Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 30., szombat Gazdasági prognózis: 1993-1994 Átalakulás és válság egyidőben Új üzletház épül A Tér és Forma Kft és a Novober Gmk, valamint az Építőipari Szakközépiskola saját vállalkozásban épít üzletházat Kaposváron a Honvéd utca és Damjanich utca sarkán. A három emelet plusz tetőtér beépítéses házat, tervük szerint jövő márciusban adják át. Az épület földszintjén és első emeletén üzletek helyett pedig lakások lesznek. Fotó: Király J. Béla Zöldség és gyümölcs importmenetrend Számítástechnikai kiállítás A brit ICL cégnek ezidáig még nem sikerült jelentősen növelni eladásait a magyar személyi számítógép-piacon. Ennek okát abban látják, hogy erőteljes reklámtevékenységükkel és szolgáltatóhálózatukkal „elszívták” a potencio- nális megrendelők tekintélyes részét. Ezen kíván most változtatni az ICL — hangzott el a számítástechnikai vállalat sajtótájékoztatóján. Termékeinek népszerűsítésére a brit cég kiállítással egybekötött konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában. A fórumon és a kiállításon az ICL partnereként 13 hazai szoftverház vesz részt. A rendezvény keretében indul hivatalosan is útjára az ICL új üzletága, a PC Direct. Protokoll ’93 konferencia Protokoll ’93 címmel konferenciát és kiállítást szervez november 26-27-én a Kem- pinski szállóban a Protokollosok Klubja, valamint a G. T. Marketing Tanácsadó és Üzleti Szolgáltató Kft. A rendezvény fővédnökségét Habsburg Ottó vállalta el — hangzott el a klub sajtótájékoztatóján. Vámos Lászlóné, a klub elnöke elmondta: az idén áprilisban megalakult, egyesületként működő szervezet alapvetően a minisztériumok és a jelentősebb főhatóságok protokoll és rendezvényi területen tevékenykedő munkatársait tömöríti. Célkitűzései között a magyar hivatali protokoll színvonalasabbá tétele szerepel. A jövő hónapban sorra kerülő konferencia szakmai útmutatást kíván adni a protokoll munkát hivatásszerűen művelők részére. Az Iparszövetség a kamarai törvényről A Magyar Iparszövetség elnöksége egyetért a kamarai törvény tervezetének alapelveivel, bár indokoltnak tartja néhány részlet további megfontolását. Egészében véve mindemellett a testület támogatja a törvénytervezet országgyűlési elfogadását — erről döntött legutóbbi ülésén a Magyar Iparszövetség elnöksége. A törvény előkészítése során a Magyar Iparszövetség kezdeményezte, hogy a tervezetbe kerüljenek be az érdekképviseleti jogok gyakorlásának feltételei, eljárási szabályai. E kérésük lényegében teljesült. A kedvezőtlen folyamatok folytatódását jósolják a gazdasági élet jövőévi tendenciáit illetően a GKI Gazdaságkutató Rt szakemberei. Véleményüket a KSH jelentéseire, a Gazdasági Kamara tapasztalataira, mintegy 1200 cég, bank információira, valamint lakossági közvéleménykutatásokra alapozzák. A romló gazdasági helyzet hátterében — az objektív, külgazdasági problémák mellett — elhibázott belső, gazdaságpolitikai lépések állnak, hangsúlyozzák a kutatók. Az átalakulási folyamat lelassult, miközben a válság egyre mélyül Magyarországon. A nemzeti össztermék (GDP) 1993-ban mintegy 2 százalékkal csökken. Az ipari termelés ugyan kis mértékben (kb. 2 százalékkal) bővül, s az építőipar produktuma is meghaladja a tavalyit, ám más területeken — a mezőgazdaságban, a szállítás és a szolgáltatások terén —- nagy mértékű (10 százalékos) visszaesés várható. Az utóbbi években ijesztő méreteket öltött a belföldi felhasználás, amely nem a lakosság nagyobb fogyasztására és a beruházások számának növekedésére vezethető vissza, hanem A múlt hét végén hallott, nem hivatalos hír nyomába eredtem. A „füles” arról szólt, hogy november első napjaiban megrendezi a Parlament az agrárnapot. Azt a bizonyos agrárnapot, amely a szeptember 14-én tartott, Parlament előtti agrárdemonstrációnak egyik fő célja volt. A kérést sem akkor, sem azóta nem vetette el senki — az agrártermelők pedig várnak. Várnak a válaszra! A nem hivatalos hírt hallva, jó szívvel eredtem a téma nyomába, megtudni, hogyan is lesz majd ez az egész, ki szól a parlamenti képviselők nyilvánossága előtt, hogyan is szerveződik az ezideig ugyan kissé szokatlan, de a nemzetgazdaság számára fontos fórum. Nos, megtudtam a mező- gazdasági termelők megyei szövetségétől, hogy információik szerint lesz ugyan agrárnap, de majd valamikor december elején. Pedig — ahogy mondta Herner Endre, a szövetség elnöke —, a mezőgazdasági termelők fő célja az volt, hogy még a jövő évi az eladatlan készletek felhalmozódására. Várhatóan tovább csökken — 2-3 százalékkal — a lakosság reáljövedelme, és jelentősen mérséklődnek a megtakarítások. Az előrejelzések szerint fokozódik az ország külső eladósodása. A külkereskedelmi mérleg mintegy 2,5 milliárd dollárral romlik, az árúforgalmi deficit feltehetően eléri a 3 milliárd forintot. Ennek legfőbb oka az export 15 százalékos visszaesése, miközben az importnál 8 százalékos növekedés várható. A tavalyinál kedvezőtlenebbül alakul az idegenforgalmunk. Az állam- háztartás deficitje növekszik, várhatóan eléri a 300 milliárd forintot. Az infláció 23 százalék körül várható, a kormányzat 14- 17 százalékos előzetes prognózisával szemben. 1994-ben a válság elmélyülése — a gazdasági kutatók szerint — fékezhető lenne, ha gyors intézkedések születnének többek között az amortizációs rendszer megváltoztatására, a beruházások adókedvezményben részesítésére, az exportbővítés feltételeinek javítására, a többszörös, ésszerűtlen adóterhek megszüntetésére. N. Zs. költségvetés elfogadása előtt lássanak tisztán a képviselők, a legérintettebbektől tudják, hallják, milyen nyomorúságos, válságos helyzetben van az ágazat. Ennek tudatában döntsenek majd a törvényről. A szándék logikus. És az is, hogy az agrártermelők most fellélegeztek, hogy halasztódik a költségvetési vita. De kérdés: vajon halasztódik-e addig, amíg sor kerül az agrárnapra?! A „füles” nyomába kutatva eddig jutottam. Közben aka- ratlanúl is a rétestészta jutott eszembe, amit lehet ugyan sokáig nyújtani, de egy határon túl menthetetlenül elszakad. Késünk, késünk, késünk... A minap hallottam, hogy a hektáronként kétezer forintos vetési előleg kifizetése is késik, pedig Somogybán eddig 280 egyéni és 84 társasvállalkozó igényelte. Tanácskozni, vitatkozni lehet később is — persze korántsem mindegy, hogy mikor — de vetni most kell! Változatlanul kísért a „Pató-pálos” szemlélet. Vörös Márta Korlátozás nélkül importálható január 1 -je és február 28-a között a kaliforniai típusú zöldpaprika, november 1 -je és május 31-e között a dinnye, július 1-je és augusztus 31 -e között a termesztett gomba, február 1-je és június 30-a között a körte, november 1-je és június 14-e között a sima héjú Nektarin, október 1-je és április 30-a között a földieper, november 10-e és június 30-a között a csemege szőlő, valamint november 1-je és június 15-e között a szilva. A birs egész évben — Az idén eddig 270 millió forintos bevételt értünk el a műtrágya forgalmazásban, míg négy-öt esztendővel ezelőtt ennél még jóval többet — közölte Somogyvári László, az Agroker RT osztályvezetője. — Az utóbbi időben visszafogottabbá vált a műtrágya és a növényvédőszer vásárlás. A foszfor és kálium tartalmú műtrágyák esetében csökkent a megrendelések száma. Ám a nitrogéntalmú műtrágyák felhasználása is visszaesett. 1989 és 1992 között igen visszafogottá vált importálható lesz. Uborkából december 1-je és 31-e között 300 tonnát, január 1-je és február 28-a között 600 tonnát, március 1 -je és 31 -e között 400 tonnát lehet külföldről behozni. A kaliforniai típusú zöldpaprikából március 1-je és 31-e között 200 tonna, április 1-je és 30-a között pedig 100 tonna hozható be. A dinnye importálására június 1-je és 30-a között eseti engedély kérhető. Földieperből pedig 100 tonna importjára kérhetnek engedélyt május 1-je 15-e között. a káli és a foszfor alapú műtrágyák használata, addig a nitrogént tartalmazókat is csak tavaszi fejtrágyázáskor és az őszi kalászosok megművelésének idején keresték. Ez évtől kedvező változás figyelhető meg, mivel nőtt a komplex trágyák iránti kereslet. Ezek valamivel drágábbak ugyan, de egyszerre tartalmaznak foszfort és kálit. Mivel a talajok foszfor szintje csökkent, így az idén már az előző éviekhez képest valamivel többet használtak fel. A másik kedvező változás, Ezt kell tudni az új lakástörvényről (3.) A bérlő kötelességei Jelentős változásokat hoz az új lakástörvény a bérlők kötelezettségeit illetően. A jogszabály a felek egymás közötti megállapodására bízza, hogy a lakással kapcsolatos munkákat melyik fél végezze el. A törvény csak akkor hárítja ezt a bérlőre, ha a szerződésben