Áttekinteték a Paribas Rt és a megyei vál­lalkozói központ által aláírt szerződést, hogy a térség fe­szült foglalkoztatási gondjain segítsenek. Erre egy tanulmányt is ké­szítenek: kidolgozzák a vál­toztatás lehetőségeit. A Pari­bas részt kíván venni a hor­vátországi kapcsolatok újjáé­pítésében és az idegenforga­lom növelésében. Szó esett a megbeszélésen a nagyatádi konzervgyár hasznosításáról, valamint a gazdasági tevé­kenység működőképességé­nek fenntartásáról és fokozá­sáról is. A Paribas már több világ­méretű projektben közremű­ködött. Legutóbb arról folyta­tott tárgyalásokat, hogy a Club Méditerranée — az egyik legnagyobb francia idegenforgalmi hálózat — mi­lyen formában fektethet be Magyarországon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom