Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 4., hétfő Törvényjavaslat a villamos energiáról A Parlament által már elfogadott energiapolitika figyelembevételével készült a villamos energiáról szóló törvényjavaslat. Célul tűzi ki a takarékoskodást a villamos energiával, de ugyanakkor az egy főre jutó villamosenergiafelhasználás növelését is — hangsúlyozták az előterjesztő Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottsága Energetikai Albizottságának legutóbbi ülésén. Az UEAPME elnöke Budapesten Európát a kis- és középvállalkozók fogják társadalmilag és gazdaságilag eggyé kovácsolni — mondta Rét Giorgio, az EK 12 tagországának kis- és középvállalkozóit tömörítő szövetség, az UEAPME elnöke Budapesten, az üzleti kapcsolatok építése Közép- és Kelet-Európábán című konferencia megnyitásakor. GyáriparosokOKISZ együttműködés Az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége és a Magyar Ipar- szövetség (OKISZ) megvizsgálja a harmadik piacokon való közös fellépés lehetőségét. Erről állapodott meg magyarországi találkozóján Heinz Kessler, az osztrák szervezet elnöke és Sümeghy Csaba, az OKISZ vezetője. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a két szomszédos ország vállalkozói főként az orosz, ukrán és a román piacon léphetnek fel közösen jó esélyekkel. Bányabúcsúztató Pécsett Bányabúcsúztatót tartottak Vasasbányán, a mecseki kőszénmedence kétszáztizenegy éve működő üzemében, melyben az utolsó csille szén felhozatalát követően végleg beszüntették a termelést. Magyarország egyetlen kőszénmedencéjében, a Mecsekben kétszáztizenegy éve éppen Vasason kezdődött a szén- termelés, és azóta huszon- kétmillió tonna szenet hoztak a felszínre. A bezárt bánya szénmezőiben még tízmillió tonnányi kőszénkészlet szunnyad. Mozgalom a rétekért Egy falu - egy rét elnevezéssel kiterjeszti a Dunántúlra is a Világ Természetvédelmi Alap és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a két évvel ezelőtt az alföldi puszták védejmére szervezett mozgalmat. Ötven évvel ezelőtt mintegy 2,8 millió hektár gyep volt hazánkban. Mára körülbelül 60 százalékuk elpusztult, a hozzájuk kötődő növény- és állatvilággal együtt. Tetőfedők versenye Az Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége október elején Veszprémben rendezi meg a fiatal európai tetőfedők versenyét. A szakmai vetélkedőn nyolc ország 22 évnél fiatalabb szakmunkásokból álló csapata vesz részt. A verseny házigazdája a maga nemében Magyarországon egyedülálló Tetőfedő Szakmunkásképző Intézet lesz, amely az osztrák oktatási minisztérium támogatásával hozták létre Veszprémben. Új befektetési alapok Októberben jelentősen bővül a jegyezhető zártvégű értékpapír-befektetési alapok papírjainak köre. A jövő hétfőtől három új befektetési jegy lesz jegyezhető, de az ezt követő két hétben még egy újabb papír is megjelenik a piacon. A jegyezhető befektetési jegyek száma ezzel tizenkettőre nő. Az új alapok vezetői bizonytalanok a pénzpiaci kamatok alakulását illetően, s ezért egyelőre nem közöltek várható éves hozamértékeket. A befektetési jegyek adókedvezményével együtt azonban a hozam, minden bizonnyal jelentősen meghaladja majd a banki kamatokat. A City Plus Befektetési Alapkezelő tízezer forint névértékű befektetési jegyeket kínál a belföldi vásárlóknak október 4- étől december 22-ig. A forgalmazást a Dunaholding és — a letétkezelést is végző — Agrobank országos hálózata, valamint értékpapírcégek bonyolítják. A három éves futamidejű alap minimum 50 millió forint értékű befektetési jegy eladása esetén indul, ennyi biztosan el is fogy, hiszen erre a City Bróker Kft garanciát vállalt. Magánszemélyek a jegyzett befektetési jegyek összegének 40 százalékára kölcsönt vehetnek fel, hogy így is növelhessék a vásárolt papírok mennyiségét, és az igénybe vehető adókedvezményt. Az Europool Befektetési Alapkezelő Kft immár harmadik alapját indítja a jövő héten. A négyéves futamidejű Horizont Befektetési Alap tízezer forintos névértékű papírjai október 4. és december 17. között jegyezhetők az ÁB-Aegon Általános Biztosító kijelölt területi igazgatóságain ás az ÁB Mo- néta Befektető és Tanácsadó Kft-nél. Aminimum 300 milliós értéke lejegyzésére az ÁB-Ae- gon vállalt garanciát, felső határa a jegyzésnek nincs. A letétkezelő a Magyar Hitel Bank Rt. Az alap főként államkötvényekbe fekteti majd vagyonát. Az eddigi befektetési alapokhoz képest újdonság, hogy nem a sajtó útján, hanem ügynöki rendszerben népszerűsítik befektetési jegyüket. A Girocredit Befektetési Alapkezelő Kft új alapjának feltételeit jelenleg vizsgálja az Állami Értékpapír-Felügyelet. A zártvégű értékpapír alap várhatóan október második-harmadik hetében indulhat. A feltétéVidéki bankhálózatkoncepció a kormány előtt Rövidesen a kormány elé kerül a vidéki bankhálózat kialakításának koncepciója, illetőleg a működtetését szolgáló Intézményvédelmi Alap létrehozása. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az alap mekkora összeggel jön létre. Az eredeti elképzelések szerint mintegy 8-10 milliárd forintra lenne szükség. A vidéki bankhálózatot a Phare Irodával közösen hozza létre a bankprivatizációs bizottság, amelynek tagjai a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt., illetőleg az Állami Bankfelügyelet. A vidéki bankhálózat a bankrendszer részeként, annak kiegészítéseként működhetne. Létrehozása fontos része a banki reorganizációnak, illetőleg az életképes struktúra kialakításának, és így a bankprivatizációnak - mondta Pongrácz Tibor, a Bankprivatizációs Bizottság elnök. A szakember egyúttal közölte: az utóbbi időben jelentősen megnőtt a pénzügyi szolgáltatások iránti igény és ezért nélkülözhetetlenné vált egy olyan bankhálózat létrehozása, amely alkalmas arra, hogy korszerű pénzintézeti szolgáltatásokkal álljon a vidéki lakosság, illetőleg az önkormányzatok rendelkezésére. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs szükség kedvezményes hitelre a mezőgazdaságban, illetőleg, hogy lehetőség nyílna a piaci kamatozásúnál olcsóbb, vagy a gondos hitelbírálat nélküli pénzkihelyezésre. Az első felmérések alapján a vidéki bankhálózat működtetésére leginkább a takarékszövetkezetek alkalmasak. Arra azonban a piaci viszonyok között nem kívánják rávenni az 1800 fiókkal működő hálózatot, hogy kötelezően csatlakozzon az akcióhoz. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. október 1. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.10 01. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 16,07 1994/B 97,14 97,74 13,76 19,50 1995/A 93,55 94,15 20,71 19,44 1995/B 93,71 94,31 18,58 19,39 1995/C 96,87 97,47 11,60 19,50 1995/F 95,69 96,29 4,24 19,50 1995/G 99,19 99,79 2,78 19,50 1996/A 94,23 94,83 12,52 18,65 1996/B 95,96 96,56 12,08 19,29 1996/C 95,91 96,51 11,17 19,27 1996/F 95,91 96,51 6,57 19,13 1997/C 94,09 94,69 10,55 18,48 1998/A 99,50 100,10 9,68 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. leket az ÁÉF-engedély megszerzéséig nem kívánják nyilvánosságra hozni, annyit azonban már lehet tudni, hogy a papírokat széles forgalmazói kör terjeszti, és a jegyzés növelésére hitelt is biztosítanak. Ugyancsak hitel vezető igénybe az október 4-től december 10-ig jegyezhető OTP I. Befektetési Alaphoz. A legalább 50 ezer forint értékben vásárlók jegyzésük összegének 30 százalékát vehetik fel féléves lejáratú, 22 százalékos kamatú hitelként. Akik legalább 100 ezer forint készpénzt fordítanak az OTP I.-jegyek megvásárlására, azok a jegyzési ösz- szeg 60 százalékát is felvehetik, mint az alap futamidejével —■ három évvel — megegyező lejáratú hitelt. Az alap az eddigi legnagyobb jegyzési összeget célozta meg: a maximális induló tőke 5 milliárd forint, sőt ez az összeg még nagyobb is lehet, ha magánszemélyek többet vennének meg 500 ezer darabnál a 10 ezer forint névértékű papírokból. Ötszázmillió forint értékű jegyzésre az OTP vállalt garanciát. A befektetési jegyek az OTP Értékpapír Ügynökség Rt-nél és az OTP kijelölt fiókjainál jegyezhetők. Bevételek és a hiány Szepember 20-áig 41.7 milliárd forintnyi privatizációs bevételt regisztrált az ÁVÜ, s ebből 22.98 milliárd forint a készpénzt. Ez ugyan elmarad a vagyonpolitikai irányelvekben rögzítettektől, ám az szakmailag megalapozatlan kijelentés, hogy a privatizációs bevételek elmaradása okozza a költségvetés növekvő hiányát. Az ÁVÜ ez évi készpénzes privatizációs bevételeit 70 milliárd forintra tervezték, de ez - a jelenlegi kilátások szerint nem lesz több 35 milliárdnál. A mintegy 100 milliárd forintnyi bevétel eléréséről szóló terv túlzottnak bizonyult. A jelenlegi helyzet alapján elmondható, hogy az idén mintegy 20-25 milliárd forint értékű vagyont értékesítenek hitelre, 10-15 milliárd forintnyit pedig kárpótlási jegyért. Ehhez járul az a körülbelül 40 milliárd forint értékű portfolió, amit a társadalombiztosításnak adnak át. Amennyiben a hálózati áramszolgálatók privatizációját még az idén elindítják. A gázszolgáltatás privatizációja áremelést hoz A külföldi tőke 33 százalékos lehet— 1996-ra az árarányokban utolérhetjük Európát (Folytatás az 1. oldalról) — A parlament előtt van az új gázszolgáltatási törvény — mondta dr. Gősi Pál. — Reményeink szerint még az idén elfogadják, s azt követően a ma még piacinak nem mondható körülményeket felváltja a piac. Jelenleg a lakosságnak jóval értékén alul adjuk a gázt. Ezt persze valamiképp finanszírozni kell, így az ipar kapja drágábban. A világon ez mindenütt fordítva van! Ez logikus is, hiszen az ipar egyben vásárol annyi gázt, amennyit több ezer vagy több tízezer háztartás. Az ipar nálunk a magas árakat „beépítette" a cipő, a kenyér árába... — Vagyis elkerülhetetlen az áremelés... — így van. Az Ipari Minisztérium elképzelései szerint 1996-ra el kell érnünk — az inflációt is figyelembe véve —, hogy a háztartási gáz ára szinkronba kerüljön az európai piac áraival. Reális üzlet- politika e nélkül nem folytatható. Hozzá kell azonban tennem, hogy csak rendkívül fokozatosan tervezzük ennek megvalósítását. — Azt nyilván Ön is tudja, hogy már a mai gázárakat is ezrek képtelenek kifizetni... — Éppen ezért mondom, hogy egyik napról a másikra Magyarországon nem változhat