attól eltérően nem állapodtak meg. így a bérlő feladata a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje. A lakbért is ennek a figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben ezeket a teendőket eddig a lakó végezte el, de azt követően a bérbeadó teljesíti, akkor ez utóbbi magasabb lakbért állapíthat meg. (A jelenlegi szabályozás még egyértelműen a bérlőre hárítja a karbantartási, felújítási, pótlási és cserével kapcsolatos munkákat.) Megállapodhat a bérbeadó és a bérlő a lakás átalakításában, korszerűsítésében, de a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munka elvégzésének költségei kit terhelnek. Ha a lakás komfortfokozata is megváltozik, s a felmerült költségeket a bérbeadó viseli, akkor az eredeti szerződést módosítani kell. A lakásbérleti szerződés megkötésekor a lakást és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadni a tulajdonosnak. A szerződő felek azonban megegyezhetnek abban, hogy a bérbeadó átvállalja a munkát és a bérlő a költségeket megtéríti. (Folytatjuk) Ferenczy Europress hogy a talaj nitrogén szintje is megemelkedett, s majdnem eléri már a mormá- lis szintet. Mint megtudtuk, az elmúlt időszakban a növényvédőszerek forgalmában is visz- szaesés volt. Ennek hiányát technológiai és szakmai bravúrral ideig-óráig vissza lehet fogni, ám hosszú távon nem ez a megoldás. Idén nem használtak nagyobb mennyiséget gombaölőszerekből a termelők, ugyanakkor rovarölőszerekből jóval több fogyott. Harsányi Késünk, késünk... Az idén már több műtrágya fogyott Inkább „eltüntetik” a veszélyes hulladékokat Ügyészségi mérleg a környezetvédelmi szakhatóságok munkájáról Távbeszélőfejlesztés A hét végén 200-ról 800 vonalasra bővített távhívó, távbeszélő-központot adnak át Újkígyóson. A központbővítés és a megyeszékhelyi központhoz való csatlakoztatás költségeit a Matáv fedezte, az állomás-tulajdonosok pedig 45-45 ezer forintot fizettek, amelyből a Matáv Rt a hálózatot kiépítette. Az újkígyósi és a többi békési távbeszélő-fejlesztésre azt követően kerülhetett sor, hogy a Matáv hároméves tervének megfelelően épülő országos digitális gerinchálózathoz csatlakozva tavaly év végén Békéscsabán átadták a megyeszékhelyi tranzit kapcsolóközpontot. Akkor a városban kétezer új állomást kapcsoltak be, az idén pedig négy és félezerrel nő a békéscsabai távbeszélő-állomások száma. Az ügyészi szervek törvényességi vizsgálatának tapasztalatait összefoglaló jelentés szerint Magyarországon évente 5 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik. Ekkora mennyiség előírásszerű elhelyezéséről kell gondoskodniuk a környezet- védelmi felügyelőségeknek. Az összes veszélyes hulladéknak csupán 10 százléka ártalmatlanítható végleges elhelyezéssel, illetve égetéssel. Ez a helyzet — az ügyészség szerint — a jogi eszköztár teljes körű és következetes alkalmazását indokolja. A Legfőbb Ügyészség megállapította: a gazdasági változások következményeként, a nagy vállalatok szétesésével, sok kisebb gazdálkodó egység létrejöttével, megromlott a bejelentési és a nyilvántartási fegyelem, lazult az önkéntes jogkövetés a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szabályok megtartásában. Ezzel egyidejűleg a környezetvédelmi felügyelőségek az adott létszámmal és szűkös anyagi lehetőségeikkel nem tudták a szükséges ellenőrzéseket végrehajtani. Sok esetben csak közlekedési balesetek után, illetve állampolgárok vagy önkormányzati szervek bejelentései alapján, valamint a közegészségügyi hatóságok jelzéseiből szereztek tudomást veszélyes hulladékok szállításáról, tárolásáról. Az ügyészi szervek tapasztalatai szerint a korábbi években az előírások betartásával működött üzemek is egyre kevesebbet fordítanak ma már környezetvédelmi kiadásokra, inkább „eltüntetik” a veszélyes hulladékokat. A Gyermely Rt Tésztagyára kereskedelmi képviselőt keres az alábbi körzetbe:-Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyék területe Olyan 40 év alatti, felsőfokú végzettséggel, jogosítvánnyal és telefonnal rendelkezők pályázatát várjuk, akik több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek az élelmiszerkereskedelem területén. A pályázat határideje: 1993. november 8. A pályázatot és a szakmai önéletrajzot a Gyermely Rt. címére: 2821 Gyermely, Pf. 10. Nagy Imre, marketing vezető részére küldjék. (23207)