a helyzet. A gazdaság fejlődésének üteme nagyban meghatározhatja az átállást. Ha a jelenlegi stagnálás megszűnik, könnyebben lehet hozzányúlni az árhoz. — Mindezek tudatában nem fog visszaesni a gázbevezetések üteme? — A Gázszolgáltatók Egyesülése is mindent elkövet annak érdekében, hogy az újonnan belépő önkormányzatok tájékoztatva legyenek a jövőről. A polgármestereknek minden kis és nagytelepülésen tudatni kell a rendszerbe belépőkkel, hogy a jelenlegi gázár nem reális, s a közeljövőben változások várhatók. — A lakosság a magasabb árakon kívül mit vesz maja észre a privatizációból? — Például gyorsabban házhoz érkező, jobb szerelvényekkel rendelkező szerelők állhatnak rendelkezésére. ’S javulhat a szolgáltatás biztonsága. (Fonai) Pénztárgépek szervize Az irodatechnikai kellékek mellett számítógépek és pénztárgépek forgalmazását és javítását is végzi a kaposvári Carboker Kft. Vannak olyan típusú pénztárgépek amelyeknek kizárólagos forgalmazói a megyében. A képen az egyik ilyen gép bemérését végzik. (Fotó: Kovács Tibor) Gyarapodó vállalkozások Mintegy 28 ezerrel növekedett tovább az év első hét hónapjában hazánkban a gazdasági szervezetek száma. Csak júliusban mintegy háromezer új vállalkozást jegyeztek be. Az Apeh nyilvántartásai szerint Magyarországon jelenleg már mintegy 200 ezer gazdasági szervezet működik. Mindezt a Pénzügyminisztérium legutóbbi jelentése tartalmazza. Az 1993-as esztendő első hét hónapjának gazdasági folyamatait elemző jelentés szerint nemcsak az új gazdasági szervezetek szaporodása jellemzi a gazdaságot, hanem egyes területeken a privatizációban is élénkülés tapasztalható. Csökkent az ÁVÜ-höz tartozó még át nem alakult állami vállalatok száma. Júliusban 83, az év első hét hónapjában összesen 349 vállalat alakult át társasággá. Az átalakulások 77 százaléka júniusban és júliusban zajlott le. Ennek ellenére még 358 vállalatnál kell a korábbi hagyományos formát felváltani, s megszervezni valamilyen társaságot. E cégekben az ÁVÜ-nek 154,4 milliárd forint értékű vagyona van. Az átalakított társaságok közül az ÁVÜ érdekeltségébe 1025 cég tartozik. A privatizációkban a külföldi tőke továbbra is vezető szerepet játszik. A vegyes vállalatokban 1993. július 31-ig 41,2 százalékra emelkedett a külföldi részesedés aránya. A befektetők között továbbra is az osztrákok vezetik a sort. A második helyen a németek, a harmadik helyen pedig a brit befektetők állnak. E három ország befektetői az összes külföldi tőkerészesedés több mint 60 százalékát mondhatják magukénak. A hazai befektetők a privatizációban elsősorban hitel segítségével vesznek részt. Az év eddigi részében a hitelbe eladott vagyon értéke 9,8 milliárd forintra tehető. Tavaly 9,1 milliárd forintért adtak el állami vagyont valamilyen hitelezési konstrukció keretében. Kárpótlási jegyért az első hét hónap során 4,1 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek. Júliusban e téren komoly élénkülés alakult ki. Csak a hetedik hónapban 1,5 milliárd forintnyi állami vagyon cserélt gazdát kárpótlási jegy ellenében. A csődtörvény 1992 januári életbe lépése óta idén július végéig több mint ötezer csőd- bejelentést regisztráltak. Idén mintegy 800 kérelem érkezett a bíróságokhoz. Az eljárások közül 1770-et sikerült eredményesen befejezni, mintegy ezer esetben egyezség született, 800 adósnál pedig fel- számolási eljárás indult. 4 4
